Tolna Megyei Népújság, 1959. augusztus (4. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-27 / 200. szám

VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! JUUUUUUUU UUUUWl CSÜTÖRTÖK 1959. augusztus 27. IV. évfolyam 200. szám. Ä megye legjobb ifjú kombájnosa: Marosi János Módosították a zománcgyári dolgozók kongresszusi felajánlásukat; Az önköltség csökkentésével 775 888 forintot takarítanak meg A Bonyhádi Zománcgyár dolgo­zói április 13-án élkészítették kongresszusi versenyfelajánlásu­kat. Akkor az elmúlt évi tényleges adatokat figyelembe véve állapí­tották meg vállalásukat: az 1958. évi 79,4 százalékos önköltségi há­nyadot 1,9 százalékkal kívánták csökkenteni az 1959-es gazdasági évben, Az új termelői árrendezés kö­vetkeztében a zománcgyár 1959. évi önköltségét 82,5 százalékban állapították meg. Ennek következ­tében a dolgozók is módosították kongresszusi versenyfelajánlásai­kat és azokat összesítve elhatároz­ták, hogy az 1959. első félévi ta­pasztalatok figyelembevételével, a lehetőségek gondos vizsgálatával az idén 1 százalékos csökkentést érnek el, ez 775 ezer forintnak fe­lel meg. A felajánlás megvalósítása ér­dekében a zománcgyári gazdasági vezetők, a pártszervezet, a szak- szervezet és a KISZ vezetői fel­adattervet dolgoztak ki és a mun­kások vállalásainak figyelembe­vételével megszabták a további feladatokat. A szövetkezet áruértékesítése ebben a gazdasági évben meg­haladja a félmillió forintot. Az áruértékesítési tervet a tsz előre­láthatóan túlteljesíti, s így a Ma gyár Nemzeti Banktól közel 27 ezer forint hitelelengedésben ré­szesül. További több mint húsz­ezer forintos hitelt enged el a bank a műtrágyák célszerű és he lyes alkalmazásáért. A zománcedcnyíermelési tervet 103,9 százalékra teljesítik „A kemencekapacitás teljes ki­használásával — állapítja meg az intézkedési terv — zománcedény- termelésünket 1959. évre változat­lan áron 103,9 százalékra teljesít­jük 86.6 százalékos minőségi ki­hozatallal, tekintettel az ez évi export gyártás összetételére és arányára.” A zománcgyár 1959-re változat­lan áron betervezett 36 520 000 fo­rint értékű összes termelést 103 százalékra teljesíti. Ez a termelési érték nyújt részben fedezetet a felajánlott önköltség csökkentésé­hez. Emelik az egy főre eső termelési értéket A termelékenységi mutatók te­rületén történt felajánlásoknál figyelembe vették az egy százalé­kos önköltségcsökkentést, és úgy határoztak, hogy az egy főre eső napi termelési értéket 230 forint­ról 237 forintra emelik. Az egy teljesített órára eső termelési ér­téket 83 fillérrel növelik. A ter­melékenységi mutatók felajánlá­sánál figyelembe vették azt is, hogy az utóbbi időben megszilár­A gépállomási munkákra kö­tött szerződések alapján a 3004/ 1-es kormányrendelet szerint 45 ezer forint értékű állami kedvez­ményben részesül a termelőszö­vetkezet. Az iregszemcsei Uj Élet-ben he lyesen használják fel a kormány- rendelet lehetőségeit és ennek ők látják hasznát: komoly állami kedvezményekben részesülnek. dúlt a fegyelem, és további javu­lás várható e téren. Fejlesztik a gyártástechnológiát A zománcgyár műszaki dolgozói a módosított felajánlásban köte­lezték magukat, hogy a műszaki fejlesztési tervben korábban vál­laltakat is megvalósítják. Csatla­kozva a gyári dolgozókhoz, elha­tározták, hogy az olajtüzelésű lég- hevítős száritó berendezést a harmadik negyedévben üzembe helyezik és a szovjet gyártmányú mélyhúzóprés átalakításának ter­vezési munkáit augusztus 31-re befejezik. 585 ezer forint anyag- és energia­megtakarítás Az 1959. évi takarékossági fel­ajánlást már korában az 1958. évi árakon elkészítették. Az intézke­dési tervet, az árrendezés követ­keztében átdolgozták és megálla­pították, hol, mit és mivel lehet megtakarítani. A vasanyag gondo­sabb felhasználásával például 112 ezer forintot, az energia-megtaka­rítás összege 36 ezer forint. Az 1959, évben összesen a zománc­gyári dolgozók különböző intézke­dések végrehajtása során a mó­dosított kongres: «t'-i versenvfel- ajánlásban 585 ezer forintos meg­takarítást érnek el. Óvoda épül Tevelen A közelmúltban új óvoda építé­sét kezdték meg. — A valamikori Körősi Csorna Sándor-féle inter- nátus épületét alakítják át a cél­nak megfelelően, s néhány hét múlva már itt foglalkoznak az óvónők a teveli csöppségekkel. Lehetőség nyílik arra is, hogy az óvodánál napközit létesítsenek az iskolás gyermekek részére is. A pártkongresszus tiszteletére indított ifjú traktorosok országos versenyében megyénk tíz gépállo­másáról 211 fiatal nevezett be és vesz részt a versenyben. A gép­állomások megyei igazgatósága értékelte a verseny jelenlegi állá­sát és eszerint következők érték el a legjobb eredményt: Papp Bálint (Várdomb) 224 műszaknorma, 1091 normál­holddal, Ujj László (Ireg- szemcsc) 200 mszn., 865 nor­málholddal, Halász László (Várdomb) 196 mszn., 813 normálholddal, Cselle József (Nagydorog) 178 mszn., 780 normálholddal. Spanncnber- ger József (Bonyhád) 112 mszn., 914 normálholddal. A megye legjobb ifjú kombáj- nosai versenyének értékelése: A KISZ MB és a gépállomások megyei igazgatósága által meg­hirdetett „A megye legjobb ifjú kombájnosa” cím elnyeréséért in­dított versenyben tizenhat fiatal A kölesdi KISZ-szervezet ön­kéntes ifjúsági segítő-brigádja ez évben sok hasznos társadalmi munkát végzett. Húszezer facse­metét ültettek el, a KlSZ-helyi- ségjeit rendbehozták, kézilabda- pályát építettek, utat javítottak, különböző ünnepségek és ren­dezvények előkészítésében se­gédkeztek. Ez évben összesen 950 óra társadalmi munkát végeztek. A legjobb munkát végezte Szi­geti János, aki 130 órát dolgo­zott. Honfi István 110, Csurgai József 80, Szombathelyi Mag­dolna 60, Szabó Ilonka 40 óra társadalmi munkát végzett. Az önkéntes segítő-brigád legszor­galmasabb és példamutató tagja, Szigeti János ipari tanuló. Részt vett a segítő-brigád egész tevé­kenységében, azonkívül Kollár Istvánná idős, beteges, egyedül­vett részt. Ifjú kombájnosaink nagy szorgalommal és becsülete­sen végezték munkájukat. A ver­seny során a legjobb eredményt Marosi János, a Nagydorogi Gépállo­más ifjú kombájnosa érte el, aki 365 kataszteri hóidról 4720 mázsa gabonát takarított be. Ez­zel a kiváló teljesítménnyel el­nyerte a „A megye legjobb ifjú kombájnosa” címet és a velejáró 2000 forint pénzjutalmat. A ver­seny során jó eredményeket értek még el: Müller Ádám (Gyönk), aki 350 holdról 4410 mázsa gabo­nát Simonovics Pál 195 holdról 2350 mázsát, Lőrinc Aladár (Bonyhád) 262 holdról 2970 mázsa gabonát takarított be. Süvegjártó János (íreg- szemcse) 151 holdról 1670 má­zsa gabonát takarított be. Ezeket a fiatalokat a KISZ MB és a gépállomási igazgatóság dicsé­retben részesítette. álló asszonynak segített. Egy nap a szőlőjét permetezte meg, se­gített a betakarítási munkában, a jövőben a ház megjavításában is segít. Példamutató és becsüle­tes munkájáért az önkéntes segí­tőbrigád jelvény arany fokozatá­val tünteti ki a KISZ megyei bi­zottsága. Aranyfokozatú jel­vényt kap még Honti István, ezüstfokozatot Csurgai József és Szombathelyi Ilona, bronzjel­vényt Szabó Ilona. Az önkéntes segítő-brigád műn kájában húsz fiatal vesz részt. Az eddig elért eredmények a húsz fiatalnak köszönhetők, akik szép példáját adták a KISZ-fia- talok segítőkészségének, munka­szeretetének. Több mint 300 holdon siló znak a tamási 92 ezer forint állami kedvezményt kap idén az iregszemcsei Új Elet Termelőszövetkezet 950 óra társadalmi munka 1959. augusztus 23-án ünnepelte a Román Népköztársaság felsza­badulásának 15. évfordulóját. Az 1944. augusztus 23-i fegyve­res felkelésre megindult népi for­radalom során a román népgazda­ság egész menetében gyökeres fordulat következett be. A II. világháború előtti Romá­nia ugyanis hatalmas ásványi és erdészeti kincsek, valamint óriási energiatartalékok felett rendelke­zett, azonban a román burzsoá- földesúri állam kormányköreinek támogatását élvező nyugati trösz­tök a teljes gazdasági elmaradott­ság állapotába kenyszerítettek az országot. A felszabadulás előtt Románia nemzeti jövedelmének csupán 26 százalékát szolgáltatta az ipar, míg a mezőgazdaság 39 százalék­kal részesedett az ország nemzeti jövedelmében. A felszabadulás utáni években helyes iparfejlesztési szempontok figyelembevételével, különösen az alábbi iparágakat fejlesztették ki: kőolajipar, villany- és hőenergia- termelő ipar, kohászat, vegyipar, valamint a gépgyártó ipar. A fej­lődés menetére jellemző, hogy 1957-ben az elektromos energia­termelés 7,4-szcresére, a vegyipar termelése hétszeresére növekedett, a kőolajtermelés pedig megkettő­ződött a háború előtti színvonal­hoz viszonyítva. A szocialista ipa­rosítás eredményeként a nemzeti jövedelem megoszlásában is jelen­tős változás állott be: 1956-ban 8 1 V\ vasarc só, T aranyere B A » YÍSZAT I fl'saf mdpmdsm kdoiajyezate'k aV-T-t- fő/dgazvciGiék NEHÉZIPAR ^kohászéij^gépipar vegyipar KÖNNYŰIPAR e/e&nisur- fa- ffiar ipar textib W ipar W*(> tfnnuű. ipart agaratok 'föjhi/úieró'mu vThőervcnu C'mpUhjng Őrödéi Sármas j (Kiszármás) Q BacSu (Kolozsvár) <T^Mözép-es ) ÖV** ipari központok Meaic (Medgyesg Timisoara (Temesvár) tnjcgyar/jr. Sibiu gpLT'urasy Gaiaii (fíesicabérya) m Ploiefli BUCUSESTI (BUKAREST) ^-j.Olíenila­Craiova^ (álgCons.'an(G 'hajógyártás/ Giurgiu u*£) lOORm az ipar — az építőiparral együtt — f: százalékkal a mezőgazdaság pedig 25 százalékkal részesedett a nsssneC* jö . eáelsm'jen. A mellékelt térkép a Román Népköztársaság ipari központjait, valamint legfontosabb természeti kincseinek előfordulási helyeit áb­rázolja. gépállomás silókombájnjai Teljes lendülettel kezdtek hozzá a tamási járás termelőszö­vetkezetei a silózáshoz. A gép­állomás három kombájnja segí­ti a munkát és a szerződés sze­rint háremszáztizenhárom hold kukoricát silózna^ le a szövet­kezeteknek. Eddig már a pári Béke Tsz-ben és a nagykónyi Harcos Ut Tsz- ben egyenként 25—25 holdon fe­jezték be a silózást a gépállo­más gépei. A napokban megkez­dik a munkát a tamási Uj Élet 105 holdas és a tamási Vörös Szikra 108 holdas silókukorica tábláján is. Nagy segítséget jelent a ter­melőszövetkezeteknek az a két új silókombájn, amit nemrég ka­pott a gépállomás a Szovjetunió­ból. — A TAVASZ FOLYAMÁN — miután Dunakömlőd termelőszö­vetkezeti községgé alakult — a megnövekedett igények miatt az idénybölcsőde létszámát hatvan­ról kilencvenre kellett felemelni. Az óvoda melletti házat régeb­ben a termelőszövetkezet hasz­nálta és most átadta, így vala­mennyi gyereket el tudták he­lyezni. Az épület átalakítása — hegy a célnak megfeleljen — 10 000 lórimba került.

Next

/
Oldalképek
Tartalom