Tolna Megyei Népújság, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-15 / 164. szám

1959. július 15. * TOLNA MEGYÉT NflFtl.TSAG Eltemették Fapp Lajos elvtársat Mély részvét mellett kísérték utolsó útjára hétfőn délután a váraljai dolgozók Papp Lajos elvtársat, az MSZMP alapszer­vezetének titkárát. Mintegy ezer ember állta körül a sirt. Az 59 esztendős bányász, a harcos kom­munista évtizedeken keresztül szolgálta a dolgozó népet: volt szakszervezeti funkcionárius és Vasason igazgató, de dolgozott a Baranya megyei pártbizottságon is. A köztiszteletben álló kommu­nistát a váraljai párttagok a párt szervezet titkárává választották, míg a község lakosága a tanács­ba küldte mint v. b. tagot. A sportolóknak is sok segítséget nyújtott, mint vezetőségi tag. Sírjára a hozzátartozókon kívül elhelyezte a kegyelet koszorúját a járási pártbizottság, a községi szervezetek is. KINCSES SZIGET f utiosuáay és íeckaiíka A világóceánban hiába keres nénk ezt a szigetet, mert nem a tenger hullámai mossák part­jait, hanem két folyó. Ott fek­szik, ahol a Kapos és a Kop­pány lágy csobogással egymás­ba ölelkezik, ott a két folyó ál­tal bezárt területen fekszik Alsómajsa-puszta. A Regölyhöz tartozó pusztán ez év március 2-án »Népszabaá! ság« néven termelőszövetkezet alakult. * Ebédidőben leptük meg a ta­gok egy részét, akik a hús fák alatt pihentek. Éppen ott volt Nagy Sándor elnök is, aki most nem a tsz belső ügyeivel, ha­nem az elemózsiás szatyorral foglalkozott. Milliók hevernek lábaik előtt: Majsa-pusztán egy volt- hercegi birtok van a kezükben. Van azon minden, amit egy nagyüzemi gazdaság felhasznál hat: folyókkal határolt táblák, amelyek kiválóan alkalmasak az öntözéses kertészetre; nagy gazdasági épületek, amelyeket kevés befektetéssel a megfele­lőre alakíthatnak. Iparvasút, nádas és füzes... S ráadásul a kezükben, vagy inkább mond­hatjuk a fejükben van eOV má­sik nagy Meines«: az állattal való bánás tudománya. Hiszen a tsz-tagok magukkal hozták a szövetkezetbe az Európa-hirű lótenyésztő tudásukat is. E sok lehetőségből a fiatal szövetkezet máris sokat meg­valósított: 67 darab szarvas­jószág számára most alakítot­tak át egy istállót. A folyókat is igyekeztek kihasználni, s kertészetet létesítettek. Van többek között három hold pap­rika, 2 hold paradicsom és 5 hold uborka is a kertészetben. A többi veteményelc is szépek. Néhány héttel ezelőtt az esős időjárás kissé hátráltatta a munkát, de ennek ellenére nem maradtak el a kapálásokkal, szénahordással, és az aratással sem. — Reménykedünk a gabonák bán — mondja Fazekas Ferenc — megdolgoztunk érte! De még jobban örülünk a 100 hold ken­derünknek! — fűzi hozzá egy jelenlévő tag, aki nagy figye­lemmel kíséri a beszélgetést. El ső osztályú! — tromfot rá egy másik. Ez lesz az egyik biz­tos alapja a várható osztalék­nak. Milyenek a további ter­vek? — Főleg az állattenyésztést szeretnénk fejleszteni. Korsze­rűsíteni akarjuk az épületeket, növelni a ló- és szarvasmarha­állományt. Évvégéig még 40 törzs fejőstehénnel gyarapítjuk a tehenészetet. Foglalkozni akarunk juhászattal és sertés- tenyésztéssel is. Ennek érde­kében 450 juhot és 25 anya­disznót állítunk be még ez év­ben. A kereskedelemnek mintegy 150 hízósertést adunk át. Ezek még csak tervek. A tagság munkájától függ min­den. — Azzal nem lesz baj — toló­ja meg Fazekas elvtárs —, meri jó a tsz pártélete is. A kom­munisták mindenben az élen járnak, így a munkában' is. Ál­landóan gyarapodik a párt­tagok száma. Jelenleg is két tagjelöltünk van. Alaposan megnézünk mindenkit, mert nem akarjuk túlságosan »felhí­gítani« a párt erős sorait. « íme, így élnek a »kincse szigetiek«. Dolgozva, építve töl­tik napjaikat, s igyekeznek még összeforrottabbá tenni kö­zösségüket. Kívánjuk, hogy szór galmas, kitartó munkával te­gyék még gazdagabbá azt a földdarabot, amely egyedül az ő jogos tulajdonuk, s amelyért hajdanán őseik vére és verej­téke hullott oly sok századon keresztül. PALÁNKY LÁSZLÓ az Óceánok tanulmá­nyozása Iván Papanyin, a Szovjet Tudo­mányos Akadémia tengeri expe- díciós osztályának vezetője nem­régiben beszámolt a szovjet óceán­kutatók kétéves munkájának eredményeiről. A Csendes-óceá­non négy nagy expedíció hajó­zott, amelyek összesen több mint 70 000 mérföldet tettek meg. Az expedíciókat a „Vitjaz” kutató­hajó szállította. A „Mihail Lomo­noszov” úszó kutatóállomás az Atlanti-óceán északi részén 55 000 mérföldet hagyott maga után. Ezen a hajón külföldi tudósok is dolgoztak. Az „Ob” és a „Lena” diesel­elektromos hajókon levő expedí­ciók az Antarktisz partjai men­tén, valamint az Indiai-, a Csen­des- és az Atlanti-óceán déli tér­ségében végeztek értékes tudomá­nyos megfigyeléseket. A nemzet­közi Geofizikai Együttműködés programjában szereplő idei ku­tatásokról szólva Iván Papanyin a következőket mondotta: — Augusztus elején a „Mihail Lomonoszov” expedíciót visz az Atlanti-óceánra. Ősszel különböző ázsiai és afrikai országok tudósai a „Vitjaz”-on az Indiai-óceán északi térségébe hajóznak. Ezen­kívül a Csendes- és az Indiai-óce­ánon. valamint a Földközi-tenge­ren is végzünk kutatásokat. UJ TUDOMÁNYOS INTÉZET A Szovjet Orvostudományi Aka­démia keretében megalakult a gyermekek és serdülő fiatalok hi­giéniai intézete. Az,intézet fel­adata, hogy bizonyos higiéniai irányelveket dolgozzon ki a ta­nulók foglalkoztatása számára. Ezenkívül nagy figyelmet fordít a serdülő korúak gyakorlati okta­tásának vizsgálatára annak érde­kében, hogy termelőmunkájuk megfeleljen életkori sajátossá­gúiknak, KÍSÉRLET EINSTEIN ELMÉLE­TÉNEK BIZONYÍTÁSÁRA Egy Iosangelesi repülőgépgyár atomórát készít, amelyet rakétával akarnak földkörüli pályára külde­ni. A mintegy 15 kiló súlyú óra a legpontosabb, amelyet valaha készítettek. Működését az ammó­nia molekulák mozgása biztosítja. Annyira pontos, hogy a számítá­sok szerint ezer év alatt körülbe­lül egy másodpercet tér el. A Föld körül keringő órát szin­kronizálják egy földi órával. Ha a kísérlet sikerül, akkor — Einstein teóriája szerint — az űr-órának 2000 mérföldön belül keringve a Föld körül lassabban kell járnia, mint a földön levő óráknak, vi­szont gyorsabban kell járnia, ha ezen a távolságon túl kering. Az órát különböző magasságokba akarják kilőni. Ezzel próbálják ellenőrizni a relativitás elmélet különböző megállapításait és kö­vetkeztetéseit. ÉRDEKES RÉGÉSZETI LELE­TEK ROMÁBAN Rómától keletre, a Szentkereszt székesegyház és az Esq uilino domb között, a régi katonai tábor helyén egy i. u. III. századi pa­lota és cirkusz nyomaira bukkan­tak. Ez utóbbi nagyságát tekintve a 200 000 személyes Circus Maxi- mus-szal mérhető össze. A palota régészek szerint Heliogabalus csá­száré lehetett és valószínűleg nagy park kötötte össze a cirkusszal. A feltárási munkálatok december­ben kezdődnek meg. MINDEN HARMADIK ELSŐ­ÉVES OXFORDI DIÁK HOMOSZEKSZUÁLIS A Daily Express tudományos szakértője írja: Dr. Spencer is­mert ideggyógyász elmekórtani szemléjében megállapítja, hogy az oxfordi egyetemre felvett minden három elsőéves diák közül egy vagy homoszexuális, vagy az volt. Úgy véli, hogy az arány az idősebb diákok között még nagyobb, mert oxfordi tartózkodásuk alatt közü­lük többet csábítanak perverzi­tásra. Dr. Spencer, aki maga is az ox­fordi egyetemen végezte tanul­mányait, száz kórházi kezelésben részesült hallgatót vizsgált meg és megállapította, hogy közülük 51 perverz, köztük 41 megrögzötten. Ezután kérdéseket intézett száz normálisnak nyilvánított elsőéves hallgatóhoz. Ezek közül 35 beval­lotta, hogy kísérletet tett a homo- szexualitással és nyolc perverz is maradt. A többiek azt mondották, hogy „kinőttek a perverzitásból”. A vizsgálatok megállapítása sze­rint a megrögzött perverzek szá­ma az oxfordi egyetemen megha­ladja a kétszázat. r RADIOAKTÍV IZOTOPOK ÉS A DOHÁNYTERMESZTÉS A bukaresti élelmiszérkutató intézet dohánytermesztési osztá­lya kutatásokat végzett a radio­aktív izotópoknak a dohányter­mesztésben való alkalmazásával kapcsolatban. A dohánymagvakat radioizotóppal sugározták át, majd melegágyakba ültették. Ami kor a palánta eléri azt a fejlődési fokot, hogy átültethető, akkor át­telepítik az intézet kísérleti par­cellájára, ahol állandó megfigye­lés alatt tartják. A radioaktív izotópokkal való besugárzás számottevő változást idéz elő a dohánymagban. Külön­böző sugárdózisok hatására rend­kívül értékes tulajdonságokat, kap a dohány: ellenáll különböző be­tegségeknek, növekszik hektár­hozama, s iparilag jobban feldol­gozható. A radioaktív izotópok alkalmazása a dohánytermesztés­ben tág lehetőséget nyit az élelmi­szerkutató intézet kutatói számá­ra a romániai dohánytermesztés lényeges megjavítása terén. MEGKEZDŐDÖTT A SZINTETI­KUS CIKLOSZERIN IPARI GYÁRTÁSA Csehszlovákiában a közelmúlt­ban megkezdődött a szintetikus cikloszerin ipari előállítása. A cikloszerin új antibiotikum, -f amelyet a tbc gyógyításánál, fő- . ) ként olyan esetekben alkalmaz- / nak, amikor a tbc bacilusok már immunissá váltak a streptomicyn- nel és más gyógyszerekkel szem­ben. A cikloszerin szintetikus elő­állítását a Csehszlovák Tudomá­nyos Akadémia vegyi intézetében dolgozták ki. Csehszlovákia Sváj­con kívül az egyetlen állam, ahol ezt a fontos antibiotikumot szin­tetikus úton állítják elő. A ROMÁNIAI ORVOSI SZEMLE EGY ÉRDEKES MAGYAR TALÁLMÁNYRÓL Dr. Kiss Ferenc orvosprofesszor ez év tavaszán mutatta be Buka­restben, Jászvásáron, Marosvásár­helyen és Kolozsvárott az úgyne­vezett három-dimenzójú (3 D- jelzésű) kondenzorí, amelyet Ba­rabás János kutatómérnökkel, dr. Zselyonka László egyetemi ma­gántanárral és Libik Albert kuta­tómérnökkel közösen szerkesz­tett, és amelyet a budapesti Gam­ma optikai művek már sorozatban gyárt. A magyar találmányt a romá­niai tudományos körök éppen olyan elismeréssel fogadták, mint a szovjet orvostudomány jeles képviselői a kievi orvoskongresz- szuson és a csehszlovák tudomá­nyos körök a prágai bemutató alkalmával. A román orvostudo­mányi társaság marosvásárhciyi fiókjának kiadásában megjelenő Orvosi Szemle című folyóirat most megjelent számában Maros Tibor tollából hosszú cikk jelent meg a három-dimenziójú konden- zorról. — Ezzel az eszközzel olyan megvilágítást sikerült létrehozni, amelynél a vizsgált tárgy képe alakhű, plasztikus és kontraszt­dús — állapítja meg a többi kö­zött a cikkíró, majd hozzáteszi, hogy a magyar szakemberek talál­mánya „kétségtelenül ugrást je­lent a mikroszkóp technikájában”. ryt, hogy újabb fontos tervdoku­mentációhoz, térképekhez, hadá­szati fontosságú értesülésekhez tudna hozzájutni. Atkáry és Dar­vas kettesben beszélgettek arról, hogyan kell ismét megszerezni ezeket a fontos anyagokat az óz­di, a diósgyőri kohászati művel: terveit és termelési adatait, va­lamint a komlói, a pécsi és a mis kolci terveket. A több éves mun­ka’ során rendkívül megnőtt At­káry önbizalma. — Kiemeled az egészet, ugyan­úgy elhozod a lakásomra, mint a múltkor a sztálinvárosi anya­got, lefényképezzük, aztán más­nap visszaviszed. —■ Nem gondolod, hogy egy ki­csit sok lesz egyszerre ennyit? — Úgy sem veszik észre. — De hát ilyen nagy csomagot »cipelni... — Elhozod és kész. Értve? — Ha Te akarod... Aznap délután Darvas Attila munkahelyén különösen kedves volt mindenkihez. Sőt, még a párttitkár szobájába is «beté­vedt« egy kicsit beszélgetni és bizonygatni hűségét a népi de­mokrácia iránt, meg pofafürdőt venni... Amikor kijött a párttit­kártól és visszament szobájába dolgozni, titkárnőjével lekérette az ózdi, a miskolci, a diósgyőri, a pécsi és a komlói anyagot a tit­kos irattárból.' A nagy csomó anyag már ott tornyosodott asz­talán, amikor értesítést kapót*’, hogy négy órára értekezletre kell mennie a minisztériumba. Mit tehetett, az .anyagokat elzárta a páncélszekrényébe... Az értekezletnek hat óra után lett vége. Darvas nem tudta, mit csináljon: Atkáry várja az anyag gal; viszont ilyenkor visszamen­ni az intézetbe és ilyenkor kihoz­ni anyagot a kapun veszélyes dolog. Mégis visszament. Útköz­ben, ahogy sietős léptekkel haladt a tervező intézet épülete felé, •állandóan az a balsejtelem ül­dözte, hogy figyelik... De hiába nézett hátra, jobbra és balra, senkit nem látott, aki követte volna. Nagyot köszönt a portás-a nak, még motyorgott is valamit,’ hogy itt felejtette az iratokat, amelyekkel éste odahaza dolgoz­ni szeretne, aztán hármasával szedte a lépcsőfokokat. Amikor már az egész irathalmazt kirak­ta a páncélszekrényből, akkor ju­tott eszébe, hogy nincs spárgája, amivel összekötözhetné a nagy csomó aktát. Visszaszaladt a por­tára és spárgát kért. A portás egy; fiatalemberrel beszélgetett. Az il­lető valakit keresett, s a portás­tól érdeklődött. Amikor megkap­ta a zsineget, összecsomagolta az aktákat és nagy bátran elin­dult. A portásnak feltűnt a nagy csomag, meg is jegyezte: csűr nem fogja ezt mind ma éjszaka otthon feldolgozni? — Sok a munka, István bácsi, késő éjszakáig dolgozom — vála­szolta s máris kisietett a kapun. Az utcán haladva, annyira el­gondolkozott, hogy szinte bele­szaladt az emberekbe. Állandóan az járt az eszében, hogy most igazán nagy fogást csinálnak. Rajta keresztül lassan kiszállít­ják az ország szinte valamennyi fontosabb tervdokumentációját. — Hej, ha tudnák ezek a pro­lik, mi minden van itt a hónom alatt... Élesen felberregett Atkáry la­kásának csengője. Az ajtó széles­ére tárult. Darvas Attilával egy vadidegen ember nézett szembe. Darvas hátrált, bocsánatot hebe­gett, hogy tévedés, nem ide akart jönni, eltévesztette az ajtószá­mot, s már indult volna lefelé a lépcsőn, amikor az ismeretlen férfi vasmarokkal karonragadta és behúzta a szobába. A kis albérleti lakásban vágni lehetett a cigarettafüstöt. Öten hatan lehettek, valamennyien férfiak, s csupán egy közülök az ismerős: Atkáry Arisztid. Lárva­szerű arca idegesen rángatódzott, szinte halálfélelem tükröződött szeméből... Az ismeretlenek hely- lyel kínálták a tervező mérnököt és felkérték, bontsa ki csomag­ját. Az asztalon feltárultak a tit­kos okmányok: térképek, tervdo­kumentációk, rajzok, adatok, jegyzetek. — Lenne szíves átnyújtani a személyi igazolványát — szólítot­ta fel Darvas Attilát egy ala­csony, középkorú férfi. — De uraim, elvtársalc, tulaj­donképpen kik önök? — hebegte kiszáradt torokkal, az újonnan ér­kezett. — Bizonyára ön is sejti. Uram. — Mindenben légy az elvtár­sak segítségére — vágott közbe Atkáry Arisztid. — Megmondtam már önnek, hogy nem vagyok elvtársa — csat tant fel az egyik, eddig hallgató férfi... A nyári nap tűző sugarai árad­tak szét a szobában, ámikor At­káry Arisztid és Darvas Attila ki hallgatására sor került. Ketten várták őket: egy őrnagy és egy százados. Beszélgettek. (Folytatjuk.) RADIOAKTÍV AUTOMATÁK A tallini ellenőrző és mérőmű­szerek gyára 12 új típusú — radio­aktív izotópokkal működő — ké­szüléket gyárt. Ezek a készülékek a radioaktív sugárzást a termelő folyamatok irányítására és ellen­őrzésére használják fel, s széles­körűen alkalmazhatók az automa­tizált fémiparban, vegyiparban, élelmiszeriparban és a közleke­désben. Nagy érzékenységük lehe­tővé teszi a leggyengébb . sugár­források alkalmazását, ami szava­tolja a munkások teljes bizton­ságát, NÉGYTONNÁS TÜKÖR A Szovjetunióban gyártják Eu­rópa legnagyobb parabolikus te­leszkóp-reflektorát. A tükör át­mérője 265 centiméter lesz. A ref­lektor-óriást teljes egészében automatizálják, s minden emberi beavatkozás nélkül követi majd az égitesteket. A teleszkóp üveg- tükre több mint négy tonna sú­lyú. Készítéséhez különleges ke­mencéket gyártottak. A krími csillagvizsgálóban külön tornyot építenek a teleszkóp számára. A torony kilenc emelet magasságú, kupolájának átmérője húsz méter. .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom