Tolna Megyei Népújság, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-12 / 162. szám
1959. július 12. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 8 Gátépítők A lig egy kilométerre a ” falutól, a gógai erdőszélen katonás rendben sorakoznak a sátrak. A bejáratnál, a KISZ jelvény alatt a felírás: »Ságvári Endre önkéntes ifjúsági építőtábor«. Három évvel ezelőtt azon az emlékezetes tavaszon itt mindent víz borított. Az. erdőt, a földeket, utakat, a falut, Most fiatalok jöttek ide a megye minden részéből, középiskolás diákok, hogy ők is segítsenek: Ne tudjon ide többé betörni az ár, nyugodtan dolgozhassanak, élhessenek ennek — a Duna áradásai miatt oly sokat szenvedett kis falunak, Bogyiszlónak a lakói. Éppen ebédidő van, amikor a táborba érkezünk. A délutáni műszak ebédel. Délelőtt pihentek, sportoltak, szórakoztak — mert valódi az »összkomfort« ebben a katonák-építette táborban — ebéd után mennek ki a gátra, hogy felváltsák a délelőttösöket. Érdeklődünk az egyik asztalnál, milyen a koszt. — Csak az első napokban volt egy kis hiba, most már jó is, bőséges is — válaszolja az egyik fiatalember. — Szomszéd ja már »rendszerbe foglalva« mondja el ,— nevetve — a kellemetlenségeket: »Négykor kell felkelni, négy kilométert kell gyalogolni és sok a szúnyog«. Persze, nem akármilyen fából faragták ezeket a legényeket, hiszen azért is jöttek — önként — ide, hogy megtanulják leküzdeni a nehézségeket. És ebből — becsületesen vizsgáztak. V ége az ebédnek, sorakozó... indulás a munkahelyre. Néhányan kerékpárral mennek. — Mint a táborparancsnok tói megtudjuk, ez nem íegye- lembontás. Ok azért kapták ezt a kedvezményt, mert annak ellenére, hogy a tábor orvosa itthonmaradásra »ítélte« őket. ők sem akarnak kimaradni a munkából. Négy kilométerre a tábortól, a Sió partján húzódik végig a gát. Oldalán mély barázdákat szántott a gép, hogy a magasítás, szélesítés céljából ráhordott, tömörített föld jól megkössön. Háromszáz méteres »fronton« dolgozik a száz fiatal. Gyorsan telnek a kordék az agyagos földdel, a nagy hőségben is megy a munka. — Nálunk, a hármas gödörnél van most is a zászló — mondja az egyik »kubikos«, egy zömök, szőke fiatalember, a bonyhádi Kiszler Gyula- Naponta — öt és fél órás műszakban — három-négy köbméter a személyenkénti teljesítmény, de volt már 6,8 köbméter is. Pedig csak két és félre számítottak. Felteszem a brigádnak a kérdést: — Milyen pályára készülnek? — Állatorvos szeretnék lenni... — Én orvos, vagy művész’..; — Én könyvelőnek készülök. Egyikük sem választja a kubikos szakmát, de a válaszuk arra, hogy miért jöttek ide, egyöntetű: Csak az válhat jó orvossá, mérnökké, pedagógussá, aki megismeri és megtanulja becsülni a fizikai munkát. Meg aztán segíteni is akar nak, hogy ne pusztíthasson itt többé az árvíz. Sokan látogatják a Tolnai Ruházati Szolgáltató KTSZ kiállítását Mint már közöltük a Tolnai Ruházati Szolgáltató KTSZ rendezésében július 5-én délelőtt fél 10 órakor kiállítás nyílt á kultúrotthon nagytermében. A kiállítást Joósz Ferenc, a KTSZ elnöke nyitotta meg. A kiállítás első napján több ezren gyönyörködtek a kiállított ruhákban és cipőkben. Különösen nagy érdeklődést váltott ki a saroknélküli cipő, valamint a sok újvonalú női ruha. A kiállítás hasznossága máris megmutatkozott. Eddig nyloncipők iránt nem volt érdeklődés, most már többen megrendelték. A kiállítást esténként 400— 500-an látogatják. A környező községekből, sőt még Szekszárd- ról is igen sokan megtekintik. Mindenki elismeréssel nyilatkozott a látottakról. Dicséret és elismerés illeti mindazokat, akik a kiállítás sikeres megrendezéséhez hozzájárultak. A% iparosok is aratnak a dombóvári Rákóexi Tsx-ben A dombóvári Rákóczi Termelőszövetkezetben az iparosokból külön arató brigád alakult. A termelőszövetkezet földjén 20 mázsás holdanként! termésátlagot értek el őszi árpából. A szövetkezeti tagság összefogása folytán 130 hold búzát arattak le eddig. A számítások szerint a termelőszövetkezet tagságának több mint 80 százaléka részt vesz az aratás munkálataiban. A szekszárdi Halmos Fe^ renc homlokán kötés van. Mint elmondja, egy kis baleset érte, éppen akkor hajolt le, amikor egyik társa emelte a lapátot és az »összeütközés« következménye a kis sérülés. Az orvos ajánlotta, hogy maradjon pár napra a táborban, de ő nem akart kimaradni a munkából. — A múlt héten úgyis vesztettünk fél napot az eső miatt, be kellett hozni ezt a lemaradást — mondja. — Egyébként hasznos dolog ez a gyaloglás. Ezután már nem fogok órákat várni Szekszárdim a vonatra, hogy kivigyen Palánk ra, hiszen gyalogolni nem is olyan rossz dolog. Ä kubikmun ka pedig jó tréning a kukacásáshoz — teszi hozzá nevetve. — Halmos Feri ugyanis szenvedélyes horgász. A bogyiszlói árvédelmi töltés koronája felett — mint Varga István gátőr mondja — az 1956-os jeges áradáskor 84 centiméter magas volt a víz. Most 120—130 centiméterrel magasítják meg és három méterrel szélesítik a töltést. Ha még egyszer olyan víz jönne, mint ötvenhatban, nyugodtan lehet aludni. Ebben segítenek az itt táborozó, dolgozó fiatalok, akik szerdára teljesítették a két hétre, szombatig előírt tervet. J. J. A versenyáen Tői ök Sándor, az áüaíüi gazsfasag! talapotok versenyében pedig Szabó (jyörgy vezet A Gépállomások Megyei Igazgatósága szombaton értékelte legutóbb a kombájnvezetők és aratógép-kezelők közt folyó megyei versenyt. E szerint a kom- bájposok közül továbbra is a nagydorogi Török Sándor vezet, aki 180 holdról 240 tonna gabonát takarított le. Második Müller Ádám, a gyönki gépállomás traktorosa, aki 121 holdról 201 tonna gabonát aratott le, csépelt el. Az aratógép-vezetők közt folyó versenyben ez idő szerint Fekete János szedresi traktoros vezet, aki 168 holdról vágta le a gabonát. Második Szőts Gáspár gyönki, harmadik pedig Be- ke István szedresi traktoros. Az előbbi teljesítménye 165 hold, az utóbbié 160 hold. Az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatósága ugyancsak szombaton értékelte a kombájnosok és aratógép-kozelők versenyét. Itt Szabó György gerjeni kombájnvezető az első. Második Horváth Márkus ugyancsak gerjeni, harmadik pedig Folb József, a Ju- héi Állami . Gazdaság kombájn- vezetője. Az állami gazdasági aratógép-kezelők közül Walter György (Alsópél) az első, második Folkmann Fülöp juhéi traktoros. Harmadik és negyedik holtversenyben Varga István és Fenyő János, mindketten a For- nédi Állami Gazdaság traktoroKTSZ-hírek Kölcsönös Segítő Takarékpénztár alakult 59 taggal a Gyönki Épületkarbantartó Kisipari Termelőszövetkezetben. * A KISZ rendezésében »A társadalmi tulajdon védelméről« címmel előadást rendeztek a KISZÖV helyiségében. * Kétszobás vikendházat . építettek maguknak Balatonszéplakon a Bátaszéki Épületkarbantartó Ktsz tagjai. Az építkezést társadalmi munkában végezték. KlSZ-szervezetekben hallottuk Segítő brigádot alakítottak a gyulaji kiszisták. A segítő brigád tagjai vállalták, hogy vasárnap társadalmi munkával aratnak a termelőszövetkezet gabonatábláin. Fényképkiállítást rendez Dombóváron a KISZ és az úttörőszervezet. A kiállításra kerülő fényképek Dombóvár tizenöt éves fejlődését illusztrálják. A kiállítás a járási kultúrhéz nagytermében lesz. Aratási képeslap Kajmádrél Nincs módom ezt a beszámolót úgy kezdeni; hogy most az aratás kellős közepén benépesedett a Kajmádi Állami Gazdaság többezer holdas határa. Nincsenek ugyanis kaszá sok, a marokszedő lányok sokasága nem tarkítja a határ képét. Nem — mert hála a technika fejlesztőinek •— az eddig fáradságos munkát igénylő gabonabetakarítást a Kajmádi 'Állami Gazdaságban manapság úgyszólván teljes egészében gépek végzik. A közel 1000 hold gabona- betakarításnál mindössze tizennégy gyalogmunkás szorgoskodik, akik kiszolgálják a gépeket. Mégis olyan összkomfortos aratás van ezen a nyáron Kajmá- don, amilyen nagyüzemben, itt a megyében még nem volt. Hogy mindezt leírjam, határszemlére indultam az állami gazdaság vezetőivel. Először a B-3-as jelzésű táblánál álltunk meg. — Itt őszi árpa volt. A szem már a magtárban, a szalma pedig kazalban van. Ez a négy traktor, amelyik itt pöfög, már a mélyszántást végzi, azzal az SZ 100-as, lánctalpas géppel együtt, melyet a Szovjetunióból kapott a gazdaság. Ide jövőre cukorrépát vetünk és már most gondoskodunk arról, hogy megfelelő legyen a talajelőkészítés. A másik 75 holdas táblában — ahol szintén őszi árpa volt — pedig már zöldell a másodvetés — magyarázza Kovács János, a gazdaság igazgatója, De menjünk tovább. Az A-8-as tábla 87 hold. Éppen akkor cammogott a négy kombájn a tábla végefelé, mikor ideértünk. — Itt végeztünk, és irány a másik határrész — tájékoztat bennünket az egyik kombájnvezető. Hogy mi maradt a kombájnok után a búzatarlón? Renden fekvő szalma. Azaz, hogy ez sem marad itt, csak néhány óráig. Itt dolgozik ugyanis a Német Demokratikus Köztársaságból importált rendfelszedő és bálázógép, amiből ez idő szerint még csak egy van a megyében. Ez a „csodamasina” összegyűjti a renden hagyott szalmát és egyúttal bálába kötözi. Utána majd jönnek a traktorok és azon nyomban elvégzik a tarlóhántást. A Kajmádi Állami Gazdaságban 552 hold őszi búzából mintegy 200 holdat arattak le és csépeltek eddig el. A harmadik 92 holdas táblába pénteken estefelé állt be a négy kombájn, már azóta itt is végeztek az aratással. De a vasárnapi pihenőnapot is munkával töltik a kombájnvezetők. Aratnak most hétköznap, vasárnap, hogy minél előbb magtárban legyen a gabona. A gazdaság ebben az évben lesz tízéves. A jubileumi ünnepségen elmondhatják majd, hogy olyan gazdag aratás nem volt a tíz esztendő alatt egyszer sem, mint most. Őszi árpából 16 mázsa a holdankénti átlagtermés, ami 1,5 mázsával több a tervezettnél. Búzából szintén mintegy 15 mázsa holdankénti átlagot érnek el a gazdaságban, ami kiváló. A gabona minősége is kifogástalan. A búza sikértartalma meghaladja a 84 fajsúlyt.; Utunk utolsó állomása a kombájnszérű volt. Ez a gazdaság központjában van és olyan, hogy a mezőgazdaságban kevésbé jártas ember képzeletét is felülmúlja. Egy vagon gabonát befogadó betontartályt építettek a magtár tövében. A kombájn aratta, csépelte gabonát ide szállítják be gépekkel, önműködő hidraulikával „ide ereszti” a trak toros, egy másik gép tisztítja a szemet és szintén gép segítségével pillanatok alatt a magtár második emeletén van a gabona, ahova az az egyetlen ember parancsolja, aki kezeli a berendezést. A nap utolsó sugarai ragyogták be a Kajmádi Állami Gazdaság határát, mikor haza, Szek- szárdra indultam. Gazdagabb lettem egy élménnyel és leírhattam, hogy néz ki ma, 1959-ben egy szocialista nagyüzemben az aratás, Dorogi Erzsébet Állattenyésztési hírek A péksütemény-fogyasztás és az életszínvonal Az idei év folyamán jelentősen növekedtek a megye termelőszövetkezetei a területet és a taglétszámot illetően, hiszen igen sokan választották a nagyüzemi gazdálkodás útját, De igen örvendetes, hogy a földterület mel lett az állatlétszám is szaporodott a vásárlások mellett azáltal, hogy igen sokat vittek magukkal a belépők. Az új belépők a szövetkezetbe vittek több, mint 1700 szarvasmarhát és ezen belül kpzsl 1200 tehenet és üszőt, 820 sertést, több, mint 3300 lovat, több, mint 1300 juhot. * Megyénkben öt körzetben végzik a szarvasmarha mesterséges megtermékenyítését, Ebbe az öt körzetbe 60 község tartozik. A mesterséges megtermékenyítéssel eddig több mint 300 darab apaállatot sikerült kivonni a forgalomból. A mesterséges megtermékenyítéssel komoly anyagi megtakarítás mutatható ki. A me gyei tanács mezőgazdasági osztályának adatai szerint az évi megtakarítás a megyében a mestersé ges megtermékenyítéssel jóval több, mint 3 millió forint. * Igen örvendetesen fejlődik megyénkben a juhtenyésztés. A termelőszövetkezetek többsége foglalkozik juhtenyésztéssel, vagy a közeljövőben kíván juhtenyé- szetet létesíteni. A tavasszal mintegy 20 juhász a nyájával együtt belépett a termelőszövetkezetbe. A juhnyírás a befejezés hoz közeledik és a megyei nyírási átlag 4 kilogramm. A törzskönyvezett állománynál 5 kiló a nyírási átlag, a kcstelep nyírási átlaga pedig 7 kilogramm. Felkészültek a tanácsi malmok a vámőriésre A megye területén lévő tanácsi malmok többségében már befejezték az évi nagyjavítást. Néhány malomban a következő napokban fejezik be a gépek előkészítését az új gabona fogadására. A megyei tanács illetékes szervei úgy tájékoztattak bennünket, hogy az idén jobban felkészültek az új gabona fogadására, mint a múlt évben. A len- gyeli malomban például a múlt hét közepén helyezték üzembe a korszerű gépeket. Ezen a héten befejezik a bölcskei malom korszerű gépekkel való felszerelését is. s ezután a termelők rendelkezésére állnak az új gabona vámőrlésének elvégzésére. Az életszínvonal emelkedésének sok fokmérője van. A megyei sütőipar termelési adatainak vizsgálata is hírt ad arról, hogy az idén jobban éltünk, mint tavaly. Az idén a második negyedévben 360 000 péksüteménnyel termeltek többet a péküzemek, mint a múlt év hasonló időszakában. S ez azt is jelenti, hogy a gyártott (süteményt a közönség el is fogyasztotta. Jelentősen bővítették a pékek a választékot, és sokat javult a minőség is. Az üzletekben olyan süteményt látni példánk melyeket a lakosság alig, vagy egyáltalán nem ismert eddig. S biztató ez a fejlődés. A pékek azt ígérték, hogy a választékot még tovább bővítik, és javítják a sütemények minőségét, . Érdekes a májusi "termelési adat is. Az első negyedév három hónapi átlagtermelését figyelembe véve májusban 600 000 péksüteménnyel gyártottak többet az első negyedév havi átlagánál. Júniusban ugyanez volt a helyzet.; Július és augusztus hónapokra már úgy készültek fel a pékek, hogy a növekvő igényt ki tudják elégíteni;