Tolna Megyei Népújság, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-12 / 162. szám

1959. július 12. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 8 Gátépítők A lig egy kilométerre a ” falutól, a gógai erdőszé­len katonás rendben sorakoz­nak a sátrak. A bejáratnál, a KISZ jelvény alatt a felírás: »Ságvári Endre önkéntes ifjú­sági építőtábor«. Három évvel ezelőtt azon az emlékezetes ta­vaszon itt mindent víz borí­tott. Az. erdőt, a földeket, uta­kat, a falut, Most fiatalok jöt­tek ide a megye minden ré­széből, középiskolás diákok, hogy ők is segítsenek: Ne tud­jon ide többé betörni az ár, nyugodtan dolgozhassanak, él­hessenek ennek — a Duna ára­dásai miatt oly sokat szenve­dett kis falunak, Bogyiszlónak a lakói. Éppen ebédidő van, amikor a táborba érkezünk. A délutáni műszak ebédel. Délelőtt pihen­tek, sportoltak, szórakoztak — mert valódi az »összkomfort« ebben a katonák-építette tá­borban — ebéd után mennek ki a gátra, hogy felváltsák a dél­előttösöket. Érdeklődünk az egyik asztal­nál, milyen a koszt. — Csak az első napokban volt egy kis hiba, most már jó is, bőséges is — válaszolja az egyik fiatalember. — Szomszéd ja már »rendszerbe foglalva« mondja el ,— nevetve — a kel­lemetlenségeket: »Négykor kell felkelni, négy kilométert kell gyalogolni és sok a szúnyog«. Persze, nem akármilyen fá­ból faragták ezeket a legénye­ket, hiszen azért is jöttek — önként — ide, hogy megtanul­ják leküzdeni a nehézségeket. És ebből — becsületesen vizs­gáztak. V ége az ebédnek, sorako­zó... indulás a munka­helyre. Néhányan kerékpárral men­nek. — Mint a táborparancsnok tói megtudjuk, ez nem íegye- lembontás. Ok azért kapták ezt a kedvezményt, mert annak el­lenére, hogy a tábor orvosa itthonmaradásra »ítélte« őket. ők sem akarnak kimaradni a munkából. Négy kilométerre a tábortól, a Sió partján húzódik végig a gát. Oldalán mély barázdákat szántott a gép, hogy a maga­sítás, szélesítés céljából ráhor­dott, tömörített föld jól meg­kössön. Háromszáz méteres »fronton« dolgozik a száz fia­tal. Gyorsan telnek a kordék az agyagos földdel, a nagy hő­ségben is megy a munka. — Nálunk, a hármas gödör­nél van most is a zászló — mondja az egyik »kubikos«, egy zömök, szőke fiatalember, a bonyhádi Kiszler Gyula- Na­ponta — öt és fél órás műszak­ban — három-négy köbméter a személyenkénti teljesítmény, de volt már 6,8 köbméter is. Pe­dig csak két és félre számítot­tak. Felteszem a brigádnak a kér­dést: — Milyen pályára készül­nek? — Állatorvos szeretnék len­ni... — Én orvos, vagy művész’..; — Én könyvelőnek készülök. Egyikük sem választja a ku­bikos szakmát, de a válaszuk arra, hogy miért jöttek ide, egyöntetű: Csak az válhat jó orvossá, mérnökké, pedagógus­sá, aki megismeri és megta­nulja becsülni a fizikai mun­kát. Meg aztán segíteni is akar nak, hogy ne pusztíthasson itt többé az árvíz. Sokan látogatják a Tolnai Ruházati Szolgáltató KTSZ kiállítását Mint már közöltük a Tolnai Ruházati Szolgáltató KTSZ ren­dezésében július 5-én délelőtt fél 10 órakor kiállítás nyílt á kul­túrotthon nagytermében. A kiál­lítást Joósz Ferenc, a KTSZ el­nöke nyitotta meg. A kiállítás első napján több ezren gyönyörködtek a kiállított ruhákban és cipőkben. Különö­sen nagy érdeklődést váltott ki a saroknélküli cipő, valamint a sok újvonalú női ruha. A kiállítás hasznossága máris megmutatko­zott. Eddig nyloncipők iránt nem volt érdeklődés, most már töb­ben megrendelték. A kiállítást esténként 400— 500-an látogatják. A környező községekből, sőt még Szekszárd- ról is igen sokan megtekintik. Mindenki elismeréssel nyilatko­zott a látottakról. Dicséret és elismerés illeti mindazokat, akik a kiállítás si­keres megrendezéséhez hozzájá­rultak. A% iparosok is aratnak a dombóvári Rákóexi Tsx-ben A dombóvári Rákóczi Terme­lőszövetkezetben az iparosokból külön arató brigád alakult. A termelőszövetkezet földjén 20 mázsás holdanként! termés­átlagot értek el őszi árpából. A szövetkezeti tagság összefo­gása folytán 130 hold búzát arat­tak le eddig. A számítások szerint a terme­lőszövetkezet tagságának több mint 80 százaléka részt vesz az aratás munkálataiban. A szekszárdi Halmos Fe­^ renc homlokán kötés van. Mint elmondja, egy kis baleset érte, éppen akkor hajolt le, amikor egyik társa emelte a la­pátot és az »összeütközés« kö­vetkezménye a kis sérülés. Az orvos ajánlotta, hogy marad­jon pár napra a táborban, de ő nem akart kimaradni a mun­kából. — A múlt héten úgyis vesztettünk fél napot az eső miatt, be kellett hozni ezt a lemaradást — mondja. — Egyébként hasznos dolog ez a gyaloglás. Ezután már nem fo­gok órákat várni Szekszárdim a vonatra, hogy kivigyen Palánk ra, hiszen gyalogolni nem is olyan rossz dolog. Ä kubikmun ka pedig jó tréning a kukac­ásáshoz — teszi hozzá nevetve. — Halmos Feri ugyanis szen­vedélyes horgász. A bogyiszlói árvédelmi töltés koronája felett — mint Varga István gátőr mondja — az 1956-os jeges áradáskor 84 cen­timéter magas volt a víz. Most 120—130 centiméterrel maga­sítják meg és három méterrel szélesítik a töltést. Ha még egyszer olyan víz jönne, mint ötvenhatban, nyugodtan lehet aludni. Ebben segítenek az itt táborozó, dolgozó fiatalok, akik szerdára teljesítették a két hét­re, szombatig előírt tervet. J. J. A versenyáen Tői ök Sándor, az áüaíüi gazsfasag! talapotok versenyében pedig Szabó (jyörgy vezet A Gépállomások Megyei Igaz­gatósága szombaton értékelte legutóbb a kombájnvezetők és aratógép-kezelők közt folyó me­gyei versenyt. E szerint a kom- bájposok közül továbbra is a nagydorogi Török Sándor vezet, aki 180 holdról 240 tonna gabo­nát takarított le. Második Mül­ler Ádám, a gyönki gépállomás traktorosa, aki 121 holdról 201 tonna gabonát aratott le, csé­pelt el. Az aratógép-vezetők közt fo­lyó versenyben ez idő szerint Fekete János szedresi traktoros vezet, aki 168 holdról vágta le a gabonát. Második Szőts Gás­pár gyönki, harmadik pedig Be- ke István szedresi traktoros. Az előbbi teljesítménye 165 hold, az utóbbié 160 hold. Az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatósága ugyancsak szomba­ton értékelte a kombájnosok és aratógép-kozelők versenyét. Itt Szabó György gerjeni kombájn­vezető az első. Második Horváth Márkus ugyancsak gerjeni, har­madik pedig Folb József, a Ju- héi Állami . Gazdaság kombájn- vezetője. Az állami gazdasági aratógép-kezelők közül Walter György (Alsópél) az első, máso­dik Folkmann Fülöp juhéi trak­toros. Harmadik és negyedik holtversenyben Varga István és Fenyő János, mindketten a For- nédi Állami Gazdaság traktoro­KTSZ-hírek Kölcsönös Segítő Takarékpénz­tár alakult 59 taggal a Gyönki Épületkarbantartó Kisipari Ter­melőszövetkezetben. * A KISZ rendezésében »A tár­sadalmi tulajdon védelméről« címmel előadást rendeztek a KISZÖV helyiségében. * Kétszobás vikendházat . építet­tek maguknak Balatonszéplakon a Bátaszéki Épületkarbantartó Ktsz tagjai. Az építkezést társa­dalmi munkában végezték. KlSZ-szervezetekben hallottuk Segítő brigádot alakítottak a gyulaji kiszisták. A segítő brigád tagjai vállalták, hogy vasárnap társadalmi munkával aratnak a termelőszövetkezet gabonatáb­láin. Fényképkiállítást rendez Dom­bóváron a KISZ és az úttörő­szervezet. A kiállításra kerülő fényképek Dombóvár tizenöt éves fejlődését illusztrálják. A kiállítás a járási kultúrhéz nagy­termében lesz. Aratási képeslap Kajmádrél Nincs módom ezt a beszámolót úgy kezdeni; hogy most az aratás kellős köze­pén benépesedett a Kajmádi Ál­lami Gazdaság többezer holdas határa. Nincsenek ugyanis kaszá sok, a marokszedő lányok soka­sága nem tarkítja a határ képét. Nem — mert hála a technika fejlesztőinek •— az eddig fárad­ságos munkát igénylő gabona­betakarítást a Kajmádi 'Állami Gazdaságban manapság úgyszól­ván teljes egészében gépek vég­zik. A közel 1000 hold gabona- betakarításnál mindössze tizen­négy gyalogmunkás szorgosko­dik, akik kiszolgálják a gépeket. Mégis olyan összkomfortos ara­tás van ezen a nyáron Kajmá- don, amilyen nagyüzemben, itt a megyében még nem volt. Hogy mindezt leírjam, határszemlére indultam az állami gazdaság ve­zetőivel. Először a B-3-as jelzésű táblánál álltunk meg. — Itt őszi árpa volt. A szem már a magtárban, a szalma pe­dig kazalban van. Ez a négy traktor, amelyik itt pöfög, már a mélyszántást végzi, azzal az SZ 100-as, lánctalpas géppel együtt, melyet a Szovjetunióból kapott a gazdaság. Ide jövőre cukorrépát vetünk és már most gondoskodunk arról, hogy meg­felelő legyen a talajelőkészítés. A másik 75 holdas táblában — ahol szintén őszi árpa volt — pe­dig már zöldell a másodvetés — magyarázza Kovács János, a gaz­daság igazgatója, De menjünk tovább. Az A-8-as tábla 87 hold. Ép­pen akkor cammogott a négy kombájn a tábla végefelé, mi­kor ideértünk. — Itt végeztünk, és irány a másik határrész — tájékoztat bennünket az egyik kombájnvezető. Hogy mi maradt a kombájnok után a búzatarlón? Renden fekvő szalma. Azaz, hogy ez sem marad itt, csak né­hány óráig. Itt dolgozik ugyanis a Német Demokratikus Köztár­saságból importált rendfelszedő és bálázógép, amiből ez idő sze­rint még csak egy van a megyé­ben. Ez a „csodamasina” össze­gyűjti a renden hagyott szalmát és egyúttal bálába kötözi. Utána majd jönnek a traktorok és azon nyomban elvégzik a tarlóhán­tást. A Kajmádi Állami Gazdaság­ban 552 hold őszi búzából mint­egy 200 holdat arattak le és csépeltek eddig el. A harmadik 92 holdas táblába pénteken es­tefelé állt be a négy kombájn, már azóta itt is végeztek az ara­tással. De a vasárnapi pihenő­napot is munkával töltik a kom­bájnvezetők. Aratnak most hét­köznap, vasárnap, hogy minél előbb magtárban legyen a ga­bona. A gazdaság ebben az évben lesz tízéves. A jubileumi ünnep­ségen elmondhatják majd, hogy olyan gazdag aratás nem volt a tíz esztendő alatt egyszer sem, mint most. Őszi árpából 16 má­zsa a holdankénti átlagtermés, ami 1,5 mázsával több a terve­zettnél. Búzából szintén mintegy 15 mázsa holdankénti átlagot ér­nek el a gazdaságban, ami ki­váló. A gabona minősége is ki­fogástalan. A búza sikértartalma meghaladja a 84 fajsúlyt.; Utunk utolsó állomása a kombájnszérű volt. Ez a gaz­daság központjában van és olyan, hogy a mezőgazdaságban kevés­bé jártas ember képzeletét is fe­lülmúlja. Egy vagon gabonát befogadó betontartályt építettek a magtár tövében. A kombájn aratta, csépelte gabonát ide szál­lítják be gépekkel, önműködő hidraulikával „ide ereszti” a trak toros, egy másik gép tisztítja a szemet és szintén gép segítségé­vel pillanatok alatt a magtár második emeletén van a gabona, ahova az az egyetlen em­ber parancsolja, aki kezeli a be­rendezést. A nap utolsó sugarai ragyog­ták be a Kajmádi Állami Gazda­ság határát, mikor haza, Szek- szárdra indultam. Gazdagabb lettem egy élménnyel és leírhat­tam, hogy néz ki ma, 1959-ben egy szocialista nagyüzemben az aratás, Dorogi Erzsébet Állattenyésztési hírek A péksütemény-fogyasztás és az életszínvonal Az idei év folyamán jelentősen növekedtek a megye termelőszö­vetkezetei a területet és a taglét­számot illetően, hiszen igen so­kan választották a nagyüzemi gazdálkodás útját, De igen ör­vendetes, hogy a földterület mel lett az állatlétszám is szaporo­dott a vásárlások mellett azál­tal, hogy igen sokat vittek ma­gukkal a belépők. Az új belé­pők a szövetkezetbe vittek több, mint 1700 szarvasmarhát és ezen belül kpzsl 1200 tehenet és üszőt, 820 sertést, több, mint 3300 lovat, több, mint 1300 juhot. * Megyénkben öt körzetben vég­zik a szarvasmarha mesterséges megtermékenyítését, Ebbe az öt körzetbe 60 község tartozik. A mesterséges megtermékenyítéssel eddig több mint 300 darab apa­állatot sikerült kivonni a for­galomból. A mesterséges megter­mékenyítéssel komoly anyagi megtakarítás mutatható ki. A me gyei tanács mezőgazdasági osztá­lyának adatai szerint az évi meg­takarítás a megyében a mestersé ges megtermékenyítéssel jóval több, mint 3 millió forint. * Igen örvendetesen fejlődik me­gyénkben a juhtenyésztés. A ter­melőszövetkezetek többsége fog­lalkozik juhtenyésztéssel, vagy a közeljövőben kíván juhtenyé- szetet létesíteni. A tavasszal mintegy 20 juhász a nyájával együtt belépett a termelőszövet­kezetbe. A juhnyírás a befejezés hoz közeledik és a megyei nyírási átlag 4 kilogramm. A törzsköny­vezett állománynál 5 kiló a nyí­rási átlag, a kcstelep nyírási át­laga pedig 7 kilogramm. Felkészültek a tanácsi malmok a vámőriésre A megye területén lévő taná­csi malmok többségében már be­fejezték az évi nagyjavítást. Né­hány malomban a következő na­pokban fejezik be a gépek elő­készítését az új gabona fogadásá­ra. A megyei tanács illetékes szervei úgy tájékoztattak ben­nünket, hogy az idén jobban fel­készültek az új gabona fogadá­sára, mint a múlt évben. A len- gyeli malomban például a múlt hét közepén helyezték üzembe a korszerű gépeket. Ezen a héten befejezik a bölcskei malom kor­szerű gépekkel való felszerelését is. s ezután a termelők rendelke­zésére állnak az új gabona vám­őrlésének elvégzésére. Az életszínvonal emelkedésé­nek sok fokmérője van. A megyei sütőipar termelési adatainak vizs­gálata is hírt ad arról, hogy az idén jobban éltünk, mint tavaly. Az idén a második negyedév­ben 360 000 péksüteménnyel ter­meltek többet a péküzemek, mint a múlt év hasonló időszakában. S ez azt is jelenti, hogy a gyártott (süteményt a közönség el is fo­gyasztotta. Jelentősen bővítették a pékek a választékot, és sokat javult a minőség is. Az üzletek­ben olyan süteményt látni pél­dánk melyeket a lakosság alig, vagy egyáltalán nem ismert eddig. S biztató ez a fej­lődés. A pékek azt ígér­ték, hogy a választékot még tovább bővítik, és javítják a sü­temények minőségét, . Érdekes a májusi "termelési adat is. Az első negyedév három hónapi átlagtermelését figyelembe véve májusban 600 000 péksüte­ménnyel gyártottak többet az első negyedév havi átlagánál. Jú­niusban ugyanez volt a helyzet.; Július és augusztus hónapokra már úgy készültek fel a pékek, hogy a növekvő igényt ki tud­ják elégíteni;

Next

/
Oldalképek
Tartalom