Tolna Megyei Népújság, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-10 / 160. szám
6 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. JfiTtns W. A LEGJOBB GAZDA Éveken keresztül megkérdezhettek akárkit Várdombon arról, hogy kit tart a legjobb gazdának a községben, gondolkodás nélkül válaszolta: — Valocsai Sándort. De nem azért, mert neki volt a legtöbb földje — vagy tizennyolc hold —, hanem azért, mert megnézhette akárki a földjeit, azok mindig rendben voltak, „ahogyan a nagykönyvben írva vagyon”. Akárki benézhetett az istállójába, Az óljába, szétnézhetett az udvarában. Törzskönyvezett tehenek, növendékek, lovak, anyakocák, százával a baromfi — mind, mind a gazda szorgalmát, hozzáértését dicsérte. A gazda túljutott már ' élete delén. Sokat tudna beszélni arról, mennyit fáradozott, amíg elérte, hogy gazdatársai így nyilatkozzanak róla: — A legjobb várdombi gazda. A tavasszal ő is a többivel tartott, azokkal, akik feladva az egyéni gazdálkodást, a termelő- szövetkezetbe léptek. A tavaszon a község nevét _ feltüntető tábla mellé még egy másik került: „Szocialista község”. Vajon Valocsai Sándornak nem ötlött eszébe azóta a tizennyolc hold föld, „az én földem, az én jószágom”? Bizonyára eszébe jutott. De a közös munka gondja mindig előbbrevaló számára, mint hogy a múltat idézgesse vissza. Keresve se találhattak volna a szövetkezetiek nála jobb állattenyésztési brigádvezetőt. Azóta a szövetkezet jószágállomány á a legfőbb gondja. A belépők 39 tehenet vittek a közösbe, ez a szövetkezet tehénállománya. Nem érdektelen megjegyezni, hogy a fejési átlag tizenegy liter körül van. 31 hízómarha, egy csomó növendék — mind Valocsai Sándor gondja, nem beszélve a 800 birkáról, no meg a közelmúltban kapott 47 fehér kocasüldőről. Ahogyan annak idején a néhány darabot, ugyanúgy a sajátjának érzi most ezt a tekintélyes jószágállományt. A két juhásszal éppen valami elszámolásfélét intézett az irodá7 bán, A szeme megakadt egy kis négyszögletes műanyag-skatulyán. Felnyitja — radír volt benne. — Érdekes... — jegyzi meg. — Csehszlovákiából való... — Na, majd én is hozok magamnak, ha egyszer kijutok a rokonokhoz. — Miért ne juthatna ki? Hiszen mennyien mennek ki látogatóba. — Nem is az a baj. Hanem hogy nincs időm. A hónap végén lejár az útlevelem. Hagyatéki ügyben kellene kimennem, dehát itt van az aratás, itt volt a birkanyírás, megkaptuk a süldőket. Hát itthagyhatom? Pedig nem is töltenék többet négy-öt napnál... — Mindegy. Pedig ki kell hogy menjen, ha családi ügyről van szó, és amíg az útlevél le nem jár — mondja neki a járási fő- agronómus, aki éppen meglátogatta a szövetkezetét. — Mindenhogyan nehéz most — ingatja a fejét —, itt a sok munka, ez az első. De gyerünk, menjünk — sürgeti a két juhászt — tudjátok, holnap adjuk le a gyapjút. Lám, nemcsak a maga néhány hold földjén volt a legjobb gazda Várdombon. Most is az, a termelőszövetkezetben is. Most is a munka az első számára, a közös munka gondja, holott a saját ügyeit is el kellene intéznie. Pedig elmehetne néhány napra, a jószág nem maradna gazdátlanul. De itt, a szövetkezetben is benne van a paraszti igyekezet, amely ilyenkor, a nagy munkák idején minden mást félre állít. Az első a munka. — A legjobb gazda — mondták róla azelőtt. — A legszorgalmasabb a szövetkezeti tagok közül — ezt mondják most Valocsai Sándorról. Bognár István Elítélték a sikkasztó állatorvost Dr. Kovácsffy Miklós állatorvos 195(5 végén került Nagydo- rogra, ahol 1958. júniusáig dolgozott. Vádlott mint állatorvos 1957. március 12-től 1958. május 5-ig oltások és ivartalanitások alkalmával, összesen 13 684,70 forintot vett fel különböző személyektől. Vádlottnak a biztosítás címén felvett összegeket az Állami Biztosítónak kellett volna befizetni a munkavégzés hetének utolsó napján, vagy a következő hét hét főjén. Vádlott 1957—58. évben, összesen 1238 forintot fizetett be. A többi beszedett, de az Állami Biztosítónak be nem fizetett ösz- szegeket saját részére fordította. Dr. Kovácsffy Miklós állatorvos nagydorogi működése idején a vasúton szállítandó szarvasmarhákat berakás előtt megvizsgálta. A vizsgálatok fejében felvett ősz szeget — a vasárnap eszközölt vizsgálatokért kapott díjak kivételével — állami bevételnek számította, amelyeket vádlottnak a nagydorogi községi tanác3 pénztárába kellett volna befizetni. A vizsgálatokért vádlott összesen Gyarapodik a döbröközi Aranykalász Tsz Nemrégiben, ez év márciusában alakult meg a döbröközi Aranykalász Termelőszövetkezet 46 családdal, közel 400 hold földterületen. Amint Árr Lajos agro- nómustól értesültünk, már eddig 27 család jelentette be azt a szándékát, hogy az őszre csatlakoznak hozzájuk. Az aratás idején kétszáz hold kalászost kell betakarítaniuk. Ebből 40 hold volt az őszi árpa. Tizenhét-tizennyolc mázsás átlagtermésre számítanak. Hogy minél gyorsabban menjen a betakarítás, nemcsak a gépállomás, hanem a tsz-tagok is arattak átalakított fűkaszával és kézi erővel. A tavaszi árpa szerződéses sörárpa, s ez lényegesen növeli a jövedelmüket. Mintegy 500 mázsára számítanak belőle, s ez 280 forintjával mázsánként nem kis összeg. A tavaszi árpa után hozzáláttak a búza aratásához. Fehérherét is szerződésesen termelnek tíz holdon. Holdanként 2—2 és fél mázsás termésre számítanak belőle. Ez is közel 40 000 forinttal növeli a közös jövedelmet. Jól járt a tsz, mert legTOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15-17. Telefon: 20-10, 20-11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21—21, 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft több növényüket szerződéses alapon termelik, s így a terv szerint előreláthatólag 45 forintot tudnak osztani munkaegységenként. A szövetkezetben az alakulás óta minden hónapban így sikerült 20 forint előleget adni a tagságnak munkaegységenként, i A végső elszámolásnál biztosan több lesz az egy munkaegységre eső jövedelem 45 forintnál — mondja Árr Lajos agronómus. Erre biztosíték például az elmúlt héten elkészült 26 holdas halastó várható jövedelme. A Tolna megyei Halgazdaság patronálása folytán már növekszik, gyarapodik a halastóban 5000 ivadék. Ez maga terven felül 35 000—40 000 forinttal növeli a jövedelmet. Még közelebbről ez annyit jelent, hogy munkaegységenként 5 forinttal tudnak többet osztani a tervezettnél. Hasonlóképpen terven felül valósították meg a kertészetet. Ennek várható 50 000—60 000 forintos jövedelme is terven kívül emeli a jövedelmet. Pár hete alakították ki a 18 tehénből álló közös állattenyésztést, s ez sem szerepel a tervekben. Várható jövedelme is természetesen terven felül jut a tagságnak. Apróhirdetések TELEPKEZELÜI vizsgával ren delkező villamossági szakembert azonnal felvesz a dombóvári malom. Lakás biztosítva, fizetés megyegyezés szerint. ZOMBÁN a József Attila u. 11. számú ház elfogadható áron eladó. Cím: Bálint Gyula, Hőgyész, KTSZ. 4380 forintot vett fel, azonban csak 2504 forintot fizetett be.' Vádlott különböző állami gazdaságoknak húsvizsgálatokat vég zett, s ezek munkadíjaként ösz- szesen 5190 forintot vett fel, amelyből csak 2554 forintot fizetett be, a többit megtartotta magának. A vádlott összesen 19 057,00 forintot sikkasztott, amelyből 15 651,20 forintot már megtérített. Dr. Kovácsffy Miklós a bíróság előtt azzal védekezett, hogy betegsége gyógyítása érdekében olyan gyógyszerrel kezeltette magát, amelynek grammja 120 forint volt és fizetéséből ezt nem tudta megtéríteni. A járásbíróság ezt a védekezést nem fogadta el. jnert megállapította, hogy a vádlottnak havi 5000 forint keresete volt, és két kiskorú gyermekének tartása mellett is jutott volna a szükséges gyógyszer beszerzésére ilyen nagyösszegű fizetés mellett. A paksi járásbíróság dr. Kiss Tóth Tihamér büntetőtanácsa dr. Kovácsffy Miklós állatorvost társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett sikkasztás bűntette miatt 8 hónapi börtönbüntetésre ítélte és egyben kötelezte az okozott kár megtérítésére is. A Megyei Bíróság a bejelentett fellebbezéseket elutasította, az ítélet jogerős. t HÍREK „A kutyáknak való“ Különös, nem éppen szemet gyönyörködtető esetnek lehettek tanúi azok Várdoml-on, akik a minap a hentesüzlet előtt húsra várakoztak. Voltak vagy tízen. Az üzletből kilépett a hentes, mindkét kezében birkamájat és egyéb belsőrészeket lábúivá, azokat bedobta az árokba, miközben vidáman jegyezte meg: — Ez meg a kutyáknak való. Az arra járók, az ott várakozók nem igen derültek az eseten, amely a falu közepén történt. — Hogy ilyenkor nem tud jön* — Nemrégiben alakult Bonyhádi Ruházati és Szolgáltató KTSZ nőbizottságának tagjai mindennapi munkájuk mellett patronálják a helyi egészségügyi gyermekotthont. •— Fernandel gondjai. Fernan- del elmondotta az újságíróknak, hogy amerre jár, mindenütt derültséget kelt a járókelők arcán. Ezért, ha valami komoly szertartáson, például temetésen vesz részt, kénytelen állszakállt ragasztani, nehogy a komoly hangulat odavesszen. — 12 000 forintos költséggel ta- tarozzták legutóbb Gyönkön a földművesszövetkezeti vendéglőt. A lakosság igen elégedett a földművesszövetkezet ilyen irányú munkájával. Szombaton és vasárnap zene is van a vendéglőben, úgy hogy a szórakozni kívánók táncolhatnak is. —Búza, amely utánanő, mint a fű. Dr N. W. Zizin szovjet növényszakértőnek sikerült egy különleges tulajdonságokkal rendelkező buzafajtát előállitania. A búzának egy bizonyos gyomnövénnyel való keresztezése által a levágott buzakalász tőből újra kihajt, mint a fü. A Szovjetunió déli részein ezt az új fajta növényt kétszer lehet learatni, mérsékeltebb égőv alatt nem nő újra szemeskalász, de a növény takarmány céljaira is igen értékes. A keresztezett búzafajták közül egynéhány évelő is van, tehát a következő évben vetés nélkül hajt ki újra. — Tizennyolcezer forintot kapott a tolnai Alkotmány Termelő- szövetkezet két hízott tinójáért ni valami közegészségügyi ellenőr — jegyezték meg többen. — Mert nemcsak gusztustalan, undorító az árokba kidobott belsőrész, hanem a közegészségre is ártalmas lehet. Be lepik a legyek, széthurcolják a kutyák, és könnyen lehet belőle valamilyen járvány. Igen. A tisztasági hónap — rendszerint április — nem jelenti azt, hogy az év többi hónapjában akármit ki lehet dobálni az utcára, még a várdombi hentesnek sem. A falu tisztasága, de méginkább az emberek egészsége, jóízlése nem a »kutyáknak való«. az Állatforgalmi Vállalattól. A tinókat a termelőszövetkezet szerződésesen nevelte. — Kilencven éve, 1869. július 10-én született Kandó Kálmán magyar mérnök (meghalt 1931- ben) a vasúti villamosítás úttörője. — Befejezték a németkéri Ság- vári Termelőszövetkezet 215 hold kukoricájában a második kapálást. Megkezdték a harmadik kapálást is, amelyet eddig mintegy 30 holdon végeztek el. — A betörők és a takarékosság, Svédországban a hindasi elemi iskola egyik osztályának tanulói reggel szokatlan feliratot találtak a táblán: „Gyerekek, legyetek takarékosabbak!” •— szólította fel őket az ügyetlen kézzel felfirkan- tott felirat. Csak később derült ki, hogy a váratlan takarékossági felhívás egy betörőtől származott, aki feltörte az osztály takarék- pénztárát, s abban mindössze 20 koronát talált. — Segíti a községi tanács _és egész esztendőben segítette is a döbröközi. Aranykalász Termelőszövetkezetet. A tavasszal alakult szövetkezetnek a tanács mintegy 50 hold őszi vetést adott át. Ebből 20 hold őszi árpa, a többi pedig búza. — Ha a bábát látogatja meg a gólya. Az észak-svédországi Backe községben kénytelenek voltak két hónapra bezárni a szülészeti intézetet, mivel mind a két bába maga is gyermeket vár. Az összes többi községbeli kismamákkal együtt nekik is a 80 kilométernyire fekvő Solleftes város klinikáját kell felkeresniük. QjCLÍáikaz& fit férfi ül az asztal körül. Az őszbe csavarodott fejek egyre mélyebbre hajolnak, amint az egykori osztálynévsort olvassák fel. A harmincnyolc név közül csak ötre hangzik el halk »jelen«. A többi? Meghalt, eltűnt, elsodorta az élet vihara. Ezelőtt 52 évvel harmincnyolc tettre kész, lelkes fiatalember lépett ki kezében oklevéllel a Bajai Állami Tanítóképző Intézet kapuján, hogy felvegye a harcot a sötétség, a babona ellen, hogy tanítsa a szépre, a jóra, az abc- re, a kétszerkettőre, egymás sze- retetére az emberpalántákat. Kiléptek az életbe, amely sok csapást, csalódást tartogatott számukra. Akadtak köztük olyanok, akik nem bírták a magyar néptanító küzdelmekkel teli, sokszor eredménytelennek látszó, megaláztatásokban gazdag életét, amely bizony anyagiakban is keveset nyújtott. Ezek megfutamodtak, más pályán kerestek boldogulást, vagy az elkeseredés, a meghasonlás, a lelki depresz- szió hullatta ki őket az élet nagy rostájából. Elsősorban azon bán a két háború tizedelte meg soraikat. Két világégésből a tanítók sem maradhattak ki, hiszen akkor nem tanítókra volt szükség, hanem fegyverfogható emberekre. S a tanítók tanítványaik kai együtt fogtak fegyvert idegen érdekekért. IVfist itt ülnek Hága Ferenc bácsi asztalánál öten a har mincnyolcból. Az ő indítványa volt, hogy családi körben találkozzanak, s meg is rendezte az első ilyen találkozót. , Werner Ádám bácsi Mözsről jött át ide Tolnára, de ő már nem is tud hosszabb útra indulni, nagyon beteg. Jámbor István bácsi Szek- szárdon lakik, de oly örömmel jött, hogy bizonyára tízszer ekkora távolság sem akadályozta volna meg őt ebben. Szarka Gábor bácsi a soproni fenyvesek levegőjét hozta, Róna Gábor bácsi pedig az Alföld humorát: Kiskun halasról jött. És beszélnek, beszélnek kifogyhatatlanul, egymás szavába vágva, a viszontlátás örömétől túlcsorduló szívvel. Képzeletben visz szafiatalodnak az iskola falai közé. Felelevenednek az együtt töltött diákévek, a tanulószobák vidám, megható és szomorú eseményei, a diákcsínyek, egy-egy vi dám kiruccanás a bajai kiskocsmákba, a diákszerelmek, a tanárdiák ellentétek és összeesküvések. Minden apróság eszükbe jut, szinte keresgélik 52 év eseményei nek dzsungelében a közös emlékeket, amelyek mosolyt csalnak az arcokra, vagy könnyet a szemekbe. Mintha játszadoznának az emlékekkel ezek a 71—72 éves őszhajú »gyermekek«. — Emlékeztek-e még a>ra, ami kor egy délelőtt két tárgyból »zúgtam be?«... Hát arra emlékeztek-e».? ... • E mlékeznek, mindenre emlé^ kezneie. Az élét vihara megtépte, megtörté őket, a gyávák, a gyengék kihullottak soraikból, de ők ösz- szeszorított fogakkal mentek előre azon az úton, amelyet az öreg Alma Mater kiszabott számukra, s ha néha esetleg meg is botlottak, talán el is estek, akkor sem csüggedtek: fölkeltek és tovább mentek. Meg nem hátráltak soha. Az élet kemény iskolájában becsületből, helytállásból kitűnőre vizsgáztak. Esteledik. A búcsúzáskor mindnek könny csillog a szemében. Nehéz elválni. S vigasztalják magukat is, egymást is: — Jövőre ismét találkozunk!