Tolna Megyei Népújság, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-01 / 152. szám

r> TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. július 1, Mozgalmas élet folyik megyénk népfront-bizottságaiban Az elmúlt két hét igen mozgal­masan telt el megyénk népfront- bizottságaiban. A Gyönki Járási Hazafias Népfront-bizottság el­nökségi ülést tartott ez időközben és a dombóvári járásban a járási bizottság is tanácskozott. Ezen­kívül 14 községben tartottak el­nökségi és két községben bizott­sági ülést a helyi népfront-bizott­sági tagok. A Hazafias Népfront gyönki járási elnöksége a termelőszövet­kezetek fokozottabb megsegítésé­nek szükségességével és lehetősé­gével foglalkozott. Megvitatták ennek keretében egyrészt azt, hogy egy-egy ülést a helyszínen lartanak meg. így aztán mintegy tájértekezletszerűen vitathatják meg az adódó problémákat, a helyszínen tapasztaltakból mind­járt reálisabban tudják meghatá­rozni közösen a feladatokat is. Meghívják ezekre a megbeszéld sekre a többi községi elnököket is, amellyel el tudják érni, hogy a jó tapasztalatokat egyszerre Metamauco, az elsüllyedt város Metamauco városa nem messze fekszik Velencétől, de több mint ezer év óta senki sem látta. A város széles útjai, gyönyörű pa­lotái, kapui, templomai és mű­kincsei mintegy 18 méterre fek­szenek a tengerszint alatt, iszap­pal és homokkal eltakarva. Időszámításunk előtt mintegy 200 évvel Metamaucoban etrusz­kok, görögök és rómaiak laktak. Időszámításunk után az ötödik évszázadban sok menekült kere­sett hajlékot Metamauco védő falai között, többek között Attila hun király elől. A menekülők természetesen magukkal hozták kincseiket is és ők virágoztatták fel Metamaucot, amely az Adriai­tenger egyik leggazdagabb _ ki­kötővárosává lett. A XI. század kezdetén azonban a paloták, templomok, óriási várfalak és házak már nem léteztek és az el­hagyott romokban koldusok és tolvajok éltek. Metamauco lako­sai a mai Velencébe vándoroltak át, mert a tenger lassan, de biz­tosan elnyelte városukat. 1100 körül a valaha virágzó város két­harmada víz alatt volt, majd egy földrengés teljesen eltüntette. Feltehető, hogy a romokban és a templomok pincefolyosóiban fel­becsülhetetlen történelmi értékek feküsznek, várva, hogy a most megindult olasz tengeralatti ex­pedíció felszínre hozza őket. több helyen fel tudják használni. Másrészt megtárgyalták a terme­lőszövetkezeteknek nyújtandó jo­gi tanácsadás módozatait. A dombóvári bizottsági ülós napirendjén a mezőgazdaság előtt álló legfontosabb nyári feladatok megbeszélése szerepelt. Olyan formában, hogy a népfront-bi­zottságok miként kapcsolódhat­nak be felvilágosító szavukkal, példájukkal, közvetlen segítsé-1 gükkel a mezőgazdasági munkák minél gyorsabb elvégzésébe, az esőzések okozta elmaradások gyors felszámolásába. Végül mintegy leszűrve a vita tanul­ságait, négy pontban rögzítették a járási népfront előtt álló fel­adatokat. Mozgalmas volt a népfront-bi­zottságok tevékenysége az egyéb rendezvények szempontjából is. Négy helyen tartottak békegyű­lést, három helyen baráti estet és három helyen társadalmi tulaj­don védelmi ankétot. A Gyönkön lezajlott magyar—német baráti esten például több mint ezeröt- százan vettek részt. Szép szám­mal vettek részt ezen a járás | több községéből németajkú ér­deklődők. A jövő havi programok is igen változatosaknak ígérkeznek. Ma­gyar—szovjet baráti est meg­szervezésére készülnek például Lengyelben. A tervek szerint kul­túr- és sportműsorokkal teszik majd ezt a napot még felejthe­tetlenebbé. Népfront-esteket, békegyűlése­ket tartanak többek közt Felső- nánán és Gyönkön is. Munkás­paraszt találkozóra is sor kerül a jövő hónapban. Gyönkről 40 ta­gú küldöttség látogat el Sztálin- városba. Meglátogatják az üzem­részeket, beszélgetnek a munká­sokkal, megismerik munkájukat, kicserélik tapasztalataikat, szövő­dik majd a közvetlen barátság a falu és a város dolgozói közt. Továbbra is nagy gondot for­dítanak a népfront-bizottságok a társadalmi tulajdon védelmi an­kétok megrendezésére, termelő- szövetkezetekben, kisebb-na- gyobb üzemekben, gyárakban, vállalatoknál. Ilyenek szervezé­sét tervezik a többi közt a tolna- némedi, felsőnánai termelőszö­vetkezetekben is. Végül, de nem utolsó sorban a népfront-bizottságok tagjai fon­tos feladatuknak tartják, hogy se­gítsék a tanácstagok munkáit. Népszerűsítik fogadóóráikat, be­számolóikat, ezzel is segítve, hogy azokon minél több érdeklő­dő vegyen részt. ítélkezett a társadalmi bíróság A 25. számú Autóközlekedési Vállalat társadalmi bírósága a közelmúltban tárgyalta Andrise- vics József, Streith Mihály, Wá- genhoffer László, Szombat Já­nos gépkocsivezetők és Katona József kalauz bércsalási ügyét. A KRESZ szabályai szerint a letelt és a megkezdett szolgálat között nyolc óra pihenőnek kell lenni. A felsorolt dolgozók a szol­gálati beosztást úgy változtatták meg — önkényesen —, hogy a két szolgálat között a nyolcórás pihenő nem volt meg. Ezzel ve­szélyeztették az utasok személy és a vállalat vagyonbiztonságát, valamint a szolgálati beosztás önkényes megváltoztatásával a dolgozók olyan bérösszegeket vet tek fel, amely nem illette volna meg őket és ezzel bércsalást kö­vettek el. A társadalmi bíróság előtt a dolgozók elismerték, hogy a bér­csalást elkövették. Védekezésül előadták, hogy egyikük sem volt ozorai lakos, ezért messziről kel­lett volna, csupán a műszakvál­tás miatt éjszaka hazamenni és hajnalban visszajönni. Továbbá I védekezésül rámutattak arra is, hogy a helytelen menetlevél be­írásokat a vállalat hallgatólago­san tudomásul vette és csak 9 hó­nap eltelte után fedték fel a sza­bálytalanságokat. A társadalmi bíróság figyelem­mel a cselekmények társadalmi veszélyességére és a fennálló eny hítő körülményekre, Andrisevics József, Streith Mihály, Wágen- hoffer László, Szombat János gépkocsivezetőket és Katona Jó­zsef kalauzt írásbeli megrovás­ban részesítette, egyben kötelez­te őket, hogy a jogtalanul felvett munkabér összegeket fizessék vissza. A társadalmi bíróság ha­tározatot hozott arra is, hogy a vállalat fizesse ki a dolgozóktól jogtalanul levont készenléti idő­re járó díjat. A határozatban kötelezett dol­gozók a tárgyalás befejezésekép­pen elmondották, hogy a társadal mi bíróság által hozott nevelőjel- legű megrovás fokozta bennük a társadalmi tulajdon iránti meg­becsülést és a jövőre nézve fi­gyelmeztetésül szolgál számukra. S. J. Hosszú és göröngyös út Pista alacsony, zömök ember. Téglagyárban dolgozik. Rövid sárgás-zöld nadrág lobog rajta, fején fakult kék sapkának veszi színét a pokolian tűző júniusvégi nap. Nincs most még melege... Arcán, talán , kétnapos szakáll van csak, a sebhelyektől baráz­dák húzódnak az állán, a szeme mellett, és az álla alatt... — Hat éves voltam amikor a kutya megharapott, annak a nyo­ma ez... — mondja amikor kér­dem, és sietve teszi hozzá, hogy nem verekedéstől vagy valami efféle esettől keletkezett... Furcsa ember ez a Pista. Négy gyerek apja, nemrég épített egy »lakásklít« 12x4 métereset. Az anyjának egy szobát kerített el, külön a gyerekeknek, meg neki és feleségének... — Hol a felesége? — kérdem. — Az, hát kirem, törvényen. — Aztán miért? — Italos volt, áztán helyszínen érték, ráfogták, hogy sót meg páprikát ákárt vinni... — Nem lopni? — Á, nem... Most voltam nála a törvényen, nágyon rítt, sájnája a csávókat... — Aztán ült-e már ezelőtt"> — Ült, a szerencsétlen, hát hogyne, ha kezes, mert kezes, az, még kicsi volt, amikor két bábát vitt el. (Gyermekjátékot, a szerkó Aztán később megint törvényen érték... — Akkor is ült? — Három hónap, tizenöt na­pot.. — Biztos, hogy annyit? — Hát persze biztos, mert any- nyira hiányzott... Meg most is hiányzik, a dáde van a gyerekek­kel, az ád enni nekik. — Pénzt ad-e nekik? — Adok hát, azért dógozok, a Jani bácsi nagyon jóember, visz- szavett, pedig_ tavaly azt mondta többet nem jöhetek... — És most ki segítette ide a gyárba? — A nőtanács, azok segítenek... És fogja a lapátot szalad vele a csilléhez, mert ez idő alatt tár­sa egyedül volt, és az idén na­gyon szorgalmas. Tavaly nem tetszett neki semmi munka. Hol csillés, hol meg bányász akart lenni. Amikor melegebb lett, ak­kor meg kazalozni kérte magát... Az sem tetszett neki, bejött a munkakönyvéért. S most ismét itt dolgozik, már három hónapja. A gyárvezetőtől kérdem, ma­rad-e a Pista, nem veszi-e sátor­fáját és odébb áll, ha melegeb­bek lesznek a napok... — Nem hiszem, hogy elmegy, a felesége nincs itthon, és kény szerítve van a munkára, a gye­rekek miatt. Most nagyon szor­galmas. Reggel négy órakor már bejön romot hordani, ezere után 19 forintot kap és este is itt ma­rad munka után... Csak a cigány asszonyokkal kellene valamit csi­nálni, az embereket úgy-ahogy munkára lehet bírni, de1 az asz- szonyok elviszik a pénzt, elisz- szák, elherdálják, s a gyenge jel­lemű cigány ember hamar kö­veti ebben a hitvest... — S a négy gyerekes Pista 31 éves fejjel most kezdi megszok­ni a munkát. Tavaly a gyári mun kahelyeken csak vándorolt, sem­mi nem tetszett neki. Az idén már egy munkahelyen marad, és talán hosszabb időt tölt itt a gyárban, mint a múlt évben... És jövőre talán mégtovább áll a csil le mellett, és akkor már Pistá­nak három gyereke jár majd is­kolába, és talán felesége sem kerül többet törvényre... Az út, melyet ezek a fél-nomád emberek megtesznek a rendsze­rető, munkaszerető társadalom felé, hosszú és göröngyös; és min den elismerés megilleti azokat, kik ezt az utat egyengetik.... —P— HÍREK ESEMÉNYNAPTÁR Július 1. — Szerda — Tibold 1914. július 1-én, 45 éve halt meg Zséiyi Aladár mérnök (szü­letett 1883.), a magyar repülés egyik úttörője. Negyvenöt éve, 1914. július 1- én nyitották meg a kereskedelmi forgalom számára a 81,3 kilométer hosszú Panama-csatornát. * — A Dunaföldvári Nőtanács a község általános iskoláinak kitű­nő rendű tanulói között 300 forint értékű könyvet osztott szét. A nő­tanács tervei között nagyszabású Anna-bál rendezése is szerepel. — Szaporodnak a nyomortanyák New Yorkban. Hivatalos amerikai statisztikai adatok szerint New York városában egyre szaporod­nak a nyomortanyák és egyre sű­rűbb a lakosság azokban a külvá­rosokban, ahol a nyomortanyák terpeszkednek. Míg a város belse­jében 1950 óta állandóan csökken a lakosság száma, a nyomortanyá kon élők száma 899 000-rői 1 132 000-re emelkedett. A sta­tisztika 'szerint évente 11000 la­kás megy tönkre és válik nyomor­tanyává, a pusztuló, emberek szá­mára lakhatatlanná vált épületek­nek pedig legfeljebb a felét állít­ják helyre vagy építik újjá. — Az Országos Mezőgazdasági Kiállításra két növendékbikával és hat vemhes üszővel nevezett be a Gerjeni Állami Gazdaság. A ver senyre benevezett állatok anyjá­nak tejtermelése 5000—6000 liter felett van. —Az ozorai várban két helyisé­get kapott a községi könyvtár. A jövőben kölcsönző és olvasóterem áll a látogatók rendelkezésére. Ugyancsak a várban helyeznek el az új tanévtől kezdődően öt isko­lai tantermet. Az említett termek­kel együtt most már tíz helyiség szolgál kulturális célt a várban. — „Minden idők legnagyobb ha- zudozója”. Az amerikai külügymi- minisztérium most hozta nyilvá­nosságra azokat az okmányokat, amelyek Sumner Welles akkori amerikai külügyminiszter 1940- ben ftörtént európai látogatásával foglalkoznak. Hat hónappal a második világháború kitörése után Welles Berlinbe is ellátoga­tott, ahol találkozott dr. Hjalmar Schacht-tal, Hitler gazdasági szak­értőjével. A beszélgetés során Schacht a »Führer«-1 „minden idők legnagyobb hazudozójának” nevezte. — Tizennyolc iregszemcsei fia­tal tanul tovább középiskolákban a következő tanévben. — Fennállásának tízéves évfor­dulóját ünnepelte a tengelici szo­ciális otthon. Ebből az alkalomból 6000 forintot osztottak szét a gon­dozottak között. Huszonegyen pénzt, huszonegyen pedig aján­dékcsomagot kaptak. — Jégverés pusztított a közel­múltban Dunaföldvár határában; A jégkár mintegy 1600 holdat érintett. Egyes helyeken a kár el­éri a 100 százalékot, másutt 10—15 százalékos. v — Az USA-ban új fényképező­gépet mutattak be a sajtó képvi­selőinek, amely százmilliomod másodperces exponálásra is alkal­mas. A készüléket kísérleti cé­lokra fogják felhasználni. — Nagy érdeklődésnek örven­denek Bonyhádon az úgynevezett „Bogaras bálok”. Ezekre a bálok­ra a járási művelődési házban működő szakkörök tagjai jönnek össze, s miután kinek-kinek a fényképezés, a bélyeg-, plakát-, a cimkegyűjtés — vagy sok más egyéb a „bogara”, azért hívják a már két ízben megrendezett ilyen összejöveteleket „Bogaras bár ­nak. — Rég nem látott jó termés ígérkezik repcéből Nakon. A je­lek szerint 15 mázsán felüli átlag­termésre számítanak. — A hét folyamán már megkez­dik a borsó cséplését Dunaföld- váron. Az erre a célra beállított hárorií géprtbk mintegy 1600 hold termését kell elcsépelni. A borsó- cséplés előreláthatólag betart egé­szen a gabonacséplés megkezdé­séig. ÜJ KÖNYVEK Makay Gusztáv: »ÉDES HAZÁM, FOGADJ SZIVEDBE! . . .« (Szépirodalmi) Huszo'nkilene magyar költőtől hetvennégy vers,, s minden vers után értelmezés, illetve elem­zés. Szám szerint talán nem sok, de ez a kevés is micsoda gazdag­ságra vall! Mesebeli kincstáros­ként vezet minket a magyar köl­tészet értékei közé, lámpásával szinte átvilágítja a kiválasztott drágaköveket, s közben a remek­mű iránti hódolattal és alázattal mindent elmond, ami az egyes költemények keletkezésének, mondanivalójának, formájának, tehát a vers titkának megértésé­hez szükséges. A könyv nem­csak pedagógusok számára jelent felbecsülhetetlen segítséget, ha­nem az irodalmat szerető, az iro­dalom időtálló értékeivel ismer­Apróhirdetések IBUSZ rendezvények: Július 5-én autóbusz társasutazást ren­dez Sikcnda-fürdőre és Harkány- fürdőre 6.30 indulással. Július 12-én különvonat indul Siófok­ra. Részvételi díj 32.70 forint. ELADÓ Tolnán, Bartók Béla u. 84. számú kétszoba, konyhás ház. Érdeklődni helyszínen. ELADÖ fekete bádogtetőlemez 15 forint 1 négyzetméter. Abla­kok és vinklifa. Cím: Vass, Tol­na, Garay u. 6. KIADÓ bútorozott szoba, 2 fér­fi részére. Szekszárd, Bartina u. 16. szám. ELADÓ egyszoba, konyha, spe- zos újház, 200 n.-öl területtel. Szekszárd, Kadarka u. 76/b. sz, J kedő nagyközönség tetszését is minden bizonnyal megnyeri. Várnai Zseni: FELTÁMADÁS (Szépirodalmi) A kötet Várnai Zseni két köl­tői művét tartalmazza. A verses dráma a Feltámadás, 1945 tava­szán játszódik. Szimbolikus alak­jai: a Katona, és a Nő, a háború vízióival, a Gonosszal veszik fel a küzdelmet, míg végül diadal­maskodik a borzalmakon a fel­törekvő, ujjongó élet. A másik mű, a Szomjazó föld című köl­temény a felszabadult emberi el­me győzelmének, a hatalmas bé­kés építkezésnek adja pátosszal teli képét. Fenyő László: ELÍTÉLT (Szépirodalmi) Fenyő László jelentős költő volt, fontosat tudott mondani a két háború közti, de főleg a har­mincas évek életéről, elsősorban Budapestről. Kortársai között is alig van költő, aki oly maradék­talanul és oly szenvedélyesen be szélt a szabadságról, mint az em­beri élet alapvető szükségletéről és jogáról. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 20-10, 20-11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 4á. Telefon: 21-21, 25-72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra II

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom