Tolna Megyei Népújság, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-30 / 177. szám

195V. július SO. TOLNA »TttVÜ.Vs lf» Antos István elvtárs beszéde Megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka kassal vagy parasztemberrel ha­zánkról, a magyar népről, a Ma­gyar Szocialista Munkáspártról, a forradalmi munkás-paraszt kor­mányról — szeretettel és igaz ba­rátsággal beszéltek. Ez a baráti légkör biztosítéka annak, hogy az országaink közötti együtt­működést még jobbá tpssiük, s ezzel szilárdít iuk a kínai és a magyar nép barátságát, az egész szocialista tábor egysé­gét. A nagy helyesléssel fogadott előadói beszéd után dr. Molnár Erik képviselő, a Magyar—Kínai Baráti Társaság elnöke szólalt fel. Az országgyűlés ezután a Ma­gyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság között Pekingben 1959. év május hó 6. napján aláirt barátsági és együttműködési szer­ződés törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag el­fogadta, majd áttért az 1958. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalására. ról beszélt. A kétévi alapos munkával elő­készített és ez év január 1-én élet- beléptetett új termelői árrendszer — folytatta — nagyrészt megszün­tette a fogyatékosságokat. A termelői árak általános rende­zésével igen jelentős előnyök mu­tatkoznak: közelebb került egymáshoz a társadalmi és a vállalati ér­dek, szilárdabb alapot terem­Meggyorsult a népgazdaság fejlődése — Az 1959 első félévében az ál­lami ipar 9 százalékkal termelt többet, mint 1958 első félévében, és ezzel 3 százalékkal túlteljesí­tette első félévi termelési tervét. — A jelentős tervtúlteljesités a mezőgazdaság nagymértékben megnövekedett szocialista szek­tora szükségleteinek fokozott ki­elégítését, a lakosság ellátásának további javítását, végül az ex­port növelését szolgálta. — Az ipar kedvező irányú terv túlteljesítése mellett némileg el­maradt a termelékenység növe­kedése. — Az idei esztendő első félévé­nek tervteljesítése kedvezően ala­kult. Különösen a második ne­gyedévben gyorsult meg a népgaz­daság fejlődése. Az MSZMP Központi Bizott­ságának márciusi határozata óta fellendült a munkaver- seny-mozgaWm, a dolgozók szorgalmas munkája, a szocia­lista építés meggyorsítása ér­dekében véghezvitt gyakorlati tettek újból jelentős terven- felüli erőforrásokkal gyarapí­tották népgazdaságunkat. A termelőszövetkezeti mozgalom fellendülése teltek egy helyes fogyasztói árpolitika céljaira, s anyag­os energiatakarékosságra ösz­tönöznek. Egyes vállalatok mar megkezdték gyúrtmánykonstrukcióik átszer- kesztését, ez a folyamat a korsze­rű, könnyű konstrukciók beveze­tését mozdítja elő. A vállalatok többségénél az új árrendszer csal: ezután érezteti hatását. — Az 1959. január hó 1-én élct- beléptetett termelői árrendszer — folytatta — szükségessé tette az országgyűlés áltál törvényerőre emelt 1959. évi állami költségvetés átárazását. Az átárazás végrehaj­tására az országgyűlés a költség- vetési törvényben felhatalmazta a magyar forradalmi munkás-pa­raszt kormányt. Bejelentem a tisz­telt Országgyűlésnek, hogy az át­árazás megtörtént, és ennek alapján az 1959 évi ál­lami költségvetés 58 196 000 fo rint bevételt, 55 787 000 fo­rint kiadást és 409 millió fo­rint felesleget mutat. A költségvetés kiadásai az át­árazás folytán 5,7 milliárd forint­tal, a költségvetés bevételei pedig 5,3 milliárd forinttal magasabbak. A bevételi többlet döntő részben az állami vállalatoktól származó bevételeknél jelentkezik. Az ál­lami vállalatok befizetéseinél je­lentősen emelkedett a nyereségré­szesedés, csökkent a forgalmi adó, és új bevételi forrásként szerepel az ilietmányadó 4,2 milliárd fo­rintos előirányzata. Ezután az idei gazdálkodást is­mertette. (Folytatás az 1. oldalról.) Az előadó ezután számadatok­kal bizonyította Kína gazdaságá­nak és szocialista kultúrájának ugrásszerű fejlődését, majd ismer­tette hazánk jelentős és folyton bővülő gazdasági, külkereskedelmi kapcsolatait Kínával. Az első árucsfereforgalmi és fizetési egyezményt 1951 tavaszán kötöttük — mondotta. A kínai im­port népgazdaságunk számára alapvető nyersanyagokat és mező- gazdasági terményeket jelent, ami számottevő tőkés import kikap­csolását tette lehetővé, ugyanak­kor exportunk túlnyomórészt munkaigényes nehézipari gyárt­mányokból, komplett berende­zésekből tevődik össze. Hálával emlékezünk meg ar­ról a segítségről, amelyet a Ki nai Népköztársaság az 1956-os ellenforradalom leverése után mind erkölcsi, mind gazdasági vonalon nyújtott. 1958-ban a magyar és kínai tu­dományos akadémiák között együttműködési szerződés jött lét­— Az 1958. évi költségvetés — a tervezettnél nagyobb feladatok megvalósítása mellett — az egész év folyamán szilárd egyensúlyban volt — mondotta többek között. Az 1958. évi zárszámadás 755 millió forint bevételi többlet­tel zárult. A terven felüli bevételek döntő részét az állami vállalatok fizet­ték be. * — A tervezettnél nagyobb volt a lakosságtól származó adó- és illetékbevétel is. Az élénk ingat­lanforgalom miatt az előirányzott­nál több illetéket fizettek be, amellett a kedvező bortermés — a jövedelem emelkedésével egyide­jűleg — növelte a borforgalmi adó befizetési eredményeit. A bevételek már az év első fe­liben nagyobbak voltak az elő­irányzottnál. Ez jelzésül szolgált a kormány számára, hogy a nép­gazdaságban terven felüli erőfor­rások jöttek létre, amelyeket _ fel lehet használni a fő célkitűzések jobb alátámasztására. A kormány az év derekán 1600 millió forinttal felemelte a beruházási és 400 millió fo­rinttal a felújítási keretet. A beruházási keretek felemelé­se döntő részben a már folyamat­ban levő beruházások mielőbbi befejezését biztosította. Ez az intézkedés is hozzájárult ahhoz, hogy 1958-ban 13,1 milli­árd forint értékű beruházást he­lyezhettek üzembe és így 1958-ban csökkent a befejezetlen beruházá­sok állománya. 1958 folyamán több, a beruhá­zások hatékonyságát kedvező irányban befolyásoló intézkedés történt. A költségvetés végrehajtása so­rán jelentős fejlődést értünk el az egészségügyi, szociális és kul­turális ellátás területén. Az intéz­mények hálózata számos új léte­sítménnyel bővült. Emellett javult az intézmények által nyújtott el­látás, amit elsősorban az alkalma­zottak létszámának növelése segí­tett elő. A társadalombiztosítás­ban résztvevők számának növeke­dése következtében emelkedtek az e célra fordított kiadások is. A tanácsok gazdálkodásában eredményesnek bizonyultak a gaz­dasági önállóság növelésére, a ta­nácsi hatáskör bővítésére hozott határozatok. A tanácsok 1958-ban a saját bevételeknél 145 millió forint, az adóbevételi terveknél 125 millió forint többletbevételt értek el. A bevételi többletet nagyobb részben községfejlesztési célokra, kisebb részben az évközben fel­merült új szükségletekre fordítot­ták. — A helyi feladatok jó megol­dását segítette a községfejlesztési alap, melynek bevételei országo­san 831 millió foxántot, kiadásai pedig 487 millió forintot tettek ki. A kiadások azért maradtak el a bevételektől, mert a községfejlesz- tési tervek kidolgozása elhúzódott, így számos létesítmény befejezése 1959-re húzódott át, re. Ugyancsak 1958-ban -hosszú- lejáratú árucsereforgalmi egyez­ményt kötöttünk. Jelentős állomá­sa volt kapcsolataink továbbfejlő­désének 1958. szeptember 30., ami­kor Pekingben létrehozták a Kí­nai—Magyar Baráti Társaságot, 1959 májusában pedig Magyar- Kínai Baráti Társaság alakult. Ezeket a korábbi egyezménye­ket egészíti ki az ez év májusá­ban aláírt barátsági és együttmű­ködési szerződés a Magyar Nép- köztársaság és a Kínai Népköztár­saság között. Ez a szerződés okmányszerű ki­fejezője a két ország közötti biza­lomnak és barátságnak, a bizal­mon alapuló együttműködési aka­ratnak. megpecsételése az egyre erősödő kapcsolatnak. A kínai és a magyar nép — híven a proletár internaciona­lizmus elveihez — kiterjeszti és a szerződéssel is szorosabb­ra fűzi kapcsolatait. Bármerre jártunk Kínában, bár­kivel beszéltünk: tudóssal, mun­— A községfejlesztési alap se­gítségével a tanácsok az év folya­mán egyebek közt 1,2 millió négy­zetméter járdát, 189 kilométer utat építettek, harminc fürdőt és strandot létesítettek, 400 törpe vízmüvet és kutat helyeztek üzembe, 250 kultúrotthont adtak át rendeltetésének. — 1958-ban a lakosság életszín­vonala a tervnek megfelelően ala­kult. A lakosság 5 százalékkal for­dított többet vásárlásokra, mint 1957-ben. — Az elmúlt év költségvetése végrehajtásának adatai azt bizo­nyítják, hogy 1958-ban a népgaz­daság és a társadalmi élet minden területén igen eredményesen dol­goztak. — A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a forradalmi mun­kás-paraszt kormány olyan politikát folytatott, mely az' adott körülmények között a dolgozó nép ügyét, a szocialis­ta építést a legeredményeseb­ben szolgálta. Ez a politika megnyerte a tömegek támoga­tását, milliók aktivitását vál­totta ki a gazdasági építő mun kában, ezért születtek ilyen kedvező eredmények. A továbbiakban azokról az irányelvekről szólt, amelyek a párt és a kormány helyes gazda­ságpolitikáját jellemezték. — A korábbinál sokkal na­gyobb figyelmet fordítottunk — folytatta — a termelés gazdasá­gosságának fokozására. A kor­mány takarékossági felhívása he­lyesen jelölte meg a további fej­lődés egyik kulcskérdéseként a takarékos gazdálkodást az állam eszközeivel. — A nyereségrészesedés meg­teremtette a vállalati dolgozók legszélesebb rétegeinek anyagi ér­dekeltségét a takarékosság fo­kozásában. Ez adott lehetőséget, hogy 1958-ban nagyot léptünk elő­re a termelés gazdaságosságának javításánál. Célszerűnek bizonyul tak a beruházások hatékonyságá­nak emelésére hozott intézkedé­sek. Továbbra is indokolt, hogy a rendelkezésre álló kivitelezési ka­pacitásokat elsősorban a már fo­lyamatban levő beruházásokhoz összpontosítsuk. Javulást kell el­érni a beruházások koncentrálá­sában, tovább kell rövidíteni az üzembehelyezési határidőket, s csökkenteni a költségeket. Helyes­nek bizonyult, hogy a gazdasági vezetés olyan nagy figyelmet szen­telt a külkereskedelem és a de­vizagazdálkodás szilárd egyensú­lyának. Ezt a helyes módszert dol­gozó parasztságunknak az idén is azzal kell alátámasztania, hogy pontosan teljesíti föld­adó fizetését és más, termé­szetben szolgáltatandó kötele­zettségeit és áruféleségét idő­ben felajánlja eladásra az ál­lami felvásárló szerveknek. Az új termelői árrendszer Antos István a továbbiakban az új termelői árrendszerről, illetve a régi árrendszer fogyatékosságai­Ezután hangsúlyozta, hogy az év első hónapjaiban hazánkban jelentősen fellendült a termelő­szövetkezeti mozgalom. A ter­melőszövetkezeti mozgalom ör­vendetes fejlődése, az új termelő szövetkezete^ politikai, szerve­zeti és gazdasági megszilárdítása komoly erőfeszítéseket követelt az államhatalom központi és he­lyi szerveitől. Elmondhatjuk, hogy népi államunk ezideig eredményesen oldotta meg ezt a hatalmas feladatot. A termelőszövetkezetek beru­házási igényeinek kielégítésére kereken 1500 millió forintot biz­tosítottunk. Ezen belül több mint egymilliárd forintot épít­kezésekre. Ebből az építési hitel­keretből egy katasztrális hold termelőszövetkezeti szántóterü­letre kereken 380 forint jut, az 1958. évi 300 forinttal szemben. Májusi adatok szerinf a termelő- szövetkezetek ' 135 000 szarvas- marha részére létesítene^ is­tállót. 73 000 szarvasmarha új istállóban, a többi álalakított épületekben lesz elhelyezhető. Ezenkívül 14 000 sertés részére fiaztató, 44 000 sertés részére ser­tésól, 89 000 juh részére korszerű juhhodály és 200 000 baromfi ré­szére megfelelő nagyüzemi ba­romfiól épül a termelőszövetke­zeteknél. Ezek az adatok azt bi­zonyítják, hogy a termelőszövet­kezete^ legfontosabb állatférő­helyszükségletét általában ki le­het elégíteni. A közös állatállo­mányt — elsősorban a szarvas­marha-állományt — a termelő­szövetkezetek még a tél beállta előtt nagyüzemi épületekben he­lyezhetik el. A termelőszövetkezetek arra törekednek, hogy a közös állat­állományt minél e'őbb merte- j remtsék. A belépő paraszton nagy számban vittek be a szövet­kezetekbe állatokat. Június 30-ig mintegy 80 000 szarvasmarhát, 65 000 lovat és 25 000 juhot vit­tek be a közös gazdaságba. — Ahogy az istállók elkészülnek, a közös állomány természetesen to vább gyarapodik. A közös állat- állomány megteremtésére a ter­melőszövetkezetek és a helyi szervek elsősorban a szarvas-- marha férőhelyeket igyekeznek biztosítani, ezt a törekvést csak helyeselni lehet. Nem helyesel­hető azonban, hogy egyes me­gyékben a közös szarvasmarha' állomány megteremtése mellett szem elől tévesztették a közös sertésállomány megalapozását. Az idei jó takarmánytermés és a nagyüzemi férőhelyek megfele­lő ütemben való elkészítése ked­vező körülményeket teremtett a termelőszövetkezetek nagyüzemi állattenyésztésének fejlődéséhez. Ezt az egészséges fejlődést álla­mi eszközökkel is elő kell segí­teni. A termelőszövetkezete^ ál­lami támogatását olymódon ' kell szabályozni, hogy kifizetődő le­gyen a saját tenyésztés. Az a körülmény, hogy a ter­melőszövetkezetek földterülete az idén több mint kétmillió hold­dal növekedett, nagymértékben fokozta a mezőgazdaság gépszük­ségletét. Csupán traktorból há- romezerhatszázat kellett terven felül biztosítani. A jelentősen megnövekedett igényt a belföldi mezőgazdasági gépipar csak kis részben tudja fedezni, azért ba­rátainkhoz fordultunk, nyújtsa­nak részünkre segítséget terven felüli gépszállításokkal. A belső erők mozgósítása és a baráti se­gítség együttesen biztosítja a meg növekedett gépi munkaigény za­vartalan ellátását. A mezőgazdaság fejlesztésében az idén sikerül a kettős feladatot végrehajtani: szélesíteni a mező- gazdaság szocialista szektorát és ugyanakkor dolgozó népünk nö­vekvő szükségleteinek fedezése céljából növelni a mezőgazdasá­gi termelés mennyiségét is. Az idei év emellett azt is bi­zonyítja, hogy lehet olyan poli­tikát folytatni, úgy haladni a szó cialisla mezűgadaság megterem­tésének útján, hogy ezalatt az egyéni parasztgazdaságok ter­melése is kedvezően alakuljon. A tervezettnél kedvezőbben alakult az idei év első felében külkereskedelmi helyzetünk is. 1359 első felében a kivitel 18 százalékkal, a behozatal 7 száza­lékkal volt nagyobb a tervezett­nél. Emelkedett az életszínvonal A párt és a kormány politiká­jának fontos, elve, hogy a szo­cialista építésben elért sikerek­kel párhuzamosan biztosítani kell a lakosság életszínvonalának rendszeres emelését. Az 1958. évi terv eredményes túlteljesítése» alapján ez év elején több, a la­kosság jelentős rétegeit érintő in tézkedés történt. Megemlítette ezzel kapcsolatban, hogy több fontos élelmezési cikk ára csök­kent, ugyanakkor egyes^ dolgozó rétege^ bére számottevően emel­kedett. Az átlagbérek az év folyamán ugyancsak emelkedést mutatnak. A munkások havi keresete 1959. első félévében 3 százalékkal ha­ladta meg az 1958. első félévi át­lagkereseteket. A keresők szá­ma az állami iparban az év jú­niusának végén 63 000-rel volt nagyobb, mint egy évvel em­előit. Mindezt egybevetve, 1959. első felében a bérből és fizetésből élők pénzbevétele 9 százalékkal volt magasabb, mint az elmúlt év első felében. Ennél kisebb arányban, hat százalékkal növe­kedett a parasztság vásárlóereje, nagyobb részben a felvásárlási kifizetések, kisebb részben pedig a termelőszövetkezetekbe bevitt állatok és felszerelések meghite­lezése következtében. A kiskereskedelem első félévi forgalma 8 százalékkal volt ma­gasabb, mint a múlt év azonos időszakában. A legnagyobb forgalomemel­kedés ez évben az úgynevezett vegyes iparcikkeknél jelentke­zett. Ide olyan termékek tartoz­nak, mint az építőanyagok, tele­vízió, rádió, motorkerékpár, húz tartási gépek, bútor stb. Ezek­ben a cikkekben 13 százalékos volt a forgalomemelkedés. Ez év első felében ■— csak az áruhitel-akció keretében 17 700 motorkerékpárt, 22 700 mosógé­pet és 26 000 rádiót vásároltak. A bútorforgalom két év alatt meg­duplázódott és még így sem tud juv az igényeket zavartalanul kis elégíteni ; A lakosság növekvő életszín­vonala nemcsak a kereskedelmi forgalom növekedésében, hanem a betétállomány erőteljes gyara­podásában is kifejezésre jut. — 1959-ben — fél év alatt — egy­milliárd harminchatmillió fo­rinttal nőtt a betétállomány. Ezután hangsúlyozta, hogy a költségvetés a félév folyamán szilárd egyensúlyban volt, majd aláhúzta, hogy még nagy fel­adatokat kell megoldani ahhoz, hogy az év végére a hároméves terv legfontosabb mutatóit ille­tően elérjük az eredetileg 1960- ra kitűzött szintet. Az országgyűlés kilenc bizott­sága 183 képviselő részvételével részletesen megtárgyalta a for­radalmi munkás-paraszt kormány jelentését az 1958. évi költségve­tés teljesítéséről. A bizottsági üléseken 70 képviselő szólalt fel és számos, értékes észrevétellel és javaslattal nyújtott segítséget a kormányzati munkához. Vala­mennyi bizottság egyhangúan jó­váhagyta a jelentést. A kormány nevében kérem a tisztelt országgyűlést, fogadja el a múlt évi zárszámadásról szóló tör vényjavaslatot — mondotta An- i tos István pénzügyminiszter.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom