Tolna Megyei Népújság, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-21 / 169. szám
* 1959. július 21. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG s Osztályozó mérkőzések a megyebajnokságba jutásért Á Dézsa mellett Gyönk került a megyei labdarúgó bajnokságba Ozora győzött Dunaszentgyörgyön A vasárnap lejátszott osztályozó mérkőzések legnagyobb meglepetését az Ozora—Dunaszent- györgy mérkőzés szolgáltatta, ahol meglepetésre az ozorai csa- , pat 2:l-re győzött és így ezzel a \ győzelmével közvetlen felzárkózott Gyönk mögé. Szekszárdon a •.Dózsa csapata 5:0-ás félidő után 8:0-ra győzött Cikó ellen. Gyünkön a hazai csapat a dalmandi tsz-nek 5 góllal terhelte meg kapuját és biztosan szerezte meg — még unalmas mérkőzésen, csapkodó játékkal is — a két bajnoki pontot. A vasárnapi mérkőzések után érdekesen alakult a tabella. Ozora a negyedik helyről a harmadik helyre került és két ponttal van lemaradva Gyönk mögött. Ha a vasárnapi mérkőzéseket nézzük, amikor a Szekszárdi Dózsa Ozorára, Dunaszentgyörgy Dalmandra és Gyönk Cikóra utazik, akkor is Gyönk bejutását már biztosra vehetjük, mégha Cikó Gyönköt le is győzi. Persze ehhez, hogy Ozora meg tudja szorítani Gyönköt, győzni kell a Dózsa ellen, amit egyáltalán nem tartunk valószínűnek. De ha mégis győzne Ozora a Dózsa ellen ég Cikó megverné Gyönköt, jobb gólaránnyal akkor is Gyönk marad a második helyen. Az osztályozó állása a IX. forduló után: 1. Szekszárdi Dózsa 9 9 2. Gyönk 9 5 3. Ozora 9 4 4. Cikó 9 4 5. Dunaszentgyörgy 9 3 6. Dalmand 9 1 A vasárnapi osztályozó mérkőzések párosítása: Ozora—Szekszárdi Dózsa, Duna szentgyörgy—Dalmand, Cikó— 1 3 1 4 — 5 — 6 — 8 75:14 24:16 23:21 31:32 11:36 5:50 18 11 9 8 6 2 Gyönk. Értesülésünk szerint a Szekszárdi Dózsa csapata kérte a vasárnapi mérkőzés elhalasztását. Szekszárdi Dózsa—Cikó 8:0 (5:0) Szekszárd, 500 néző. Vezette: Németh. Szekszárd: Tóth II — Kázmér, Vass, Bencze — Hellebrandt, Tárnok — Dósai, Kormos, Besenyő, Bátori, Novák. — Cikó: Váll — Illés I, Szegedi Illés II — Érni, Balogh — Koczor, Treitz, Forró, Stumpf, Fazekas. A mérkőzés a salakos pályán került lejátszásra, ahol már a második percben Kormos gólt ér el. 1:0. 5 perc múlva egy ellentámadás során Forró elől az alapvonalon túlra szerel Kázmér^ a sarokrúgás eredménytelen. Unalmas játék után a 17. percben Hellebrandt átadásából Bátori 15 méter ről a felső sarokba lő. 3 perc múlva Novák beadását Besenyő erős lövéssel küldi kapura, és a labda Váll kezéről a hálóba perdül. 3:0. A 24. percben Bátori közelről négyre emeli a gólok számát. A Dózsa irányítja a játékot, a vendégek csak időnként ki sérleteznek, de csatársoruk még a gyenge Dózsa védelemmel szemben sem tud gólt összehozni. A 28. percben szerencsével ment a cikói védelem, majd a következő percben szabadrúgáshoz jut a vendégcsapat, de a csatárok egymást akadályozzák a kapura- lövésben. Még ugyanebben a percben sarokrúgás utón Érni 12 méterről az üresen hagyott kapu fölé lő. A 33. percben sarokrúgás után Koczor fejese a léc fölött megy ki. A 38. percben Kázmér megúnja a csatárok pepecselését, előretör és mintegy 25 méterről küldött éles lövését a kapus elnézi és a labda a jobb sarokban köt ki. 5:0. A 40. percben Novák szögletét Besenyő a kapu mellé fejeli. (Szép rúgás, szép fejes). A második félidő 3. percében Dósai szépen ívelt sarokrúgását Besenyő fejeli kapura, melyet Bátori fejjel megtold és így már biztosan jut a hálóba a labda. 6:0. A 8. percben egy 25 méteres szabadrúgás után Dósaihoz kerül a labda, ő kapura tör, a kapus kifut, de az egyik védő kézzel elüti a labdát. A játékvezető és a partjelző nem lát szabálytalanságot. A következő percben újból Dósai jut sarokrúgáshoz, a beívelt labdát Besenyő fejeli, de ezúttal Váll véd. Két perc múlva a mérkőzés legszebb támadása fut végig a pályán, mely után Báthori ha centikkel is, de fölé lő. Közben a vendégek is fel-fellángolnak, de a széteső támadásaikat könnyen verte vissza a hazai védelem. A 15. percben Dósai felső sarokba tartó lövését Váll jó érzékkel kiüti. A 25. percben Cikó egy formás támadás után sarokrúgáshoz jut, de ezt sem tudják hasznosítani. A 29. percben Bátori lövése jut Váll kapujába. 7:0. Ä 31. percben a vendégek megrúghatnák becsületgóljukat, de Fazekas lövése a kapufáról kerül vissza a mezőnybe, utána pedig Koczor közelről mellé lő. A 40. percben Cikó 20 méteres szabadrúgáshoz jut, melyből sarokrúgás lesz, de az eredmény nem változik. A 41. percben születik meg a mérkőzés utolsó gólja. Dósai, elfut, szép beadását Besenyő ügyesen értékesíti. 8:0. A mérkőzés utolsó percében Novák száguld el, lövése a kapus kezéről a kapufára, majd onnan a mezőnybe pattan. Bírálat: A Szekszárdi Dózsa csatársora szépen, ötletesen és göiratörően játszott, védelme ezzel szemben többször is bizonytalankodott. A vendégcsapat mindvégig lelkesen harcolt és ezért dicséretet érdemel. Jók: Dósai, Kormos, Novák, Tárnok, illetve Érni, Balogh és Fazekas. Új sorsolást készítettek az NB lll-ban Az MLSZ Országos Elnöksége megváltoztatta a Délnyugati NB III. csoportbeosztását. Az Ercsi Kinizsi helyett a Kiskunhalasi Dózsa nyert beosztást. A Baranya megyei Labdarúgó Szövetség ennek megfelelően, a sportkörök kívánságait figyelembe véve, új sorsolást készített, eszerint augusztus 2-án az első fordulóban az NB III. műsora így alakul: Szekszárdi Petőfi—Székesfehérvári MÁV, Pécsi Vasas— Bácsalmási Petőfi, Bajai Építők— Csepel Autó, Pécsi Dózsa—Kiskunhalasi Kinizsi, Kiskunhalasi Dózsa—Dombóvári Spartacus, Komlói Béta-akna—Bonyhádi Vasas, Kaposvári Dózsa—Pécsi Bányász, Kaposvári Kinizsi—Bajai Bácska, a Pécsi BTC az első fordulóban szabad. A megyei labdarúgó szövetség döntéséről... A megyebajnokság létszámáról, a kezdés időpontjáról, valamint a sorsolásról lapunk második oldalán adunk tájékoztatói. Harmadik helyezett: Szőlőst Mihályné Az újságolvasó csak ennyit tud: a női magasugrás 3. helyezettje a szpartakiád megyei döntőjén Szőlösi Mihályné, a gyönki járásból. E sorok írója is csak ennyit tudott róla, míg nem beszélt vele. Hogy is folyt le a beszélgetés? — Hol sportolt eddig, hogy nem találkoztam még a nevével? — Dehogynem találkozott, a Tolna megyei Népújság évek óta közli az eredményeimet a különböző versenyekről. — Lehetetlen, én nem emlékszem Szőlösi Mihályné névre. — Arra nem is emlékezhet, A totó eredménye 29. hét 1. J—K mérkőzés törölve 2. Szállítók—Szolnok X 1:1 3. Jászberény—Oroszlány X 2:2 4. S2VSE—Csepel Autó X 0:0 5. Vác—Budai Spartacus 2 1:4 6. SKSE—KISTEST 1 3:2 7. B. Bányász—Egyetértés X 0:0 8. Autótaxi—EVTK 1 3:2 9. Eger—Gázművek 1 2:1 10. Hatvan—Traktorgyár 2 1:2 11. 12. Tokod—Nyerges újfalu Bp. Helyiipar— 1 3:0 13. J. Szállítók Annavölgy—Pilisi X 1:1 Bányász X 0:0 II, közlemény ’ Vasárnapi számunkban v közölt első cikkünkben NB Ilí-as csapataink 1957—-58. és 1958—59. évi eredményeit állítottuk egymással szembe és megállapítottuk, hogy amíg az , 1957—58. bajnoki évben Dombóvár a negyedik. Simontor- nya a hatodik, Bonyhád a hetedik és Tolna a tizenegyedik helyen végzett, addig az elmúlt bajnoki szezonban a volt NB Il-es szekszárdi csapat érte el a legjobb eredményt, de ő Is kénytelen volt megelégedni a 9. hellyel, Bonyhád pedig a tizedik, Simon- tornya a tizenharmadik, Dombóvár pedig a tizenhatodik lett. Csapataink átlagos helyezése tehát 1957—58-ban 7., 1958—59-ben pedig 12. volt. Ha figyelembe vesszük, hogy a tavalyi bajnokságban öt volt NB Il-es, csapat is helyet kapott, akkor bizonyos vonatkozásban érthető a visszaesés, mégis mindent egybevetve csalódást okoztak NB III-as csapataink. Hogy mennyiben és miben, ezekre á kérdésekre a csapatok egyéni teljesítményeinek a méltatásával kívánunk feleletet adni. Mai cikkünkben a Szekszárdi Petőfi teljesítményét tesszük a mérlegre. Mint ahogyan Szekszárd az NB II-ben az utolsó helyen végzett, úgy az 1958—59-es NB III-as bajnokságban is a volt NB Il-es csapatok között szintén a leggyengébben szerepelt. Pedig a szekszárdi labdarúgók biztatóan kezdték az idényt. Hiszen az azóta bajnokságot nyert Csalódást okoztak NB III-as csapataink Kaposvári MTE legyőzésével és a Balinkáról hazahozott bajnoki pontokkal Szekszárd két fordulón át az első helyen tanyázott. Ezután azonban visszaesett és a bajnokság legnagyobb részében a mezőny első felének végén foglal helyet, hogy az őszi szezon végén a 8., a bajnokság befejezésére pedig a 9. helyet vegye véglegesen birtokába. Ha azt vesszük, hogy a bajnokság megkezdése előtt írott cikkünkben — látván a Dózsa-játé- kosok kiválását, Bánhalmi, Schmidt, Kunszabó, Rózsavölgyi, Kacsányi stb. távozását — a csapatot csak a 8—10. helyre vártuk, akkor elégedettek lehetnénk a 9. helyezéssel. Ennek ellenére elégedetlenek vagyunk az együttes teljesítményével. Elsősorban azért, mert az együttes küzdő erényeket nem csillogtatott, pedig technikai fel- készültsége alapján ott lett volna a helye a bajnokságért küzdő négy együttes mögött, az 5—6. helyei. És ez nem frázis, hanem valóság, ha meggondoljuk, hogy az 5. helyen végzett Pécsi Vasast mind a két alkalommal legyőztük és a 6. helyezett mindössze csak négy ponttal szerzett többet a szekszárdiaknál. Sajnos azonban nem volt szív az együttesben, amely átsegítette volna a holtponton. Ezért szenvedett az őszi szezonban két alkalommal is 5:0- ás vereséget, ezért szerepelt eredménytelenül vidéken még a sereghajtókkal szemben is, és ezért hullatott el bajnoki pontokat a hazai mérkőzéseken is a PBTC, Bonyhád és Nagykanizsa ellen. Hiányzott a csapat játékából az a harcos elszántság, a mindent elsöprő lendület, amely ilyen kiegyensúlyozott mezőnyben elengedhetetlen kelléke a sikeres szereplésnek. Különösen vidéken mutatott gyenge teljesítményt a csapat. Hiszen idegenből mindössze hét pontot hozott haza, a többi 23-at hazai mérkőzéseken szerezte meg. A hazai mérkőzéseket tekintve az 5., a vidéki mérkőzéseket tekintve azonban csak a 10. lett. Ősszel 16, tavasszal csak 14 pontot szerzett, de tavasszal egy mérkőzéssel többet játszott vidéken. Körülbelül tehát azonos a teljesítmény. Egyformán váltogatták egymást a kellemes és a kellemetlen meglepetések. Mégis valahogyan az a helyzet, hogy tavasszal több biztató momentum volt a csapat eredményeiben, ősszel a bázakerettyei, a bajai és bonyhádi súlyos vereséggel és a hazai pályán a Pécsi Vasas és Balinka ellen keservesen kiharcolt győzelminél szemben csak a listavezető Pécsi Bányász felett aratott imponáló arányú győze- zelem volt a gyógyír. Ezzel szemben tavasszal, a kaposvári 4:l-et nem számítva, két gólos vereséget csak két alkalommal szenvedett el az együttes (sajnos, hogy a nagyatádi mérkőzés, is kétgólos mert mióta férjhezmentem ez a szpartakiád az első versenyem. A leánykori nevemre se emlékszik? Vámosi Erzsébet névre? — Ah, dehogynem, így már igen. 1956-ban és 57-ben nyerte a szpartakiád megyei döntőjét magasugrásban. Igaz?-n Igen. És részt vettem az országos döntőn is. Ott a legjobb eredményem egy negyedik és egy ötödik hely volt. — A férje mit szól ahhoz, hogy maga sportol? — Nem ellenzi, miért is ellenezné, hiszen ö is sportol a gyönki röplabda-csapat tagja. — És maga akkor miért Szakadat színeiben indul? — Mert Szakadáton lakunk, én ott tanítok. — És a férje? — Ű Diósberényben a tanács nál dolgozik. — Hogyan hogy ma nem ment úgy a magasugrás, mint az elmúlt években? — Mert nincs edzésem. Úgy- látszik, Krémer Erzsébetnek cs Potyondi Erzsébetnek nagyobb a felkészülése. Hiába edzés nélkül nem megy. — Na, majd jövőre. — Igen, egy sportoló mindig azzal vigasztalja magát, na majd legközelebb. ____________________—Ny. — A két copfos A paksi járási és a szeles zárd! megyei döntőn kapta ezt az elnevezést Piros Eszter és Sági Éva, a Madocsai Sportkör két versenyzője. Nemcsak a copfjuk, hanem az eredményeik miatt is felfigyeltek rájuk. A paksi járási döntőn a madocsai röplabda-csapat első lett, s így jogot nyert a megyei döntőn való részvételre. Mindkét lány tagja a röplabda- csapatnak, de a többi sportágban is megállják a helyüket. Sági Éva a járási döntőn súlylökésben és gránátdobásban is első lett. A Szekszárdon megrendezett megyei döntőn a madocsai röplabda-csapat a bonyhádi és a gyönki járás mögött, a tamási és a szekszárdi járást megelőzve a harmadik helyen végzett. A harmadik hely megszerzésében nagy része van a két copfosnak is. Baloldalt: Piros Eszter, jóbból« dalt Sági Éva, vereséggel zárult), ezzel szemben győzött Székesfehérvárott és Pécsett a Vasas ellen, és könnyen fordított lehetett volna a Bajai Építők, a Pécsi Bányász, a Nagykanizsa, a Bajai Bácska elleni mérkőzés eredménye is. Hiba volt az is, hogy túl sok játékos kapott helyett a csapatban. Emiatt nem születhetett meg a csapat egysége. Sok a vita a szurkolók körében, hogy a védelem, vagy a csatársor állta-e meg jobban a helyét. Sajnos, a mi véleményünk szerint nincsen különbség a két csapatrész között. A védelem is, a csatársor is a kapott és a rúgott gólok tekintetében is csak a 9. a délnyugati NB III. mezőnyében. A védelem játékát sokszor fölényes magabiztosság jellemezte, aztán egészen váratlanul hajmeresztő könnyelműségnek gól lett a következménye. A csatársor is a holtbiztos helyzetek sorát hagyta kihasználatlanul és aztán főképpen az igen eredményes Be- nács révén lehetetlen helyzetből szerzett gólokat, amely mérkőzések sorsát döntötte el (pl. Székes- fehérvár). A csapat edzőjének arra kell tehát törekednie, hogy egységes, ütőképes együttessé kovácsolja a csapat játékosait, azokat lelkileg is felkészítse a mérkőzésekre, mert a tovább erősödött mezőnyben csak így érhető majd el, hogy a megyeszékhely csapatának ne legyenek kiesési gondjai az NB III. mezőnyében. (Folytatjuk.) X. L. —