Tolna Megyei Népújság, 1959. június (4. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-19 / 142. szám

J959. június 19. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Osztályozó mérkőzések a megyebajnokságba jutásért GYÖNK—DALMAND 2:0 (2:0) Dalmand, 150 néző. Vezette: Szabó. Rossz, kedvezőtlen időben kezdődött a mérkőzés. A mérkőzés alatt állandóan eseft az eső. A gyönkiek indították el a labdát, de a csúszós talajon folyamatos támadások kialakulni nem tudtak. Az első negyedórában több hely­zete volt a gyönki csatársornak, de a hazai védők mindig közbe tudtak avatkozni. A gyönkiek fö­lénye a 18. percben érett góllá, amikor Bányai erős lövését a dalmandi kapus a hálóba ejtette. 1:0. A gól után újra a gyönkiek tá madnak és ennek az eredménye, hogy Séta ívelt szabadrúgását Bá nyai fejeli a kapuba. 2:0. A dal­mandi fiatalok támadnak, de eze­ket az erőtlen támadásokat a gyönki védelem könnyen hárítja. Szünet után újból a gyönkiek tá­madnak, de a döntő pillanatban mindig hibáznak s így az eredmé­nyen a fölény ellenére sem tud­nak már változtatni. Bírálat: a dalmandi csapat te­hetetlen csatársorral rendelkezik. A gyönkiek nagy lendülettel ját­szottak, de a csúszós pálya miatt sok helyzet kihasználatlanul ma­radt. Jók: Séta, Wolf, Harkai; il­letve a hazai védelem és a kapus. B. OZORA—DUNASZENTGYÖRGY 2:1 (1:0) Ozora, 150 néző; Vezette: Klei­ber. A nagy eső ellenére is a pá­lya talaja aránylag jó volt. Mind­két csapat nagy igyekezettel ve­tette magát a küzdelembe. Már a mérkőzés elején a hazai csa­patból Szakály lába megrándult s ettől kezdve az ozoraiak tíz emberrel játszottak; A 25. perc­ben Csuhái kitört és amikor már csak a kapussal állt szemben, lö­vése a kapust találta el! Három perc múlva ugyanez megismétlő­dik, de most Csuhái a kapu bal sarkába lő, 1:0. A dunaszent- györgyi csatárok is többször ve­szélyeztetik a hazai kaput, de a kitűnő formában levő Varga bra­vúrosan véd. A csúszós labda el­lenére mindkét kapus jól fogja a labdákat. A második félidőben ha­sonlóan nagy iramot diktálnak a csapatok és a következő gólt új­ból az ozoraiak szerzik. Csuhái a jobbszélen vezet egy támadást, át­cselezi a védelmet és a 16-os sar­káról küldött hagy lövéssel szem­ben a dunaszentgyörgyi kapus te hetetlen. 2:0. A hazai csapat ettől kezdve az eredmény tartására tö­rekedett, viszont a vendégek ha­talmas hajrát vágtak ki és sike­rült is gólt rúgniuk. 2:1. A máso­dik góljukat is megszerezhették volna, de a befutó Nagy a kapu torkából vágta ki a labdát. A hazai csapatból átlagon felül játszott Varga, de kitűnt Csuhái, Molnár és Nagy, míg a dunaszent­györgyi csapat legjobbjai a kapus és a jobbhátvéd volt; SZEKSZÁRDI DÖZSA—CIKÓ 10:6 (5:5) Cikó, 150 néző; Vezette: Besse­nyei. Az 5. percben a szekszárdi csapat gólját Kázmér szerzi meg. 1:0. Egy perc múlva a cikói csa­pat egyenlít. 1:1« A szekszárdi csapatból Vass, míg a cikóiból Stumpfl utánrugásért a kiállítás sorsára jut. A nehéz talajú pá­lyán az esőben sok szabálytalan­ság csúszik be mindkét részről. A 13. percben a cikói csapat meg­szerzi a vezetést, majd egy for­más Dózsa támadás után Kormos egyenlít. 2:2. Változó, nagyiramu a játék, mindkét csapat nagy erő­bedobással küzd. A 18. percben Kázmér 20 méterről küldött éles lövése a kapufát találja el, de két perc múlva Kázmér lövése a cikói kapuban köt ki. 3:2. A ha­zaiak támadnak, sőt öt perc múl­va sikerül is kiegyenlítés, mert a vendégcsapat jól használja ki a Dózsa védők megingását. Ez­után újból a Dózsa támad és 5 percen belül Kázmér két góllal terheli a hazaiak kapuját. 5:3. A félidő hátralévő részében a lelke­sen játszó Cikónak sikerül egyenlíteni. 5:5. A II. félidő kezdése után Be­senyő partdobásából Kázmér ne­héz szögből gólt lő. 6:5. Nemsok­kal később Novak sarokrúgásá­ból történt kapura-rugás után a cikói kapus a kabdát kiejti, me­lyet Besenyő góllá értékesít. A 17. percben Kázmér a félpályáról in­dul el, átcselezi az egész védel­met és közelről gólt lő. 8:5. Egy cikói ellentámadásnál Bencze kéz­zel érinti a labdát, amelyért a megitélt büntetőt a cikóiak érté­kesítik. 8:6. A kilencedik gólt Besenyő, míg a tizedik gólt Káz­mér szerzi meg a Dózsának. Az esőben lejátszott, nehéz- talajú mérkőzésen kemény küz­delmet vívott a két csapat, ahol a győzelmet a Szekszárdi Dózsá­nak csak a második félidőben si­került bebiztosítania. «A* A „kiöregedett“ játékos Ezer alakban, ezer változat­ban előfordul a kiöregedett já­tékos. Ott ül a pálya szélén, sa vanyú arccal, ha megy a fiatal utódnak, felcsillanó szemekkel, ha történetesen a fiatal pocsék napot fog ki. Emberileg ért­hető. Nehéz leszokni a népsze­rűségről, nehéz megszokni, hogy a szurkolók már az új sztár nevét harsogják s őrá, annyi csata győzelmes hősére, már ügyet sem vetnek; Meny­nyi példa van az ilyenre, s mi­lyen jóleső érzés, hogy az ellen kezőjére is akad példa. A gyón ki sportkör falitábláján olvas­tuk az alábbi levelet: — »A bajnoki cím elnyerésé­hez szívből gratulál, osztályozó mérkőzésekhez sok sikert kí­ván egy »kiöregedett« játékos. Azt kérem a labdarúgó fiúktól, küzdjenek teljes erőbedobással, szívvel-lélekkel, hogy végre bejusson a gyönki 11 is a me­gyei I. osztályba. Lélekben én is ott vagyok 'a zöld gyepen, és kiáltom: Hajrá Gyönk! Ne hagyd magad! — Móricz Mi­hály postahivatal-vezető, Nagy mányok«. Kedves Móricz sporttárs! Még nem felejtették el Gyün­kön, A legelső ember, akit ka­pásból megkérdeztünk, még jól emlékszik önre, a »jó kis focistára«. A gyönkiek eddigi szereplése alapján megvan a remény arra, hogy a gyönkiek, — volt csapata, — bejussanak a megyebajnokságba. S lehet ennél nagyobb öröme egy »ki­öregedett« játékosnak? Gy. SPORTHÍREK Vasárnap, június 21-én Bara­nya—Győr megyék közötti ököl­vívó viadalt rendeznek Pécsett a PVSK tornacsarnokában. Bara­nya megye válogatottját már ősz szeállították, a csapatot a szek­szárdi Kálmánnal erősítették meg. A tervek szerint Kálmán a váltósúlyban indul. * l 1959. évi megyei nagygolyós if- f júsági egyéni tekebajnokságot rendezett vasárnap Dombóvárott • a megyei Tekeszövetség. Az első három helyet a Dombóvári Szpar 1 takusz versenyzői szerezték meg. 1 1. Árvái Emil 340, 2. Liebermann ' János 337, 3. Fábián Mihály 331 \ fával. Az egyéni nagygolyós tekebaj­nokságot ugyancsak Dombóvárott rendezi a szövetség július 11— 12-én. Á kihagyott 11-es az NB lll-at jelenti ? Múlt szombaton Pécsen a Bőr­gyár csapata ellen a simontor- nyaiak sorsdöntő helyzetben 0:0-ás állásnál 11-est hagytak ki. A hazai együttest fellelkesítette ez az ajándék és szintén 11-esből a győzelmet is megszerezték. Két pont helyett egy sem. Ezzel a vereséggel a simontornyai bőrös csapat újból nehéz helyzetbe ke­rült Az égre pipáló gyár kör­nyéken folyik a számolgatás, a vita. sikerül-e elkerülni a ki­esést? Joggal feltehetné valaki a kérdést, hogy nem is olyan ve­szélyes a helyzet, hiszen 3 pont előnnyel és jobb gólarí anyai ve­zet a gárda a bácsalmásiak előtt. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy vasárnap a már szinte biz­tos NB IJ-ben lévő kaposváriak­kal, majd utána a tavasszal ki­tűnően szereplő Bázakerettyével szemben kell helyt állni a simon­tornyai fiúknak, akkor bizony a további pontszerzés nehéznek látszik. Természetesen a sportkedvelő közönség és a játékosok is bíznak abban, hogy nem az utolsó for­dulóban fog eldőlni a kiesés sor­sa és már vasárnap Kaposvár el­len is legalább az egyik pontot sikerül megszerezni, Felmerült a kérdés, hogy mi az oka annak, hogy a szezont olyan nagyszerűen kezdő simontornyai fiúk ennyire visszaestek. Rövid félóra alatt igen sok probléma, megoldatlan kérdés felmerült ez­zel kapcsolatban. íme egy pár cső korba szedve belőlük, 1. 5 év alatt pontosan 8, azaz nyolc edző váltotta egymást a csapatnál. A játékosok állandóan új edzői elképzeléseket kénytele­nek megvalósítani. Az egyik edző a rövid, a másik a hosszú labdák kai való játszást erőltette, így nem alakult ki egy egységes stí­lus. Az érem másik oldala: egy-egy vereség után az addig kiváló ed­ző nem kellett, s a sok edző kö­zül, aki letelepedett volna, annak a részére sem tudtak lakást biz­tosítani. 3. Szinte természetes, hogy az az edző, aki csak egy félévre köt ki egy csapatnál, az elhanyagol­ja az ifjúsággal való foglalko­zást. Emlékezetes még a pár év­vel ezelőtti kitűnő simontornyai ifjúsági csapat. Tízesével szerez­ték a gólokat, ma jópáran a fel­nőtt csapatban rúgják a labdát. Jelenleg nem lehet ilyen fiatalo­kat találni Simontornyán. 4. A játékosok túlságosan biz­tosnak érzik a helyüket a csa­patban, így aztán nem minden mérkőzésen játszanak olyan szív­vel és lélekkel mint ahogy a kö­zönség elvárná tőlük. Emiatt á nézők létszáma erősen megcsap­pant az utóbbi időben.' 5. Több éves probléma a ka­pus kérdése. Ferenci, aki már ré­gen a szögre akarta akasztani a futballcipőt még mindig őrzi a bőrös csapat hálóját. Szombaton Pécsen nagyot védett, de a sze­zon végén mindenképpen abba akarja hagyni, már a labdarúgást. Mindeddig nem sikerült megfele­lő helyetteséről gondoskodni. 6. Olyan kirívó fegyelmezet­lenség is előfordult, hogy épp a Pécsi Bőrgyár elleni találkozóra az egyik játékos egyszerűen nem ment el. A vezetőség — megfele­lő utánpótlás hiányában — kény szerű helyzetben van, így való­színű, hogy a fegyelmezetlen já­tékos Kaposvár ellen már játsza­ni fog. Rövid félóra alatt ennyit sike­rült megtudnunk a Simontornyai BTC NB III-as labdarúgó-csapa­táról. Reméljük, hogy a simon- tornyaiak megszerzik még a hiányzó egy pontot — vagy a Bonyhád segít rajtuk —, mert na gyón fájdalmas lenne a megye sportkedvelői számára, ha jövőre már csak 3 NB III-as csapatunk lenne. GYÜSZÜ TEKE Jubileumi tekeverseny Dombóváron A Magyar Tekeszövetség 25 éves fennállása alkalmából a Tolna megyei Tekézők Alszövet- sége június 27—28-án férfi nagy­golyós egyéni jubileumi 'teke­versenyt rendez Dombóvárott. A szövetség a versenyre a nevezé­seket június 22-ig fogadja el. A verseny keretében 200 ve­gyes dobást kell teljesíteni. Azok a tekézők, akik eddig nagygolyós versenyen még nem vettek részt és szabályos igazolással nem ren­delkeznek, azok részére elegendő a 6 hónapnál nem régebbi keletű orvosi igazolás felmutatása, va­lamint igazolás arról, hogy me­lyik sportkör tagja. A versenyen résztvenni szándékozók vegyék fel a kapcsolatot a megyei Te­kézők Alszövetségével, Dombó­vár, Hunyadi tér 2. Az NB 11-es osztályozó előtt visszatekintés a bajnokságra Harminc év sporthumora Egy Ferencváros—-Újpest ír kőzés után egy-egy szurkoló a két csapat hívei közül így elmél­kedett az l:l-es eredményen: Ferencvárosi drukker: — Először is, ha P. Szabónak nem megy be az a "11-ese, ami csak mázli volt, mert Náci elszá­mította magát és különben is, ha Korányi nem löki a 16-oson belül, akkor nincs is 11-es, szóval akkor már l:0-ra győztünk vol­na. És ha Kohutnak bemegy a bombája, akkor könnyen már 2:0. Na és ha Táncos belövi a mi 11-eseünket, mert 11-est nem le­het védeni, csak rosszul rúgni, akkor már mindjárt 3:0. És ha Lázárnak az a nagy lövése, ami­kor három emberen is keresztül ment nem megy fölé, akkor már 4:0. És ha megy egy kicsit a kis Tahinak a lövés, csak két gólt számítok. Na és nem beszélve róla, ha Bukovi játszik, de még így is, ha Táncos nem lenne ilyen-tvu v Cl, uiuvai o.v ircucu wí— na- megnyernünk a meccset, ha... Újpesti drukker: — Hej, ha a Vörös nem csú­szik el annál a nagy helyzetnél. Micsoda 2:1! Mit, kettő egy? Ha a bíró nem engedi el Kohutot les ről, akkor már 3:0. És ha nem rúgják le Volentikot, 4:0. Ha An gyalnak nincs olyan mázlija, még így is 5:0, d'e ha P. Szabó annál a nagy helyzetnél, barátom nem lő fölé, hát olyan jogerős 6:0, hogy öröm nézni. Na és ha Má- téffy, aki valaha nálunk ját­szott, nem Teleki, hanem Só­lyom mellett rúgja 'azt a vasár­napi 3 gólt, amit a Kispestnek rúgott ugye, akkor is már 9:0. Meggyőződésem szerint az igaz­ságos eredmény körülbelül ehhez a számhoz járt volna közel. Ha... Mindebből az tűnik ki, hogy 30 évvel ezelőtt is voltak elfogult futballrajongók. vol­ha... Számunkra, kosarasok számá­ra, a sportidény szeptemberbe-i kezdődik és júniusban fejeződik be. Valahogy úgy vagyunk jú­liussal, augusztussal ezzel a két — mindenki számára a pihenést jelentő kedves hónappal, nagyon várjuk beköszöntésüket. Szíve­sen menekülünk a nyár hősége elől a Sió, a Csörge-tó, vagy a Balaton hullámai közé, de au­gusztus közepén, amikor a labda újból kezünk közé kerül mindert játékost varázshatalmába kerít a kerek bőr. Június van, vége a bajnokság­nak. Fiaink pihenni térnek, lá­nyainknak csak egy megállóhely következik, hogy felvértezve ma­gukat nekirugaszkodjanak egy igen nehéz és komoly feladatnak: Az NB II osztályozóinak! Néz­zük meg, hogy zárult mögöttünk az 1958/59. csapatbajnoki év. Női csapatunk megnyerte a bajnok­ságot. Jogot szerzett az osztályo­zókon való részvételre. Csapa­tunk kiemelkedett a területi baj nokság mezőnyéből. A bajnokság megnyerése szép fegyvertény, de nem szabad eltúlozni ennek a bajnokságnak értékét, persze hi­ba lenne az is, ha nem figyel­nénk fel a bajnokság egyes ked­vező jelenségeire. A csapat átlagos életkora ked­vező. A tapasztalt rutinosabb já­tékosok mellett egyre jobban szó hoz jutnak az ősszel még kezdők nek számító játékosok. A csapat igazi tudását az osz­tályozókon tudjuk lemérni. Min­den esetre függetlenül, majd az osztályozókon elért eredménytől, megállapíthatjuk a gsapat elsősor bán taktikailag fejlődött sokat. Támadás-szövése, taktikai elgon­dolása átlagosan javult. Mint min den csapatnál, itt is találkozunk kulcs-emberekkel, akiknek játé­ka döntő befolyással van a csa­pat játékára. Nálunk három, ilyen játékos van. Zádoriné, Si­mon és Borcsáné. Zádoriné és Borcsáné elsősor­ban mint végrehajtók, a csapat legeredményesebb játékosai. Ne­kik több gondot kell fordítaniuk a csapatmunkára. Simon ered­ményessége mellett jó taktikus, akinek arra kell törekednie, hogy főleg játékkedve ne legyen in­gadozó. A többi játékos nagysze­rűen egészítheti ki a hármast, ha... és itt a jövőbeni sikeres sze replés kulcsa. A játékosoknak rendszeresebben kell látogatni az edzéseket, és nem indokokat ke­resni az elmaradásra, minden já tékosnak a csapat érdekeit kell szem előtt tartani, az edzővel kö­zösen átgondolt és megbeszélt taktikát alkalmazni, s talán a leg fontosabb, hogy az első pillanat­tól a mérkőzés befejezéséig szív­vel-lélekkel »hajtani« kell. Férfi csapatunk a várakozáson alul szerepelt, végeredményben a negyedik helyen kötött ki, né­hány váratlan vereséggel fűsze­rezve. A csapat háromszor ziláló- dott szét. Több idősebb játékos abbahagyta a játékot, s a baj­nokság végére egy erősen meg­fiatalított csapat vette fel a küz­delmet a tapasztaltabb ellenfe­lek ellen. Az eredmények termé­szetesen mérsékeltek. A fiatal gárda tehetséges, jó szelleme, lel kesedése biztosíték arra, hogy egy-két év múlva Szekszárdnak is számottevő férfi csapata lesz. Ha a fiatalok fejlődése töretlen lesz, akkor már a jövő évi kö­zépiskolás bajnokságban jelentős szerephez juthatunk. összegezve: Maradéktalanul örülünk az eredményeinknek, si­kereinknek, de az észlelt hibákat ki kell javítani. A jövőben azen az úton kell haladnunk, amely a szekszárdi kosárlabda-sport tel emelkedéséhez vezet. SZABÓ ÖDÖN edző

Next

/
Oldalképek
Tartalom