Tolna Megyei Népújság, 1959. június (4. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-09 / 133. szám

1959. június 9. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Ä helyes ünuikasiOiu ey©|® Miért tud jó munkát végezni a gyulaji Új Barázda Tsz MSZMP-szervezete? A gyulaji Uj Barázda Termelő- szövetkezet MSZMP szervezete másfél esztendővel ezelőtit alakult. Kezdetben nyolc tagja volt, jelen­leg a tagok száma meghaladja a harmincat. A pártszervezet az elmúlt évek küzdelmeiben, a kon­szolidációért, a község átszerve­zéséért és az újjászületett faluban élők szocialista munkaerkölcsé­nek kialakításáért folytatott harc­ban erősödött meg és nőtt nagy- gyá. Eredményei folytán ma a dombóvári járás egyik legjobb termelőszövetkezeti pártszerveze­teként emlegetik. Hogyan ért el kiváló eredményeket ez a terme­lőszövetkezeti pártszervezet? AZ ŐSZINTESÉG JEGYÉBEN A gyulaji pártszervezetre jel­lemző, hogy sokat foglalkozik a párttagokkal, a párttagok pedig a pártonkívüliekkel. Ez a gyakorlati munkában a következőképpen tör­ténik: A pártszervezet minden olyan esetben, amikor egy a szövetkeze­ti munkával vagy a politikai hely­zettel kapcsolatos lényeges kér­dés felmerül, összehívja a párt­tagságot és felhívja a kommunis­ták figyelmét a teendőkre. A párttagok egyidőben és egy­féleképpen viszik ki a termelő­szövetkezeti tagok közé a párt vé­leményét a felmerült kérdéssel kapcsolatban. Megkönnyíti a hely­zetet, hogy a párttaglétszám egészséges feltöltődése folytán minden álattenyésztési brigádban és minden növénytermesztési munkacsapatban dolgozik leg­alább egy, de legtöbb esetben több kommunista is. A párttagok arányos elosztása a munkacsapatokban előre átgon­dolt terv szerint történt. A politi­kailag és a szocialista munkaér- kölcs szempontjából még gyen­gébb munkacsapatokba a legfej­lettebb és a legjobban dolgozó kommunistákat tették. A párt- szervezet a nyílt vitákra és Őszin­teségre neveli tagjait. Jellemző erre a következő eset, amely még a tavasz kezdetén történt: Az egyik párttag felkereste Ge­lencsér János párttltkárt és beje­lentette neki, hogy a munkacsa­patában levő tagok közül a mun­kalendületet romboló kijelentése­ket tett valamelyik. — És mit válaszoltál ezekre a kijelentésekre? — kérdezne a párt­titkár. — Semmit, csak gondoltain, hogy bejelentem neked — vála­szolta a kérdéses párttag. — Látod, ezt nem jól csinál­tad — így a párttitkár. — A helyes eljárás az lett volna, ha oót a helyszínen vitába szállsz a hely­telen nézeteket vallóval. Mit gon­dolsz, mi lenne, ha te az embe­rek háta mögött csak nekem mondanád el azokat a hiányossá­gokat, amiket tapasztalsz? Ez azt eredményezné kedves barátom, hogy az emberek spiclinek tekin­tenének és bizalrnatlanok lenné­nek hozzád. Erre pedig nincs szükség. Most olyan kommunis­ták kellenek, akik mindenkivel szemtől szembe őszintén beszél­nek; A párttag megfogadta a titkár tanácsát. O az egyik legjobb „vi­tázó” a termelőszövetkezet kom­munistái között. A körülötte dol­gozó termelőszövetkezeti tagok szeretik és tisztelik nyíltságáért, bátor kiállásáért; Két Snkiszolgáli boltot nyitnak Tolnáo — Bővítik a Béke-éttermet — Jóna József, a tolnai földmű­vesszövetkezet igazgatósági elnö­ke tájékoztatója szerint az idén, a község lakossága igényeinek jobb kielégítése érdekében bőví­tik az áruházak hálózatát. A ter­vek szerint rövidesen átadják ren deltetésének a most készülő ház- tartási önkiszolgáló boltot. A bolt jövendő vezetőjét Harmati Jenő- nét a szövetkezet Bonyhádra küldte, hogy ott tanulmányozza az önkiszolgáló boltok techniká­Hatmillió forintos költséggel vízmű épül Bonyhódon Bonyhádon régóta okoz gondot már a lakosság egészséges ivóvíz­zel való ellátása. E probléma meg oldására vízgazdálkodási társuv lást hoztak létre, melynek az volt a feladata, hogy egy vízmű építésének lehetőségét felkutassa és az építéshez szükséges feltéte­leket megteremtse. A vízmű tár­sulás tagjai megbeszélték a prob lémát a község lakosságával, s a háztulajdonosok vállalták, hogy 2000 forinttal hozzájárulnak a vízmű megépítéséhez. Az épít­kezés tervei elkészültek, s a kö­zeljövőben a munkát is megkez­dik a Komlói Mélyépítő Vállalat dolgozói. A hatmillió forintos költséggel épülő vízmű építési költségeinek a felét az állam, a felét pedig a község lakossága fi­zeti. A vízmű megépítésével és a csatornázással két év alatt készül nek el. A vízvezetékhálózat az egész községet érinti, kivéve a »zsákutcákat«. — Lengyelországban minden csecsemőt ingyen gyógyítanak. A lengyel egészségügyminisztérium rendelete alapján ezentúl ország­szerte minden egy éven aluli Cse­csemő orvosi ellátása ingyenes lesz. A rendelet különösen a fa­lusi lakosság szempontjából je­lentős, mert a falusiak jelentős része nem részesül társadalom- biztosításban, ját. A másik önkiszolgáló boltot az 1/13-as és az 1/7-es boltok átalakításával hozzák létre. A bolt egyik részében vegyianyago­kat, a másikban pedig műszaki és villamossági cikkeket árulnak; A szövetkezet idei üzlethálózat bővítési tervébe tartozik az is, hogy bővítik a Béke-éttermet. A tervek szerint 109 000 forintot fór dítanak az étterem bővítésére, korszerűsítésére. A boltok és ven­déglő elkészültével a község la­kóinak régi kívánságát teljesíti a földművesszövetkezet, S. J. A Jö PÁRTMUNKÁT A GAZDASÁGI EREDMÉNYEK IS TÜKRÖZIK Az a éény, hogy a párttagok Időben reagálnak az ellenséges hírverésre, hogy erőt öntenek a klshitűekbe és igyekeznek szoc'a- lista munkaerkölcsöt kialakítani a termelőszövetkezeten belül, egyre inkább érezteti hatását a szövet­kezet gazdálkodásában. A terme­lőszövetkezet tagjai időben elvég­zik a növényápolással kapcsolatos munkákat. Eddig már több mint 250 hold kukorica kapálását vé­gezték pl, a burgonya és napra­forgó első kapálását pedig telje­sen befejezték. H. T. Sxkx évvel ezelőtt született di** Hollós László, a világhírű gom La tudós Érdekes centenáris ünnepségre készül a TIT Tolna megyei bioló­giai szakosztálya. Június 18-án lesz száz esztendeje, hogy Szek- szárdon született dr. Hollós László, a világhírű gombatudós. Hollós, mint tanár k rült Kecs­kemétre, ahol húsz évig dolgo­zott. Ezzel a munkálkodásával el­évülhetetlen érdemeket szerzett a gombászati tudományokban Leg­nagyobb tudományos munkájá­nak ötvenéves megjelenési év­fordulójáról a világ gombászai lelkes ünnepséggel emlékeztek meg. Hollós 1912-től állandóan Szekszárdon élt és dolgozott. Tu­dományos munkájának eredmé­nyeképpen itt is számos új gom­bafajt fedezett fel. Haladó gon­dolkodása miatt életében sokszor mellőzték, bár tudományos ered­ményeit tudomásul vették, de meg nem becsülték. A TIT a Hazafias Népfronttal karöltve a centenárium emlékére ünnepségeket rendez, amelynek során emléktáblával jelölik meg a tudós házát, a város gondozás­ba veszi Hollós elhanyagolt sír­ját, a születésnapon pedig ünnep­ség keretében emlékeznek meg a város világhírű szülöttéről. Vá sári képek A szokásos hónapelejt vásár forgataga mindig szokott ké­pet mutat. A rövidárusok, a fagyialtosok, a teknővályók, lacikonyhások, az állatfelhaj- tók elfoglalják kijelölt helyei­ket, érdekesség mégis mindig található. ÜJ SZÍNFOLT: A LOTTÓ-AUTÓ »A műit héten is három sze­rencsés négytalálatos volt a me gyében, több mint 40 000 fo­rintot nyertek. Ne haladjon el a szerencséje mellett, vásárol­jon lottó-szelvényt.« Bömböl a hangosbeszélő s az emberek, az örök szerencse- vadászok egyszóra a várako­zók sorába lépnek, ugyanis nem könnyű az autó orrához jutni, amely az asztalt helyette siti. Próbálkoznak, nem tudnak ellenállni, kísérti az embereket a várható szerencse. AKI A VÁSÁRT RONTJA — Ide nézzenek emberek. Megfenem a kaszát, de ne men­jenek a szalmakazal közelébe, mert a szikrától lángra kap, s ha nincs biztosítva, az drága szalma lesz. így most a papírt is vágom vele. Többen nyúlnak a kasza­kőért, amelyet a bőbeszédű bácsi 10 forintra tart. Egy hang meg szólal: — Ilyet vettem én a múlt vá­sárban, de nem jó, nem tapad a pengéhez. Erre mintegy ve­zényszóra leteszik a vásárolni szándékozók a kaszakövet, s mindezt megdöbbenve látja az eladó. — Messziről jött ember, azt mond amit akar — kontráz vissza, s majd elkezdi napi. mondókáját ismét elölről. Az egyik szemlélőt felváltja a má­sik, akik nem hallották az előb bi megjegyzést, s vásárolják a kaszakövet, • A BORJÜ, MEG A GAZDÁJA Népes a vásár, a legtöbb ér­deklődő a szarvasmarhák iránt van, amelyeknek meg is van az ára. Egy hatéves, 14 liter te­jet adó tehénért 6100 forintot kértek, illetve adták. Nagy volt a kereslet a borjúknál. — Magáé ez a borjú János bácsi? — Nem fiam, az anyjáé és a körülállók mind jót mosolyog­nak az öreg válaszán — Aztán mennyiért adja? — Tizenöt darab százas. So­kalják, mégis gazdára akad. SOK A Ló, KEVÉS A KERESLET Nem mostanában volt olyan vásár, ahol annyi lovat hajtot­tak volna fel, mint jelenleg. Ér deklődő több volt, de komoly vevő alig akadt. Az egyik ko­csit, melyhez hat lovat kötöt­tek népes csoport vette körül. — Mennyiért adja ezt a sár­gát — bökött az egyik ló felé a vevő. — 4300 forint. — Sok az, olcsóbban adja. — Arról lehet beszélni. En­nek már megvan az ára azért mondtam ennyit, hogy legyen kedve alkudni. És végül 3500 forintban egyez­tek meg. OLCSÓJÁNOSOK A legnagyobb helyen terült el a sertésvásár és legtöbben is ezt látogatták. A sertésárak nem voltak túl borsosak. Vá­lasztási malacok párjáért 350— 400 forintot kértek. Volt olyan kocsi, ahol négy malac 700 fo­rintért kelt el. — Én vagyok az olcsójános, 310-ért adtam el ezt a pár ma­lacot, — mondogatja az egyik eladó, ezt a szép süldőt pedig 900 forintért adom. Nem drága, vigyék emberek. Tele van a vásár olcsójáno- sokkal, mindegyik úgy gondol­ja, olcsón adja oda a malacot, nem tudni miért, a vevők mégis drágálják. S MIT TEHET AZ ANYUKA Szőke, nevetős kisgyermek szalad a gyorsan tovalibbenő kék léggömb után. Már majd­nem elfogja, amikor egy he­gyes ág véget vet a léggömb életének. A kisgyermek először nézte a léggömb maradványait, majd keserves sírásra fakadt. S mit tehet ilyenkor az anyu­ka? — Ne sírj kisfiam, veszünk még egyet. PÁLKOVÁCS RÓZA SZINGAPÚR Az összesen 584 négyzetkilométer területű Szingapúr a hasonnevű szigeten és néhány ki­sebb szomszédos szigetecskén terül el. Az ázsiai kontinens legdélibb nyúlványával, a Maláj-félszigettel, a néhány kilométer széles Dzsohore szoroson átvezető több vasúti és közúti töltés köti össze. Szingapúr mellett vezet el a csendes-óceáni és indiai-óceáni kikötőket Európa és Amerika nagy kikötőivel összekapcsoló több mint 50 fontos kereskedelmi hajó- és légi útvonal. Szingapúr ezért Délkelet-Ázsia egyik legnagyobb kikötőjévé és kereskedelmi gócpontjává fejlődött ki. Nagy-Britannia Szingapúr szigetén számos hadi­repülőteret és egyéb katonai berendezést létesí­tett, valamint igen nagy fontosságú haditenge­részeti bázist épített ki. A terület stratégiai fő­szerepe földrajzi helyzetéből következik, Szinga­púr ugyanis összeköti az USA Japántól Tajva­non keresztül aFülöp-Szigetekig húzódó légi- és flottabázis láncolatát a brit indiai-óceáni és af­rikai katonai támaszpont-rendszerekkel. A brit Imperium számára Szingapúr stratégiai szerepe különösen megnövekedett, miután a ceyloni flot­tabázis feladására kényszerült. A sziget gazdasági jelentősége sem elhanya­golható tényező, mert a délkelet-ázsiai területek ólomérceire támaszkodó ólomkohászata a kapi­talista világ fémólom-termelésének egyharmadát szolgáltatja. Jelmagyarázat: 1. Nagy-Britannia és Ausztrália gyarmatai, illetőleg félgyarmatai. 2. A Brit Nemzetközösségnek imperialista ka* tonai tömbökben résztvevő tagjai. 3. Pozitív semlegességi politikát folytató Brit Nemzetközösségi tagok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom