Tolna Megyei Népújság, 1959. június (4. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-04 / 129. szám

ä TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1959. június 4. A Szekszárdi Levéltárban érdekes feljegyzésekre bukkantak ]ány apát üzleti konfliktusaival kapcsolatban vtmmmmaA papok kozott „Korszerűbb üzletek kellenek...“ Az úr ezerhétszázötödik eszten­dejében, húsvét másnapján Jány apátot kopogtatás verte fel ebéd utáni szendergéséből. Megigazí­totta széles hordóhasán a lila cingulomot, amely szendergés közben lecsúszott egészen az ágyékáig, s magas, kappan hang­ján bosszúság érződött, amikor piegszólalt: — Tessék! Az ajtón kétrét görnyedve Tor­mási Pál lépett be. A vékony, ko­pasz emberke alázatosan bárgyú arcával ellentétben állott alatto­mos pillantású tekintete, amely nyugtalanul repdesett a szoba egyik végéből a másikba. — Dicsértessék az Urjézus Krisztus! — Dicsértessék, fiam! Szeren­csével jártál? — kérdezte az apát és egy székre mutatott. Tormási Pál, aki Jány apát üz­leti ügynöke volt, néhány másod­percig nyugtalanul fészkelődött a széken, aztán beszélni kezdett. — Vetélytársunk támadt, atyám! A szárított és sózott ha­lat, amit böjt idejére a szokások szerint az idén is Grácba szállí­tottunk, az ördög parancsa sze­rint meg kellett volna semmisí­tenem; Jány apát fürkésző pillantást vetett az izgő-mozgó apró ember­re és kíváncsian előredőlt a szé- ken. — Kit használt fel a sátán, hogy ártson nekünk? Tormási Pál zavartan köszö­rülte a torkát, majd kibökte: — A pécsi püspököt, atyám! A döbbenet csendje ülte meg a teremnek is beillő dolgozószobát, aztán az apát hangja hallatszott. A dombóvári 10-es gyógy szer­tárban arról beszélgettünk, hogy kinek milyen kívánsága van. Fél reértés ne essék, nem aziránt ér­deklődtem. hogy ki szeretne sa­ját személygépkocsival járni és melyik hölgy szeretne összkomfor tos lakáshoz és vadonatúj-, kom- bináltbútoxhoz jutni. Nem, ha­nem aziránt érdeklődtem, hogy a munkájukkal kapcsolatban mi­lyen kívánságaik vannak. Leg­több kívánság az «■ügyfelekhez« szól — ezért néhányat tolmácso­lok azokból: Vasvári Jenő, a gyógyszertár vezetője: — Nagyon jó lenne, ha nem zaklatnának bennünket feleslege­sen, amikor ügy eletet tartunk. Megtörtént, hogy háromnapos re cepttel egy ember hajnalban jött hozzánk. Ki hiszi el, hogy más­kor nem volt ideje kiváltani a gyógyszert, csak hajnalban s há­rom nap után? De ez még csak hagyján... Sokkal jobban bosz- szankodik az ember olyankor, ha nem is gyógyszerért zörgetnek. — Szinte hihetetlen: ilyen is előfordul? — Hogy előfordul-e? Kérem megtörtént már, hogy éjszaka valaki becsengetett azzal, hogy mondjuk meg: merre van a Kos­suth Lajos utca. Amikor meg­néztük az illetőt, kiderült, hogy enyhén szólva »pityókás«. Sok bosszúságot okoz főként ilyenkor tavasszal a fiatalabb nemzedék: a szerelem ugye eléggé termé­szetes dolog, de hogy éjs-aka za varjanak bennünket olyan dol­gokért, amit napközben is bevá­sárolhatnának — az már nem természetes... Néha a fiatalabb emberek »vidámsága« már olyan nagy, hogy jókedvükben nem is tudják, hogy mit csináljanak. Egy éjszaka csengetnek, kiné­zünk, nem látunk senkit. Alig csukjuk be az ajtót, ismét csen­getnek, ismét nem látunk sen­kit. Természetesén mérgelődünk és nem tudjuk elképzelni, ho­— Beszélj! — ügy volt atyám, ahogy megparancsoltad. Földvári, paksi, tolnai és bátai halászaid több mint egy tonna szárított halat készítettek a böjti időre. A hallal megrakott szekerekkel és negy­ven igaz szolgád kíséretével meg indultam a gráci piacra. Amikor a piacra értem, összetalálkoztam a pécsi püspök embereivel, akik már nagyban árulták a halat. A dolog őszintén mondva meghök­kentett. A gráci piacon akkor láttam először a pécsi püspök embereit.., Itt Tormási Pál rövid szünetet tartott. Az apát türelmetlenül sürgette. — Folytasd! — Fondorlatos dolgok történ­tek, atyám. Egyik baj a másikat érte. A pécsi püspök emberei elhíresztelték, hogy a mi tolnai vidékünk pestissel fertőzött és megérkezésünk másnapján meg­jelentek a gráci városi elöljáró­ság emberei. Hiába tiltakoztam. Hiába állítottam, hogy a pestis­ről szóló mese nem más, mint szemenszedett hazugság. Nem volt kímélet. Letiltották az álta­lunk szállított hal árusítását, ■, i Jány apát bosszúsan csóválta a fejét. Tormási Pál tovább folytat­ta: — Futkároztam fűhöz-fához, mégis eredménytelennek látszott minden, atyám. Már-már úgy döntöttem, hogy szégyenszemre visszafordulok az értékes áruval, amikor a gráci tanács váratlan döntést hozott. A döntés alapján a várostól egy kilométerre meg­gyan szólhat a csengő, amikor senki sincs a csengetyűnél. Ez így ment jó hosszú időn keresz­tül, mire kiderült, hogy néhány »vidámk fiatal spárgát kötött a csengetyűre és az utca túlsó ol­daláról rángatták a csengőt. Mi természetesen ezt sokára vettük észre, ők pedig azon szórakoztak, hogy mi mérgelődtünk. Magyar Leventéné gyógysze­résznőnek is van néhány kíván­sága az »ügyfelekhez«: — Én mindenekelőtt azt ké­rem az ügyfeleinktől, hogy a gyógyszertárat ne tekintsék fű- szerüzletnek, vagy vaskereske­désnek. Mindennapos eset, hogy bejönnek ide egyszerre többen és az egyik jobban sürget bennün­ket, mint a másik: »nekem megy a vonatom«, »lekésem az autó­buszt, ha nem sietnek egy kicsit«, »műszakra kell mennem, tessék belátni, sietnem kell, nem kés­hetek el«. Sürgetnek, s ezzel fel­idegesítenek bennünket s ilyen körülmények között fennállhat esetleg valamilyen tévedés ve­szélye s itt emberekről, az em­berek egészségéről van szó. Ha a fűszerüzletben a kristálycukor he lyett mondjuk sót tesznek a pa­pírba, az még nem egy életve­szélyes dolog, mert észreveszik és legfeljebb kicserélik. De kép­zeljük el, hogy mi lenne, ha pél dául mi tévednénk egy gyógyszer elkészítésénél. Ezt már nem való színű, hogy lehetne korrigálni. Ezért kérjük az ügyfeleinket, hogy ne sürgessenek bennünket. Inkább jöjjenek korábban, adják bp a recepteket, hogy megfelelő körülmények között készíthessük el az orvosságot. A »kívánságokat« természete­sen tovább is lehetne sorolni, s ezek mind olyan »kívánságok«, amelyeket minden további nél­kül lehet és kell is teljesíteni, mert ez is előfeltétele a jobb gyógyszerellátásának. BODA FERENC főzhettem egy bográccsal a pes­tisesnek vélt halból és a város urainak szeme láttára el kellett fogyasztanom egy hatalmas tá­nyér halpaprikást. — Na és? — türelmetlenkedett az apát. — Az eredmény az lett, hogy a tilalmat feloldották, de addigra a pécsi püspök emberei mindenkit elárasztottak hallal. Úgyhogy atyám legjobb lesz, ha más piac után nézünk, mert Grácon nagyon lerombolták a tolnavidéki hal hi­telét. Jány apát nagyot káromkodott magában, melynek hatására a pécsi püspök valószínűleg csuk- lani kezdett, ha igaz az az állítás, hogy csuklik az az ember, akinek a nevét emlegetik. Aztán megva­karta a tarkóját és gyors mozdu­lattal előbbi tettét megbánva ke­resztet vetett. A hirtelen keletkezett csend­ben Tormási Pál nyugalanul mozgolódni kezdett a széken, majd amikor az apát intett, hogy elmehet, alázatos arccal megha­jolt és eltávozott. Az apát sokáig járt föl-alá a szobában, majd keservesen felsó­hajtott: — Szentséges atyaúristen! Most hol szerzek én piacot a halaim­nak! Haypál Tibor — Negyven munkásnő tett szakmunkás vizsgát az elmúlt héten a Tolnai Selyemfonóban. A vizsgára a háromhónapos tan­folyam befejezése után került sori — Uj üzemházba költözik a jö­vő hónapban a Simontornyai Ve­gyesipari Vállalat szűcsrészlege. Az új munkahelyen 24 munkás­nővel többen készítenek hulla­dékanyagból mormota, pézsma és perzsa bundát. CSIRKEHÚSNAK ÉRZIK A KENYERET AZ ŰR. RAKÉTA UTASAI? Hogyan változnak meg egy olyan ember reakciói, aki több napon át teljes sötétségben és teljes csöndben elszigetelten ül, mint a majdani bolygóközi ra­kéták utasai? \ Jack A. Vernon 37 éves pro­fesszor ennek a kérdésnek ki­kísérletezése végett négy napra kis cellákba zárta a princetoni egyetem néhány diákját. A bolygóközi »kísérleti nyulak. nak« teljesen világítás nélkül kellett meglenniök: cellájuk­ban nem volt egyéb, mint egy ágy, egészségügyi berendezé­sek, valamint egy szendvicse­ket, tejet és vizet tartalmazó jégszekrény. A cellák levegőjé­nek tisztaságát szénhidroxid- dal biztosították. Vernon professzor hosszú kí­sérletezés után a következő eredményekre jutott: — A kísérlet alanya, hogy egy bizonyos időt töltött teljes sötétségben, gyakran téved a ki zárólag ízlés útján megkülön­böztetett élelmiszerek megíté­lésében. Egyes diákok azt hit­ték, hogy csirkéből készült vag­dalthúst esznek, pedig elede­lük kenyér volt. — A sötétben és elszigetelt­ségben a nagy dohányosok is egészen könnyen leszoktak a füstölésről; a dohányzás vá­gya minden esetben csak ke­véssel azután jelentkezett is­mét, hogy kikerültek a cellá­ból. — Negyvennyolc órai elzárt­ság után a diákctúlnyomó ré­sze teljesen képtelen volt bár­milyen kérdésre összpontosíta­— Milyen Simontornya keres­kedelmi ellátottsága, mit, milyen árucikkeket vásárolnak mostaná­ban leginkább? — ezt kérdeztük a községben két népbolt — a ve- gyesárubolt és a ruházati bolt — vezetőjétől. A vegyesáruboltban a motor- kerékpároktól a televízióig, hor­dótól a kis házi tejszeparátorig, fényképezőgépig úgyszólván min­den megtalálható. — Milyen a vásárlókör, mit vásárol leginkább a lakosság mostanában? — érdeklődünk Pe- csők András üzletvezetőtől. — A vevőkörünk igen nagy, mert — főleg piacnapokon — a környékbeli községekből, Mező- szilasról, Igarról, Páliéról is ide járnak vásárolni — válaszol. — Az a tapasztalatunk, hogy leginkább a tartós árucikkeket vásárolják. Például: a motorke­rékpárt, a tűzhelyeket, televíziót, varrógépeket. Az idén eladtunk öt-hat Mopedet, két Pannit és most, a napokban talált gazdára egy 350-es IZS motorkerékpár. Az utóbbi egy hét alatt eladtunk például két Pannónia varrógépet. Gáztűzhelyből eladtunk vagy 20 darabot. Akinek eddig kétlapos gázrezsója volt, most kicseréli tűzhelyre. De érdeklődnek már a legújabb, kilométerórás, Bosch- dudás Moped iránt is. — És érdekes, nálunk is érző­dik a tavalyi jó bortermés hatá­sa; — Az meg hogy lehet? — Soha nem adtunk el annyi szódáspalackot, mint mostanában. Az idén már vagy hatvanat. Nem győzzük cserélni a patronokat. — Nyilván a jó bortermés ki­hatással van a vásárlásokra is, nagyobb összegeket tudnak az emberek vásárlásokra fordítani. — Igen. Most például — itt a szezon — sok szőlősgazda vásá­rol permetezőgépet, rézgálicot, kötözőszert, de már most érdek­lődnek hordók után is. Jelenleg úgy 35—40 hordó van a raktá­runkon, de már megrendeltünk újabb százat. Olyan tájékoztatást ni figyelmét. A folyamatos gon dolkodás képessége teljesen szertefoszlott. Egy diák kény­telen volt abbahagyni a kísér­letet, mert annyira felkavarta, hogy nem tudta többé a leg­egyszerűbb számtani feladatot elvégezni. — A kísérleti alanyok több­sége, bár rettentően unatkozott, meglepetéssel vette tudomásul, hogy a próba végétért. Egyikük sem gondolta, hogy elzártsága két napnál hosszabb ideig tar­tott, holott négy napig ültek a cellában. — -Kiszabadulásuk« után va lamennyien jóval érzékenyeb­bek voltak fizikai fájdalomra, mint azelőtt. — Nem egészen 24 órával a normális élet újrakezdése után valamennyien teljesen elveszí­tették az elszigetelten és sötét­ségben töltött négy nap min­den emlékét. FÉNYSUGÁR IRÁNYÍTJA A TRAKTORT A Szovjetunióban olyan villa­mos traktorokat szerkesztettek, amelyeket foto-elcktromos beren­dezés irányit. Szaggatott fényjelek hatására a soktonnás gép fokozza, vagy csökkenti sebességét, megvál­toztatja irányát stb. A fénysugár egyszerre több traktort is irányít­hat, amelyek párhuzamosan ha­ladnak a mezőn. TIZENKÉT ORSZÁG ÉPÍTŐMŰVÉSZEI A Moszkva délnyugati kerületé­ben épülő kísérleti lakónegyed tervezésében 12 ország építő­művészei vesznek részt. Ez a kí­sérleti telep bemutatja majd a Szovjetunió és a népi demokra­tikus országok építőművészetének legújabb vívmányait; kaptunk, hogy az idén a tavalyi­nál sokkalta jobb lesz a hordó­ellátás. Simontornya szőlőtermő vidék, szükség is lesz a hordókra; — Véleménye szerint hogyan lehetne még a kereskedelmi ellá­tottságon javítani itt, Simontor- nyán? — Itt, nálunk is elkelnének a korszerűbb üzletek, mint aho­gyan a földművesszövetkezetek Dombóvárott, Tamásiban korsze­rűsítettek. Ha más nem, a tata­rozás is ugyancsak elkelne, mert külsőleg eléggé elhanyagoltak üz­leteink. Nagyon kellene ide is egy korszerű, új áruház; A ruházati boltban éppen az utolsó vevőt szolgálják ki, a déli zárás előtt. — Milyen tapasztalataik van­nak, milyen anyagok a legkelen­dőbbek? — érdeklődünk Kalános József üzletvezetőtől; — Röviden azt tudnám mon­dani — válaszol —, hogy erre­felé úgy öltözködnek az emberek; akárcsak a fővárosban. Havi for­galmunk 400—500 ezer forint, de rajtunk kívül jelentős forgalmat bonyolít le a földművesszövetke­zet ruházati üzlete is. A vásárló­körünk nagy, itt van a bőrgyár, a termelőszövetkezet, van miből vásárolni az embereknek. És az a tapasztalatuk, hogy a jobb, fino­mabb áruk kelendők, akár férfi, női szövetekről, konfekcióról, fe­hérneműről, vagy más egyébről van szó. Sokkal igényesebbek az emberek manapság, mint néhány évvel ezelőtt. — Véleménye szerint hogyan, vagy miként tudnának még töb­bet nyújtani a vásárlóknak? — Tessék nézni ezt a zsúfolt­ságot. Nagyobb, korszerűbb üz­lethelyiség kellene. Áruink nagy részét kénytelenek vagyunk a raktárban tartani, összezsúfolni, holott az kellene, ha minél több áruféle lenne itt kint, a vevő előtt, hogy nagyobb választékból választhassa ki magának a leg­jobban megfelelőt. ŰJ MEDERBE TERELIK AZ AMU-DARJÁT Az Arai-tóba ömlő Amu-Darja a világ egyik legszeszélyesebb fo­lyója. Medrét állandóan változ­tatja, erősen mossa a partokat, tönkreteszi a településeket, el­pusztítja a kerteket és gyapot- ültetvényeket. Szovjet Közép­Ázsia e legnagyobb folyója most új medret kap, ami ezután lehetővé teszi, hogy vízmennyisé­gét jobban kihasználják a nép­gazdaság szükségleteinek megfe­lelően. MINIATŰR RELÉ A relé ma már általánosan is­mert műszer. Ilyen berendezést szinte minden gépnél és gépi be­rendezésnél használnak. EnélkUl nem mozdul az autó, nem száll fel a szputnyik, nem ad le jeleket az űrrakéta. A relé rendkívül bo­nyolult szerkezetű, igen sok alkat­részből áll. Miután relét alkalmaznak a legkorszerűbb berendezésekben is, felmerült a probléma: hogyan lehetne a sok alkatrészből álló műszert a legapróbb méretekben előállítani. Ezt a feladatot nem­régiben a szovjet elektrotechnika megoldotta. Elkészült a „RÉSZ— 10” típusú miniatűr relé, amely alig nagyobb egy gyűszűnél, sú­lya 7,5 gramm. Tenyérnyi helyen több mint húszat lehet belőle el­helyezni. KÉTSZÁZEZER KILOWATTOS TURBOGENERATOR A dél-urali hőerőműnél hozzá­láttak a 200 000 kilowatt kapaci­tású turbogenerátor felszerelésé­hez. Ennél nagyobb teljesítményű generátor még nem működik a Szovjetunióban, összehasonlítás­képpen megemlíthetjük, hogy tur­bináinak kapacitása kétszeresen túlszárnyalja az angliai legna­gyobb hőerőműben működő turbi­nák teljesítményét; A gyógyszerészek néhány kívánsága B. I. Tudomány és technika

Next

/
Oldalképek
Tartalom