Tolna Megyei Népújság, 1959. június (4. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-28 / 150. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VolHa í^'&Y.fci ii.7,01 g;a ImigVfi- i'anács. la«ja TOLNA MEGYEI V M A GYA R S Z Ő^C í Ä L^fÄ . N%N KÁ ärtßß 1 uuuuuuuuuuuuuuu VASÄRNAP 1959. június 28. IV. évfolyam, 150. szám Ara: 60 FILLÉR Határidő élt fejezte be exporttervét a Bonyhádi Zemáncgyár A korábbi export-gyártmányokon felül ebben a negyedévben is új cikkekkel bővítették az export-termelést a Bonyhádi Zománcgyárban. Az új cikkek közé tartozik a zöld, kék és rózsaszín zománcozással készülő 50 centiméteres mosdótál és az ugyanezekben a színekben négyféle méretben gyártott gyermek éjjeliedény. Az új exportcikkek gyártása komoly nehézséget okozott a gyárban, hiszen ilyen színekkel eddig — főleg exportra — nem dolgoztak. A negyedévi exporttervet — kongresszusi versenyvállalásukhoz híven -- határidő előtt, június 19-ére teljesítették a gyár dolgozói. Több mint kétmillió tégla terven fielül A Tolna megyei Téglagyári Egyesülés üzemeinek dolgozói a kongresszusi verseny indulásakor azt vállalták, hogy idei termelési tervüket összesen kétmillió égetett téglával teljesítik túl, A téglagyárak dolgozói már teljesítették is vállalásukat mind a nyersgyártásnál, mind az égetésnél. Annak ellenére, hogy az elmúlt hetekben a nagy esőzések miatt jelentős károk keletkeztek az üzemekben, sok nyerstégla ment tönkre, ennek levonásával is több, mint kétmillió többlettel zárja az első félévet az Egyesülés; Az égetésnél már az első negyedévben közel négyszázezer téglát hordtak ki terven felül a kemencékből, ebben a negyedévben pedig mintegy egymillió-kilencszáz- cíer a túlteljesítés. Itt különösen jó eredményt értek el a szekszárd- palánki gyárban, ahol a gyorségetési módszer alkalmazásával a napi kemence-légköbméterenkénti égetést 50 darabra növelték a korábbi — és a más üzemekben is elért — 30—35 darabról. Háromhetes szünet után kijavított gépekkel kezdik a munkát a dombóvári malomban Minden évben a malmok ,,uborka szezonja” idején leállítják a termelést. Az őrlő és egyéb termelő gépegységek évi nagyjavítását ilyenkor végzik el, hogy azután egész évben ne kelljen leállni. Június 8-án a dombóvári malom őrlőgépeit is leállították, megkezdték az évi nagyjavítást. Tizennégy hengerszék alkatrészeit vitték el a pécsi központi műhelybe rovátkálni, és a malomban ezzel egy időben megkezdték a silószállító és a csőberendezés javítását. Az őrlőüzemrészben a lisztcsöveket és felvonókat kijavították, illetve pótolták az elhasználódott alkatrészeket újakkal. A tervek szerint a malom kijavított gépeivel július elsején kezdik majd meg a termelést. Ekkor egy új kefegépet is üzembe állítanak, ugyanis a javítás idejéig működött kisteljesítményű gép nem felelt meg a követelményeknek. A malom dolgozói házilag készítettek egy új felvonólábat az elmúlt hetekben. Az idén egy héttel korábban fejelték be a malom gépeinek javítását, mint az előző években. A múlt évben például a három műszak dolgozói négy hét alatt javították ki a gépeket, míg az idén a két műszak dolgozói három hét a Lati. A javítás idején a malom körzetéhez tartozó községekben a lisztellátás zavartalan volt. Még a leállás előtt nagyobb mennyiségű lisztet őröllek, azt tárolták és ellátták a cseretelepeket megfelelő mennyiségű és minőségű liszttel. A malom korszerűsítését is tervbe vették. Az idén mintegy kétszázezer forintos költséggel fénycsővilágítást szerelnek fel az őrlőüzemben. Az ősszel pedig egy géplapátot kap a malom a vagonkirakúsok meggyorsítására. Jelenleg három ember egy vagon gabonát egy óra alatt ürít ki, a géplapát üzembe állításával ezt a munkát egy ember egy óra alatt végzi majd el, könnyebben, mintha a gép kezelője tagja lenne a háromtagú brigádnak. Lapunkban korábban közöltük azt, hogy a megye malmaiban is csatlakoztak a kongresszusi versenyhez. A dombóvári malomban például a kiőrlési százalék növelésére és energiatakarékosságra tettek ígéretet a munkások. Ez ideig több mint tizenkétezer forintos megtakarítást értek el. A malom dolgozói eszerint teljesítik kongresszusi felajánlásaikat. Májusban különösen szép eredményt értek el az energiatakarékosságban. Az 5,28 kilövattóra tervezett felhasználással szemben egy mázsa gabona őrlésére 4,5 kilowattóra energiát használtak fel. — Kiemelkedő őszi árpa termés- eredmények a paksi járás tsz-ei- ben. A bölcskei Petőfi Tsz őszi árpájának már felét learatták. A höldanlcénti átlagtermés eléri a 22 mázsát. A pusztahancsei Kossuth Tsz és a paksi Uj Élet Tsz földjén 20 mázsa őszi árpát arattak eddig átlagosan. Őzet fogott az aratógép a szedrest határban Nem minden napi eset történt a szedrest Petőfi Tsz Sió-parti őszi árpa tábláján. A kévekötő aratógép előtt, melyet Buda István, a szedresi gépállomás traktorosa vezetett, hirtelen felugrott egy őzgida. A megriadt állatot a motolla a nagygyűjtőbe dobta, majd a ferde felvonó felvitte a kévekötő asztalra. A szerencsés véletlen következtében sem a tömörítő karok, sem más gépalkatrész nem tett benne kárt, s a gép az árpával együtt bekötötte a kévébp az őzgidát. A gép azonnal megállt s Buda István traktoros kiszabadította a kévéből a körülbelül négyhetes őzet, amelynek az ijedségen kívül semmi baja sem történt. LEGYEN NEVÜK ÉRCNÉL MARADSHIŰSB N Jgyven esztendővel ezelőtt, 1919 június második felében a munkásosztály ellenségei ellenforradalmi kísérletet robbantottak ki. A megyében Dunaföldvártól Szek- szárdig, végig a Duna mentén igyekeztek visszaállítani a tőkés osztály megdöntött uralmát, vissza akarták hozni a gyűlök úri világot. A megyében állomásozó Vörös Őrség és Vörös Hadsereg, a Budapestről és Kaposvárról érkezett munkászászlóaljak harcosainak közreműködésével június végére leszámolt a kegyetlenkedő fegyveres ellenforradalmi hordákkal. Az ellenforradalmi kísérlet feletti diadal 40. évfordulóján a megyeszékhelyen emlékművet avatni jött össze megyénk lakossága. Emlékművet avat ma Tolna megye dolgozó népe! Örök emléket állít azoknak az igaz hazafiaknak, kommunistáknak és pártonkívülieknek, munkásoknak, dolgozó parasztoknak, értelmiségieknek, akik a Magyar Tanácsöztársaság védelméért folytatott harcban estek el, vagy a fehérterror — a történelemben párját ritkító — kegyetlenkedésének estek áldozatul, azoknak a harcosoknak állít emléket a hálás utókor, akiket a Horvhy fasizmus vér- szomja sem tudott eltántorítani a munkásmozgalomtól, a kommunista párttól »— s akik az 1956-os ellenforradalom elleni küzdelemben életüket áldozták a szocialista hazáért. A magyar burzsoázia és hűséges lakajai mindent elkövettek, hogy megsemmisítsék a munkásmozgalmat, kitöröljék a dolgozóknak még az emlékezetéből is a Magyar Tanácsköztársaságot, a Szovjetunió nagy forradalmát, amely a világon elsőneic tépte szét az imperializmus láncát, s amelyben sok tízezer magyar vett részt. A burzsoázia gyűlölete nem ismert határt azokkal szemben, akik a magyar szabadságért, a dolgozó nép felszabadításáért a nemzetek és népek testvéri együttéléséért, az igazságért küzdöttek. S a gyűlölet, a nép iránti mélységes megvetés hajszolta a fehérterroristákat és fasisztákat a gyilkosságok sorozatába. Micsoda borzalmakat látott a dombóvári Kerek-erdő, mi mindenről számolhatna be a bogyiszlói Duna-part és a paksi imsósi erdő, a simontor- nyai Sió-part és a cikói vasútállomás, a bonyhádi főutca és a szekszárdi vásártér — amelynek helyén ma a vértanúk emlékművét avatjuk! Micsoda szörnyűségekről mondhatna tör téneteket a tamási kocsma udvara és az ozorai füzes. Micsoda kínokról adhatna számot Bertókné cellája, ha beszélni tudna, akinek szíve alatt öltéle meg ártatlan gyermekét, — abortuszt szenvedett a fehértisztek gyilkos csizmáinak rú gása nyomán. Micsoda szenvedésekről adhatna hírt a tenge- lici Csapó kastély parkja! S mekkora kínok vártak azokra a kommunistákra és pártonkívü- liekre, akik Horthy börtöneiben, internálótáboraiban és ha- lálkamráíban vagy éppen a frontok büntetőosztagaiban áldozták életüket az igaz ügyért! Hány anya várta vissza gyermekét, hány gyermek kívánta ölelni szeretett apját, s hány fe leség remélte férje visszatérését i— hiába özvegyek és árvák, könnyek és szenvedések jelezték az utat amerre a vérszomjas horda járt, s a fasizmus dühöngött. Közel másfélszáz vértanúnak ismert a neve, akiket meggyilkolt megyénkben az úri Magyarország, de több százan vannak azok a hősök, akiknek neve fna már ismeretlen. Nem tudjuk sok hazafinak a nevét, akiket, a gyilkosság után Tolna megyében temettek el, vagy innen hurcoltak el és vissza többé sohasem térhettek. Tolna megye dolgozó népe sok száz vértanút adott a függetlenségért, a szabadságért. Dár 1919. augusztusában ® hatalomra jutott a burzsoázia, de a harc egy pillanatig sem szünetelt. A burzsoázia rettegett a legkisebb Szervezkedéstől is. Micsoda gondot adott a harmincas években az ozorai kommunisták mozgalma a megye urainak. Évekig tartott, amíg fel tudták számolni — de nem megsemmisíteni — az illegális pártszervezetet. A Szekszárdon és a közvetlen kör nyékén tevékenykedő kommunisták is sok-sok dicső harcot vívtak meg a burzsoáziával, folv' ,tva azt a harcot, amit IP ben Scfós Y~>ándor, Beítöft F jrt, Mautner Gyula. Ben- cze Ferenc, Ocskó László, a Cséb.v-testvérek és elvtársaik megkezdték. Hiába volt a burzsoáziának minden erőfeszítése, Tolna megyében sem sikerült megsemmisíteni a forradalmi munkásmozgalmat. A megye minden községéből a pártszervezetek, a tömegszer vezetek, a Hazafias Népfront- bizotítságok küldöttségekkel Képviseltetik magukat az emlékműavató ünnepségen. Itt vannak a mártírok családjai: özvegyek, az árvák, itt vannak a rokonaik, ismerőseik. Eljöttek Szekszárdra szerte a megyéből a Magyar Tanácsköztársaság veteránjai, itt vannak az illegalitás nehéz esztendeinek nagyszerű harcosai, s itt sorakoznak fel azok, akik a fel- szabadulás után csatlakoztak a kommunista párthoz, a munkásmozgalomhoz és vállalták a harcot az élvonalban a szebb, a boldogabb élet megteremtéséért. Négy évtized harcosai —- a mártírok családtagjai, egykori barátai, harcostársai, elvtársai — találkoznak ma és hajtják meg a munkásmozgalom vörös lobogóját a mártírok emlékműve előtt és helyezik el a kegyelet és a megemlékezés koszorúit az emlékművön. A zoknak képviselői sora^ koznak ma fel az emlékmű avatáson, akik megvalósítják a mártírok álmait, akiknek annak idején a célok meghatározása, a harc öröme és szenvedése jutott. A mi nemzedékünk valóraváltotta és váltja a mártírok elképzelését. Megvalósultak Soós Sándor — a megyei direktórium elnökének tervei: szerte a megyében napközi otthonokban, több ezer gyermek játszik megfelelő felügyelet mellett, s nincsenek már az alázattól hajtotthátú cselédek sem. Bencze Ferenc csak éppen megkezdhette 1919-ben a szocialista mezőgazdaságért a harcot, mi megvalósítjuk: a megyében 56 termelőszövetkezeti község van, s a többiben úgyszólván mindenütt működik legalább egy termelőszövetkezet. Jelenleg húszezer dolgozó paraszt tagja a mezőgazdaság szocialista szektorainak. Mautner Gyula, a villanyszerelő 40 esztendővel ezelőtt csak arról álmodozhatott, hogy villanyfényt visz a viskók és kunyhók lakóinak. Mi megvalósítottuk álmát: mindössze négy község vár már csak a kultúrát jelentő fényre, de jövő év végére minden községben felragyognak esténként a villanyégők. Bertók Róbert csak terveket készíthetett arról, hogy bőséges élelemmel láthassa el azokat, akik a tőkés rendben csak éhbérért dolgoztak. A mi társadalmunk megszüntette az éhínséget, a kultú- rátlanságot, a nyomort, jól tápláltak az emberek, s jól haladunk előre a művelődés területén is. A felszabadító szovjet hadsereg meghozta azt a szabadságot, amiért a Szakály testvérek áldozták életüket. S mi élni tudtunk és tudunk ezzel a vérrel szentelt szabadsággal. Hősökre emlékezünk ma, 4 akik örökül hagyták ránk, hogy .'Alisuk valóra azokat a terveket, célkitűzéseket,' elképzeléseket, amelyeknek megvalósításához nekik már nem jutott idő. A felszabadult országban a kommunista párt vezetése, a szocialista tábor országainak sokoldalú együttműködése és segítsége révén minden lehetőség adva van, hogy maradéktalanul megvalósuljanak az álmok. Hazánk történelmében eddig soha nem látott gyorsasággal haladunk élőre az anyagi javak termelésében, s egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy hazánkban végérvényesen győzzön a szocializmus, egyszer s mindenkorra megszűnjön az embernek ember által való kizsákmányolása. kJ agyszerű történelmi idők- nek vagyunk tanúi és harcosai. Üj társadalmi rend épül fel cs formálódik alkotó munkánk nyomán. A párt szava, amely egykor a tőkés rend elleni harcra szólított, most a szocializmus gyorsabb ütemű építésére lelkesít. Teljesítsük két év alatt hároméves tervünk legfontosabb mutatóit, lépjünk bátrabban előre a mezőgazdaság szocialista átszervezésének útján — javasolja a párt. A párttagok és a párton- kívüliek határtalan lelkesedéssel fogtak munkához, hogy a párt által javasolt célokat ez év végére elérjük. Napjainkban is új hősök születnek — a munka hősei. A mi nemzedékünknek jut a nagyszerű cél megvalósítása: túlszárnyalni az anyagi javak termelésében a kapitalizmust. Az új feladatokat megvalósító ifjú nemzedék mártírjaink életéből, harcaiból merít erőt, az ő példájukon nevelődik és tanul helytállást, bátorságot, elvhűséget, áldozatkészséget. Ahányszor utunk elvisz az emlékmű előtt, emlékezzünk mártírjainkra, s hajtsuk meg fejünket azoknak emléke előtt, akik előkészítették győzelmes harcunkat. I
