Tolna Megyei Népújság, 1959. június (4. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-26 / 148. szám

t t í f TOLNA MEGVET NÉPŰJSÁG 1959. június 26. A% emberekről gondoskodni kell... — Sokszor nem is csodálko­zom azon, hogy egyes mezőgaz­dászok elpártolnak a szakmájuk­tól! A szavak, amelyeknek kissé keserű színezetük van, szinte végigvágnak rajtam. Azt gon­doltam az első pillanatokban, hogy ez a felsőpatlani üzemegy­ség, amely a Nagy tormási Álla­mi Gazdasághoz tartozik, a vi­lág legproblémamentesebb zuga s Kovács Feri régi mezőgazdász barátom úgy él itt fiatal felesé­gével, mint Ádám és Éva abban a bizonyos bibliai mesében, amely a paradicsomi élet színes leírásával kezdődik. — Csak nincs valami baj? — faggatom gyanakodva a fiatal házaspárt. — Mindennel meg vagyunk elégedve — vágja rá rögtön a fiatalasszony. — Az igazgatónk nagyon rendes ember, a munká­sokkal semmi baj nincs. Szeret­nek, becsülnek bennünket. A Feri igyekszik megcsinálni min­dent, amit csak lehet. Teljes erőbedobással dolgozik. Csak..j — Csak? Kovács Feri előredől a szé­ken s a hangja fojtott, ahogy sorolni kezdi: — Csak az építésvezető lelki­ismeretlensége okoz némi kis keserűséget. Mert itt a gazdasá­gon belül építőbrigád is műkö­dik. Na, de ha már egyszer min­denáron ki akarsz faggatni ben­nünket, akkor elölről kezdek mindent. — Amíg legényember voltam, egy kis szobában laktam. Lakó­társam is volt, egy másik gaz- dász fiú. Tavaly tavasszal elha­tároztam, hogy megnősülök, mi­re az őszi szüretek megkezdőd­nek. Nősülési szándékomat ter­mészetesen már hat hónappal a lagzi előtt bejelentettem a gaz­daságnak. Az igazgatóm, aki akár egy falat kenyér, olyan jó ember, ígéretet tett, hogy mire meglesz a lagzi, készen áll a la­kás is számunkra itt, Felsőpat- lanon. — Igen ám, de az igazgató ter­vez, és az építésvezető végez. Az utasítás csak utasítás maradt. Mikor letelt a nősülési szabadsá­gom, sehol semmi. Az asszony­kámtól külön kellett töltenem a „mézesheteket”. Én itt lak­tam a brigádtanyán, ő pedig Szekszárdon a szüleinél. — Nem bírtuk így ki. Másfél hónap után, a múlt év októbe­rében beköltöztünk itt kint a pusztán egy olyan lakásba, ame­lyen sem ajtó, sem ablak nem volt. Az ajtót egy ping-pongasz- tal, az ablakot pedig pokróc he­lyettesítette. — Ijesztően közelgett a tél. Az idő hidegre fordult. Sürget­tük az építésvezetőt, hogy csi­náljon valamit, de semmi sem történt. Már-már azon kezdtem töprengeni, hogy itthagyom a szakmát, amelyet amint tudod, rajongásig szeretek, amikor a .bognárunk megszánt és félig il­legális módon ajtót és ablakot készített a számunkra. Úgy hogy december közepére lekerült a pokróc az ablakról és az ajtónak használt ping-pongasztalt \ is visszaállíthattuk a rendeltetésé­nek megfelelő helyre. — Tehát most már azért egye­nesbe jöttetek ! — nyugtáztam megnyugodva Kovács Feri sza­vait. — Ne gondold, pajtás! — így ő. — Még csak egy ici-pici kel­lene, egy kicsinység, de nehe­zebb ezt kiharcolni, mint a te­vének átjutni azon a bizonyos tűfokon. Már hónapok óta azt ku nyerálom az építésvezetőitől, hogy néhány lépcsőt csináltas­son a konyhaajtó elé. Amint lát­hattad, a konyha padlózata egy jó méterrel magasabban van a föld színétől. Tehát lépcső kel­lene és egy kissé szélesebb eresz, hogy ne kelljen eső után min­dig vizet söpörni a konyhánkból. Kicsinységekkel untatlak ugye II kismórágyiaknak is lesz kuitúrottiionuk Valamikor elég volt az egyet­len kocsma, a néhány házból álló településen csupán ez jelentette a szórakozást. De most már nem nem elégíti ki a kocsmabeli szó­rakozás a kismórágyiakat sem. Többet akarnak ennél, jobb szó­rakozási lehetőségeket. És műve­lődni akarnak. Azok, akiket nem elégített ki a kocsma, jó időben Mórágyra, Mő csénybe, vagy Alsónánára járták moziba, vagy színielőadásokra. — Miért ne lehetne nekünk is kultúrotthonunk? Miért ne le­hetne itt helyben több szórakozá si lehetőségünk? Miért ne segít­hetnének hozzá bennünket az il­letékesek? .— hangoztatták a kis- mórágyiak. ' Ezt szóbahozták Mórágyon, ta­nácsüléseken is, és ma már úgy áll, hogy a kismórágyiaknak is lesz kultúrotthona. A községi ta­nács úgy határozott, hogy egy OFA-házat rendeznek be. A tata­rozásra, színpadépítésre 10 000 fo rintot szavazott meg a tanács­ülés. A kismórágyiak viszont vál lalták, hogy ami kocsifuvar kell, azt ők elvégzik, sőt a kőművesek mellett a segédmunkákat is el­végzik. De mindemellett némi segítsé­get kérnek az illetékes felsőbb szervektől is. A járási könyvtár máris segített; 120 kötetes fiók­könyvtárat létesített Kismórá- gyon. Amit kérnek, nem sok. Úgy száz szék, néhány asztal és egyéb felszerelés kellene csupán. Úgy számítanak, hogy őszre már a kultúrházban szórakozhat­nak, kevesebbszer kell kilométe­reket gyalogolniok, a télidő sem múlik el tétlenségben. Nyári körútra indul az MSZBT kulturális autója A Szovjet—Magyar Baráti Tár saság tavaly novemberben film­vetítőberendezéssel és áramfej­lesztő agregátorral felszerelt kul­turális autót ajándékozott a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság­nak. Az autó decembertől járja az országot. Eddigi 1900 kilomé­teres útján 11 megyében 75 köz­séget keresett fel. A falvak lakói szeretettel fogadták az MSZBT munkatársait, akik előadásokat tartottak a Szovjetunióról, majd különböző dokumentum- és já­tékfilmeket vetítettek. Több mint tizenhatezren vettek részt eze­ken az előadásokon. A nyárra ki­bővítik, még. változatosabbá te­szik az előadások műsorát. A fil­meken kívül kis kiállításokat is visznek a falvakba. Az MSZBT szerint a meglátogatott községek ben az autóval leutazó szakembe­rek elbeszélgetnek a termelőszö­vetkezeti elnökökkel, agronómu- sokkal, parasztokkal. Ezeket a be szélgetéseket magnetofon-szalag ra veszik és tapasztalatátadás cél jából más községekben közve­títik. A falvakat a nyári dolog­időben általában csak vasárna­ponként keresi fel az MSZBT autója. A közbeeső hétköznapo­kon úttörő és ifjúsági táborokba, üdülőkbe látogatnak el. Fiatalok csak igazolvánnyal mehetnek moziba •téged is? De ne haragudj. Ezt el kellett mondanom. Kicsinységek ezek, de mégis bosszantják az embert. Akadályozzák a mun­kában. És sokan a gyengébb akaratúak közül az ilyenek mi­att hagyják itt a szakmát. Én elhiszem, hogy az építőbrigád­nak más fontosabb dolga is akad bőven. Kifogásokat mindig le­het mindenre találni. De szerin­tem a munka csak akkor lehet zavarmentes, ha az emberekről való gondoskodással párosul, öt­venkettő óta, amióta végeztem az iskolával, sokfelé megfordul­tam. Mindenhol éreztem, hogy munkámért cserében támoga­tást, megbecsülést kapok. Ezt meg is szoktam. A mi társadal­munkban ez természetes. De ami a lakással kapcsolatban történt velem, az „természetellenes”, és ezért csak egyes embereket tu­dok hibáztatni. Kovács Feri szavai fölött so­kat gondolkodtam már azóta, amióta elhangzottak és bárhogy is latolgatom a dolgot, igazat kell hogy adjak neki: az em­berekről, akik odaadóan végzik munkájukat, gondoskodni kell. (Haypál) Tömegszervezeftek megemlékezése a koreai napról A koreai nap alkalmából a Demokratikus Ifjúsági Világszö­vetség nyilatkozatot adott ki, amelyben együttérzését fejezi ki a hazája békés egyesítéséért küz­dő koreai néppel, s ismételten követeli, hogy a Távol-Kelet bé­kéje, a koreai kérdés békés megoldása érdekében az Egye­sült Államok haladéktalanul vonja ki csapatait Dél-Koreából. Az Országos Béketanács, a Szakszervezetek Országos Taná­csának Elnöksége és a Magyar Nők Országos Tanácsa távirat­ban fejezte ki szolidaritását Ko­rea népének hazája békés egye­sítéséért vívott -küzdelmével. Magyar üdvözlések az angol békemenetnek Az angol Béketanács London­ban a H-bomba elleni mozgalom mai együtt, június 28-ra nagy­szabású békemenetet tervez — Az életért, a nukleáris halál el­len címmel. Az Országos Béketanács és a budapesti békebizottság ebből az alkalomból táviratban üdvözölte a Béketanácsot. »Az egész emberiség békéje ér deliében kívánjuk, hogy mozgai műk követelései mielőbb válja­nak valósággá« — írja többek kö zött a Béketanács. Ha Párádon sorsolják a lottót A hónap utolsó lottósorsolását, a 26. játékhét nyerőszámainak hú zását, június 26-án, pénteken dél­előtt tíz órai kezdettel Párádon, az Állami Gyógyfürdőtelepen tartja a Sportfogadási és Lottó­igazgatóság. Ezúttal eldönik azt is, hogy a június 23., 24., 25. és 26. játék­hét közül melyik hét szelvényei vesznek részt a következő heti tárgynyereménysorsoláson. Baden-Baden hatóságai elren­delték, hogy július 15-től fiatal­korúak csak fényképes igazol­vánnyal látogathatják a mozi­kat. Az igazolványokat az isko­lák állítják ki. Az igazolvány, a fényképen kívül csupán az illető születési adatait tartalmazza, ERDEKESSEGEK — FURCSASÁGOK ÉRDEKES HIRDETŐ TÁBLA PERINGBEN Peking egyik mellékutcájának hirdetőtábláján érdekes hír Olvasható: "A következő szolgáltatásokat vállaljuk: Beszerezzük színház- és mozijegyét, takarítást, főzést, mosást és foltozást vál­lalunk. Kérésére taxit és riksát rendelünk, befizetjük víz- és vil­lanyszámláját, betesszük pénzét a takarékba. Megírjuk levelét, elkészítjük lakberendezési terveit. Beszcrzünk újságokat, folyó­iratokat, közszükségleti cikkeket stb.« A hirdetést aláíró "Közszol­gáltatási központ« alig fél esztendővel ezelőtt alakult egy lakó­bizottság háziasszonyainak kezdeményezésére. A közszolgáltatási központban kezdetben hat asszony dolgozott, de később oly sokan keresték fel őket, hogy a központban dolgozók létszáma 40-re emelkedett. Ma már Peking legkülönbözőbb részén 120 ilyen köz­szolgáltatási központ működik és nagy népszerűségnek örvend. A SZEMÉRMES FINN POLGÁROK... A lengyel zongorakiviteli vál­lalat nemrégen Finnországba pianinókat szállított. A hangzatos "Kalisia« nevű zongorák azonban egy szép napon visszaérkeztek. A megdöbbent lengyelek megkér­dezték, mi az oka, hogy a szállít­mányt visszaküldték. A finnek közölték, hogy náluk egyetlen tisztességes polgár sem hajlandó ilyen furcsa nevű zongorát meg­venni. Kereszteljék inkább »Po- liaise«-re, hiszen "Kalisia« finnül bugyit jelent..; BEVONULT EGY KATONA: HÉT SZÁZALÉKKAL CSÖKKENT A LAKOSSÁG SZÁMA Tíz évvel ezelőtt vonult be utoljára katonának egy legény a legkisebb francia község, a Rho­ne folyó torkolatánál fekvő Ri- bouxban. A 16 lelket számláló község most ismét bevonulót bú­csúztat: a 20 éves André Boni- fay-t. A község lakossága tehát az elkövetkező két évre hét szá­zalékkal csökken. TŰZRE, VÍZRE VIGYÁZZATOK!... Az észak-németországi Haders- lebenben ismét feltűnt a régi idők éjjeli őre, aki énekelve közli az időt és figyelmeztet a tűz- és víz­veszélyre. Az éjjeliőr lámpással és alabárddal sétálgat a kisváros utcáin — fején korszerű tányér­sapka. A városi tanács nem azért élesztette fel ezt a régi szokást, mintha különösen nagy lenne a betörőveszély, hanem mert örö­met akar szerezni a turistáknak és ápolni akarja a hagyományo­kat. FELSZENTELTÉK AZ ELSŐ PAPNŐT NYUGAT-NÉMETORSZÁGBAN A nyugat-németországi Lübeck város egyik evangélikus templo­mában Heinrich Meyer püspök pappá szentelte dr. Elisabeth Ha- seloff kisasszonyt, aki a Német Szövetségi Köztársaság első pap­nője. Jogában áll a híveknek pré­dikálni és a szentségeket kiszol­gáltatni, épp úgy, mint paptár­sainak, FEHÉR HOLLÓ EGYIPTOMBAN A mohamedán vallás értelmé­ben minden egyiptomi férfi négy feleséget vehet magának és ké- nye-kedve szerint bármikor el­kergetheti őket, mert a hatósá­gok minden különösebb nehézség nélkül felbontják a házasságot. A nő teljesen jogfosztott a há­zasságban: bárhogyan is bánik vele a férje, nem kérheti a há­zasság felbontását, nem hagyhat­ja ott a férjét. Ezért okozott nagy feltűnést Jusszef Ezzedin 42 éves lányának, Mahr-sahnak az esete, aki bontóperi keresetet adott be Omar El-Faruk volt herceg ellen. Ez a kivétel is csak azért fordulhatott elő, mert az eredeti házassági szerződésben a férj családja kivételesen elis­merte az asszonynak ezt a jogát. Mahr-sah asszony szemlátomást élvezi »kiváltságos« helyzetét, mert most válik harmadízben a férjétől, akihez kétszer vissza­ment. SZERELMES FEJVADÁSZOK A Fülöp-szigetek egyikén, Nu- zon-sziget északi részén a fehér farmerek jogosan aggódnak, hogy nyakukon marad-e a fejük. Az dongott törzshöz tartozó benn­szülöttek egy hét alatt már há­rom fehér embert öltek meg, hí­ven ahhoz a hagyományhoz, hogy a törzsbeli házasulandók válasz­tottjuknak egy keresztény ember fejét nyújtják át nászajándékul. Ezzel bizonyítják, hogy bátor fér­fiak és meg tudják majd védeni hitvesüket. A legveszélyesebb időszak a fehérek számára a má­jus, a szerelem hónapja, amikor az dongott törzsben számos há­zasságot kötnek. A fülöp-szigeti rendőrfőnök ki­jelentette, hogy a rendőrség leg­súlyosabb problémája a fejvadá­szok ügye. A többi bennszülött törzs már letett régi véres szoká­sairól, de az dongott törzs máig is görcsösen ragaszkodik gyilkos hagyományaihoz. SZENT BÜROKRÁCIA A franciaországi Moelan-sur- Mer városkában egy boltos udva­rias levelet kapott, amelyben a helybeli adóhivatal figyelmezteti, hogy adóbevallásában hibát kö­vetett el és ezért három frankkal tartozik az államkincstárnak. A pontosság szép és nemes erény, az adóhivatalnál pedig különösen fontos, de a jelen esetben elgon­dolkoztató az a körülmény, hogy a figyelmeztető levélre 20 fran­kos postabélyeget tettek. TORNÁSZNAK AZ AMERIKAI HIVATALOKBAN Az Egyesült Államokban kez­dik felismerni, hogy a fizikailag és szellemileg is fárasztó hivatali munka kikapcsolódást igényel. Norman Diné amerikai szakértő helyteleníti a közkedvelt »irodai szunyókálást«, s helyette külön­leges pihentető tornát ajánl. A hivatali torna néhány rövid’ gyakorlatból áll, ezek csak kevés időt vesznek igénybe, de utána a részvevők rugalmasabbakká, frissebbekké válnak. A ZENE NEM MINDIG NYUGTATJA MEG A KEDÉLYEKET Június 14-én Nápolyban nagy olasz dal-fesztivált rendeztek, amelyen a közönség hevesen til­takozott a bíráló bizottság dön­tése ellen. Pofonok csattantak és a verekedés átterjedt a Mediter- raneo Színpad színpadára is. A rendőrségnek kellett közbelépnie, hogy a nézőtéren folyó »mérkő­zések« ne fajuljanak tovább; vé­gül nagynehezen sikerült kiürí­teni a termet. A verekedés kitö­résekor a televízió beszüntette közvetítését. VELENCEI GONDOLÁSOK SZTRÁJKJA Az újabban bevezetett sebesség korlátozások miatt nem a svájci versenyautósok, hanem a velen­cei gondolások léptek hatórás sztrájkba. A sebesség korlátozá­son kívül még néhány más köz­lekedési intézkedés is késztette a megharagított gondolátokat erre a lépésre. ELEFÁNT A RÖNTGENKÉSZÜLÉK ELŐTT A bázeli egyetemi radiológiai intézetnek tekintélyes méretű és súlyú vendége volt: Omari, a bázeli állatkert afrikai elefántja jelent meg röntgenvizsgálatra. A kísérlet azt mutatta, hogy az elefánt csontvázának nem minden részét lehet a jelenlegi készülékekkel átvilágítani: így például az állat koponyáján nem hatoltak át teljes mértékben a röntgensugarak. Ezzel szemben gyönyörű felvételek készültek az elefánt lábáról. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom