Tolna Megyei Népújság, 1959. június (4. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-21 / 144. szám

f Í959. június 21. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 7 T Sportpályaépítés társadalmi munkában — fiatalok nélkül Mai labdarúgó-műsor Még 1952-ben történt. Bácsal­mási László tanítót felsőbb szer­vek Tolnanémedire helyezték. A nevelő már az első nap a sport iránt érdeklődött a község veze­tőinél, de nem sok eredménnyel. Amit a sportpályán látott, az meg elképesztette: törött kapufák he­vertek a magasra nőtt fűben, me­lyet több száz liba unottan tépe- getett csőrével. Bácsalmási László nem mástól várt segítséget, hanem maga fo­gott munkához. Harmadik nap már megalakult a sportkör. A kö­vetkező vasárnap viszont már ko­ra reggel a sportpályát építették, használható állapotba hozták. Eb­ben különösen nagy segítséget ka­pott Papp Bélától, aki a község lakói között megszervezte a tár­sadalmi munkát. Nézzük, kik is voltak ezek a lelkes munkások? Ott volt Gyarmati Vince községi párttitkár, Bágyi Kálmán, Papp Béla, Bácsalmási László, a helyi termelőszövetkezet hat tagja és három kocsija. Ezenkívül még vagy tízen, de mind idősebbek. A fiatalok közül öten vettek részt a munkában. A munka jól haladt. Úgy 10 óra tájban már híre ment a faluban, hogy a sportpályán mi­lyen munka folyik. A község fia­taljai megindultak a sportpálya felé, hogy tanúi lehessenek ennek a látványnak. — Gyertek ti is segíteni — hív­ták őket, de azok csak zsebretett kézzel nézték a munkát, sőt az előbb említett öt fiatalt is elcsal­ták kuglizni. így vette ki a részét a fiatalság a sportpálya építésé­ből..; Azért elkészült a pálya és hosszú éveken át sportolt rajta a fiatalság. Azóta hét év telt el. A régi, mélyfekvésű pálya nem felelt meg. A községi tanács vezetői a sportkör részére új helyet jelöl­tek ki pályaépítésre. A község ve­zetői nagyon helyesen úgy gon­dolkodnak, hogyha a fiatalság egy iésze nem is érdeklődik a sporí iránt, azért kell a községnek egészséges, mai követel mények- nek megfelelő sportpálya. Tavaly a sportkörön belül még voltak szép eredmények, nemcsak a lab­darúgást folytatták, hanem mű­ködött az atlétikai, Sakk és asz­talitenisz szakosztály is. Az idén tavasszal már csak a labdarúgó szakosztály működött, de ott is csak inkább az idősebb játékosok jöttek el a mérkőzésre — becsü­letből. A fiatalság az idén már nem vett részt a sportrendezvé­nyeken. Az új sportpálya azért az idén is elkészült' a fiatalok nélkül is. Június második vasárnapján kora reggel kezdődött a pályaépítés. A 61 éves Szűcs János bácsi reggel 6 órától 11 óráig vett részt a mun­kában és a fűmagvetésben segéd­kezett. A társadalmi munkások közül a legfiatalabb. viszont, B. Szabó József nyolcadik osztályos tanuló. O már tudja, hogy nem mindegy, hogy lesz-e jó sportpá­lyája a községnek vagy nem. A tol nanémedi fiatalság példát vehetne Hollósí József, Zsifkovics Sándor, Ferenci József traktorosokról, Szűcs János, Miklós János, Oláh György, B. Szabó József, B. Sza­bó Lajos, Szaib Pál, Kovács László, Boricza Ferenc, Vass Er­nő, Kiss József, Juhász József és nem utolsósorban Bácsalmási László nevelőről. NB III Székesfehérvári MÁV Előre— Bajai Bácska, Pécsi Vasas- Nagyatádi Kinizsi, Bácsalmási Petőfi—Bonyhádi Vasas, Pécsi Bányász—Szekszárdi Petőfi, Bá- zakerettyei Bányász—Simontor- nyai BTC, Kaposvári MTE—Dom bóvári Vasút, Balinkai Bányász— Nagykanizsai Építők, Bajai Épí­tők—Pécsi BTC. MEGYEBAJNOKSÁG Máza—Fadd 17 (Pető), Ireg- szemcse—Tolna 17 (Besenyei). Paks—Nagydorog 17.30 (Streer), A Sióagárdi Sportkör atlétikai szakosztálya az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is jó eredmé­nyeket ért el. Bár még az atléti­kai idény kezdetén vagyunk, de a Sióagárdi Sportkör atlétái több Dombóvári , Szpartakusz—Hő­gyész 10.45 (Baranya megyei já­tékvezető), Nagymányok—Dwna- földvár 17 (Bihari), Tamási— Váralja 17 (Schnirer), Bátaszék— Döbrpköz 15.30 (Bencze). Az ifjú­sági labdarúgó-mérkőzések a fel­tüntetett időpontokat megelőzően 2 órával kezdődnek. OSZTÁLYOZÓ MÉRKŐZÉSEK Szekszárdi Dózsa—Ozora 17.30 (Saári), Dunaszentgyörgyi—Dal- mandi Tsz 17.15 (Csordás), Gyönk —Cikó 17 (Horváth). versenyben vettek részt és ott ko­moly eredményeket értek el. A két felvétel a Sióagárdi Sportkör atlétáit ábrázolja. Baloldali ké­pünkön Mancsi Ilona, Luthz Ka­talin, Simon Ilona és Simon Er­Járási szpartakiád döntő Szekszárdon Június 21-én, vasárnap a váro­si sporttelepen rendezik meg a járás falusi sportolói a szparta» k;ád verseny döntőjét. Reggel 3 órakor kerül sor az ünnepélyes megnyitóra, s utána a különböző versenyszámokban eldöntik, kik képviselik a megyei versenyen a szekszárdi járást. Kérjük levelezőinket, tudósító­inkat, hogy a ma lejátszásra ke­rülő megyebajnoki, valamint osz­tályozó mérkőzésekről tudósítá­saikat a 20-10-es telefonszámon, 19.30—20.30 óra között adják le. zsébet. Jobboldali képünkön, álló­sor: Málinger József, Kilián Jó­zsef szakosztályvezető, Szeleczki Mihály. Alsósor: Deli György, Erdélyi Gyula. Budapest—Siófok 3 óm 9perc... Mit kell tudni a gépjárművek kötelező szavatossági biztosításáról f Kedd, szerda, csütörtök, pén­tek. A párás ablaküvegre valaki felrajzolta a bánatos panaszt: — Mikor lesz már jó idő? Siófok 3, Balatonszabadi 2 kilométer az ásító unalom elől egyetlen ments vár a közelben lévő benzinkút tavaly épített modern, csinos kis eszpresszója. Kint hamuszín felhők gomo­lyogtak, itt bent vastag zuhatag- ban folyt a sör, a pálinka és a Turmix ital. Két asztalnál ültek. Az egyiknél egy házaspár a férfi kb. 25 éves a nő — ennél sokkal több — 32—33 lehetett. A másik asztalnál egy melegítés 50—55 éves bácsika üldögélt, aki csak rövid időre szaladt át kerékpár­ral a szomszédból egy kis szív­erősítőre. A házaspár a kávéfőzőnővel beszélgetett, öröm volt hallgatni őket. Gyermeknevelésről, barát­ságról és hasonló kérdésekről folyt a vita. Egy darabig teljés volt az egyetértés a házastársak között. Később a vendégekre, a forgalomra terelődött a szó s a kávés hölgy megemlítette, hogy X. Y. híres orvos tegnap mula­tott itt népes társaságával. A feleség pár pillanatig elmé­lázva nézeirt ki az országúira. A betemetett évek sötétjéből elő­került az 'emlék és csendesen, las san megjátszott természetesség­gel megjegyezte: — Talán na­gyobb karriert csinálok, ha an­nak ideijén vele »jártam« volna. A férfi fáradságosan őrizgetett ön uralma hirtelen szertefoszlott és visszafojtott dühtől reszketve megjegyezte: — Majd 10 év múl­va adtam volna neked 20 fillért valamelyik utcasarkon. Ez lett volna a kasrriered. Néma harag­ja, mint valami méreg szétmarta a barátságos hangulatot, hama­rosan neki is vágtak az esőnek. Maradt az öreg bácsika. A kékmelegítős bácsi, — mint később kiderült, Feri bécsi — nem tartozott a túlságosan szót- lan természetűek közé. Szívesen elbeszélgetett szülőföldjéről, lak­helyéről, a 30 év előtti Ferertcvá- rosról, a nagy mulatságokról, a vidám vásárokról, a kemény ve­rekedésekről. A legendáshírű láb darúgó-csapatról azonban semmit sem tudott mesélni. Eh, hát nem lehet mindenki sportrajongó. De mégis... Szemében felvillant valami és büszkén kibökte: — Én kerékpá­ros voltam. Erre egy tapintatlan kérdés: — Komoly? Ez már sok lehetett Feri bácsinak. Felcsil­lant a szeme, szíve a torkában dobogott, érverése bizonyára meg gyorsult és öntötte magából a szót hosszan, érdekesen, izgalma­san a Budapest—Bécs versenyről, meg a svábhegyi versenyekről, amit ő nyert meg legtöbbször Á régi szép emlékek láthatatlan áramként pezsdítették az öreg ke rékpárost, a sűrű ráncok az orrtő körül mintha egy kicsit kisimul­tak volna. »Elmerült« körülötte az egész helyiség, vörös kezével szaggatta a levegőt és szinte magának így beszélgetett: — Ezerkilenszáz­huszon... huszonnégyben a 9-es ki lométerkőtől 100 km-t hajtottunk Siófokig 3 óra 9 perc alatt. Ha­tan voltunk a Vida Laci, a kis Istenes, én... a kis Istenes... ej­nye, ejnye ki is volt még? Ä vendégek udvariasan figyelték, az öreg harcos azonban nem tu­dott megbirkózni a 35 évvel, res­tellette a dolgot és lassan ki ás bogozta a múlt ködéből az összes indulót. Igen, az emlékek örökké élnek. Feri bácsi felpattant a kerékpár­ra s talán azért nyomta sebeseb­ben az ütött-kopott pedált, mert valahol a húszas években kalan­dozott, a fiatalságban, a szép győ zelmelc között, a Bakács téri mu­latságokban. Aki szembe jött vele nem sejt­hette, hogy egy régi, híres kerék páros a Budapest—Bécs, a sváb­hegyi versenyek, a Budapest— Siófok küzdelem egykori résztve­vője tapossa a hajtókart. Talán csak annyit gondoltak róla, hogy az eső elől igyekszik ilyen für­gén fedél alá. S ez volt benn© a szomorú. Cyüszü László \ (—) Július 1-én életbe lép a bel­földi rendszámú gépjárművek kötelező szavatossági biztosításá­ról szóló kormányrendelet. Ennek értelmében minden hazai rend­számmal közlekedő gépjármű (személygépkocsi, motorkerékpár, teherautó, vontató, háromkerekű gépjármű) üzembentartója — az állami szervek, intézmények és vállalatok, valamint a társadalmi szervek kivételével — szavatos­sági biztosításban részesül a gép­jármű által belföldön okozott ká­rok fedezésére, A gépjármű ún. .veszélyes üzem”. Az üzembentartó — még akkor is, ha vétlen — legtöbb- nyíre térítéssel tartozik minden kárért, ami a gépjármű üzemelte­tésével kapcsolatban másokat ér. A károk gyakran nagyösszegűek, mert személy sérülésénél, pl. meg kell fizetni az ápolási költsé­geket, keresetkiesést, s esetleg rendszeres évi járadék fizetésére is kötelezik. Ugyancsak meg kell téríteni a mások gépjárművében, vagy egyéb vagyontárgyaiban oko zott kárt; Július 1-től a gépjárművek kö­telező szavatossági biztosítása alapján ezeket a kötelezettsége­ket a gépjármű üzembentartójától az Állami Biztosító veszi át, és tekintet nélkül az összeg nagy­ságára, kifizeti a törvényes kárté­rítés teljes összegét. Ezenkívül az ü zemben tartónak költségmentes jogvédelmet nyújt mind peren kí­vül, mind pedig a polgári perben, továbbá a büntetőeljárás során is jogosult ellátni a védelem teen­dőit. A szavatossági biztosítás elő­nyös a gépjármű üzembentartó­jának, hiszen egy nagyobb össze­gű kártérítés vagy életjáradék fizetése esetleg egész életére sú­lyosan érintené őt anyagilag. De megnyugvás a károsult számára is, aki gyorsabban és biztosabban jut a kártérítéshez, mintha az egy magánszemély fizetőképességétől függne; A gépjárművek kötelező szavatossági biztosításának évi díja: magánszemély tulajdonát képező személygép­kocsinál 460 Ft egyéb üzembentartónál 300 Ft motorkerékpárnál 100 Ft teherautónál 360 Ft személyszállításra szolgáló teherautónál 600 Ft háromkerekű gép­járműnél 300 Ft vontatónál 100 Ft autóbusznál 600 Ft rokkantak háromkerekű gépjárművénél 10 Ft A biztosítási díj első ízben jú­lius 1-én esedékes, amikor félévi díjat kell megfizetni. A továb­biakban az évi díj mindig január 1-én esedékes. A díj befizetéséhez az Állami Biztosító augusztus közepéig minden gépjármű-tulajdonosnak befizetési lapot küld, amelyen a fizetendő összeget is feltünteti. A befizetési lap egyben tartalmaz­za a biztosításra vonatkozó tudni­valókat és igazolásul is szolgál. A hátralékos díjak beszedése közadók módjára történik. Kése­delmes fizetésnél a hátralékost 1959. IX. 1-től havi 1 százalék ké­sedelmi pótlék terheli, ezen felül, ha a díjat 60 napon belül nem fizeti meg, a közlekedésrendészet gépjárművét a forgalomból ki­tilthatja. Azoknál az üzembentartóknál, akiknek jelenleg is van önkéntes alapon szavatossági biztosításuk, ez a biztosítás július 1-ével meg­szűnik és az ezen időpont utáni időre megfizetett biztosítási díjat az Állami Biztosító a kötelező biztosítás díjából levonja, s csak a különbözetet számítja fel. Ha az előre megfizetett önkéntes sza­vatossági biztosítási díj a kötelező biztosítási díj félévi összegét meg­haladja, a különbözetet az Állami Biztosító visszautalja. A gépjárművekre kötött tűzbiz­tosítások és a vezetőkre (benn- ülőkre síb.) vonatkozó balesetbiz- ■ "7 v, ' j tosítások változatlanul érvényben maradnak, mert ezekre a kárese­ményekre a kötelező gépjármű­szavatossági biztosítás nem vonat­kozik. Ezekre a kockázatokra to­vábbra is önkéntesen köthető biz­tosítás. Az üzembentartónak és a káro­sultnak egyformán érdeke, hogy a kárt minél gyorsabban megálla­pítsák és a jogos kártérítést a biz­tosító mielőbb kifizesse. Éppen ezért az üzembentartó köteles a káreseményt 24 órán belül az Ál­lami Biztosító Főigazgatóságához (Bp. IX., Üllői út 1. sz.) írásban bejelenteni és a kár rendezéséhez szükséges közléseket megadni. Nem terjed ki a biztosítás azok­ra a károkra, amelyek a biztosi- tett saját személyét, gépjármű­vét és vagyontárgyait a baleset során érték. Állami Gazdaságok! Termelőszövetkezetek! Egyéni termelők! Az idén tapasztalható, hogy sok a szántóföldön az egyik, nem a legkívánatosabb gyom, a vadrepce. Értékesítésre kerülő ter­ményben a vadrepce esetleg többletkeveréket eredmé­nyezhet, ami súlylevonást von maga után, amellyel a ter­melő károsul. Vadrepce különválasztva, jó áron, 220 Ft/q-ként értéke­síthető a TV és fmsz.-i fel­vásárló helyeken. Érdemes tehát az értékesí­tésre szánt gabonából a vad- repce-magot kirostálni. Ko­moly mennyiségű vadrepcét lehet kiválasztani a cséplé- seknél keletkező rostaaljak­ból is. Terményforgalmi Váll. Szekszárd :i: Á Sióagárdi Sportkör atlétái

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom