Tolna Megyei Népújság, 1959. május (4. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-17 / 114. szám
A falusi lakosság áruellátásáról tanácskozott a MÉSZÖV Igazgatósága A MÉSZÖV igazgatósága kibővített ülésén, május 14-én, tárgyalta a földművesszövetkezeti kereskedelem helyzetét, a falusi lakosság áruellátását, ezen belül a szocialista községek áruellátásának problémáit. Az ülésen az igazgatósági tagokon kívül részt vettek: Daradics Ferenc elvtárs, a Megyei Pártbizottság másodtitkára, Halász János elvtárs, s belkereskedelmi miniszter helyettese, az Országos Földművesszövetkezeti Tanács Kereskedelmi Szakbizottságának elnöke, dr. Selényi József elvtárs, a SZÖVOSZ főosztály- vezetője, Győri István elvtárs, a Megyei Tanács Kereskedelmi Osztályának vezetője, Grábics István elvtárs, a KPVDSZ megyebizottságának elnöke, a nagykereskedelmi vállalatok és több fmsz képviselői és kiváló kereskedelmi szakemberek. Az igazgatósági ülésen előterjesztett jelentés sokoldalúan, konkrétan elemezte a földművesszövetkezeti kereskedelem helyzetét, kultúráltsá- gát, a lakosság áruellátásának tükrében. Túlment a földművesszövetkezeti áruellátás keretén, átölelte az egész falusi kereskedelem problémáit. Leszögezte: a földművesszövetkezeti kereskedelem megyénkben a felszabadulás óta mind az áruellátás, mind a kereskedelmi hálózat korszerűsítése, az áruforgalom növelése, a kultúrált kereskedelmi munka terén igen jelentős eredményeket ért el. Ugyanakkor utalt arra, hogy a szocialista építő munka eredményeiből következő új körülményeknek megfelelő követelmények és igények kielégítése terén, főleg a hálózatfejlesztés és eladási formák bevezetésében elmaradás mutatkozik. Ennek megszüntetése kezdetét vette, jelenleg folyamatban van és a jövőben e téren nagyobbakat kell előbbre lépnünk. Fokozni kell a boltok szakosítását, gyors- és önkiszolgáló boltok létesítését. A jelentés részletekbe menően ismertette azokat az okokat, amelyek a lakosság áruellátásában még problémákat idéznek elő, s amelyeknek egyrésze viszonylag gyorsan megszüntethető. Az előterjesztett jelentés sokoldalúsága, konkrétsága alapot adott és nagyban elősegítette, hogy az ülésen igen széleskörűen tudott a vita kibontakozni. A vita során felszólaltak mondanivalójában ott szerepelt a lakosság áruellátása iránt érzett felelősségérzet, az akarat ahhoz, hogy alaposabb, körültekintőbb és a különböző szervek összehangoltabb munkakifejtésével, a kereskedelmi kulturáltság fokozásával, a lakosság növekvő igényeit a lehetőségekhez képest maximálisan kielégítsék. A felszólalók őszintén, bátran foglalkoztak az áruellátás terén lévő problémákkal. Nem fukarkodtak a bírálattal sem, nyíltan, segítőkészen ! mondták el egymásnak a munka fo- 1 gyatékosságait is. Javasolták annak kijavítását és javítási módjait. Sok szó esett a kiskereskedelmi egységek és a nagykereskedelmi vállalatok összehangoltabb munkájáról. Több felszólaló kifogásolta, hogy a nagykereskedelmi vállalatok közül többen és több esetben késve szállítják a megrendelt árukat a kiskereskedelmi egységekbe. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a kiskereskedelmi egységek árumegrendelései nem minden esetben eléggé tervszernek és perspektivikusak. Helyesen vetette fel e téren a Papírértékesítő Vállalat képviselője, hogy a boltvezetőknek már most foglalkozniuk kell a következő évi beiskolázásokhoz szükséges iskolaszerek áruszükségletével, annak időben történő megrendelésével. Győrffy elvtárs többek között kifejtette, hogy nem elégséges a tervek túlteljesítéséről beszélni, szükséges, hogy emögött sor kerüljön annak a vizsgálatára is, hogy a lakosság szükségleteinek kielégítése összhangban van-e az áruforgalmi tervek túlteljesítésével. Utalt arra, hogy a boltosok között elég sokan vannak, akik idegenkednek az új cikkféleségektől, az újabb eladási formák bevezetésétől. Kérte a nagykereskedelmi vállalatok képviselőit, segítsenek ők is és közös erővel induljanak harcba a maradi- ságnak ezzel a megnyilvánulásával szemben. Szalai elvtárs, a Dunaföldvári Földművesszövetkezet ügyvezetője, de több felszólaló is a földművesszövetkezetek árukészlet gazdálkodásának nem minden esetben kielégítő voltával foglalkozott. E téren bírálta a MÉSZÖV Kereskedelmi Főosztályát is. örömmel jelentette be, hogy mióta szövetkezeti boltegységeinél szakosítottak, nagymértékben megnövekedett a szakosított bolt forgalma. Pl. a cipőbolt ma egy I Értékesítési szerződéskötést indított a MÉK Az 1959/60. gazdasági év babfelvásárlási tervének megalapozásához az Országos Felvásárlási Operatív Bi zottság határozata alapján bab értékesítési szerződési rendszert indított a Tolna megyei Mezőgazda- sági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központ. Az étkezési babra történt szerződés-kötésekkel elő kívánja segíteni, hogy a belföldi fogyasztást és a külföldi igényeket minél jobban ki tudja elégíteni. Az értékesítési szerződéskötéseket a földművesszövetkezeteknél már megkezdték az egész megyében, a MÉK rendelkezése alapján. Sok községben már az első napokban eredményeket értek el, amelyek azt bizonyítják, hogy a földművesszövetkezetek dolgozói személyesen felkeresték a termelőket és a termelők is megértették a bab felvásárlásának, illetve értékesítésének jelentőségét. I A földművesszövetkezetek egyéni termelőkkel és a termelőszövetkezetekkel köthetnek étkezési babra értékesítési szerződést. A szerződéssel leköthető legkisebb mennyiség 100 kg. A termelőszövetkezet szerződés- kötés esetében minden szerződésileg lekötött 100 kg bab után 100 Ft előleget igényelhet az illetékes Magyar Nemzeti Bank fiókjától. Tehát a termelőszövetkezetek így termelési előleghez jutnak, ami biztosítéka lehet annak, hogy saját ráfordítás nélkül a lekötött babmennyiséget minőségileg kifogástalanul termelhesse meg a termelőszövetkezet, Egyéni termelő esetében minden szerződésileg lekötött' 100 kg bab után 100 Ft előleget készpénzben fizet ki a földművesszövetkezet, a szer ződést kötő termelőnek. A fentiek alapján az értékesítési szerződéskötés végső határideje ez év június 30. nap alatt túlszárnyalja az őszi csúcsforgalmat. Ugyanakkor a szakosított boltban bővebb áruválaszték áll a lakosság rendelkezésére, mint ahogy az a szakosítás előtt volt. A felszólalók közül többen foglalkoztak szállítási problémákkal. Pl. a Vegyianyag Nagyker. Vállalat képviselője elmondta, hogy az AKÖV sokszor későn ad kocsit a szállításhoz, rendszeresen előfordul olyan eset is, amikor a szállításhoz beígért tehergépkocsikat csak részben bocsátja az AKÖV rendelkezésre, ami az áruellátás terén sok nehézséget okoz. Szó esett még a szakmai továbbképzésről, az instruktori munkáról, a nagyker. és kisker, vál-< lalatok kölcsönös segítségadásáról, a hiánycikkek okairól, elosztásáról. A felszólalók közül többen a szocialista községek áruellátásának problémáival foglalkoztak: ezekben a községekben megkülönböztetett áruellátást kell biztosítani, a nehezebben beszerezhető áruféleségek szétosztásánál, elsősorban a termelőszövetkezeti községekbe kell a lehetőségekhez képest az árut kihelyezni. A sok problémakört érintő felszólalások után Halász János ' elvtárs belkereskedelmi miniszterhelyettes emelkedett szólásra, aki átfogóan és összefüggően világította meg, hogy j a felvetett problémák nem kis kér- j dések, hanem ezek országosan is j nagy kérdéseket takarnak. Elmond- I ta, hogy ezek a kérdések szorosan összefüggnek a népgazdaságunkban lévő egyéb kérdésekkel, problémákkal is. Míg pl. 1952-ben a kereskedelem 31 milliárd forintnyi árut juttatott a lakossághoz, addig 1958-ban már alig kevesebb, mint 60 milliárd forint értékűt. Ez azt mutatja, hogy a lakosság életszínvonala növekedett, nőtt a vásárlás, növekedtek az igények. Ily [ módon könnyen előfordul, hogy egy adott áruféleség szinte napok alatt ! hiánycikké válhat. Felhívta a jelen- , lévők figyelmét arra, hogy előre kell számolni a lakosság árukeresletével, ami annál inkább is szüksé- i ges, hogy az ipar időben kapja meg a megrendeléseket. Foglalkozott fel- I szólalásában azzal a feladattal Is, hogy tovább kell növelni a kereskedelem kultúráltságát. A helyes áruelosztás mellett arra kell törekedni, hogy a meglévő üzlethálózattal éppen a kul- túráltság bevezetésén keresztül nagyobb forgalmat, jobb áruellátást biztosítsunk a lakosságnak. Ezért felhívta a figyelmet, hogy minden területen, ahol a lehetőségek adva vannak, szorgalmazni kell a boltok szakosítását, önkiszolgálását és a nehézségek megoldása érdekében a kereskedelmi apparátus munkájának szervezettebbé tételére hívta fel a figyelmet. Daradics Ferenc elvtárs felszólalásában kiemelte, hogy a kereskedelmi munka egyben politikai munka is, mert nagymértékben befolyásolja a lakosság hangulatát a jól megszervezett, alapos áruellátás. Beszélt az igények növekedéséről, a korszerű szakosított üzletek létesítésének fontosságát felszólalásában alátámasztotta. A MÉSZÖV igazgatósági ülése eredményes munkát végzett, sok kérdés, probléma a vita során tisztázódott, útmutatást adott ahhoz, hogy a fmsz-i kereskedelem munkáját még jobb eredményekre vezesse. A szövetkezet segítse a szövetkezetét Szeretek a szavakkal bíbelődni. Minden felnőtt emberben ott él megbújva a gyerekkorában teljesen elfogyott játékos ösztön és én ezzel az ösztönnel állítgatom a szavakat magam elé, mint az ólomkatonákat. Vagy tán nem is úgy, hiszen az ólomkatonák nem élnek, a szavak pedig éppen olyan élőlények, mint az ember, — éppen a ma szavai azok. A MÉK-nél megkétszereződött a munka. Az eddigi tervfeladatok mellé vállalták az újonnan megalakult, illetve területileg megnövekedett ter- termelőszövetkezetek megsegítését. A termelőszövetkezetek majdnem kivétel nélkül tagjai a Tolna megyei Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Központnak, így a közvetlen kapcsolat biztosítéka a gyors segítésnek is, amely a termelőszövetkezetek előrehaladását, eredményes gazdálkodását teszi lehetővé. Az elmúlt hónapokban a MÉK szálastakarmány-telepeiről tizenhét vagon takarmányt adott a megye termelőszövetkezeteinek. Ezzel jó néhány termelőszövetkezetet segített át a tavaszi takarmányozási nehézségeken. Az utóbbi időben a szükségletnek megfelelően 5 vagon takarmánybabot biztosított a MÉK, hogy zavartalan legyen a termelőszövetkezetek növendék és hízó állat- állományának fehérjés abrakolása. A termelőszövetkezetek nagyüzemi gazdálkodásához nagymennyiségű vetőmagféleségek biztosítására volt szükség a tavasz folyamán. A MÉK a termelőszövetkezeteknek megyénkben 1 vagon luccr- namagot, 35 mázsa moharmagot, 3 vagon takarmányborső vetőmagot, 40 mázsa elit napraforgót és még ezen kívül többféle takarmány-vetőmagot adott. Ez komoly segítséget jelent a nagyüzemi gazdálkodás megalapozásában. A MÉK vezetői és dolgozói tevékenyen vesznek részt az Országos Földművesszövetkezeti Tanács által meghatározott feladatok megvalósításában és hozzájárulnak testvérszö- vetkezeteik — a termelőszövetkezetek fejlesztéséhez, a mezőgazdasági szövetkezés elterjesztéséhez. Lépést tartanak a fejlődéssel A házakat köpenye alá szedte az este és a Széchenyi téren egy üzletből csillan ki csak fény, amely egyedül hallgatta a kisváros csendjét. A földművesszövetkezet szinte egyik hétről a másikra alakította át és ren dezte be az első önkiszolgáló boltot Bonyhádon. Már későre járt az idő, de a munka szorgalma nem csökkent. Abaházy János, a MÉSZÖV Kereskedelmi Főosztályának előadója maga vezette az áruelhelyezési munkákat, segítve ezzel a földműves szövetkezet üzemágvezetőjének és Blénesi kartársnak az önkiszolgáló bolt vezetőjének. A modern berendezésű, egész üzletszélességű kirakatos bolt árukészlete mintegy kétszázezer forint. Az élelmiszer üzletek cikklistája szerint a fogyasztó itt megtalálhat mindent, ami a háztartásban szükséges. Az önkiszolgáló boltot Halász elvtárs, a belkereskedelmi miniszter első helyettese nyitotta meg csütörtökön. Elismeréssel nyilatkozott a földművesszövetkezet kereskedelmi fejlődéséről és az első lépésen túl — amelyet a fejlődésben, a kereskedelem kultúráltságának felemelkedésében tettek — még sok sikert kívánt és eredményes működést. Nem kívánunk jóslatokba bocsátkozni, nem mondjuk azt, hogy az új típusú bolt, amely eddig vidéki viszonylatban ismeretlen a vevőközönség körében nagy forgalmat fog lebonyolítani az első időben, tudjuk azt, hogy a kereskedelem kul- túráltságához hozzá tartozik a vevőközönség kultúráltsága is, nem utolsó sorban a vásárlás tradíciói is, talán az első időkben idegennek tüntetik fel az önkiszolgálás módját, de a jövő felé haladó kereskedelmi ten denciák megkövetelik, hogy minél csinosabb, minél szebb, minél közvetlenebb módon juttassa el a kereskedelem, az ipar termékeit a fogyasz tó közönséghez. —ó. Megelégedés Langyos, illatos, bódító volt a késő délután. A szőlőkkel pásztázott szekszárdi határban a virágzó fákon már fonnyadtak voltak a szirmok és mégis nehéz mézszagú illatot árasztottak. Ilyenkor eszébe jut az embernek, hogy jó volna örökké élni. — Aztán újra a távolba néz az ember a Sárköz messzeségébe, ahol halványkék pára úszik, mint a sóhaj... A kétholdnyi lucernásban utolsó fordulóját járja a fűkasza. A két szép ló gondos gazdáról tanúskodik, a fűkaszáló gép pedig a gazda haladottságáról. NN. gazdatárs — szerény kedése miatt nem írom ki a nevét, — négy részjeggyel tagja a szekszárdi földművesszövetkezetnek. A kaszáló gép is — mondja — a „miénk"’, a földművesszövetkezeté. Kettő van belőle, azt használja a szövetkezet tagsága. Régebben nem voltam földművesszövetkezeti tag — mondja, — de láttam, hogy sok előnyt jelent nekünk, kisparasztoknak a szövetkezet. Számolgattam. Évi húsz-huszonöt kaszás napszám kellett, amit ma géppel végzek egy napszám összegéből. Meg aztán az értékesítési és fel- vásárlási visszatérítések, meg a termeltetés segítése mind emel a gazdaság jövedelmén, ezért van négy részjegyem és ezért jegyzek minden nógatás nélkül minden esztendőben kettőt nekem, kettőt az „anyjuknak”, mert „mink” meg vagyunk elégedve a szekszárdi földművesszövetkezettel, N. N. józan parasztember, egy a sok földművesszövetkezeti tag közül. Nem a más fejével gondolkodik, hanem maga formálja életét és elfogadja az újat, a jót, amelyet államunk számára é^ az egész parasztság számára biztosít, de ad is, mert tudja azt, hogy a részjegy, amit befizet, az a mindenki haszna mellett is egyedül az övé. Talán ez a segítség a szövetkezeteknek a tagság részéről, amellyel kiegyensúlyozott lehet a gazdasági működés és ez a tagság részére a megelégedés. Balsai László
