Tolna Megyei Népújság, 1959. május (4. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-13 / 110. szám
4 SOfcNA MKGXEI NEPÜJSAG 1959. május 13. TUDOMÁNY Rideg pásztor... A hajdani Hortobágy jellegzetes alakja, aki egész éven keresztül kint élt a gulya mellett a pusztán. Néhány társán kívül — akikkel a jószágot őrizte — emberrel csak elvétve találkozott. A világ eseményeiről mit- sem tudott, de érdeklődési köre nem is nagyon terjedt a látóhatáron túlra. E rideg pásztorok kései utódjával találkoztam a minap, egy eldugott völgyben, Diósberény határában. Ezúttal nem volt egyedül. Negyedmagával a karámot javította, illetve, délidő lévén, ép pen ebédeltek. Beszélgettek, méghozzá a mesterséggel együttjáró dolgokról. A jószággal bánó ember nélkülözhetetlen segítőtársáról — a kutyáról. Mert a jószág i— különösképpen a mi rideg pásztorunk gondjaira bízott hatvanhat növendékborjú — hajlamos arra, hogy el-elcsatangoljon. A kutya pedig arravaló, hogy az ilyen el- csatangolót visszatérítse a többiekhez. Április 26 óta itt él kint, az «-isten háta mögött-« az öreg Hajnal Gábor, egészen október végéig, őrizőtársaival, egy fiatal, még most tanuló farkaskutyával és az öreg terelőpulival. Hasonlóképpen, mint a hajdani rideg pásztorok... — Azért vállaltam én, mert amióta megalakult a szövetkezet, 1949-től állandóan a tehenészetben voltam. Aztán már éreztem, hogy öregszem, nehezen bírja már a karom. Tizennégy tehenet fejtem. Nem nehéz itt a munka, meg szeretek is kint lenni. Diósberény termelőszövetkezeti községgé alakult a tavasszal, és a szarvasmarha-állományt két részre osztották. Külön legelőrészben vannak a tehenek, és külön a növendékek. Itt őrzi az öreg Hajnal a két termelőszövetkezet növendékeit, köztük három »egyéni« borjút. — És nem unalmas itt kint egyedül? — Nem mondhatnám. Reggel, amikor a harmat felszáll, kiengedem a jószágot. Előtte már telehúzom vízzel a vályút, és magamnak reggelit készítek. Napközben elbandukolgatok a csorda után. Vigyázni kell, nehogy a jószág tilosba tévedjen. Itt van a tetőn jókora lucematábla, ott hamar bezabálna, aztán esetleg felfúvódna... Nagyon kell vigyázni... — Délben bejövünk delelőre, lepihen a jószág délután háromnégy óráig, akkor fordulunk egyet, utána már jönnek be a vályúra, aztán mennek be a karámba. Azután nekiállok vacsorát főzni, vacsora után lefekszem. Ebből áll a napom. A pásztor-romantikát keresem az öreg Hajnal szállásán. Persze Magyarország a párizsi vásáron A L’Humanité Dimanche egész oldalon közli a magyar export-vállalatok — Komplex, Ferunion, Kultúra, Metrimpex Hungarofruct, Artex, stb. — hirdetéseit és az alábbi rövid ismertetést adja a párizsi vásáron kiállításra kerülő magyar árukról. Ezeket a kitűnő és már európai hírű árukat 400 négyzetméter alap- területű hatalmas pavilonban mutatják be a francia közönségnek. A látogatók megismerkedhetnek a magyar ötvösművészet, csipkeverés, kosárfonás és porcelángyártás alkotásaival. Az 1839-ben alapított Herendi Porcelángyár termékei világhírűek. Különös sajátosságaik: a magyaros dekoratív elemek, az állatfigurák és a mesealakok. A kiállításon jelentős helyet kapnak a bőráruk, a szőrmék és a divatcikkek is. Megtudtuk, hogy a kiállításon a látogatók szeme láttára készülnek majd a magyaros babák. A műszaki kiállításon különös érdeklődésre tarthatnak számot a laboratóriumi mikroszkópok, az 53-T- 816 és 401-N típusú televíziós készülékek, valamint a magyar magnetofonok. A francia—magyar clearing-egyez ményt egy évvel meghosszabbítotnem nádkunyhóban lakik, hanem lakóházban, amely konyhából, szó bából, kamrából áll. A konyha felét elfoglalja a kemence — ki tudná, hány év óta áll már használatlanul. A szobában rakott »sparhert«, a sarokban deszkából tákolt ágy, piros ágyterítővei letakart kék, kockás dunyha. Az ágy alatt — egészen otthonias hangulat — papucs, beljebb egy pár bakancs. Köröskörül a falakon szögek. Az egyiken pufajka, vattanadrág lóg. (Ugyebár minden időjárásra fel kell készülni.) Több szögön különböző nagyságú zacskók. — Tészta van bennük, — int feléjük magyarázóan az öreg. — Akármilyen levest főzhetek, krumpli-, bablevest, tésztalevest. A tűzhelyen lábasok, egy hatalmas szögön bőrtarisznya, és a »szerszámok«, két karikásostor. A sarokban kerékpár. — Azért néha bemegyek a faluba, tiszta ruháért, élelemért, rendszerint hajnalban, amikor még pihen a jószág. így, kerékpárral egy óra alatt megjárom az utat. Az ablak elé deszkából kis asztalfélét szerkesztett az öreg. Az asztalon só- és paprikatartó, különféle holmik, szemüveg, alatta valami piroskötésű könyv. — Valami regény talán? — emelem fel a könyvről a szemüveget. De nem az. „Határidő napló”. — Ebbe jegyeztem fel, kinek a ... A sziporkázó, áprilisi égboltról a nap szinte bántóan süt a szekszárdi MÁVAUT-iroda előtt ácsorgó em berek arcába. Az utasok ide-oda járkálnak a járdán... az ismerősök mosolygós arccal üdvözlik egymást. A könyves-sátor előtt vidám gyerekek zajongnak: Anyu ezt vedd meg... Apu, ez igaziból nagyon jó könyv... és még ki tudja milyen »gyermekkönyörgések« nem hangzanak el. A sátor egyik oszlopához révült-tekin- tetű, beteges fiúcska támaszkodik, ö nem tudja senkinek sem mondani, hogy mit szeretne... melyik tetszik. Ö az életből még csak annyit tud, hogy az iregi gyógypedagógián van, s ott a nevelők vigyáznak rá. Most átutazóban van — kórházi kivizsgáláson volt — s kísérője várakozik. Egyszerre halk, kedves hang szólítja meg: »Te is könyvet szeretnél ven ni?« A kisfiú csodálkozva néz a mögötte álló őszhajú nénire, aki őt már régóta figyelte. Melyiket szeretnéd? — hangzik az újabb kérdés. A kisfiú most már alig tud szólni, mert az öröm úgy összeszorította a torkát. Vézna kis ujjával reszketve mutat egy meséskönyvre. A kedves néni pár szót vált az elárusítóval, fizet, s a második pillanatban már a kisfiú kezéták, de míg tavaly a cserekereskedelem értéke 4 600 000 000 frank volt, az idei évre hatmilliós forgalmat irá nyoztak elő. (3300 millió frank értékű árut szállít Magyarország Franciaországba, 2800 millió frank értékűt Franciaország Magyarországnak. Ha ehhez hozzávesszük azokat az ügyleteket, amelyek a clearingen ki vül köthetők, az 1959—1960. évi fran cia—magyar kereskedelem forgalmát (frankban számítva) 12 milliárdra becsülhetjük. A világkiállítás jelentős részét fog lalja el a kulturális részleg. Megismerhetjük a magyar nyomdászat fejlődését a XII. századtól napjainkig: statisztikai adatokat láthatunk a francia könyvek magyarországi terjesztéséről, stb. Külön terem vár ja azokat, akik idegen nyelvű magyar kiadványokat kívánnak olvasni: egy másik teremben a látogatók ma gyár lemezeket hallgathatnak. Külön elárusító helyet állítanak fel a magyar borok és élelmiszercikkek bemutatására. Bizonyára nagy sikert arat a híres tokaji bor, a man galicák húsából készített szalámi és a gyulai kolbász, amely különleges ízét a magyar paprikának köszönheti. Egyszóval: a magyar pavilon változatos és gazdag lesz, még a legkényesebb ízlést is kielégítheti. jószága van itt — magyaráz az öreg. <— Meg ebbe jegyzek bele különböző dolgokat. De vannak itt nekem érdekes könyveim — mond ja titokzatosan és az ágy fejéből elővesz két könyvet. Az egyik Schandl József Szarvasmarhatenyésztés című, egyetemi tankönyve, a másik az ezüstkalászos tanfolyamok tankönyve, a Mezőgazdasági alapismeretek. — Ezeket tanulmányozom szabadidőmben. Én magam vettem mindegyiket. De mondhatom, nagyon sokat tanulok belőlük. De vannak nekem más könyveim' is. Politikai könyvek, meg regények is. Az újságot is járatom. Amikor hazamegyek, mindig összeszedem és kihozom. Itt aztán ráérek átolvasni. — Gondoltam már, hogy elkelne egy rádió is. így délidőben, meg esténként ráérnék hallgatni. No lám, így él a hajdani rideg pásztorok mai utóda. Azok még apjuktól, nagyapjuktól tanulták az állattenyésztést. A mainak ez már nem elég, ő már igénybeveszi az egyetemi tankönyvet is. Nincs szüksége a régiek ama tudományára sem, hogy a nap, vagy a csillagok állásából állapítsa meg az időt. Előveszi zsebóráját, felkattintja a fedelét, és úgy konstatálja: — Két óra van. Nemsokára inni jön a jószág a vályúra. BOGNÁR ISTVÁN ben van a régvágyott meséskönyv, Nem érdemes leírni ezt a jelenetet, mert úgy hisszük nem lesz elég hiteles. Ezt csak érezni, elképzelni lehet. A kisfiú csókolgatja a kis könyv táblácskáját, majd vigyázva, esetlen mozdulattal a kabátjába, a szíve fölé dugja és úgy szorítja mintha sohasem akarná elengedni Vékony kezecskéjével megszorítja 9 kedves néni kérges tenyerét és alig hallhatóan suttogja: »Néni kérem.. én úgy szeretném, ha maga lenne az én... anyukám!« * A kedves néninek, muszáj elfordulni, ha nem akar megszégyenülni a kisfiú előtt. Úgy érzi, már nem sok kellene, hogy felkapja és összevissza csókolgassa... de szerencsére jön a kísérő és »meg van mentve« a helyzet. Elválnak. A kisfiú tovább megy és búcsúzóul visszainteget a kedves néninek, akinek két meleg könnycsepp gördül le barna arcán. Az élet, a nagy tanár előveszi noteszét és feljegyzi: »Emberségből jeles ! ÍT« S most menjünk egy lépéssel tovább! A Szekszárd—Siófok útvonalon járó autóbusz a hőgyészi kocsma előtt áll. Az utasok egyrésze kiszáll, mivel a kedves kalauz bácsi közölte, hogy pár percet állunk. Az egyik ablaknál fiatal házaspár ül, az anya ölében egy virgonc kis 1%—2 éves fiúcska. Selypítve közli, hogy: »Na- don csomjacs vagyok!«... mire az apa kiszáll, hogy egy pohár málnát hozzon a kis csöppségnek. Csakhogy az italboltban sokan vannak, s mire nagynehezen kiér a fiatal apa a félig kilotyogott málnával... felbúg a motor... s az autóbusz indulni készül, holott még a kis csöppség sem ivott és a pohár sincs visszavive. A kalauz bácsi, aki látja az eset minden részét, erélyes mozdulattal felemeli a kezét... s a vezető-fülkében megszólal a csengő... várj! A sofőr hátrafordul és mosolyog... az utasok elismerően bólogatnak, s a fiatal anya hálásan néz a kalauz bácsira. Az autóbusz áll... mindenki nézi, hogy a kis csöppség hogyan kor tyolja a hűsítő italt. Megkapó jelenet. Majd az apa visszaszalad a pohárral, s ahogy visszaér becsapódik az ajtó... indulhat a busz! »Köszönjük« — mondja a férfi, miközben hálásan nyújtja a kezét a kedves kalauz bácsinak. »Töcsöny- nyüt« — visszhangozza a kis csöppség nagy derültség közepette. »Nincs mit« — feleli rá a kalauz, A siófoki autóbusz április 26-án, vasárnap, emberség miatt öt percet késett. A »tanár« pedig újra kinyitja a noteszét és ismét felírja szokott gyöngy betűvel, hogy: »Emberségből jeles!« PALÁNKY LÁSZLÓ Emberség ES TECHNIKA Hajószerelvények a Volgán A Volga-parti városok lakói tavaly nyáron érdekes hajóra figyeltek fel. A hajó — akár egy vonat — több „vagonból” állt. Valóságos szerelvény közlekedett a folyón. Ismeretes, hogy a folyami hajók merülése egy bizonyos határt nem léphet túl. A merülés viszont korlátozza a teherbírást. Ha tehát több árut akarunk szállítani, meg kell hosszabbítani a hajókat. De hogyan haladnak át a hosszú hajók a folyók tekervényein? Leningrádi hajóépítők tanulmányozták ezt a problémát és elhatá- xózták, hogy „hajó-szerelvényt” állítanak össze, amely egymástól független, de egybekapcsolt úszó egységekből áll. Ezt próbálták ki a Volgán. A szovjet folyamhajózási tudományos kutatóintézet munkatársai jelenleg 9000 tonna teherbírású hajószerelvény összeállításán dolgoznak, de már kísérleteznek 22 000 tonna teherbírású szerelvénnyel is. A kígyóharapás tudora a kvantungi orvosi főiskolán A 74 éves Szio-seng szülőföldjén, Vucsuan megyében sok évtizedes tapasztalatot szerzett a kígyómarás gyógyításában. Ezen a vidéken különféle mérges kigyófajták hemzsegnek, és Szio-seng évtizedek óta több mint 3000 megmart ember életét mentette meg. Vagy húszféle fűből készíti a gyógyításhoz szükséges orvosságokat és még a legmérgesebb kígyók áldozatait is meggyógyítja. Kvantung tartomány egyik orvosi főiskolája és modern kórháza alkalmazta a kígyómarás gyakorlott tudorát, aki most a főiskola kutatólaboratóriumában tanácsokkal szolgál a gyógyszerészeti kutatócsoportnak. Telefonkábel a Föld körül A Brit Nemzetközösség országainak Montrealban megtartott' gazdasági konferenciáján megvizsgálták azt a tervezetet, amely a Nemzetközösség országait egyetlen telefonvezetékkel kötné össze. A telefonvezeték végighaladna Anglián, Kanadán, Uj-Zé- iandon, Ausztrálián, Malájföldön, Indián, Pakisztánon, Ceylonon, Kenyán, Dél-Afrikán stb., vagyis tulajdonképpen megkerülné a Földet. A vezeték hossza 30 ezer tengeri mérföld lenne. Az építést 10 esztendőre tervezik. Az Angliát és Kanadát összekötő első szakasz építését 1861-re befejezik. Űj műgumi — a kaucsuk veszélyes versenytársa A német butadién és izoprén, valamint az amerikai G. R. S. után a losangelesi Shell Chemical Corp. laboratóriumaiból új műgumi került ki: a poly-izoprén. Az U. S. Rubber Co. már meg is kezdte a felhasználását gépkocsiabroncsok gyártásánál. Az eddig gyártott mű gumiféleségek árban megállták ugyan a helyüket a természetes kaucsuk mellett, de sokkal kisebb ellenállást mutattak a kopással és a hővel szemben. Az új polyizoprén gyártmányok ára versenyképes, ugyanakkor minőség tekintetében is felveszik a versenyt a természetes kaucsukkal. Jelenleg a napi termelés 5 tonna, de hamarosan évente 15—20 ezer tonna készül belőle. A polyizoprén kiválóan alkalmas nehéz járművek abroncsainak gyártására, kezdve a tehergépkocsiktól egészen a bulldózerig és a repülőgépig. Halászat „porszívóval” Az Egyesült Államokban új halászati módszert alkalmaznak, amely a porszívó elvén alapul. Elektromos árammal működő szivattyúval hosz- szabb gumicsőbe szívják a tengervizet, honnan a beszívott halak közvetlenül a gyűjtőkosárba kerülnek, a víz pedig kifolyik. Az Egyesült Államok északkeleti partvidékén ezzel a módszerrel percenként mintegy három tonna heringet fognak. Orvosi műszerek műanyagból Nemx'ég műanyagból (mipolan) készült hajlékony szondák használatát kezdték meg a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Főiskola orr-, fül-, gégeklinikáján. Az új szondák segítségével olyan gyógykezeléseket sikerült végrehajtani, amelyekhez eddig feltétlenül műtétre volt szükség. Antibioticum a hangyasavban Louisiana állam egyetemének két kutatója felfedezte, hogy a hangyasavban nagyerejű antibioticum található. Most kísérleteznek az új an- tibioticummal, amely mindenesetre máris magyarázatát adja annak, hogy a hangyacsípés sohasem mérgesedik el. Mozgó zsöllyék a jövő színházában Raimond Doblhoff augsburgi építész újszerű tervet készített a jövő színházának nézőteréről. Az ülőhelyeket villanymotor mozgatná aszerint, hogy a nézőteret körülvevő színpad melyik részén folyik a cselekmény. Doblhoff az új színházat a film kifejezőeszközeinek figyelembevételével képzeli el. A monológokhoz, párbeszédekhez a nézőtér székeit egészen közel vinnék a színpadhoz, ahogy a moziban a premierplan a szereplőket hozza közel a nézőhöz. A tömegjelenetekhez viszont kellő távlatot biztosítana a mozgó szék és így a néző átfogóbb képet kapna a színpadi cselekményről. Dolbhoff több né met város «tanácsával tárgyal színházának megvalósításáról. Erőmű a Föld mélyének melegével Az első földalatti hőenergiával működő szovjet erőművet a Kamcsatka- félsziget délnyugati részén, a pau- zseti hőforrások környékén építik fel. Ezen a területen már felállították a Szovjet Tudományos Akadémia különleges kutatóállomását. A tervek szerint a föld mélyén található forró víz és gőz, fúrótornyokban jut a felszínre. Az első kísérleti torony fúróberendezése már 500 méter mélyre hatolt le. Ebben a mélységben a víz hőfoka 200 fok. Kamcsatka híres rendkívül aktív vulkanikus talajáról. Vulkanikus energiáját nemcsak a tűzhányó hegyek, hanem a félsziget mintegy 100 hőforrása is bizonyítja. Sok helyen olyan forró a talaj, hogy még télen sem marad meg rajta a hó, viszont egész évben zöldell a fű. A vírustan problémáiról A Szovjet Orvostudományi Akadémia vírustani intézetének XII. tudományos ülésszaka nemrégiben nyílt meg Moszkvában. Pavel Koszjakov professzor, az intézet igazgatója elmondotta, hogy az utóbbi években a szovjet kutatók eredményesen tanulmányozták a vírusok felépítését. Olyan módszereket dolgozták ki, ame lyekkel biokémiai úton fehérjékre és nuklein-savakra bonthatják a vírusokat. Hasonló sikereket értek el a vírusok kezdeti aktivitásának kutatásában is. Az így nyert tapasztalatok felhasználásával lehetővé válik a vírusok működésének ellenőrzése. A tudományos ülésszakon több mint 50 beszámoló foglalkozik a vírusok természetével, a vírusos megbetegedések történetével, a vírusokkal szembeni immunitásai és a vírusos fertőzések kórmegállapításával. Csőrepedés „gyógyítása” izotóppal Stockholmban az elmúlt napokban első ízben alkalmaztak radioaktív izotópokat annak megállapítására, hogy a város vízhálózatának fővezetékében hol történt csőrepedés. Stockholm két nagy iparvállalata tíz napon át vízellátás nélkül maradt, mivel nem tudták megállapítani, hol a hiba a fővezetékben. Tekintettel arra, hogy az egyik főútvonal alatt húzódó vezeték feltárásához igen hosszú szakaszon kellett volna utat bontani, úgy oldották meg a problémát, hogy egy radioaktív nátriumkészítményt szivattyúztak a csővezetékbe, majd Geiger-számlálóvaí végigmentek a vezeték felett. Ahol a számláló erősen kilengett, megtalálták a vízvezetékben a csőrepedést. A radioaktív, fertőzött csöveket utóbb erős öblítéssel ismét megtisztították. iDPi^ pászior...
