Tolna Megyei Népújság, 1959. május (4. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-24 / 120. szám

* r J9.Í9. május 21. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Pért©s©p@rt©k esz üzemben Mindenütt, de a termelő üze­miekben különösen nagy szerepük van a pártcsoportoknak, mert Igen fontos eszközei a termelési feladatokra mozgósításnak, an­nak, hogy nemcsak a nagy, de a napi politikai kérdésekben is ki­alakítsák a kommunisták az egy­séges állásfoglalást, így foglalkoz­hassanak a pártonkívüliekkel nap mint nap. De nem utolsósorban fontos a pártcsoport tevékenysé­ge a kommunisták nevelésében, a rendszeres pártmunka miatt is. Nézzük még, ennek tükrében milyen képet mutatnak a Simon- tornyai Bőrgyár üzemi MSZMP- szervezetének pártcsoportjai? Az MDP-hez viszonyítva nincs sck párttagjuk, de nagyobb az akti­vitás­A párttitkár tájékoztatása szerint a több mint száz párt­tag mintegy 70 százalékának van pártmunkája. A munkahelyi megosztást alapul véve tíz pártcsoportjuk van, a műhelyekben együvé vannak be­osztva a munkás és értelmiségi párttagok. Ritkán ugyan, de két-három havonként üléseznek a pártcso­portok különféle napirenddel, Ipy egy-egy alkalommal megbeszél­ték az üzemrészek közötti ver­seny beindulását, az üzemi tanács megalakulása előtti feladatokat, a párt Központi Bizottsága ez- év márciusi határozatából a kom­munisták teendőit, a napokban pedig a kongresszusi versennyel foglalkoznak. Ha szükséges, mást is napirendre tűznek. így a vixos- üzem kommunistái külön megbe­szélték Őri Mihály elvtárs mu­lasztásait, mert elmaradt a tag­díjjal, nem járt taggyűlésekre és ma már semmi probléma nincs vele. A jó közszellemet mutatja az is, amikor az adminisztratív dolgozók pártcsoportjánál két elvtársnak egyszeri taggyű­lési távolmaradását csoport­juk csaknem minden tagja szóvátetfe. Simontornyán sajátos módszert alakítottak ki a pártcsoportok vezetésénél, a választott pártbí- zalmi mellett minden pártcso- porlnak van kijelölt vezetője is. Ezt náluk indokolttá tette, hogy több műszakban dolgoznak, meg­lehetősen szerteszét dolgoznak a kommunisták, nagy az üzemrész is és így — egybehangzó vélemé­nyek szerint — eredményesebb a párttagok nevelése és a párton- kívüliek mozgósítása. Jól kiala­kult a munkamegosztás. A párt­csoportvezetők főként a felvilá­gosító, nevelő munkával foglal­koznak, míg a pártbizalmiak vég­zik a kiértesítést és a bélyegelosz­tást. Bevált ez. és hatékonyabb a politikai munka. Az üzem dolgozóit foglalkozta­tó problémákat a kommunisták nem engedik el a fülük mellett. Amikor a termelőszövetkezc t- fejlesztésről volt szó, tanácsolták, hogy az asszonyok lépjenek be a helybeli, jól gazdálkodó 1sz-be. Megnyugodtak az emberek és nem sokkal' később négy-öt mun­kásfeleség kérte is a tsz-be való felvételét. Időben, gyorsan lesze­relik az időnként lábrakapott rémhíreket. Mivel szükséges volt, beszélnek arról is, hogy az ellen- forradalom idején tett meggon­dolatlan kijelentéseket jó terme­léssel. becsületes helytállással helyre lehet hozni, nem éri bán- tódás azokat, akik csak ebben ludasak. Van-e fejlődés? A párt csoportokban folyó ha­tékonyabb politikai munka Bregovies Mihály, a gyár pártfiíkára szerint — nagy­mértékben neveli a párttag­ságot, határozottabban állást foglalnak már egy-egy fel­merülő kérdésben és segíti ez a taggyűléseken is a vitát, a jobb határozathozatalt, azok megalkotását. A meszesműhely kommunistái kezdeményezték, hogy a kong­resszusi verseny keretében a tí­márokból és betanított munká­sokból három munkabrigádot alakítsanak meghatározott céllal. A jó politikai munkát az is bizo­nyítja, hogy innen kérik legtöb­ben a pártba való felvételüket, most is van négy-öt munkás je­lentkezőjük. A krómos gyárrész­legben néha nehéz összehozni a pártcsoportot, mivel három mű­szakban dolgoznak. A pártbizal­mi és a pártcsoportvezető együt­tesen, rendszeresen felkeresik a párttagokat, beszélgetnek velük a termelési nehézségekről és egyéb feladatokról. Mikor arról érdeklődünk, hogy A kisipari szövetkezetek munkájának javításáról tárgyalt a KISZÖV választmánya A megye kisipari szövetkezetei 1959 első negyedévi termelési elő irányzataikat nem teljesítették. Április 10-én megbeszélték a sző vetkezetek előtt álló részfeladato kát, míg tegnap került sor a KISZÖV választmányának ülésé­re. Az ülésen részt vettek kis­ipari szövetkezeti vezetők és ta­gok. A tanácskozáson az OKISZ küldötte is megjelent. Az április 10-i tanácskozáson még a mér­legadatok nem álltak rendelke­zésre, így a negyedéves munka részletes értékelésére csak most kerülhetett sor. Gyerő András a KISZÖV Tol­na megyei elnöke tartatta a mun kaértékelő beszámolót. Elmon­dotta, hogy a megye kisipari sző vetkezetei az első negyedéves tér vet 87 százalékra teljesítették, 100 százalékos létszám és 97 szá­zalékos béralap felhasználással. A vasipari szövetkezetek 67, míg a szolgáltatóipar 106 százalékos termelési eredménye között fog­lalnak helyett a többi iparágak az értékelés szerint A tervek nem teljesítése, a lemaradás ab­szolút számban több mint egy millió forintot tesz ki. Az első negyedéves rossz termelési ered­ményben a tervfeladat összetételé nek megváltozása és különösen az új termelői árrendszer életbe­lépése is közrejátszott. A szövet­kezetekben lévő egvéb gazdasági szervezési jellegű hibák ezt még csak fokozták. S így a megyei sző vetkezetek még az április havi tervet sem tudták teljesíteni. A beszámoló . után a KSZKBI megvei elnöke tartott beszámolót majd vita következett. A vitában felszólaló választmányi tagok a munka megjavításának módjairól szükségességéről beszéltek. megbeszélik-e a pártcsoportgyű- léseken a kommunisták társadal­mi munkáját, kiderül, hogy ez nem történik meg. Ez pedig hv s: - nos lenne, helyes a pártmunkát is a pártcsoportokra építeni. Var­ga Lajos a krómos kikészítő p:í>t- csoportvezetője szerint náluk ugyan tudják, ki hogy végzi a pártmunkát, Sárkány Ferenc a KlSZ-mun- ka lelke, Sörös és Harcos elv- társak sokat és íól politizál­nak, vitatkoznak (ez igaz is), de nem szokták kü­lön megbeszélni ezt a pártcso­portban. Helyes lenne pedig, ha mindenütt számontartanák, ki­nek mi a pártmunkása, időnkén1 beszámoltatnák őket, így segíthet­né a pártcsoport tanácsaival is az egy-egy munkaterületen társadal­mi munkával megbízott elvtársat. Somi Benjam'nné Még április legelején, a II. Or szagos Úttörőt a! ál kozó idején ; dombóvári járás úttörő csapata is küldtek egy-egy pajtást Buda pestre, akiket nagy szeretettel fo gadtak a XV. kerületi testvér- csapatok úttörői. Azóta is tart­ják a barátságot amit bizonyít az is, hogy a hónap végén Dom­bóváréit megrendezésre kerülő út törőtalálkozón 22 budapesti paj­tás is résztveoz. A találkozó nem­zetközi jellegű lesz, mert szov­jet pionírok is jelen lesznek az úttörők ünnepén. A járás úttörői ajándékkal kedveskednek majd a budapesti és a szovjet vendé­geiknek. A találkozón minden bizannyal megnyeri majd a dombóváriak tetszését a szekszárdi úttörő ze­nekar bemutatkozása, amely má jus elsején Szekszárdon lépett műsorával először a nyilvánosság elé. A találkozó első napján a já­rási művelődési házban úttörő- kiállítás nyílik, majd levetítik a II. Országos ~ Úttörő találkozóról készült filmet. Este a .szabadtéri színpadon tábortüzet gyújtanak á fiatalok, majd az úttörők és ’ a KISZ fiatalok műsora következik. Vasárnap, 31-én, délelőtt nagy szabású seregszemlének lehetnek tanúi a dombóváriak. A község főterén sorakozik majd fel a közel 1500 úttörő. Az ünnepi be­szédek, köszöntők elhangzása után az MSZMP Dombóvári Já­rási Bizottsága vörös és nemzeti- színű selyemzászlót adományoz a a járás úttörőinek. A gyönki Petőfi Tsz-ben mégvitatták as új alapszabály min tát Sürgető a munka a gyönki Pe­tőfi Tsz-ben. A tsz tagjai reggeltől estig keményen dolgoznak a ma­gasabb terméshozamok elérésé­ért, az egyes növényápolási mun­kák időbeni elvégzéséért. Igyekez­ni kell, mert a hét eleji kiadós eső után a növények gyors fejlő­désével együtt nő a gaz, a gyom is. Ennek ellenére szerdái a fér­fiak javaslatára az asszonyok ko­rábban mentek haza vacsorát főzni, mert május 20-án este köz­gyűlést tartottak, ahol az alap­szabálymintát tárgyalták meg. A gyönki Petőfi Tsz tagjai ez alkalommal is éltek a szövetkezeti tagok jogaival és kötelességeivel. A közgyűlésen csaknem teljes volt a létszám. Horváth Károly, a tsz könyvelője ismertette az alap­szabályminta pontjait és a vezető­ség javaslatát, majd a szövetkezeti demokrácia széles alkalmazásával megindult a vita, amelynek alap­ján meghozták a határozatokat. „A szülő nőket szülés előtt és szülés után hat-hatheti időtarta­lomra minden munka alól felment jük és erre az időre minden nap­ra, a vasárnapot is beleértve, 0,75 munkaegységet írunk a javukra. Annak a tsz-tagnak pedig, akit a közgyűlés iskolára vagy tanfo­lyamra küld, távolléte idejére az utolsó hathónapi átlag munkaegy­ségének 75 százalékát írjuk jóvá. Termelőszövetkezetünkben a be­hozott vagyontárgyak igás, te- nyész- és növendékállatok, vala­mint a gazdasági felszerelések ér­tékének 30 százalékát a fel nem osztható szövetkezeti alap javára levonjuk.” A közgyűlés foglalkozott a ta­gok által bevitt takarmány, vető­mag és épületek értékének kifi­zetésével is, amelyeket egy éven belül levonás nélkül teljes egészé­ben kifizetnek. A földjáradék mértékét a közgyűlés úgy állapí­totta meg, hogy a bevitt föld ka- tasztrális tiszta jövedelmének minden aranykoronája után 5 ki­logramm búza állami felvásárlási forint értékének megfelelő össze­get biztosítanak. A gazdasági kérdésekkel kap­csolatos határozatok mellett fog­lalkoztak a szociális problémákkal is. Annak a tagnak, aki 31 napnál tovább beteg, s munkaképtelen­ségét az orvos igazolja, betegse­gély címén a munkaképtelenség minden napjára, az ünnepeket is beleértve, 0,4 munkaegységet ál­lapítottak meg. Elhalálozás ese­tén temetkezési segély címén 15 munkaegységnek megfelelő össze­get adnak. A közgyűlésen részt­vevő tsz-tagok egy sor egyéb kér­désben is egyhangúan döntöttek, így például a háztáji gazdaság nagyságáról, a munkarend kiala­kításáról. valamint a közgyűlések és vezetőségi ülések tartásáról. A határozat értelmében közgyűlése­ket háromhavonként, vezetőségi üléseket pedig kéthetenként tar­tanak. _ Agyönki Petőfi Tsz tagjai fele­lősségük tudatában vitatták meg az alapszabályminta pontjait, s közösen döntöttek arról, hogy a hozott határozatokat betűről be­tűre be is tartják, Pozsonyiné Az unoka, a 85 éves nagymama és a bíró véleménye A dombóvári járásbíróság dr. Dombai István tanácsa polgári peres ügyet tárgyalt, olyat, amelyhez hasonló eset — sajnos — elég gyakran megtörténik és ezért a tanulságok miatt a nyil­vánosság előtt is kell vele foglal­kozni. Az ügy lényege röviden az volt, hogy egy 85 éves özvegy né nike keresetet indított unokája ellen tartásdíj fizetésére vak) kö­telezés érdekében. A nénike gyér A dombóvári „bútorgyár“ Hét és fél esztendővel ezelőtt határozta el tizennégy dombó­vári asztalos, hogy szövetkeze­tét alakít. Ma már — az ipari tanulókkal együtt — ötvenket- ten vannak ebben a »legfiata­labb« dombóvári üzemben, a Szuhai-dombon. A szövetkezet már öregnek számít, de az ú) üzemház alig pár hónapos, az év elején kezdték meg benne a termelőmunkát. — Bizony már nagyon kel­lett ez az új üzemház — mond­ja Bernát József, a szövetkezet elnöke. —> A régi helyünkön hét kis helyiségünk volt. söté­tek, egészségtelenek■ Egész nap százas égőkkel kellett világíta­ni, hogy dolgozni tudjunk. Ta­valy aztán sikerült megkezde­ni az építkezést, több, mint fél millió forint hitelt kaptunk be­ruházásra. A Dobóvári Faipari Szövet­kezet főterméke a bútor. Ké­szítenek itt — sorozatban — a kereskedelem részére is háló­bútorokat, — most éppen na­gyobb mennyiségű kombinált- szekrény gyártásról tárgyalnak —, de a lakosság közvetlen megrendelésére is készül bú­tor. XJjváry Jenő, a szövetke­zet műszaki vezetője egy szék tényről kéri a véleményemet, A szép, fényezett bútor nagyon tetszik, de amikor megkérdem, milyen színfurnérral készült, Ujváry elvtárs elmosolyodik. — Nincsen azon semmiféle furnér. A politúr alatti erezel is itt készült, a műhelyben. Kiderül, hogy ez a műszaki i'ezet&nek legfiatalabb újítás':. Fényezett bútor készítés, fur­nér nélkül, festett alapozással. Az újító, — aki már eddig is több kisebb-nagyobb jelentő­ségű újítással, ésszerűsítéssel segítette a termelés megjavítá­sát — még kisiparos korában rájött, hogy az az alapfesték- összeállítás, amit ő a festett bútorhoz szokott néha alkal­mazni, politúrozáshoz is meg­felel. A szövetkezetben aztán tökéletesítette az eljárást, majd amikor kész volt, hivatalosan is beadta újításnak. Az így ké­szült fényezett bútorhoz nincs szükség a drága, importált szín furnérra, használatban pedig nem fordul elő, hogy egy kis nedvességtől — amire a fénye zett bútor nagyon kényes, le- válik a furnér. Így olcsóbb is lehet a bútor és szakember le­gyen a talpán, aki megmondja, hogy a politúr alatt csak alap­festés és mesterséges »erezet« van. Amikor az idei és távolabbi tervekről érdeklődöm, Bernáth elvtárs elmondja, hogy ötven garnitúra hálóbútort vállaltak az idén terven felül. Ebből har­minc már elkészült és ma már arról beszélnek a szövetkezet tagjai, hogy az év végéig meg lesz a nyolcvan is. Azért megy jól a munka, mert áttérték a két műszakra, így több a hely, a termelékenység is magasabb. Tovább fejlesztik a. szövetkeze­tei — most már elsősorban sa­ját nevelésű szakemberekkel, — ugyanis nyolc ipari tanuló­juk van jelenleg is Az őszre beszereznek egy fényezőgépet, ezzel is növelik a termelékeny séget. A következő években pedig? — Építkezni tovább. Hely van a terjeszkedésre, a bútorra szükség van, remélik, pénz is lesz a beruházásra, ami hez ők is segítenek. Tavaly ugyanis 130 ezer forintot tett ki a szövetkezet tiszta jövedel­me, ebből az előírt 35 helyett 62 százalékot fordítottak a tar­talékalapra, így is jutott min­denkinek félhavi fizetésnek megfelelő osztalék. Lehetett volna több is, de a tagok fon­tosabbnak tartják a szövetke­zet fejlesztését, vagyonának nö velését. : A /. meke elhalt, így a családból rajta lavul az unokák maradtak, akik már szintén felnőttek. A férfi unoka 29 éves, nála lakott az öreg nénike. Az unoka 16 éves volt, amikor teljesen árva ma­radt^ s attól kezdve a nagymama gondozta. Ö örökölte a szülőktől a vagyon megfelelő részét is, ami nGlk jelentős része a nagyszülők hagyatékából Származott. Ami­kor azonban felnőtt, megnősült, már »nem volt szüksége«, a nagy mamára, az egyre inkább »teher« lett a családban annál is inkább, mivel a nagymama öregségénél fogva valóban munkaképtelenné vált. Végül is a szó teljes értel­mében véve elzavarta a háztól a 85 éves nagymamát. „Mi a véleménye egy ilyen eset rol a bírónak? Dr. Dombai Ist­ván ezt válaszolta: — A bíróság a véleményét ki­fejezte mindenekelőtt azzal, hogy 300 forintos havi tartási kötele­zettséget állapított meg. Én a ma gam részéről, mint emijer és mint bíró a legmesszebbmenőkig elíté­lem az ilyen hálátlan emberekét; Ez a szegény öreg néni egész éle­teben dolgozott, gyűjtögetett a sajat megélhetésük mellett min­denekelőtt azért, hogy valamit hagyhasson a gyermekére. Gyer­meke fiatalon meghalt, ott ma­rad annak a gyermeke, aki örök­li a vagyont. Ez a gyermek — az unoka — pedig hálátlan, úgy vi­selkedik a munkaképtelen nagy­mamával, hogy azon csak meg. botrankozhat a józan gondolko­dású ember, noha neki köteles­sége az eltartása. Jellemző, hogy a tárgyaláson tanúként hallgat­tunk ki egy olyan embert, aki semmiféle rokonságban nincs ez-' zel az öreg nénivel, de miután megismerte a sorsát, megkönnyez te- A legközelebbi élő hozzátarto­zója pedig elzavarta a házától.- Mi a jog szerint tartásdíj fizeté­sére kötelezzük az ilyen embert, a társadalom pedig mélységesen megveti. Tábortűz, kiállítás, \seregszemle, sport- és kultúrműsor a dombóvári úliörőtalálkozóH

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom