Tolna Megyei Népújság, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-30 / 100. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. április 30. „Azért jöttünk Vcsrsób©, hogy hozzájáruljunk a nemzetközi feszültség enyhítéséhez" Gromiko szovjet külügyminiszter pohárköszöntője A varsói kiiiiigyminiszieri értekezlet záróközlenrénye (Folytatás az 1. oldalról.) Varsó. (MTI) Mint már jelentet­tük, kedden este a lengyel kormány fogadást adott a külügyminiszteri ér­tekezlet résztvevői tiszteletére. A fogadáson Cyrankiewicz lengyel miniszterelnök üdvözölte a vendége­ket. A későbbiekben a külföldi tu­dósítók nagy csoportja vette körül Gromiko külügyminisztert és az ér­tekezleten résztvevő többi külügy­minisztert. A nyugati — főként az amerikai és angol — újságírók több kérdést tettek fel Gromikonak, fő­leg az értkezletről kiadott közle­ményre vonatkozóan. Gromiko — A Kommunista Ifjúsági Szövetség Megyei Bizottsága tegnap ülést tar­tott. Az ülésre meghívták több ter­melőszövetkezeti KISZ-szervezet tit­kárát is. Az ülés fő napirendi pontjaként a falusi ifjúsági szervezetek tevé­kenységét, feladatát a termelőszö­vetkezeti mozgalom nagyarányú fel lendülésével kapcsolatban, s általá­ban a falusi szervezetek helyzetét vitatták meg. Siklósi Imre, a KISZ megyei vég­rehajtó bizottságának titkára mon­dott beszámolót. A beszámoló fog­lalkozott a decemberi párthatározat nyomán hatalmasarányú fejlődésnek indult termelőszövetkezeti mozga­lommal, azzal, hogy a fiatalok mi­lyen részt vállaltak a szervezés mun kájából. Megemlítette a beszámoló, hogy nagyon sok KISZ tag a szüleit megelőzve;, nem egyszer azok akara­ta ellenére, az elsők között lépett a termelőszövetkezetbe. Majd azzal foglalkozott a beszá­moló, hogy az ifjúsági szervezetek­nek milyen segítséget kell adni a termelőszövetkezetek megszilárdítá­figyelembe véve a nagy érdeklődést, pohárköszöntőjében adott választ. Beszéde elején megköszönte a lengyel kormány vendégszeretetét, majd a következőket mondotta: — Bizonyos idő óta egyes nyugati lapokban felteszik a kérdést, mi cél­ból ül össze a szocialista országok külügyminisztereinek értekezlete. Mi ebből nem csinálunk titkot. Az­ért jöttünk Varsóba, hogy a genfi értekezlet előtt összeegyeztessük ál­láspontunkat. Kollégáimmal egyetér tésben elmondhatom, hogy összejö­vetelünk titka nem egyéb — mivel ez a lényege a Szovjetunió, a Len­kifejezték: helyeslik a párt Közpon­ti Bizottsága és a szovjet kormány tevékenységét, amely a kommuniz­musnak országunkban való elmélyí­tésére, a béke és a nemzetközi biz­tonság megerősítésére irányul, kö­szönöm a személyemhez intézett jó­kívánságokat. Kedves elvtársak, meg lehetnek győződve arról — írja levelében be­fejezésül Hruscsov —, hogy erőmet nem kímélem szeretett kommunista pártunk, a szovjet nép, a világbéke megerősítése szolgálatában. Párizs: (MTI) De Gaulle tábor­nok kedden délután fogadta Herter amerikai külügyminisztert, aki első­nek érkezett a francia fővárosba a szerdán kezdődő nyugati külügymi­niszteri értekezlet résztvevői közül. fsához, hogyan kell nevelni az em­bereket, főleg a fiatalokat, hogy az egyéni gondolkodásmód helyébe a közösségi gondolkodásmód lépjen. Az ifjúsági szervezetek feladata az is, hogy a fiatalokkal megértessék, nem kell elmenni az iparba dolgoz­ni, megtalálhatják helyüket a szö­vetkezetben is. Sőt, a következőkben igen sok fiatalt kell elküldeni szak­iskolákra, szaktanfolyamra, kiképez­ni őket az új mezőgazdasági gépek kezelésére. Siklósi elvtárs részletesen foglal­kozott a KISZ-szervezetek tenni­valóival, többek között a kulturális- és sporttevékenységgel, a Világ If­júsági Találkozó előkészületeivel. A beszámolót követően számos hozzászóló — Metz István, Bársony Róbertné, Bézi László, Simon Jó­zsef, Samu Lajos, Schultz József — és még mások — mondotta el ész­revételét, javaslatát a KlSZ-szerve- zetek további feladataival kapcsolat bán. Az ülés ezután megválasztotta a megyei revíziós bizottságot, és egyéb szervezeti kérdésekkel foglalkozott. gyei Népköztársaság és a többi szo­cialista ország politikájának — mint az, hogy hozájáruljunk a nemzetközi fe­szültség enyhítéséhez. Van-e valakinek oka arra, hogy ilyen politikától féljen? Senkinek, aki kívánja a békét, nem kell félnie ettől a politikától. Körülbelül két héttel ezelőtt a nyu gáti államok diplomatái azt mond­ták, nagyon jó lenne, ha a genfi ér­tekezlet előtt egyik fél sem tenne egyoldalú lépéseket, mivel az ilyen lépések zavarnák a genfi értekezle­tet. Ez helyes gondolat volt és egye­zett a mi véleményünkkel is. De mi történik a valóságban? Minél köze­lebb vagyunk a genfi értekezlet nap­jához, annál intenzívebben tesznek egyoldalú lépéseket bizonyos nyu­gati körök. Mit tegyenek tehát azok a kormányok, amelyek komolyan Vették az említett javaslatokat? Hi­szen az egyoldalú lépések, amelyek­hez egyes NATO-államok folyamod­tak, nem segíthetik a küszöbönálló tárgyalások sikerét. A varsói értekezlet eredményé­től egyetlen államnak sem kell tartania, ha valóban a feszült­ség enyhítésére törekszik. Aki a vitás kérdések rendezésén fáradozik, az nem tagadhatja, hogy az olyan kérdések, amelyek az ajtót döngetik — mint a német békeszer­ződés és Nyugat-Berlin kérdése — haladéktalan megoldást követelnek. A varsói értekezlet résztvevői éppen azt javasolják, hogy a genfi értekez­let ezt a két kérdést tárgyalja és oldja meg. Befejezésül Gromiko a genfi ta­nácskozások sikerére, a kérdések megoldására és a nemzetközi hely­zet enyhülésére ürítette poharát. A termelőszövetkezetek gazdasági és szervezeti megerősítése terén végzett kiemelkedő munka elismeré­seként szerdán délelőtt a földműve­lésügyi minisztériumban 378 dolgozó nak nyújtották át a mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetést, illetve a földművelésügyi miniszter dicsérő oklevelét. A kitüntetések átadásánál biztonságának megbízható garanciá­ját jelenti, biztosítja a német nép szuverenitásának teljes helyreállítá­sát1 cs megteremti Németország bé­kés, demokratikus fejlődésének fel­tételeit. Németország ügyének békés rendezése fontos lépést jelentene azon az úton, amely Németországnak békés és demokratikus alapon tör­ténő újraegyesítéséhez vezet. A béke- szerződés mindkét német államra egyenlő kötelezettségeket hárítana és azonos jogokkal ruházná fel őket, ami jó alapot teremtene az NDK és az NSZK közeledésére. A német békeszerződés aláírása egyúttal véget vetne a nyugat-berlini megszállási rendszernek. Az értekezleten képviselt államok úgy vélik, hogy a jelenlegi körülmé­nyek között a berlini kérdés legel­fogadhatóbb megoldása az lenne, ha Nyugat-Berlin szabad város státust kapna, amelynek biztonságát és a külvilággal való akadálytalan kap­csolatát a nagyhatalmak garantálnák az Egyesült Nemzetek Szervezetének részvételével. Az értekezlet részvevői abból indulnak ki, hogy ha valameny nyi érdekelt állam kívánja, lehetsé­ges olyan megállapodás elérése, amely hatékony biztosítékot nyújt Nyugat-Berlin szabad városnak, mint független politikai egységnek a fejlődésre és arra, hogy ennek ügyei be egyetlen állam sem avatkoznék be. Az értekezlet részvevői megállapít­ják, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kormánya nagyban hoz­zájárult a berlini kérdés rendezésére irányuló erőfeszítésekhez. A részve­vők üdvözlik az NDK-nak azt a kész­ségét, hogy teljes mértékben tiszte­letben tartja Nyugat-Berlin szabad város státusát és részt vesz biztonsá­gának szavatolásában. Figyelemre méltó, hogy az utóbbi időben az Egyesült Államok, az NSZK, Olaszország és néhány más NATO-ország gyors intézkedésekkel amerikai rakéta- és atomtámaszpon­tokat létesít a NATO európai tag­államainak területén. Különös figyelmet kell fordítani arra, milyen veszélyes útra lépett e tekintetben a Német Szövetségi Köz­társaság kormánya, amely jelenleg kapkodó intézkedéseket tesz a nyu­gatnémet hadseregnek nukleáris és rakétafegyverekkel való felszerelé­sére. Az NSZK kormánya egyszer­smind fellép minden olyan javaslat ellen, amely a nemzetközi feszültség enyhítésére és a leszerelés kérdései­nek megoldására vezetne, és a többi között ellenzi a közép-európai atom­mentes övezet létesítésére tett len­gyel javaslatot is. A nyugat-európai országok biztonságát komolyan fe­nyegetik a Bundeswehrnek területü­kön elhelyezett katonai támaszpont­jai és fegyverraktárai. Mindezekből ítélve az a törekvés észlelhető, hogy a Kelet és a Nyu­gat képviselőinek küszöbönálló genfi értekezletét kész tények elé állít­sák. A tanácskozáson részvevő áJLl- mok egyhangúlag elítélik ezt a pon­tikát, amely csupán a helyzet bonyo­lítására és a csődöt mondott „erő- politika” folytatására irányul. Azok a NATO-országok, amelyek ilyen tevékenységet folytatnak, rossz szol­gálatot tesznek a béke ügyének álta­lában és nem segítik elő kedvező lég­kör megteremtését a közelgő genfi nemzetközi tárgyalások előtt. Ma­Moszkva. (TASZSZ) Az SZKP. XVI. konferenciája harminc eszten­dővel ezelőtt intézte első munka- verseny-felhívását a szovjet dolgo­jelen volt Dögéi Imre földművelés- ügyi miniszter, Keserű János, az MSZMP Központi Bizottsága mező- gazdasági osztályának helyettes ve­zetője, Tömpe István, a földművelés ügyi miniszter első helyettese, Ke­resztes Mihály, földművelésügyi mi­niszterhelyettes, Kovács Rudolf, a SZÖVOSZ elnökhelyettese. gától értetődik, hogy ezen országok kormányai súlyos felelősséget vállal­nak magukra az ilyen cselekedete­kért és az ilyen politikáért. A külügyminiszterek úgy vélik, hogy a genfi értekezlet sikeres mun­káját nem szolgálhatják azok a kísér­letek', amelyek a német kérdés békés rendezése és Nyugat-Berlin halaszt­hatatlan kérdéseinek megvizsgálását egyéb problémákkal akarják össze­kötni, mint például Németország egyesítésével. Jelenleg, amikor Né­metország területén két önálló né­met állam létezik, Németország egye­sítése belső német ügy, amelyet csak a németek oldhatnak meg az NDK és az NSZK közeledé­sének és megegyezésének útján, bár­miféle külső beavatkozás nélkül. A német békeszerződés megkötését, valamint a berlini kérdés megoldását nem szabad függővé tenni az európai biztonság problémájának megoldásá­tól sem. Mindezek a kérdések egyen­ként önmagukban véve is bonyolul­tak és az, aki egy csomóba köti eze­ket, nyilvánvalóan meg akarja ne­hezíteni a közös határozatok elfoga­dását mind a német békeszerződés és Nyugat-Berlin kérdésében, mind pedig az európai biztonság kérdésé­ben. Az értekezlet részvevői meg van­nak győződve arról, hogy a német békeszerződés előkészítő munkájában nélkülözhetetlen azon országok kép­viselőinek aktív részvétele, amelyek közvetlenül szenvedtek a hitleri Né­metország agressziójától. Az érte­kezett részvevői úgy vélik, hogy biz­tosítani kell Lengyelország és Cseh­szlovákia teljes részvételét a genfi külügyminiszteri értekezleten és a csúcsértekezleten, mint Németország­gal szomszédos olyan államokét, ame­lyek a hitleri agresszió első áldozatai voltak és amelyek saját erejükkel nagymértékben hozzájárultak a kö­zös ellenség szétzúzásához. A külügyminiszteri értekezleten képviselt államok úgy vélik, hogy az NDK és az NSZK képviselőinek jo­guk van elfoglalni az őket megillető helyet a genfi értekezlet tárgyaló- asztalánál. Az értekezlet részvevői kifejezik azt a reményüket, hogy a genfi érte­kezleten képviselt valamennyi ál­lam erőfeszítéseket tesz, hogy az ér­tekezlet sikerrel járjon. A jelen ér­tekezlet részvevői egyszersmind ki­jelentik, hogy kormányuk kész min­den tőle telhetőt megtenni a tanács­kozások sikerének biztosítására. Fel­hívják a nagyhatalmak kormányait és valamennyi európai álla­mot: ne tegyenek semmi olyan intézkedést, amely az európai helyzet kiélezéséhez vezethetne és megrontaná a Kelet és Nyu­gat közötti vitás kérdések tárgyalá­sok útján való megoldásának biztató perspektíváit. Az Albán Népköztársaság, a Bol­gár Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Kínai Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokra­tikus Köztársaság, a Román Népköz- társaság és a Szovjetunió kormányai megingathatatlanul folytatni fogják a harcot a világbékéért és meg vannak győződve arról, hogy ebben a harc­ban a fenyegető új háború ellen küz­dő valamennyi nép támogatását él­vezik. Meggyőződésük, hogy jelenleg megvannak a háború megakadályo­zásának feltételei, hogy biztosítható a tartós béke a földön. zókhoz. Az évforduló alkalmából a Pravda vezércikkben foglalkozik . a munkaverseny legfrissebb eredmé­nyeivel. A Pravda vezércikke rámutat, hogy a május 1-ét megelőző tavaszi napokban örvendetes hírek érkez­tek az ország minden részéből. Vál­lalatok ezrei, sok város, gazdasági terület és egész köztársaságok je­lentik, hogy határidő előtt teljesí­tették a hétéves terv első négy hó­napjának termelési tervét. Amikor a szovjet emberek e napokban érté­kelik hazafias munkájuk eredménye­it, büszkén elmondhatják, hogy a munkaversenjy-mozgalom dicsőséges utat tett meg az első kommunista szombatoktól a kommunista munka­brigádok mozgalmáig. Nyiklfia Hruscsov levele a Pravda szerkesztőségéhez Moszkva: (TASZSZ) Nyikita Hrus­csov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke a Pravdában köz­zétett levelében a legmelegebben megköszöni minden szervezetnek és magánszemélynek a 65. születésnap­ja alkalmából hozzá intézett üd­vözleteket. Egész lelkemből köszönöm a szov­jet elvtársaknak és külföldi bará­tainknak — írja Hruscsov —, hogy ESEMÉNYEK SOROKBAN Moszkva: (TASZSZ) A Szovjet­unióban tartózkodó magyar pártmun kás-küldöttség kedden megkoszorúz­ta Lenin és Sztálin Mauzóleumát. * Lhasza: (Uj Kína) Tibetben a kungtehlini kolostorban a lázadók két titkos üzenetének eredeti fogal­mazványát találták meg. Az üzene­teket a tibeti reakciósok Sagob-Pa- nak, a lázadók irányítójának küld­ték Kalimpongba. E két titkos üze­net kétségbevonhatatlanul bizonyít­ja: a tibeti lázadást Kalimpongból irányították. Az egyik levél utasítá­sokat tartalmaz, a másik pedig tá­mogatást kér a lázadók számára. * New York: (Reuter) Montgomery tábornagy — aki mint ismeretes, kedden Moszkvába utazott — a Co­lumbia Broadcasting egyetemnek adott televíziós interjújában kérdé­sekre válaszolva élesen bírálta az amerikai vezetőket. A csúcsértekezletről az angol tá­bornagy kijelentette, nem ért egyet Eisenhower elnöknek azzal a szán­dékával, hogy csak akkor vesz részt a kormányfői találkozón, ha bizo­nyos eredmény biztosítottnak lát­szik. Montgomery javasolta, hogy valósítsák meg a fegyveres erők »rit kilósának« folyamatát Európában, s ezzel egyidejűleg vonják ki az ame­rikai és az angol haderőket Nyugat- Németországból, a szovjet csapato­kat pedig az NDK-ból. Ülést tartott a megyei KISZ V. B. Amerikai frontharcosok üzenete szovjet frontharcosokhoz New York: (TASZSZ) A múlt év­ben Philadelphiában megalakult »Baráti kezek« elnevezésű amerikai frontharcos szervezet a közelgő győ zelem napja, május 9-e alkalmából üzenetet intézett a szovjet fronthar­cosokhoz. Az üzenet hangsúlyozza, hogy a frontharcosoknak összefogott B pekingi sajti a magyar párt- és Peking: (Uj Kína) A szerdai pe­kingi lapok vezércikkekben üdvöz­lik a Münnich Ferenc miniszterel­nök vezetésével Kínába érkezett magyar párt- és kormányküldöttsé­get. A lapok közlik a magyar mi­niszterelnök fényképét és rövid élet­rajzát. A Renmin Ribao vezércikke Kína és Magyarország gazdasági és kultu­erővel kell küzdeniük a béke meg­szilárdításáért. Közli, sok amerikai frontharcos nyáron a Szovjetunióba készül, hogy megismerkedjék és ba­ráti kapcsolatokat építsen ki az egy­kori szovjet frontharcosokkal és csa ládjukkal. melegen üdvözli kormányküldöttséget rális együttműködéséről, kölcsönös segítségnyújtásáról emlékezik meg. A Renmin Ribao elismeréssel ír­ja, hogy a hősies magyar nép a fel- szabadulás óta eltelt 14 esztendőben ragyogó sikereket ért el a szocializ­mus építésében. Az MSZMP és a magyar nép ki­veszi részét a Szovjetunió vezette szocialista tábor egységének meg- védelmezéséből és megerősítéséből, szembeszáll a mai revizionizmussal és megvédelmezi a marxizmus—leni- nizmus tisztaságát. A magyar küldöttség — folytatja a lap i— baráti megbeszéléseket foly tat majd a kínai párt- és kormány- vezetőkkel. Határozott meggyőződé­sünk, hogy a magyar párt- és kor­mányküldöttség látogatása, vala­mint a magyar és a kínai párt- és kormányvezetők tanácskozásai meg­erősítik a két ország népének és pártjának örök, töretlen barátságát és egységét — fejeződik be a Renmin Ribao vezércikke. Kitüntették a termelőszövetkezetek gazdasági és szervezeti megerősítésén legeredményesebben munkálkodó dolgozókat Harmincéves a szovjet munkaverseny-moxgalom

Next

/
Oldalképek
Tartalom