Tolna Megyei Népújság, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-15 / 87. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! fOl Tan* rí IV. évfolyam, 87. szám. YÄR SZC^IAKiJSTAléfXíNKÁRPÁRá& ÉS . A TANÁ€S€»K ÄRA 50 FILLÉR Szerda, 1959. április 15. Megindult a vegyszeres gyomirtás, vetik a kukoricát, befejezték a zab, árpa, borsó vetését A megyei tanács mezőgazdasági osztályának főagronómusa, Reményi Rezső az alábbiakban tájékoztatta lapunk munkatársát a termelőszövetkezetekben és egyéni gazdaságokban folyó tavaszi munkákról. A napokban indult meg a termelő- szövetkezetek földjein a vegyszeres gyomirtás. A tervek szerint 5000 holdon végeznek a növényvédő állomás dolgozói vegyszeres gyomirtást, amelynek eredménye a becslések szerint 2—3 mázsás holdankénti többlettermést jelent majd. Az időjárás kedvező a tavaszi munkákra. Az elmúlt .héten 30 milliméter csapadék esett megyénkben. Az őszi növényápolást 54 ezer holdon végezték el. Az idén több műtrágyát használnak fel, mint tavaly. A holdanként felhasznált nitrogéntartalmú műtrágya átlagosan 70 kilogramm. A hengerezést a termelő- szövetkezetek befejezték, az egyéni gazdaságokban 90 százaléknál tartanak. Az őszi vetések fogasolását a termelőszövetkezetek 80 százalékra, az egyéni gazdák 70 százalékra teljesítették. A megye 65 vagon hibridkukoricát kapott, ebből már 56 vagonnal szétosztottak a termelők között. A még meglevő 9 vagonból bőven jut az igénylőknek. Az idén korábban kezdték a pillangósok vetését. A termelőszövetkezetek földjein eddig már 6000 holdon vetettek lucernát és vörösherét. Előreláthatóan a régi és újonnan alakult tsz-ekben a szántóterületnek legalább 15 százalékát pillangósnövénnyel vetik be. A tavaszi árpa, zab és borsó vetése befejeződött. A napraforgó, cukorrépa, takarmányrépa vetését, ha kedvező időjárás lesz, a héten fejezik be. Burgonyát 6200 holdon ültettek el eddig. Ha a burgonyaültetés üteme nem lassú, akkor április 20-ra befejezik. Megkezdték a kukorica és rostkender vetését Ä. A talaj hőmérséklete 12 C fok körül van, tehát alkalmas, a késői tavaszi növények vetésére is — fejezte be nyilatkozatát Reményi Rezső. A Juhé-pusztai Állami Gazdaságban közel 80 000 naposcsirkét, 11570 előnevelt csirkét és 12 764 rántanivaló csirkét adtak el eddig A megye egyik legnagyobb baromfi telepe a Juhé-pusztai Állami Gazdaságban van. Mióta kitavaszodott, naponta ezrével viszik innen a naposcsirkéket. Eddig az állami gazdaságból 78 442 naposcsirkét adtak el termelőszövetkezeteknek és egyéni termelőknek. Szerződése van az állami gazdaságnak a termelőszövetkezetekkel, hogy 100 000 naposcsirkét .szállítanak közvetlen a termelő- szövetkezeteknek. Ennek nagyobbik részét majd a közeli hetekben szállítják el a termelőszövetkezetek. Az állami gazdaságból előnevelt csirkéket is szállítottak és még szállítanak is. A könyvelés kimutatása szerint eddig 11 570 előnevelt csirkét adtak továbbtenyéfcztére. Húsvétra pedig rántanivaló csirkéket is küldött a fogyasztóknak az állami gazdaság. 4884 kiló súlyban 12 764 rántanivaló csirkét küldtek Budapestre. A rántanivaló csirkék nevelése most is folyik, pünkösdre ismét több ezret szállítanak Budapestre, Népművészeti boltot Szekszárdra! Ez a harmadik cikk, amely annak érdekében íródik, hogy Szek- szárdon, a Sárköz, Sióagárd és Bogyiszló tőszomszédságában, nem messze a Kapós-mente néprajzi vi dékétől, nyissanak végre népművészeti boltot. A sárközi községekben kiválóan működő háziipari és nép- művészeti szövetkezet van, tagjainak munkái úgyszólván az egész világra eljutnak, többek között a brüsszeli világkiállításon is sikert arattak. A sióagárdi háziipari szövetkezet készítményeit a néhány nappal ezelőtt nagy sikerrel megrendezett kiállításukon a külkeres kedelmi vállalatok megvásárolták s úgy tudom megrendeléseket is kapott a szövetkezet. Sok embert ismerek, aki Pécsett jártában soha nem mulasztja el, hogy az ottani népművészeti boltban valamely sárközi motívummal díszített ajándéktárgyat vásároljon. Szekszárdon jártában ugyanis ilyesmire nincs módja, mert a Népbolt egyik üzlete árusít ugyan már — és ez sem lebecsülendő eredmény — szőtteseket, párnákat, de apróbb ajándéktárgyakat nem. A teendő nagyon is kézenfekvő. Szekszárdon is meg kell nyitni egy népművészeti boltot. Az áruellátást meg lehetne szervezni, helyiséget szerezni sem megoldatlan fel adat, az érdeklődést pedig nyugodt szívvel bízzák a közönségre. Sőt a népművészeti tárgyak mellett ebben a boltban akár a Tolna megyei képzőművészek — a Képzőművészeti Alap által természete sen zsűrizett és árusításra jóváhagyott — képeit is lehetne árulni. Ez a harmadik cikk, amit a népművészeti bolt érdekében írunk. Az előbbi kettőnek nem volt foganatja, reméljük ez a harmadik riem marad pusztába kiáltott szó, talán sikerül némi érdeklődést kelteni a Népbolt, vagy földművesszövetkez/et vezetőiben a gondolat iránt. Mellesleg: üzletnek sem lenne rossz. (—ei) Divatáru és kulturcikk bemutató ayílt Szekszárdon Divatáru és kultúrcikk bemutató nyílt meg tegnap reggel nyolc órakor Szekszárdon a városi tanács nagytermében. A kiállítást a boltvezetők részére rendezi a Nagykereskedelmi Vállalat, az Óra és Ékszer Kereskedelmi Vállalat, valamint az OFOTÉRT. A divatáru bemutatón bemutatják a legújabb divatcikkeket, a fürdőszezon újdonságait, gyermekruhákat, fotócikkeket... A bemutató anyagát a szekszárdi kiállítás előtt bemutatták már Baranya megyében, s a szekszárdi kiál lítás után az ország többi megye- székhelyén is bemutatják. Bz Építésügyi Minisztérium elvi állásfoglalása a magánépflkezések tervezésének kérdéseiről Az Építésügyi Minisztérium hivata los közlönyének, az Építésügyi Értesítőnek 14. száma a nem közületi építkezések tervezésének kérdéseiről elvi állásfoglalást közöl. Megállapítja egyebek között, hogy az országos tervezői névjegyzékben felvett tervezők statikai, épületgépészeti és belső építészeti munkák elvégzésébe szakmérnököt is bevonhat nak. E résztervekért azonban minden esetben a főtervező felelős. Az építési engedély iránti kérelemhez csatolt terveken ezért csak az OTN- ben szereplő felelős tervező neve, lakhelye, képesítése, továbbá az OTN-ben kapott sorszáma tüntetendő fel. Ha meglevő épületen, olyan épületgépészeti, belső építészeti tervezést végeznek, amely építéssel vagy szerkezeti változtatással nem jár, a tervezést az OTN-be fel nem vett szakmérnök is elvégezheti. Az OTN- be fel nem vett szakmérnök szerkezeti változtatással járó munkát még saját ingatlanán sem végezhet. Iparjogosítványos, képesített ácsmester, a tevékenységi körébe tartozó fa-szerkezetű, favázas, pajtáknak, góréknak, hodályoknak, stb. az építési engedélyhez szükséges mű szaki terveit elkészítheti, megfelelő képesítés híján azonban az OTN be sem vehető fel. Ezért ilyen kérelmek el sem fogadhatók. Húszezer forint bruttó értékhatár alatti feladat tervdokumentációit is csak az OTN-be felvett tervező készítheti. Kőművesmester, kőműves — kisiparos, ácsmester és ácskisiparos saját tevékenységi körén belül is csak olyan képesítésű személy lehet a felelős műszaki vezető, aki az OTN- ben szerepel. Az építési engedélyhez szükséges helyszínrajz készítése tervezői tevékenységnek számít, ezért csak földmérő munkaközösség vagy az OTN- be felvett tervező készítheti. A családi lakóházépítési akciók egységesítéséről szóló együttes rendelet egyébként módot ad arra, hogy az állami szervek, vállalatok magán erőből építkező dolgozói tervezési munkákra igénybevehessék munkahelyük azon műszaki munkatársainak segítségét, akik az OTN-ben sze repelnek. Gondoskodnak a traktoros utánpótlásról Tévéién A tavalyihoz képest a teveli gépállomás tsz-területe napjainkig megháromszorozódott. Az őszre pedig a mainak is háromszorosára növekszik, mert a környék községeinek egyéni parasztjai úgy szövetkeztek, hogy az ősszel kezdik meg a közös munkát. Ez természetesen azt hozza magával, hogy növekszik a gépállomás feladata is. A traktorosoknak az ősszel mintegy 20 000 holdon kell elvégezni a szántást, földbe tenni a magot. Ehhez pedig a mainál több gépre, s főleg traktorosra lesz szükség a gépállomáson. — Gépeket még várhatunk, várunk is, mert felettes hatóságunk erre ígéretet tett. De több tucatra való traktorosra is szükségünk lesz, amit máról holnapra nem lehet a szegről leakasztani — mondotta Horváth Lajos, a gépállomás igazgatója. Érdekes tárgyalásokra kerül sor A bíróság holnap, április 16-án két érdekes bűnügyet tárgyal Szekszárdon. Az egyik Balázs József hátai gyógyszerész ügye, akit szándékos emberölés kísérletével vádol az ügyészség. A vád szerint egy idősebb embert megbicskázott és most azért felel majd a bíróság előtt. Ezen a napon tárgyalja a bíróság Micsku Mihály bonyhádi lakos ügyét is. Ellene szándékos emberölés miatt indítottak eljárást. Egy embert agyonlőtt. Ennek az ügynek jogi szempontból is különös érdekessége lesz. Ugyanis Micsku Mihály még 1944-ben követte el a bűncselekményt és ráadásul nem is Magyarországon, hanem Romániában. Kérdésünkre, hogy mit tesznek a gépállomás vezetői a traktorosok utánpótlása érdekében, elmondotta az igazgató, hogy főleg termelőszövetkezeti parasztfiatalokból traktorosokat toboroznak. Már ez ideig 15- en jelentkeztek a gépállomáson, akik esténként, munkaidő után elsajátítják a traktoros mesterséget. Ezeket a fiatalokat a gépállomás műszaki vezetői, a főagronómus és az igazgató oktatják. A fiatalok nem kapnak fizetést azért, mert tanulnak, de így is örömmel jelentkeztek traktorosnak. Május elején már meg is kezdődik az oktatás. A teveli gépállomási vezetők úgy számítják, hogy az őszre annyi fiatal traktorost képeznek ki, hogy az új gépekhez is legyen vezető, és a már meglevő gépeket is éjjel-nappal, két műszakban üzemeltethessék. A kezdeményezést jónak tartjuk, javasoljuk, hogy a megye többi gépállomásán is vezessék be. — TAVALY A BALATON környékén voltak kiránduláson, az idén Budapestre terveznek kirándu • lást a mórágyi úttörők. — ÁPRILIS 26-ÁN SIÓAGÁR- DON mutatja be a Bonyhádi Járási Művelődési Ház színjátszó csoportja Dobozy Imre: Szélvihar című drámáját Több mint négymillió forint költségmegtakarítás a földművesszövetkezeteknél A Tolna megyei földművesszövetkezetek 1957. november 30-án tartott IV. küldöttgyűlésén hozott határozatok alapján a földművesszövetkezetnek 1958. év végéig a takarékosság fokozottabb érvényesítésénél legalább 0,5 százalékkal kellett a forgalmi költségeket csökkenteni az 1957. évi forgalmi költségekkel szemben. A küldöttgyűlés határozata nyomán a paksi fmsz. vezetősége a költségek félszázalékos csökkentését azonnal vállalta és kérte a megye miden fmsz.-ének vezetőségét, hogy csatlakozzon a takarékossági mozgalomhoz. Ezt a mozgalmat a KPVDSZ Tolna megyei Bizottsága és a MÉSZÖV Igazgatósága teljes mértékben támogatta. Felhívást küldött minden fmsz.-hez, hogy csatlakozzanak a pakszi fmsz. vezetősége által tett vállaláshoz. Segítségét adott az intézkedési tervek elkészítéséhez! Az év folyamán az fmsz.-ek felé rendszeresen értékelte* a takarékos- sági mozgalom eredményeit. A legjobb eredményt elérő fmsz.- ek részére elismerő oklevelet és pénzjutalmat biztosított. A 63 földművesszövetkezet közül 55 csatlakozott a takarékossági mozgalomhoz. Ezeknél az fmsz.-eknél a vezetőség igazgatósági ülésen, a dolgozók üzemi értekezleteken tárgyalták meg a tennivalókat és személy szerinti vállalások alapján készítették el intézkedési terveiket. A földművesszövetkezeteknek ez a mozgalma meghozta gyümölcsét. A kiskereskedelmi üzemágakban elért költségcsökkenés a forgalom 0,48 százaléka, ami 3 millió 7000 Ft megtakarítást jelent. Ä vendéglátóipari üzemágakban pedig a forgalom 1,11 százalék, ami 996 000 forint költségmegtakarítást jelent. így a költségmegtakarítás abszolút összege 4 millió 3000 forintot tesz ki, a forgalom 0,55 százalékát. A IV. küldöttgyűlés határozata tehát végrehajtásra került. A földművesszövetkezetek többsége teljesítette vállalását, aminek eredménye a 0,55 százalékos költségcsökkentés lett, szemben a vállalt 0,50 százalékos költségcsökkentéssel. Ilymódon a takarékos költséggazdálkodást folytató fmsz.-ek saját eszközei, a jobb gazdálkodás eredményeképpen, több mint 4 millió forintra növekedtek. A legjobb eredményt a bonyhádi, a faddi és a györkönyi fmsz. érte el. Annak ellenére, hogy pl. a bonyhádi fmsz. már az 1957-es évben is megfelelő költséggazdálkodást folytatott, helyes gazdálkodásával 1958-ban további eredményt, javulást tudott elérni és 1958-ban csak a megtakarításokból 109 000 forinttal emelte saját eszközeit. A faddi fmsz.-nél, ahol egyébként évek óta megfelelő költséggazdálkodást folytatnak, a legjelentősebb javulást a fuvarköltség mutatja, 83 000 forintos megtakarításukra joggal lehet büszke az fmsz. vezetősége és dolgozói. A kis szövetkezetek közül a györkönyi fmsz. érte el a legjobb eredményt. Ennek nyomán az elmúlt évben 36 000 forinttal kevesebb költséggel bonyolította forgalmát, mint az azt megelőző évben. Az említett szövetkezetek mellett még sok azoknak a szövetkezeteknek a száma, amelyek a költségcsökkentési mozgalomban jó eredményt értek el. A dombóvári fmsz. pl. azzal végzett különösen jó munkát, hogy megszilárdította a naki helyi szervezet gazdálkodását .Ezzel 280 000 forinttal kevesebb költséget fizettek ki 1958- ban, mint 1957-ben. A MÉSZÖV Igazgatósága miközben elismerését és köszönetét fejezte ki a költségcsökkentési versenyben jó eredményt elért fmsz.-eknek, a versenyben legjobb helyezést elért fmsz.-ek dolgozóit tárgyjutalomban részesítette. A bonyhádi fmsz. dolgozói egy televíziókészüléket, a faddi fmsz. dolgozói 2000 forint értékben egy db lemezjátszót, a györkönyi fmsz. dolgozói pedig egy db rádiót kaptak 1500 forint értékben. Kilenc fmsz. pedig elismerő oklevélben részesült. A forgalmi költségek csökkentése továbbra is minden fmsz. elsőrendű feladata. A múlt évben megindított mozgalom eredménye lelkesítse további jó eredmények elérésére az fmsz.-ek vezetőit és dolgozóit a verseny kiszélesítésére és továbbvitelére, az MSZMP kongresszusa tiszteletére tett újabb versenyvállalásokkal.
