Tolna Megyei Népújság, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-08 / 81. szám

1959, április 8.

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

S

Beszélgetés egy negyven év előtti szövetkezetről

Tekintély tisztelet

Gyurkovics János bácsi hangjából valami örömféle érződött, ahogy kérdezte.

— Úgy hallom, a megyének már több mint fele szövetkezet?

Bólintottam. János bácsi nagyot sóhajtott, aztán csendesén mondta:

— Hej, ha ezt a Sütkei József megérte volna!

— Ki volt az a Sütkei József?

— Ki volt? Hát nem tudja? Ö alakított itt Alsópélen kerek negyven esztendővel ezelőtt a kommün idején termelőszövetkezetet.

— Beszéljen nekem valamit azokról az időkről — kérleltem János bácsit, s ő előbb a torkát köszörülgette kissé zavartan, mintha azon tűnődnék, hogyan is kezdjen hozzá, aztán révedező tekintettel nekikezdett a történetnek.

— Tizenkilenc március végén gyütt haza a pusztára a bognárunk, Sütkei József. A fogságbul magával hozta a kommunizmust.

— Olyan lett a puszta, mint a zsongó méhkas. Az emberek leszámolásra készültek. És ez meg is történt pontosan negyven esztendeje egy szép, verőfényes áprilisi napon. De ne képzelje ám, hogy valami véres leszámolás volt ez! Nem.-— Csak egyszerűen az történt, hogy Sütkei József a tágas, nagy urasági irodába összehívta mind az ötven cselédet, aki a pusztán volt. És képzelje csak, megjelent hívatlanul, váratlanul Vizsoli Ákos is, a földbirtokos. Az emberek egy kissé megszeppentek, s egynémelyik már-már arra gondolt, hogy szép csendesen elsompolyog. A mi kommunista bognárunk szava azonban megállította a kishitűeket.

— Sütkei József a földesúr felé fordult, s csakúgy félvállról megjegyezte:

— „Magának, Vizsoli úr, most már

le is út, fel is út. Ha jól viseli magát, nem bántjuk, de ha valami rosszba töri a fejét, akkor meggyűlik a baja velünk. mert itt most már nem maga az úr, hanem mi vagyunk.”

— Mi vagyunk az urak. Még most is a fülembe csengenek a bognár szavai. Akkor még fiatalember voltam, s úgy álltam a többiek között kissé ijedten, mintha valami nagy- nagy bizonytalanság felé közelednénk sebesen száguldó vonaton. Akkor még csak derengett előttem, hogy valami új, valami jobb születésénél bábáskodom a többiekkel együtt.

— Mert a bognár mindenkit belevont a munkába. Közösen választottunk vezetőséget. A szövetkezetei Dózsa Györgyről neveltük el, s az elnök természetesen Sütkei József lett.

— A helyettese pedig ... Nos a helyettese olyan se cseléd, se úr ember lett: Kőhalmi István. Gazdatiszt

volt, de szegényesen élt, hét élő gyermek atyja volt, két öreg szülőt tartott el, úgy hogy a feleségével együtt tizenegyen voltak a családban. Megbíztunk benne, ő lett a szakemberünk, s mint később kiderült, nem is élt vissza a bizalmunkkal.

— Persze, akkor még nem volt j munkaegység. Akkor még csak úgy j találomra gondoltuk ki a teendőket.

Hej, de sokat is emlegettük a sötét- I ség éveiben, Horthy kormányzósága ! alatt ezeket az időket.

I — Mert ezekben a hónapokban a | szokásos tizenhat mázsa gabona he- j lyett huszonnégy mázsa után mértek : ki három fertályt. Két marhát tarthattunk, két hold kukoricaföldet mértek mindenkinek a régi ezerkétszáz négyszögöl helyébe, s hat nap fizetéses szabadság is járt.

— Olyan munkakedv lett úrrá az

embereken, amilyenre a legöregebb zsellérek sem tudtak visszaemlékezni.

— Bő és vidám aratásunk volt tizenkilenc nyarán, de a negyedik fertályban már megint a Vizsoli uraság osztott, a régi módon.

— Csendőrök jelentek meg egy szomorú augusztusi napon a pusztán Sírás, átok, halálhörgés kísérte a kakastollasok útját.

— Sütkei Józsefet, a termelőszövetkezet elnökét, meg helyettesét, a mezőgazdászt, Kőhalmi Istvánt elvitték ...

— Három nap múlva találtak rájuk a tamási erdő szélén. Felakasztották mindkettőt. A fák még most is megvannak. Adorján-pusztáról éppen rálátni azokra a fákra. Talán az ottani cselédeket akarták elriasztani a hóhérok a holttestekkel.

— Szekéren hozták haza a holttesteket. Sohasem felejtem el azt a napot. Mindenki sírt azon a napon a pusztában. S a mezőgazdász árván maradt hét gyermekét, meg Sütkei József hozzátartozóit hatalmas tömeg kísérte a koporsók után, amelyeket itt a puszta végében az alsópéli út mellett, ahol azok a szil- és fenyőfák látszanak, helyezték a frissen ásott sírba.

Gyurkovics János bácsi szemei el- párásodtak a visszaemlékezés hatására, aztán még egyszer megjegyezte azt, amit beszélgetésünk elején mondott:

— Bizony, ha élne a mi kommunista bognárunk, a Sütkei József, akkor nagy öröme telnék abban, hogy az emberek egymásra találtak és közösen építenek szebb világot.

(Haypál)

Régi ismerősök lehetnek uti- társaim, mert látszik a beszédjükön, nem ma találkoztak először, sok a közös ismerősük. Sok mindent megbeszélnek, amíg keresztül döcög vonatunk Sárköz községein. Érdemes meghallgatni őket.

Lehalkítja hangját a »Jóska bá- tyám«-nak szólított jó hatvanas, nagybajusza parasztember, amikor beszélni kezd. Mellette ülök, így jól hallom, mit mond. Hunyorít.

— Na, mit szólsz a Hamar Bálint esetéhez?

— Miért, mi van vele? — így a szikár, javakorabeli beszélgető- társ.

— Hát nem tudod? — válaszol kérdéssel. — Az még csak hagy- ján, hogy az utolsók közt lépett be a szövetkezetbe. Végtére is, megértjük, hogy neki is nehéz volt az elhatározás, az elindulás. Mondogatták ugyan egypáran, akik régebben esküdtek rá, hogy nem így illik egy élenjáró gazdához, aki ráadásul még tanácstag is. No, de hát csak belépett ő is, ha a végén is, nem igaz?

— Hát persze.

— De amit most kitervezett, az aztán nagyon furcsa! Azt kérte a vezetőségtől, hogy a felesége nevén lévő földek hadd maradjanak kint, ő majd eljár a közösbe az asszony meg művelgeti a »saját« földjét. Mert hát, mondja, beteges az asszony. Ha beteges, hát hogy

dolgozná meg? Rafinált a Bálint. Ez nem szép tőle. Persze, hogy nem engedték. De hallottad volna azt a felháborodást, ami ezt kísérte. Oda van ám a tekintélye most már, végképpen!

— Most akar az öreg spekulálni,

a szövetkezetben?

—Úgy látszik — hagyja rá o hír

mondó. — Na, de megkapta ám a gyűlésen is, hej, nem szeretnék most a bőrében lenni. Amit annak ott mondtak! Azt mondja neki az egyik asszony, hogy »nem ám csak jogokat jelent tanácstagnak lenni, hanem azt is, hogy példát mutasson! Mi megválasztottuk ma gát tanácstagnak Bálint bátyám, bizalommal voltunk, no de bízzon maga is abban, akiben kell. Attól fél talán, hogy nem él meg?« Ezt, meg ilyeneket mondtak neki.

— Na és most mi van? — érdeklődik a szomszéd falubéli.

— Hogy mi? Hát persze, hogy bevitte mindet! De a tekintélyét, azt nehéz lesz ám neki visszaszerezni! Fáj is ez ökelmének. —

Lassít a vonat, Bátaszékhez közeledünk és az útitársak rövid sze delődzködés után, tovább beszélgetve kimennek a kupéból. Nem megyek utánuk, hanem tanulságos, érdekes beszélgetésükből néhány mondatot feljegyzek, hogy közzéadhassam. íme így történt, én leírtam, Hamar Bálint bácsinak és talán másoknak is okulására. dr;

S. E.

Megteremtik a tervezett jövedelem feltételeit a faddi Kossuth Tsz-ben

Interjú egy KISZ titkárral

Mint a cím is mutatja, csak egyszerű interjúról lesz szó, mégpedig egy KISZ titkárral.

Nagy Gizella tanítónő, a regölyi KISZ titkára.

... Az utcán találkoztam vele hús- vétvasámap. Elmondta, hogy milyen nehézségeken mentek át, amíg eljutottak eddig, ahol most vannak. — Regöly nagy község — mondta, sok a fiatal. Mégis nagy hidegség fogadta a KISZ megszervezését. Idegenkedtek tőle. Hosszú, felvilágosító munkára volt szükség, amíg átlépték a KISZ terem küszöbét a fiatalok. Ma meg, alig lehet őket »haza- zavarni« — fűzi hozzá tréfásan. — Még csak 42 tagunk van, de állandóan folynak a belépések. Alaposan megnézzük, hogy kit ítészünk magunk közé, ezért olyan lassú a fejlődés. De meg is van az eredménye: Olyan összeforrt gárdát sikerült verbuválni, amilyen nem sok akad a környéken. Kaptunk egy helyiséget a tanácstól, ahol nyugodtan dolgozhatunk.

Később megnéztem a helyiséget.

Mindenütt ragyogó tisztaság. Fri.s sen súrolt padló, az ablakokon gondos kézimunkával készült függönyök, az asztalokon fehér térítők, körülöttük vadonatúj székek. Rádió, sakk, ping-pong... és még ki tudja, mi mindent rejteget a szertárosszekrény.

Arra a kérdésemre, hogy hogyan sikerült ennyire összekovácsolni a fiatalságot, így válaszolt: Okos szóA Daily Express március 26-án beszámolt arról, hogy a harwelli atomtelep kutatói közül igen sokan, különösen a fiatalok, másutt keresnek elhelyezkedést.

A tudósok szakszervezetériek vezetője szerint ennek oka, hogy a fiatal tudósok semmiféle támogatást nem kapnak kutatómunkájukban, az adminisztráció állandó növelésével pedig csírájában megfojtják tevékenységüket.

A legnagyobb az elkeseredés az izotóp részlegben, amelyet nemrégiben létesítettek. A szakszervezeti ve zető kijelentette, hogy ebben a részlegben, amely orvosi és ipari célokra készít rádióaktív izotópokat, csakis a közvetlen kereskedelmi

val megmagyaráztam, hogy Regöly- ben, ebben a jómódú és kiaknázatlan lehetőségeket rejtegető faluban mostanáig, csak két szórakozása volt a fiataloknak. Az égyik a filmszínház, a másik az, hogy vasárnap a fiúk és a lányok lesétáltak az állomásra és vissza. Ezen változtatni kell!

A szervezeten belül kultúrcsopor- tot alakítottak, amelynek színjátszói a múlt hónapban mutatták be a »Vén bakancsos és fia a huszár« című színművet. A siker olyan nagy volt, hogy meg kellett ismételni az előadást. A szép bevételből vásárolták a székeket a KISZ helyiségbe. A kultúrcsoporton belül népi tánccsoport is működik. Hogy még vonzóbbá, még színesebbé tegyék az összejöveteleket, nem kis sikerrel vezették be az úgynevezett »Vidám illemtan-f-t. Az új »tantárgyat« sokan ked vélték meg a tagok közül. így lassan ként az esti összejövetelek vitaestekké alakulnak át. Es ez is a helyes! Az ifjúságnak meg kell találnia azt az utat, amely a helyes világnézeti és erkölcsi nevelést szabja meg. S hogy a szervezet sportolóinak se vesszen el a »péterkéje«, megemlítjük, hogy sportköre is van a fiataloknak. A járási bajnokságokon is dicséretes eredményt értek el.

Eddig tartót az interjú egy KISZ titkárral, aki amellett, hogy délelőtt a legifjabb nemzedéket tanítja, délután a felnőtt ifjúságot irányítja.

PALÁNKY LÁSZLÓ tanító

szükségletet kielégítő rendelkezésekre szabad izotópokat előállítani. A tudományos munka továbbfejlesztésére egyáltalán nincsenek tekintettel és a tudósokat utasították, hogy még a humanitárius célokat szolgáló izotópok előállítását is korlátozzák. Anyagi nehézségek miatt leállították a kozmikus sugárzással kap csolatos kísérleteket: holott azok

szép reményekkel biztattak. A vagyontérő berendezés egy részét ausztráliai tudósoknak kellett átad- niok. »Ha így megy tovább, akkor a tudósok véleménye szerint, Anglia messze elmarad a világ többi atjm- kutató központja mögött« — mondot ta az angol tudósok szakszervezeti vezetője.

A faddi Kossuth Tsz régi és új tagjai annak reményében választották a közös gazdaságot, hogy itt könnyebb lesz életük, mint egyéni gazda korukban. Ez természetes is. De az is érthető, hogy a magasabb jövedelem feltételei nem teremtődnek meg önmaguktól. Ennek ér dekében tenni kell, méghozzá nem is keveset. No, de ezt legalább olyan jól itudják a tsz-beliek is, mint én és e tudat szellemében cselekszenek. Mielőtt azonban ennek leírására rátérnék, fontosnak tartom elmondani, hogy milyen körülmények között kezdődött a közös élet az idén.

A koratavaszon 78 új tagcrt vettek fel a Kossuthba. Ezek többsége kisparaszt és földnélküli proletár. így az a sajátos helyzet állott elő a közösben, hogy

A TAGSÁG SZÁMA KÉTSZERESÉRE EMELKÉDETT.

a földterület viszont csak egy- harmadával növekedett. De azt ha tározottan kimondta a tagság, hogy még a fejlődés előtt tervezett 44,37 forint éwégi munkaegységrészesedésnek meg kell lenni, mert előre akarnak lépni. (Tavaly 38 forint volt az egy munkaegység értéke.) Ennek érdekében átdolgozták az évi termelési tervet, ahol már résztvett és több javaslatot tett Hornok István, a gazdaság új elnöke, aki egy hónappal ezelőtt még a megyei párt bizottság mezőgazdasági osztályvezetője volt. Az ő elgondolása volt

A szekszárdi járásbíróság kétévi börtönbüntetésre és háromévi jogvesztésre ítélte Lakatos Péter szekszárdi lakost visszaesőként elkövetett betöréses lopás bűntette miatt. Az ítélet jogerős. Lakatos Péter előzőleg már több ízben volt büntetve. 1954-ben a szekszárdi járásbíróság lopás bűntette miatt egyévi börtönre ítélte, ugyanebben az évben közveszélyes munkakerülésért háromhónapi javító-nevelő munkára, 1956- ban szintén közveszélyes munkakerülés és bűnpártolás miatt hathónapi börtönre ítélte, 1957-ben a sárbogárdi járásbíróság ítélte el lopás bűntette miatt nyolchónapi börtönbüntetésre. Büntetéseit letöltötte. A vádlott január 3-án tért haza és egy hónappal később Tolnára ment. Itt elhatározta, hogy ismét lopást fog elkövetaz is, hogy 50 szarvasmarhát hizlaljanak exportra. Hizlalnak is. Kölcsönkérték a szomszédos Szabadság Földje Tsz egyik üresen álló istállóját, ide kötik majd be a hízómarhákat. Ezeket közvetlen ér itékesíti külföld felé a tsz. A tenyésztésben lévő 60 fejőstehén lét számát is 30 vemhes üszővel növelik. Ezek elhelyezését házon be lül oldja meg a tsz. A növendék- marhákat a tavasszal kihajtják a nyári szállásra és — kiset*) átalakítás után — ezek helyére kötik be a vemhes üszőket.

A SZARVASMARHAÁLLOMÁNY NÖVELÉSÉVEL

egyidőben a sertések számát is nö 'vélik. Tervbe vette például a szövetkezet, hogy a közeljövőben 20 anyadisznónak valót vásárol, hogy a jelenlegivel együtt legyen ötven. A szaporulatokat egytől-egyig felnevelik, meghizlalják, mert ez is jól jövedelmez. így ebben az évben több mint 200 hízottsertést adnak el az államnak.

Már a fentiekből is kitűnik, hogy a gazdaság jövedelmének fő forrását az állattenyésztés biztosítja.

De a sok jószágnak

TAKARMÁNY IS KELL

A vezetőség gondoskodik erről is. Kétszáz holdon vetnek magas hozamot biztosító hibridkukoricát, 80 hold fővetésű siló lesz a tsz- ben és 100 hold pillangóstakarmány ad termést már az idén.

ni. Bement a Bajcsy-Zsilinszky út 118 szám alatti házba a nyitott kapun. Az udvaron egy orgonabokor volt és amögé húzódott s figyelt. Miután nem látott senkit a közelben, odament Kaifer János lakásához, benyomta az ajtót és bement a szobába. Innen különféle ingóságokat lopott el: három méter zöld kabátszövetet, 2 méter kék női kabátszövetet, 2 méter piros kockás ruhaszövetet, két lepedőt, egy dunnahuzatot, egy vánkoshuzatot, öt férfinadrágot, összesen 2000 forint értékben. Betért egy üzletbe, ahol csomagolópapírt vásárolt, spárgát kért és becsomagolta a lopott holmit. Nemsokkal ezután a rendőrség igazoltatta és letartóztatta. Á vádlott a bűncselekmény elkövetését beismerte.

Szerződést kötött a tsz vezetősége a fácánkerti szeszgyárral, innét 16 hektó moslékot vesznek naponta. Ez a takarmánymennyiség elegendő lesz a csaknem kétszeresére nö vekedett jószágállománynak.

A tervezett jövedelem biztosításának másik — jól bevált — módszere

A MUNKÁK HELYES MEGSZERVEZÉSE.

Erről is gondoskodnak a Kossuthban. Homok István, a tsz elnöke minden szombat délután megbeszéli a brigádvezetőkkel és az ag- ronómussal a következő heti mun ka programját. A megbeszélés alapján Bagoly Árpád, a közös gazdaság kiváló agronómusa minden hétfőre elkészíti a brigádok tervét, amelyben meghatározzák, hogy melyik embert, hova osztják be azon a héten. A tervek teljesítését is ő ellenőrzi. Ezzel elejét veszik a munkaegység-hígításoknak és egyben annak is, hogy egyik, vagy másik szövetkezeti tag, ne tudja melyik napon hol kell dolgoznia.

Túl korai volna most még azt mondani, hogy meg is lesz a tervezett munkaegység-részesedés. De annyi igaz, hogy ennek a feltételét minden módon biztosít- * ják a Kossuth Tsz-ben. Vagyis ami a vezetőségen és a tagságon múlik azt megteszik.

D. E.

■3

Fiatal atomtudósok elhagyják a harwelli atomtelepet

Elítélte a bíróság tolnai betörőt