Tolna Megyei Népújság, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-07 / 80. szám

'•LETARJAI, EGYESÜLJETEK! VOUIA GYÁR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA IV. évfolyam, 80. szám. ARA 50 FILLÉR Kedd, 1959. április 7. A dolgosó nép o pártot követve megmutatta: mélyen él benne a ragaszkodás a szabadsághoz, a szocializmushoz Díszünnepség Szekszárdon hazánk felszabadulásának 14. évfordulóján Nagy nemzeti ünnepünk, hazánk felszabadulásának 14. évfordulója al kalmából a Magyar Szocialista Mun káspárt megyei és városi bizottsága, a megyei tanács és a Hazafias Nép­front megyei elnöksége pénteken este díszünnepséget rendezett a vá­rosi kultúrházban. A díszünnepség elnökségében he­lyet foglalt többek között Prantner József, az MSZMP Tolna megyei titkára, dr. Tuska Pál, a megyei ta­kács elnöke, Szabópál Antal, az MSZMP városi titkára, Zvarcev szov jet ezredes, Bikov alezredes, a me­gye és város számos vezetője, idős harcosok, munkások, parasztok, ér­telmiségiek. A magyar és szovjet himnusz hangjai után Tancz József elvtárs nyitotta meg az ünnepséget, majd dr. Tuska Pál elvtárs, a megyei ta­nács elnöke mondott ünnepi beszé­det. Dr. Tuska Pál elvtárs ünnepi beszéde Tisztelt ünneplő közönség! Kedves elvtársak Tizennégy esztendővel ezelőtt sza­badította fel hazánkat a dicsőséges szovjet hadsereg, a hitleri és Horthy fasiszták rémuralma alól. Ezzel a nappal népünk történelmében új kor szak vette kezdetét. Együtt ünnepel­jük ma felszabadítónkat, a Szovjet­uniót, annak győzelmes hadseregét, amely elhozta népünknek a szabad­ságot. Kegyelettel emlékezünk meg azokról a hősökről, akik életüket ál dozták a fasizmus elleni harcban. — Beszéde további részében dr. Tuska Pál elv társ az eltelt tizennégy esz­tendő eredményeiről, munkájáról beszélt. — Megszűnt hazánk a kol­dus parasztok, az inségbérért dol­gozó munkások, az állástalan értel­miségiek hazája lenni t— mondotta a továbbiakban. Majd számadatokkal bizonyította, hogy megyénkben ho­gyan változtak meg a társadalmi vi­szonyok. A föld jogos tulajdonosáé, az üzem a munkásoké és egész né­pünk élvezi a kultúra áldását. Is­mertette, hogy megyénkben mennyi kulturális intézmény, iskola, könyv tár, mozi létesült, a villamosítás mi­lyen lehetőséget teremtett a falvak­ban. — Beszéde további részében a mezőgazdaság átszervezése terén s'- ért eredményekről beszélt, majd azokról a feladatokról, amelyek a Központi Bizottság határozatának végrehajtásából a megye dolgozóira hárulnak. — Nagyszerű eredménye­ket értünk el — minden hiba elle­nére — mondotta. Ezek pártunk he­lyes, következetes politikájának a munkoí.-pararzt szövetség megszilár­dítására tett intézkedéseknek, i szó dalizmust építő országok követésre buzdító példáinak, valamint annak tudhatói-: be, hogy a nemzetközi vi­szonyok a szocialista tábor számára kedvezően alakultak. Népünk b.isz­Az idén még jobb eredményeket akarnak elérni a Középhidvégi Állattenyésztési Kutató Intéztet dolgozói A Középhidvégi Állattenyésztési Kutató Intézet élüzemmé avatása al kalmával 460 dolgozó között 288 000 forint nyereségrészesedést osztottak szét. Az élüzemavató -ünnepségen Prant ner József elvtárs, az MSZMP Tolna megyei bizottságának első titkára mondott beszédet. A gazdaság kiváló eredményeket ért el az elmúlt év során. Az őszi kalászosok holdankénti átlagtermé­se 14 mázsa volt az aszályos év el­lenére is. Kukoricából pedig — má­jusi morzsoltra átszámítva — 23 má­zsás termést értek el holdanként. Hasonlóan jó eredmények szület­tek az állattenyésztés terén is. A gazdaság törzskönyvezett tehénállo­mánya 5030 liter tejet adott egye­denként az elmúlt laktáció során. Az előző évhez viszonyítva ezáltal 600 litert emelkedett tehenenként a tej­termelés. A sertéstenyésztés eredményei is kiválóak. Az egy kocára jutó évi szaporulat 14 malac volt, s a mala­cok leválasztást súlya elérte a 21 ki­logrammot. Országos méretekben is kimagasló eredmény a süldők havi 12 kilogrammos súlygyarapodása. A gazdaság dolgozói célul tűzték ki, hogy az idén még jelentősebb eredményeket mutatnak fel. Tavaly 260 törzskönyvezett te­nyészkant nevelt a gazdaság a ter­melőszövetkezetek részére. Az idén ez a szám négyszázra emelkedik. A naposcsirke nevelés terén is je­lentős előrehaladást irányoztak elő. 1958-ban 200 000 naposcsirkét nevel­tek, az idén pedig több mint félmil­liót nevelnek majd. Az újonnan alakult termelőszövet­kezeteknek nagy szükségük van ne­mesített vetőmagra, ezért a gazda­ság az idén jelentősen emeli a ne­mesített vetőmag termesztési tervét. Az idén 14 vagonnal több nemesített búzát, 3 vagonnal több rozsot, 50 vagonnal több egyszeri keresztezésű hibridkukoricát és nyolc vagonnal több nemesített burgonyát termel a gazdaság, mint az elmúlt esztendő­ben. kén veszi ki részét a szocializmus építéséből — folytatta a továbbiak­ban. Majd a Szovjetunió XXT. kong- iesszusa történelmi jelentőségéről, a szovjet nép sikeréről szólt. Beszédét a következő szavakkal fejezte be: — A szocializmu:: építésében elén ered méryeink továbbfejlesztésének zá­loga, hűsegünk a proletár internacio nalizmus eszméihez, megbonthatat­lan barátságunk a szocialista tábor népeivel és nagy barátunkkal a Szov jetunióval. A nagj teíszéssel fogadott ünnepi beszéd után Bikov szovjet alez.edes eivtars szólt a díszünnepség részt­vevőihez, eredményes munkái; kí­vánva a szocializmus építéséhez, él­tetve a magyar—szovjet barátságot. Utána a varos kultúrcsoportjai ad tak színvonalas ünnepi műsort. Április 4-én Szekszárdon a párt- és tömegszervezetek, az üze­mek, hivatalok és intézmények dol­gozóinak képviselői megkoszorúzták, a szovjet hősi emlékművet, valamint a város felszabadításánál elesett szovjet katonák sírjait. Este pedig a megyei tanács végre­hajtó bizottsága adott fogadást a Szabadság Szálló nagytermében. A Tolna megyei országgyűlési JképTiselők v Pincehelyen Szombaton, április 11-én délelőtt 10 órai kezdettel ülést tart a Tolna megyei képviselők csoportja Pince­helyen, a járási kórházban. A képviselőcsoport tagjai és az ülésre meghívottak meghallgatják a megye egészségügyi helyzetéről szóló beszámolót, amelyet dr. Gujás Já­nos, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője tart, s a vita során megbeszélik az ezzel kapcsola­tos további feladatokat. Részt vesz a tanácskozáson a me­gye képviselőin kívül a megyei ta­nács elnökhelyettese, Gugyi János; a megyei tanács egészségügyi állandó bizottságának elnöke, dr. Lukovics István; az Egészségügyi Szakszerve­zet megyei területi elnöke, Fekete Irén és a megyei kórház igazgatója, dr. Pelikán Erzsébet is. Ha ülést tart a Hegyei Tanács VB Ma, kedden délelőtt ülést tart a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az első napirendi pontban megvitat­ják az egészségügyi osztály vezető­jének jelentését, az egészségügyi in­tézmények múlt évi működéséről, va lamint. a termelőszövetkezeti közsé­gek egészségügyi ellátottságáról. E napirend előadója dr. Gujás János egészségügyi osztályvezető. A következő napirendi pontban a gyón ki járási tanács v. b. jelentését vi­tatják meg a járás területén lévő termelőszövetkezeti beruházások helyzetéről, a tervezésről, a kivitele­zési munkák előkészítéséről és ezek végrehajtásáról. Előadó Márton And rás, a gyönki járási tanács v. b. el­nöke. Sor kerül egyéb ügyek meg­tárgyalására is. Tiszafát ültettek Szekszárdon A szekszárdi Ságvári-ligetben 30 darab tiszafát ültettek el dísznö­vényként. A fák a Szombathelyi Kér tészeti Vállalattól érkeztek és mint­egy másfél-két méter nagyságúak. Ez igen ritka dísznövény, a Szek­szárdi Kertészeti Válllalat is csak hosszú utánjárással tudott hozzá­jutni. Szekszárdon mindössze három tiszafa volt a régi megyeháza ud­varán. Ez a fa nem utolsósorban azért ritka dísznövény, mert igen lassú fejlődésű: a Szombathelyről ér kezeit tiszafák mintegy 10—12 éve­sek. — KOCSOLÁN befejeződött a bi­zonyítványosztás a dolgozók esti is­kolájában. összesen 14 VII. osztá­lyos és 10 VIII. osztályos bizonyít­ványt adtak ki. — A SZEKSZÁRDI KÓRHÁZ be­tegeinek a száma 10 520 volt. A múlt évben mintegy hatezerrel volt nagyobb a gondozott betegek száma, mint 1938-ban. A gyár fennállásának ötvenéves jubileumát ünnepelték a Bonyhádi Zománegyár dolgoséi A bonyhádi járási kultúrotthon feldíszített nagytermében kettős ün­nepre jöttek össze a Zománcipari Művek bonyhádi gyáregységének, a Bonyhádi Zománcgyárnak dolgozói. Hazánk felszabadulásának 14. é - fordulójával együtt ünnepelték a gyár fennállásának 50 éves jubileu­mát. Az elnökségben foglaltak helyet a gyár vezetőin és legkiválóbb dolgo­zóin kívül többen a vendégek közül is. A Megyei Pártbizottságot Dara­dics Ferenc másodtitkár, a Kohó- és Gépipari Minisztériumot Tóth Mi­hály főelőadó, a Zománcipari Művek vezetőségét Gáfrik János képviselte. A jubileumi ünnepség tulajdon­képpen már az előző napon meg­kezdődött. Ekkor osztották ki azt a 411 ezer forint összegű nyereségré­szesedést, ami az 1958-ban végzett jó munka eredményeként illette meg a gyár dolgozóit. Hárman pedig — Ritzel Rudolf égető, Ritzel Ti­vadar tábíaüzemi dolgozó és Wugrik Valdemárné művezető — Budapesten, a minisztérium­ban vették át a kormánykitün­Nemzetiségek a Kínai Népköztársaságban A 680 millió lakosú Kínai Népköztársaság területén szá­mos nemzetiség — mongolok, ujgurok, tibetiek, csuanok stb. — él. A nemzetiségek részére a marxi—lenini elvek alapján önálló autonóm területeket hoztak létre. A 9 633 000 km-’ nagyságú Kína területének 44 százalékát Hszincsiang-Uj- gur, Kuanghszi-Csuan, Ningh- jszia-Huei, Belső-Mongol és Tibeti autonóm területek, va­lamint a tibeti lakosságú Csamdo terület alkotja. A felsorolt önálló autonóm területeken élő nemzetiségek lélekszámú Kína lakosságának alig 5 százaléka, azonban még így is hazánk lakosságának számát háromszorosan felül­múlja. Az önálló autonóm te­rületek mellett Kína tartomá­nyaiban — főleg Délnyugat- Kínában — további több mint 100 kisebb atuonóm egység ta­lálható. A Kínai Népköztársaság te­rületén testvéri egyetértésben és egységben élő nemzetiségek közé a tibeti helyi kormányzat reakciós klikkje az imperialistákkal szövet­kezve éket próbált verni, midőn 1959. március 19-én lázadást robban­tott ki Tibet fővárosában, Lhaszában, amelynek felszámolása folyamatban van. Jelmagyarázat: 1. Az egyes auto­nóm területeken belül élő lakosság száma. 2. Nemzetiségek lakóterülete az au­tonóm területeken kívüli különböző kínai tartományokban. tetést, a »Szocialista Munkáért Érdemérmet". Gyimesi Ferenc párttitkár megnyi­tója után Hahn József, a gyár nyug­díjas dolgozója emelkedett szólásra. Visszaemlékezett a gyár félévszáza­dos történetére, azokra az időkre, amikor nehéz körülmények között, kezdetleges — köztük kézi meghaj­tású — gépekkel végezték kimerítő* nehéz munkájukat a gyár dolgozói: A sztrájkokra, bércsökkentésekre, az állandó létbizonytalanságra. — »Mi, ennek az üzemnek a veteránjai megöregedtünk, de a gyár megfiata­lodott. Nekünk, öreg nyugdíjasoknak jóleső érzés ebbe a fiatal gyárba időnként visszajönni, mert fej­lődni látjuk azt az üzemet, ahol fiatalon, a már akkor is öreg falak között annyi küzdelmes évet töltöttünk — mondta. — Befejezésként enged­jék meg a gyár fiatalabb dolgozói, hogy felhívjam őket, szeressék ezt a gyárat, becsüljék meg, ahol mi any- nyi sok éven át rossz körülmények közt verejtékeztünk. Dolgozzanak jól, hogy legközelebb élüzem ünnep­ségen lehessünk ismét együtt.« Ezután Tóth Mihály, a miniszté­rium kiküldötte mondott beszédet, melyben megemlékezett a felsza­badulás évfordulójáról is, majd sor került a kitüntetések, jutalmak át­adására. A múlt évben végzett jó mun­káért díszoklevelet kapott a gyár, tizenegy dolgozót — köztük Nagy Ferenc igazgatót — a »Gépipar kiváló dolgozója« jel­vénnyel tüntettek ki, öten mi­niszteri elismerő oklevelet kap­tak. Két dolgozó »Kiváló dolgozó« jel­vény, húsz pedig »Kiváló dolgozó« oklevél kitüntetésben részesült. A kitüntetettekkel együtt összesen 94 dolgozó kapott különböző összegű pénzjutalmat. Az ünnepséget kultúrműsor, majd reggelig tartó táncmulatság zárta be;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom