Tolna Megyei Népújság, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-04 / 79. szám
ÍÖ59. április 4. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG HÍREK Ilse Nürnberg: Körbe-körbe szerelem című zenés vígjátéka a Déryné Színház műsorán Egy vásári ivászat bonyodalmairól, meg a tehenész-próbatételről 33 dilpozét jutalmaztak meg a Tanácsi Építi Vállalatnál Megyénk legnagyobb építőipari vállalatánál a munkások ünnepi termelési értekezleten emlékeztek meg a felszabadulás 14. évfordulójáról. Ezen a napon jutalmazták meg a termelésben kitűnt dolgozókat is. Hét építőipari szakembernek a Kiváló Dolgozó jelvényt és kétheti fizetést, 22 munkásnak a Kiváló Dolgozó oklevelet és egyheti fizetést adtak a múlt év második félévében végzett eredményes munkáért. A lakásépítési program végrehajtásában kiemelkedő munkát végző négy vezetőt és dolgozót részesítettek pénzjutalomban. Több mint félmillió forint nyereség- részesedést fizetnek a kendergyárakban A megye négy kendergyárában ma tartják meg az ünnepi termelési értekezleteket. A tolnanémedi, duna- földvári, szekszárdi és furkópusztai kendergyárak munkásainak ebből az alkalomból több mint félmillió forint nyereségrészesedést osztanak ki. Az őcsényi kendergyárban ma délután tartják meg az ünnepséget. A gyár munkásainak 25 napi munkabérnek megfelelő nyereségrészesedést fizetnek ki mintegy 100 ezer forint összegben. A gyár egyik dolgozóját, Kéri Gyulát Kiváló Dolgozó oklevéllel tüntetik ki. A kongresszusi verseny beindítását határozták el a vágóhíd munkásai ünnepi gyűlésükön A napodban tartották meg első negyedévi termelési tanácskozásukat a vágóhíd munkásai. Ekkor 24 napi nyereségrészesedést fizettek a dolgozóknak. Most pedig az ünnepi gyűlésen elhatározták, hogy a vállalat hat brigádja versenyt indít a párt- kongresszus tiszteletére. A munkaversenyt a kongresszus után értékelik, s a legjobb három brigádot pénzjutalomban részesítik. Az ünnepi termelési értekezleten 25 munkást részesítetek pénzjutalomban, további hat munkást pedig Kiváló Dolgozó jelvénnyel és oklevéllel tüntettek ki. Ünnepi párt-taggyűlésen emlékeztek meg a felszabadulás évfordulójáról a selymfonógyárban Tegnap délután a tolnai selyem- fonógyár kommunistái ünnepi taggyűlésen emlékeztek meg a felszabadulás 14. évfordulójáról. A taggyűlésen határozták el a gyár kommunistái, hogy a pártkongresszus tiszteletére felújítják az április 4-gyel lezárult munkaverseny-szakaszt, újabb fogadalmakat tettek a kongresszus méltó megünneplése érdekében. Délután a gyár dolgozói a községi ünnepségen is részt vettek, amelyet az iparosszékházban tartottak. Ünnepségek a megye többi üzemében — Ügyeletes orvos 1959. április 4- én: dr. Hidasi István, Rákóczi u. 46. Telefonszám: 46-94. Április 5-én: dr. Horváth József, Széchenyi u. 68. Telefonszám: 26-21. — Állatorvosi ügyelet: Április 4- én dr. Ács Kálmán, Perczel Mór u. 1. Telefonszám: 46-54. Április 5-én: dr. I Berta Béla, Csaba u. 18. Az OKISZ vezetősége Megyeri | Józsefet, a Bátaszéki Kádár KTSZ ipari tanuló oktatóját az eddig elért kiváló munkájáért 500 forint pénzjutalomban részesítette. A szövetkezet „Megyeri bácsi ’-ja a szövetkezet fennállása óta neveli a jó szakmunkásokat. Jó munkáját dicséri, hogy a keze alatt szakmunkássá vált ipari tanulók valamennyien megálltak helyüket és mindannyian a szövetkezet tagjai lettek. — Az amerikai lapok értesülése szerint I.ucky Luciano, a hírhedt amerikai gengszter tervbe vette, hogy A1 Capone, a még nála is hír- hedtebb amerikai gengszter-ideál emlékére „A1 Capone-Pavillont” alapít diákok számára a philadelphiai egyetemen és állítólag e célra már több ezer dollárt is ajánlott fel. Egyelőre nincs még hírünk arról, hogy az egyetem vezetői elfogadták-e a nagylelkű alapítványt. — A népművészek háziipari szövetkezetében dolgozó sióagárdi népművészek április 5-én és 6-án nép- művészeti kiállítást rendeznek a sióagárdi általános iskolában. A kiállítást április 5-én, délelőtt 50 órakor nyitják meg és délelőtt 9-től 12 óráig, délután 3-tól 7 óráig tart nyitva. — Marseille közelében egy tengeröbölben építik fel azt a kilencemele- tes épületet, amely negyven méter mélységben a víz színe alatt fog állni. A rendkívüli épületben oceanográfiai múzeumot rendeznek be, és bemutatótermek üvegfalán át lehet majd csodálni a tenger növény- és állatvilágát. — A Nagydorogi Gépállomáson Teli János és váltótársa, Molnár József. DT 413-as traktorukkal tavaszi idénytervüket április 4-re teljesítették. A két traktoros resztvesz az ifjú traktoristák országos versenyében is. Vállalták, hogy az egy gépre eső tavaszi tervüket az idény lejártáig, június 30-ig 150 százalékra teljesítik. Unva és fia együtt álltak a bíróság előtt Négy Tolna megyei községben mutatta be eddig a Déryné Színház társulata Ilse Nürnberg: Körbe-körbe szerelem című zenés vígjátékát. Mind a négy helyen méltán megérde melt sikert aratott az előadás, mind a darab mondanivalóját, mind a szí neszek teljesítményét illetően. A »Körbe-körbe szerelem-« mai fia talok problémáját viszi színre, remek mulattató jelenetek sorában, de ugyanakkor gondosan ügyelt a szerző, hogy a humor ne váljon öncélúvá és ne oldódjon fel a nevettetésben a mondanivaló. A téma hamisítatlanul mai. Egy fiatal egyetemista megnősül. Felesége, aki leánykorában rendezett anyagi körülmények között élt, most megelégszik kis otthonukkal, amit a fiú erőfeszítése hozott össze. Amíg a fiatalasszony is dolgozik, addig anyagi körülményekkel nincs is komoly baj, de később az asszony megválik munkahelyétől és az ifjú férj is ragaszkodik saját kényelme érdekében ahhoz, hogy felesége otthon maradjon. Ezután gyakorivá válnak az összezördülések, bár szeretik egymást, mindketten elhanyagoltnak, csalódottnak is érzik magukat. Egy házassági újsághirdetés — Tehenész csak az lehet, aki sokszorosan kiállta a próbát — így vélekedik M. István bácsi, az Alsó- péli Állami Gazdaság egyik legidősebb szarvasmarha gondozója, miközben ravaszkásan hunyorít a szemével hozzá. —i És milyen próbákat kell kiállni? — Milyent? Hát azt mindig az élet szabja meg. Nem hallotta a legutóbbi esetet? — Nem. — Azt hittem pedig, hogy az irodában mindent elmondtak, — nevet huncutul az öreg. — Miről van szó? — A múltkor vásár volt Nagydo- rogon — kezdi sorolni István bácsi — aztán három tehenész is elment innét a pusztáról a vásárba. De még mielőtt a vásárfiával hazaérkeztek volna, alaposan betaláltak »szívni«. Az istállóban meg, ahol egyébként nyolc ember dolgozik csak öten maradtak. öt embernek kellett a hiány zó három helyett is elvégezni az etetést, itatást, fejést. És tudja mí lett az eredmény? Bátaapáti, 1959. március 6. Koradélután van, a községi tanácsnál cső portokba verődött emberek beszélgetnek, az eljövendőt latolgatják. A falubeli parasztemberek közül mind össze hárman hiányoznak, mikor be jelentik, hogy elkezdődik a vezetőségválasztás. A termelőszövetkezeti faluban elnököt, brigádvezetőt és a közös gazdaság többi tisztség viselőjét készülnek megválasztani. Az elnökválasztást teszik előre. — Az a falubeli lakosság kívánsága, hogy Simon Ferenc legyen az elnök. Megismertük, megszerettük, rendes embernek tartjuk. Úgy gondoltuk, ha már összehozta ezt a szövetkezetét, akkor ő legyen az elnöke, — rukkolt elő a javaslattal az egyik újdonsült szövetkezeti paraszt, ami helyeslésre talált a széksorokban helyetfoglalók között. Simon Ferenc elvtárs, az elvhű, fá radhatatlan kommunista, a bonyhádi gépállomás párttitkára örült a bizalomnak, s azóta ő a bátaapáti Aranykalász Szövetkezet elnöke. An nak rendje és módja szerint a vezetőség többi tagjait is megválasztották és másnap el is kezdődött a nagy munka, új korszak vette kezdetét a kis községben. Egy emberöltőben annyit jelent egy hónap, mint csepp a tengerben. Mégis úgy tűnik, mintha ezalatt az egy hónap alatt alapjában változott kapcsán rengeteg nevettető jelenetet eredményező levelezés alakul ki a férj és felesége között, anélkül, hogy tudnának egymásról. Végül természetesen elsimulnak a bonyodalmak, a fiatalok ismét nevetősen-vígan egy másra találnak s a közönség is végtelenül örül, hogy megoldódott minden baj és az átmeneti nehézségek fátyolén ismét átragyog a szerelem derűje. A színház két fiatal, rendkívül rokonszenves művésze Varga Edit és Hollay Bertalan nagy elismeréssel szól a darabról, de a Tolna megyei közönségről is. Talán a következőben lehetne legjobban összefoglalni véleményüket: — Megtörténik, hogy fiatal pár ül a nézőtéren és egyszercsak egymásra néznek és összenevetnek. Vagy egyszercsak a férj majd a szék alá csúszik, szeretne eltűnni, vagy láthatatlanná válni. Ha a közönség ennyire együtt él a darabbal, bizonyíték amellett, hogy jó darab a »Körbe-körbe szerelem«. A karnagy, László Endre, a Déryné Színház egyik legtehetségesebb fiatal karmestere. (—i.) — Hetvenkilenc literrel kevesebb tejet fejtek aznap este. A három koma meg otthon húzta a »lóbőrt«. Azaz, hogy megálljunk csak, tévedtem. Kettő aludta otthon az ivászat fáradalmait. A harmadiknak sikerült az istállóig elbotorkálni. De nehogy azt gondolja ám, hogy egy szalmaszálat is képes volt arrább tenni. Nem. Egyszerűen ledőlt a szénára és ott durmolt reggelig. — Na és a következmények? — A következmények nem marad tak el. Kétszázötvenkét forint nyolcvan fillér büntetést kellett fizetniök. Vagyis a tőgyben maradt tej árát. — És azóta jól dolgoznak? — Hát az úgy van ám kérem szépen, hogy itt a tehenészetben csak azok állják meg a helyüket, akik nagyon akaratos, józan emberek. A három közül kettő elment, a harmadik azóta még egy percet sem hiányzott. Azért mondtam már a kezdetén is, hogy a tehenészetben csak sokszoro- san kipróbált emberek maradnak meg. H. T. volna meg minden Bátaapátiban. Romos épületek tűntek el a faluban, amelyek helyén új istállók »nőttek« ki a földből. A tegnapi egyéni parasztok ezalatt a rövid idő alatt úgy megtalálták helyüket a közösben, mintha legalábbis odaszülettek volna. A két kezükkel, a szívükkel, de az eszükkel is úgy cselekszenek a közösben, mint ahogy az a nagykönyvben megvan írva. A szövetkezeti parasztok 49 szarvasjószágot és 19 lovat vittek ma gukkal a közösbe. Volt köztük nem is egy, aki öt-hat szarvasmarhat hajtott maga előtt, mikor beállt. Nagyüzemi istálló viszont nem volt a faluban. Mi legyen hát? — vetődött fel az induló szövetkezet első gondja. Az lett, hogy negyven szövetkezeti paraszt összedugta a fejét, keresett és talált megoldást. Rohammunkával lebontották a romos, elhagyott épületeket, a gazdátlan, beomlott pincéket. Termeltek ki gerendáknak valókat és elkezdtek építkezni. Becker Jakab, Jechb Lőrinc, Reing Henrik, Schmidt Kálmán, Lambert Benő, öhmüller György és a többiek mesterember nélkül egy hét alatt felépítettek egy istállót, a másik két hét alatt a máTegnap és ma megyénk valameny- nyi üzemében ünnépi termelési értekezleteken, gyűléseken emlékeztek meg a felszabadulás évfordulójáról. Ünnepséget tartottak a szekszárdi nyomdában, a gyógyszertári központban, a simontornyai bőrgyárban, a csatári és palánki téglagyárban, a dombóvári téglagyárakban. sikat és most építik a harmadikat. — Itt én voltam a »főkőműves« — mondja a lóistállónál látható büszkeséggel Jechb Lőrinc a foga fosok munkacsapatvezetője. — Ezt a munkát meg lehet nézni, olyan masz szívak ezek a falak, hogy egy ember öltőt is kibírnak. De itt nem volt ám kőműves! Az ablakokat, az ajtókat, a jászlakat, itt mindent mi csináltunk — mondja tovább, leírhatatlan lelkesedéssel és megint csak az istállóra mutat — ami nem mondható ugyan építészeti remekműnek, de a célnak tökéletesen megfelel. Éppen indulni akartam, hogy meg nézzem az új szarvasmarha istállót is, mikor belebotlottam Reing Henrikbe, aki igazi mesterember módjára kocsirudat »esztergált«. — Ez a szövetkezet a miénk. Csak azért adunk ki pénzt, amiért nagyon muszáj, amit lehet, megcsináljuk mi magunk. Nem veszünk fel hitelt, a saját erőnkből akarjuk felvirágoztatni ezt a gazdaságot — mondja és nagy hozzáértéssel forgatja tovább a szekercét. Az új szarvasmarha istállónál a katonás renden meg a 31 békésen ké rődző szarvasjószágon kívül nem találtam senkit. De arról meggyóCsütörtökön ítélkezett a megyei bíróság dr. Farkas tanácsa Kovács Józsefné és fia, Kovács János kurdi lakosok felett. A bíróság Kovács Jó zsefnét életveszélyes szer alkalmazásával elkövetett egészségrontás miatt 2 évi börtönbüntetésre és 1 évi jogvesztésre, Kovács Jánost pedig felmenőágbeli rokonon elkövetett súlyos testisértés bűntette miatt 10 hónapi börtönbüntetésre ítélte. Kovácsné és férje rossz viszonyban éltek, később el is váltak. A válás után azonban 1957 őszén összeződtem, hogy ezt az istállót is olyan szakszerűen felépítették, hogy nem hiányzik innen semmi, még betonaljas takarmánykeverőt is építettek ide. A szövetkezeti tagok nagyobbik részét most a harmadik épülő istállóhoz csoportosították. Ide éppen akkor értem, mikor az egyik »mester« Schmidt Kálmán istentelenül méltatlankodott. Tudniillik az egyetlen vízmérték is »elveszelő- dött«, ami az építőbrigádnak volt, és ezt ő hozta hazulról. — Megcsináljuk mi ezt pajtás vízmérték nélkül, te meg majd veszel egy másikat, ha szükség lesz rá — mondja viccelődve, harsány nevetés közben Lambert Mihály a kőművesek közül. — Nekünk kérem csak úgy lesz ebből a csoportból jövedelmünk, ha sok állatot tartunk a közösben, mert ezen a vidéken rétből és legelőből van legtöbb, szántóföld a mi falunk határában kevés van. De hogy jól jövedelmező állattenyésztésünk legyen, ahhoz előbb istállók kellenek. Kellenek, hát építünk — nyilatkozik most már komolyra fordítva a szót Lambert Jenő, a növénytermesz tési brigádvezető, aki ezekben a he— Április 23-án az Országos Rendező Iroda a Kincses Kalendárium című műsorát mutatja be a Szekszárdi Városi Művelődési Házban. A műsorban fellép többek között Gőzön Gyula Kossuth-díjas művész is. — Philadelphiában egy fényképipari bemutatón a wetzlari Ernst Leitz művek újfajta diavetítőt mutatott be. A vetítő ultrahangok segítségével a távolból is beállítható és a diákat ugyancsak a távolból lehet cserélni. Ez lehetővé teszi, hogy vetített képes előadások alkalmával az előadó szabadon mozoghasson a teremben, miközben irányítja a diavetítést. — Dombóvár község tizenöt éves távlati tervében gondolnak a műemlék-védelemre is. A dombóvári Vár romjainak megvédése érdekében parkosítják a vár környékét. — Holnap, április 5-én tartja a Szekszárd és Vidéke Bortermelők Pinceszövetkezete évi rendes közgyűlését, melyen értékelik az elmúlt gazdasági év munkáját és döntenek a jövedelem felosztásáról. — Régészeti leletek bizonyítják, hogy már a régi rómaiak is kőszenet bányásztak a Rajna vidékén. A kőszenet azonban nem kizárólag fűtési célokra, hanem fémkohászatra is használták. Ezt bizonyítják az ősi Bonná (a mai Bonn) légiós erődben talált kezdetleges kohók és az ott felhalmozott salak. A légiós erőd i. u. az első században egyike volt a régi rómaiak „fegyverkezési központjának.” — A szekszárdi Béke Tsz kertészetéből tegnap 720 fejessalátát szállítottak piacra. — A KAJMÄDI ÁLLAMI GAZDASÁG pártszervezetének, szak- szervezetének vezetősége és a gazdaságvezetés köszönetét fejezi ki a gazdaság valamennyi dolgozójának kiváló munkájáért abból az alkalomból, hogy a Kajmádi Állami Gazdaság ebben az évben elnyerte az „Élüzem” címet. Valamennyi dolgozónak erőt, egészséget kíván, hogy az 1959-es esztendőben is sikerrel oldják meg az előttük álló feladatokat, hogy megtarthassák az „Élüzem” címet és az ideihez hasonlóan oszthassanak nyereségrészesedést. találkoztak a közös szőlőben. Ott volt a fia is, Kovács János. Először az apa és a fia szólalkozott össze* aminek a vége az lett, hogy Kovács János összekötözte az apja kezét és otthagyta a földön fekve. Nem sokkal ezután Kovács Józsefné észrevette az összekötözött volt férjét és mivel sok nézeteltérés volt köztük, elhatározta, hogy bosszút áll. Nála volt egy üveg, amelyben mérgező anyagot tartott.. Kovácsné letört egy ágat és azzal férje arcára csepegtetett a mérgező folyadékból. tekben ácsmunkát végez, már vagy harminc mestergerendát »esztergált«, mióta szövetkezeti tag. S még sietve hozzáteszi: — ha úgy építtetjük fel ezeket az istállókat valamelyik vállalattal, belekerül nekünk vagy kétszázezer forintba. S egész biztos nem tudták volna nekünk egy hónap alatt felépíteni. így meg mindössze 6000 forintba kerül a szövetkezetnek. Ennyi pénzt adtunk ki mészre, cementre, meg 2000 téglát vettünk mindössze. A faanyagot ml termeltük ki a szövetkezetéből, a vályogot, meg a többi téglát pedig romos épületekből szedtük ki. Nem lenne teljes a kép, ha szó nélkül hagynám, hogy nemcsak építés folyik ebben a szövetkezetben. A helyzet ugyanis az, hogy a kukorica kivételével egy szemig elvetették a tavasziakat. A 60 hold újvetésű lucerna, a tavaszi árpa, a borsó, a répa maholnap zöldell a szövetkezet több mint ezer holdat kitevő határában. Ez mind-mind azt hirdeti, hogy a szövetkezetbe tömörült bátaapáti parasztok megingathatatlanul hisznek a jövőben, a boldogabb életet jelentő szövetkezeti gazdálkodásban Kezükbe vették sorsuk irányításának gyeplőjét és nincs olyan hatalom, amely ezt elvenné tőlük. Dorogi Erzsébet Vj szövetkezeti tagok között