Tolna Megyei Népújság, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-04 / 79. szám

1959. április 4.

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

3

Hogy az „enyém” helyébe holnap a

Mi valósul meg az idén a Szovjetunió hétéves tervéből ?

in.

MIT AD A LAKOSSÁGNAK A KÖNNYŰIPAR?

K" icsi pártszervezete van a sár- szentlőrinci Kossuth Tsz- nek, de ha nem is nagylétszámú, jelentősége annál nagyobb, tevékenysége érződik a termelőszövetkezetben.

Január derekán hozták létre a mindössze hattagú pártszervezetet, melynek tevékenységéből a termelőszövetkezeti tagság összefogásra való nevelését próbáljuk bemutatni.

Először a legfontosabb feladatnak a lábrakapott civakodást, az összeférhetetlenség megszüntetését tartották. (Csupán egyéves múltra tekint vissza a termelőszövetkezet.) Egybehangzó vélemények szerint a kicsiny kommunista szervezet összefogva a tsz-vezetőséggel, néhány hét alatt elérte, hogy közösségükben megszűntek a kicsinyes intrikák.

Hogyan tették ezt? Néhány módszerük: Nem restelltek végére járni a mende-mondáknak, valamennyi híresztelést kivizsgáltak. Megkülönböztették, melyik az az észrevétel, ami igaz, melyik, ami csak részben és mi az, ami rágalom, koholmány. Ennek megfelelően is rendezték azokat. A jogos észrevételeket megszívlelve kijavították a hibákat, a rosszindulatú pletykák hordozóit pedig figyelmeztették, hogy híreik ártalmasak a közösségnek. Egyéni beszélgetéseken és a tsz közgyűlésén megérttették a rágalmazás károsságát, sőt a tagság élénk helyeslése közben a közösség ellen tudatosan vétők számára rendszabályok foganatosítását is kilátásba helyezték. Azóta megszűnt a »susmus«, az emberek nyíltan beszélnek, gyűlésen, vagy külön a vezetőkkel közlik problémáikat, észrevételeiket.

így rendezték a termelőszövetkezet sorait, mielőtt a nagyobb számszerű fejlődés megindult. Az egység helyreállítása, a jó összhang is hozzájárult ahhoz, hogy a felvilágosító, jó szó eredményeként csaknem 200 új taggal erősödött a Kossuth Tsz.

T j helyzetben, új feladatok előtt állott a fiatal párt- szervezet, mert akkor már az 1400 holdon gazdálkodó csaknem 240 főnyi tagság összekovácsolása lett legfőbb gondjuk.

Szerteszét, különböző * munkacsapatban dolgoznak a kommunisták. így hármójuk a növénytermelésnél, egyikük a fogatosoknál, másikuk a kertészetben nyert beosztást. Éppen azért, mert kevesen vannak, szükségesnek' tartják sűrűbben megbeszélni a tapasztalatokat, hogy a véleményeket összehangolva helyesen politizáljanak a teljes egység, a régiek és újak közti jó összhang segítésében.

A kovácsműjiely, amelyben esztergapad, fúrógép és villamoserővel működtetett fújtató van, a termelőszövetkezet »központja«, nemcsak azért, mert a szövetkezet központi épület-tömbjében foglal helyet, hanem azért is, mert mindenről, ami a szövetkezetben történik, talán itt lehet a leggyorsabban, a legrészletesebben értesülni. A műhelyben foglalatoskodó mester, Varga Imre bácsi már megette a kenyere javat — hiszen innen-onnan már „hetvenke- dik” is —, de azért még keményen fogja a kalapács nyelét, s »nem hord félre a keze«. Minden ütés oda talál, ahova szánta azt. Munkája nyomán gyorsan készülnek el a patkók és nem kell sokat várakoznia annak, aki javítás miatt kocsijával a műhely elé áll. Jóminőségű munka kerül ki még most is a kovácsmü- helyből — hiába idős a kovács.

A szorgalmas munka kellős közepén is mindig megtalálja az alkalmas időt arra, hogy tájékozódjék, ér tesüljön az eseményekről. A néhány szavas eszmecsere — még tart egy- egy szerszám javítása — elegendő arra, hogy mindenről tudomást szerezzen. Amikor találkoztam vele, ép pen a szövetkezet egyik »új« tagjával, Gruber Jánossal folytatott eszmecserét. Arról beszélt Imre bácsi, hogy egy évvel ezelőtt minden különösebb indok nélkül, csak úgy dac ból megemelte kalapját a szövetkezet irodájában és távozott. Nem állt

A beszélgetések során sokat foglalkoznak a perspektíva megmutatásával, azzal, hogy magukénak tekintsék a közöst, hogy egyre inkább csökkenjen a kistulajdonosi beállítottság.

Tudják, sok még e téren a tennivaló és megbeszélik, hasznosítják is e tapasztaltakat, olvasnak a jelekből. Az egyik tsz-tagnak vetőgépét néhánynapos használat után ki akarták fizetni, mire az azt mondta, hagyják, kölcsönbe adja, jó lesz az még neki. Tanultak ebből, beszélgettek vele a tsz és az ő jövőjéről, elmondták azt is neki, hogy ez a vetőgép most még jó a tsz-nek és neki Is kedvez az, ha most megveszik tőle, de nem ez a jövő vetőgépe. Megegyeztek a beszélgetés után. Vannak olyanok, akik húzódoznak a szőlők közösbeadásától — némelyiknek túlméretezett is ebből a háztáji földje — mondván, »más kezére nem szívesen adom, mert esetleg tönkremegy a szőlőm«.

A minap tartott taggyűlésen megbeszélték ezeket a tapasztalatokat. Ott esett szó a háborús hisztériáról, az egyes vezetőkről elterjedt álhírekről, arról is, hogy ennek az a célja és eredménye, hogy megrendül a bizalom az új útra tért emberekben, akik még visszavisszanéznek.

C ok a probléba, sok minden foglalkoztatja a tsz-tagokat, a kommunistákat, de ami döntő, szépen megy a közös munka, jók az eredményeik. Többen is elmondják, »olyan kedvvel dolgozik itt

INNENAz MSZMP gyönki járási végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén a munkásőrséggel Kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott.

•

Mindenütt elkészültek a termelő- szövetkezetek tervei a bonyhádi járásban, ahol a tél folyamán és a kora tavasszal jelentős mértékben emelkedett a szövetkezeti tagok létszáma. A módosított terveket mindenütt a szövetkezet legmagasabb fórumai, a közgyűlések április 15-ig hagyják jóvá. A tervek elkészítéséhez sok segítséget nyújtottak az állami gazdaságok és a gépállomások szakemberei, valamint a községi mezőgazda- sági felügyelők.

•

Befejeződéshez közelednek a paksi járásban is a pártszervezetek taggyűlései. A tapasztalatok szerint a kommunisták túlnyomó többsége részt vesz a taggyűléseken. Mindenütt a párt március 6-i határozatát vitatták meg, s abból a saját munkaterületükre vonatkozólag jelölték

ki ugyan »hivatalosan« a szövetkezet tagjainak sorából, de nem is tartozott szorosan oda. Kicsit makacs volt, s ez nem engedte, hogy minden szó nélkül visszamenjen a szövetkezet kovácsműhelyébe. Amint mondja ez alatt az egy év alatt megtett olyat, amit azelőtt 65 éven keresztül egyszer sem tett meg. Kezébe vette a kaszát — pedig 14 éves korától a kalapácsot forgatta izmos kezében — s a tűző napon vágta a rendet a kis parcellán.

— Mi van most azzal a makacssággal? — kérdezem Imre bácsit.

Mielőtt megadta volna a választ, szemére tolta sapkáját, megvakarta deresedő fejét és hamiskásan rám kacsintott, s csak azután szólalt meg:

— Ami az igazságot illeti, megvan még, de most már jobban meggondolom a dolgot mielőtt megmakacsolnám magam.

S közben, míg mindezt elmondta, meg-megindította a fujtatót, megtö- rölgette az esztergapadot, meg-meg- kalapálta az izzó vasat.

Ezután — ez már így dukál — Gruber számolt be Varga bácsinak arról, hogyan ment el a szövetkezetből és az útja hogyan vezetett visz- sza a közösbe. Javában tartott a be„miénk” lépjen...

mindenki, hogy abban hiba nincs.« Ács János új tsz-tagról mesélik, hogy két nap és két éjjel egyfolytában szórta a műtrágyát. Amint beszélgetünk a tsz párttitkárával, mutatják őt, amint az udvar túlsó végében türelmetlenül topogva várja a gépet. Persze, nem minden ember ilyen, nem simán, nehézségek nélkül megy minden. Tapasztaljuk, hogy felháborodva, méltatlankodva jön a brigádvezetőhöz Borbély Gyuri bácsi és mondja, hogy egyik tsz-tag sietve, csak úgy össze-vissza ledobálta a szénát a szekérről, »nem gondol arra, hogy beázhat, oszt az mindnyájunk kára lesz.« Nem is engedte neki úgy hagyni, kénytelen volt a »tettes« összerakni azt.

TTöbb termelőszövetkezeti tagban érlelődik a gondolat, hogy kéri a pártba való felvételét, két jelentkezőjük máris van. Ez örvendetes jelenség, a jó politikai munka következménye. Szükség is van azokra, akiket a meggyőződésük visz oda, náluk különösen, hisz pártszervezetük kicsi, felvilágosító szavukkal így nem tudnak mindenhova eljutni.

Nem bízzák el magukat a Kos- suth-beli elvtársak. Tudják, hogy nap mint nap még sokat kell tenniük azért, hogy ténylegesen megszilárduljon a termelőszövetkezet, hogy az »enyém« helyébe ma, vagy holnap a »miénk« lépjen, hogy a tegnapi egyéni parasztokból mielőbb a közösség öntudatos harcosai váljanak.

Somi Benjáminná-ONNAN

meg a legfontosabb tennivalókat. Számos pártszervezetben ezeken a taggyűléseken tagjelölt-felvételre is sor került.

*

Részletesen ismertetik a bonyhádi járás termelőszövetkezeteiben a szövetkezetek megszilárdítását szolgáló 3004/1-es rendeletet a járási tanács dolgozói.

*

A Várdombi Gépállomás pártszervezete az elmúlt egy év alatt szám- ’ szerűen is jelentősen megerősödött. Egy évvel ezelőtt a szervezetnek 29 tagja volt, jelenleg 40 kommunista tartozik az alapszervezethez. A legutóbbi taggyűlésen egy új tagot és két új tagjelöltet vettek fel.

*

A bonyhádi járásban azokban a községekben, ahol a lakosság az elmúlt időben úgy határozott, hogy a nagyüzemi gazdálkodásban folytatja majd a mezőgazdasági termelést, a falusi pártalapszervezetek átalakultak üzemi pártszervezetté.

számoló, amikor az udvaron kocsi zörgött, s néhány pillanat múlva már kezelt is az új vendég, Gulyás Sándor tekintélyes egyéni gazda a műhelyben tartózkodókkal.

— Ráérnek beszélgetni? — teszi fel a kérdést Gulyás.

— Erre is tudunk időt szakítani — válaszolt Varga bácsi —, de biztosan nem érsz rá erre.

— Szorít a munka, csinálni kell, mert más nem teszi meg helyettem. Nem lehet ilyen dologidőben beszélgetni — magyarázkodik Gulyás és elsorolja, hogy mi mindennel végzett ma a tavaszi munka során. Mon dókáját így fejezte be:

— Van amiben már most kora- tavasszal is ki lehet izzadni.

— Ti még csak megállni sem értek rá. Ha köszön nektek az ember, csupán a kalapot bökitek meg, mert válaszolni már nincs időtök, s azonnal mentek is az eke után — veti oda barátságos mosoly közepette a kovács.

— Tudom, hogy maguknak jobb így Imre bácsi, talán nekem is jobb lenne, de elvetettem az ősszel, elvégeztem a szükséges munkát, a tavaszi teendőimnek is a javát már letudtam, hogyan jöhetnék akkor én most...

Főleg arra törekszenek, hogy javítsák a termékek minőségét és bővítsék a választékot. Mennyiségi vonatkozásban

a műszállal kevert pamutszöve- tckből (mellesleg szólva igen jó minőségű anyag) 2,1-szer, műselyemből 2,1-szer, cipőből 6 százalékkal, könnyű mikropórusos talpú cipőből 3,4-szer annyit gyártanak, mint tavaly.

Az élelmiszeripar, mint ismeretes, nagy mértékben a mezőgazdaság fejlődésétől függ. S mivel a mezőgazdaság jelenleg a hatalmas fellendülés korszakát éli, biztosak lehetünk abban, hogy az élelmiszeriparnak igen szilárd nyersanyagbázisa lesz. Az idén jelentősen növelik az egyes élelmiszeriparágak teljesítményét. Ezt részben a meglevő üzemek bővítésével, részben új üzemek építésével érik el.

Körülbelül 50 új városi tejfel- dolgozó üzemet, 30 húskombináAz élelmiszerbőség felé az út az összes mezőgazdasági növények terméshozamának növelése és különösen az állattenyésztés gyors fejlesztésén át vezet.

A kolhozparasztok terveik összeállítása közben elsősorban a hústermelés gyors növelésére gondolnak. A rjazanyiak például vál lalták. hogy 3,8-szer annyi húst termelnek, mint tavaly, a sztav- ropoliak, a voronyezsiek, az ukrajnaiak ugyancsak növelik a hústermelést.

S ezek nem puszta ígéretek. Két hónap alatt — januárban és februárban — 620 ezer tonna húst gyűjtöttek be élősúlyban, tavaly viszont ugyanezen hónapokban csupán 354 ezer tonnát. A begyűjtött tej meny- nyisége 2 020 000 tonna, ami a tavalyi megfelelő időszakhoz viszonyítva 130 százalék. Az idén jelentősen

A nagy termelékenységű alkotó munka az a -tényező, amely átalakítja az életet, megsokszorozza az eredményeket. Az idén a munkatermelékenység az iparban egy dolgozóra számítva 5,4 százalékkal emelkedik. Úgy tűnik, mintha ez* kicsi szám lenne. De számítsuk ki, milyen óriási jelentőségű a munkatermelékenységnek csupán 1 százalékos emel kedése is! Ez az 1 százalék a termelés évi volumenét körülbelül 11 milliárd rubellel növeli.

— A becsületes munka nem is len ne akadály a te esetedben, de... csak hogy... szóval a közgyűlés megnézi ám, hogy kit vesz fel — avatkozott a beszélgetésbe Gruber.

Gulyás, bár tudta, hogy Gruber szeret viccelődni, de így is kissé meglepődött a váratlan fordulaton. Róla eddig senki sem mondta még, hogy rossz gazda, hogy nem ért a gazdálkodáshoz, s hogy nem lenne vele senki a közösben. Amikor Varga bácsi észrevette Gulyás meglepődését, így szólt:

— Ezen nincs mit csodálkozni, a közgyűlés alaposan megnézi, hogy kit vesz fel a szövetkezeti tagok sorába. Nem is olyan régen az egyik volt 50 holdas kulák szólt, hogy szívesen belépne közibénk. Tudjuk róla, hogy azelőtt sem dolgozott saját földjén, most pedig úgy spekulál, hogy a föld után járó részesedésből él majd meg. De a szövetkezetiek, mert jól ismerik — kiadták az útját. Ne érts félre, én ezzel nem azt mondom, hogy te is így járnál. Szó sincs erről. Ismerünk téged, és biztosan felvennénk — akár már holnap.

Megenyhült erre a kijelentésre Gulyás és mosolygott amint mondtaGyermekcipőben az idén teljesen kielégítik a szükségletet. A kerékpárgyártás marad a régi színvonalon (bőven van kerékpár). A motorkerékpárok gyártását viszont háromszorosára növelik, mert az utóbbi időben igen nagy irántuk a kereslet.

A televíziós készülékek gyártása IX százalékkal, a hűtőszekrényeké 28 százalékkal, a mosógépeké 41 százalékkal emelkedik.

tot, 17 cukorgyárat és sok más. korszerű berendezéssel ellátott 0 üzemet építenek.

Nagy figyelmet fordítanak a munka- igényes műveletek gépesítésére és a termelés automatizálására.

A múlt évvel szemben a hústermelést (az állami nyersanyagforrásokból) 310 ezer tonnával, a tejtermékek termelését 1,6 millió tonnával, a cukorgyártást 610 000 tonnával, a növényi olaj gyártását 319 000 tonnával növelik.

megerősödik az állattenyésztés takarmánybázisa.

Bővül a kukorica, a legnagyobb terméshozamú szemes- és takarmánynövény vetésterülete. Egy év alatt körülbelül 10 millió hektárnyi új legelő vízellátását, 168 ezer hektár öntözését és 362 ezer hektárnyi föld lecsapolását biztosítják. A cukorrépa vetésterülete 100 ezer hektárral gyarapodik.

A kolhozparasztok munkáját elsősorban a munkaigényes műveletek gépesítésével könnyítik meg. A kolhozok most új gépeket szereznek be. Nagy sikerük van a rákapcsolható munkaeszközöknek, amelyek erősen csökkentik a munkaráfordítást. Ezenkívül az idén körülbelül ötezer közös gazdaságot villamosítanak, a hétéves terv végére valamennyi kolhozban lesz villany. A szovhozokat előbb villamosítják.

A munkatermelékenység 1 százalékos emelkedése a szénbányászatban további 5 millió tonna szenet, a kohászatban 600 ezer tonna acélt és 450 ezer tonna hen gereltárut, a gépgyártásban 4,5 ezer gépkocsit, a traktoriparban 1700 traktort, a szerszámgép- gyártásban 1150 forgácsoló szerszámgépet, a pamutiparban 37,1 millió méter szövetet, a cipőiparban 2,2 millió pár bőrcipőt jelent.

— Azért mondom, mert — s itt egy kicsit megszakította mondanivalóját, látszott, hogy gondolkodik: kimondja-e, vagy sem, amit akart, de végül is befejezte a mondatot:

— ... mert ha nem hiszi, hogy jó gazda vagyok, akkor hát a szövetkezettel lépek versenyre.

— Na, na csak lassabban. Igaz, versenyezni lehet. A motorkerékpár is versenyre kelhet egy repülővel, de biztosan lemarad — válaszolt lm re bácsi, s a jó hasonlaton mindannyian nevettek.

— No, de vége a beszélgetésnek, hozzá kell látni a munkához — mondta az idős kovács és már fogta is a kalapácsot, kiemelt egy fehéren izzó vasdarabot a tűzből és formázta, alakította. Arra azonban még kiterjedt figyelme, hogy kiszóljon az egyik szövetkezeti tagnak — vigye hírül az illetékeseknek, az állator- vos kéri, menjen az istállóhoz, mert sürgős intézkedések megtételére adott utasítást, tanácsot. S amikor az üzenet átadását befejezte beletemetkezett a munkába, ahogy mondani szokás: se nem látott, se nem hallott. Megállás nélkül csengett aa üllő. Felült Gulyás is kocsijára, de a nagyszokolyi Béke Tsz kapujából még visszanézett, mint akinek a szíve egy kicsit ottmaradt az egykori egyéni gazdatársai között, akik már a nagyüzem útját járják.

K. BALOG JÁNOS

Beszélgetés a kovácsműhelyben

mit ad az él Élelmiszeripar?

az ÉLELMISZERIPAR FORRÄSA: A MEZŐGAZDASÁG

AZ ANYAGI JAVAK G Y AR A PODÄS ANAK FŐ FORRÁSA