Tolna Megyei Népújság, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-29 / 99. szám

1959. április 29. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Iii mit vár az új Fácánkerttől ? A különböző korú és íoglalko- aású emberek, akikkel Fácánker­tet járva beszéltem* valamennyien a nagy szövetkezeti átalakulás ál­tal nyújtott új lehetőségekről mondták el véleményüket. A kér­déseimre kapott feleletek bizako­dást és a szebb jövőbe vetett hi­tet sugározzák. A válaszok alap­ján kiderül, hogy a szövetkezeti községgé lett Fácánkert — ahol már csak csupán egy egyénileg gazdálkodó parasztember van — a falu társadalmának minden egyes tagja előtt új távlatokat nyitott. GYURI BÁCSI Tóth Gyuri bácsi az ötvenkilen- cedik évét tapossa. Fácánkert »Si­mon majori« településén lakik. A tél folyamán lépett a termelőszö­vetkezetbe. A felszabadulástól nap jainkig öt hold földön gazdálko­dott­— Mit vár a szövetkezettől Gyű ri bácsi? Gondolkodik egy darabig, aztán rávágja. — Először is amíg bírom* mun­kát, azután meg nyugdíjat. A tömör válasz után ő kérdez. >— Igaz, hogy föld járadékot is fizetnek? — Igaz. — Aztán az is igaz, amit az agi­tátorok mondtak, hogy ingyen gyó gyítják az embert, ha a szövetke­zethez tartozik? — Igen. így van! — Akkor jó — bólint Gyuri bá­csi — akkor semmi baj nincs. Most megint én kérdezek. — Mi lett volna a földdel, ha nem alakul át a falu? — Mi lett volna? — Gyuri bá­csi a tarkóját vakarja, — hát ami azt illeti, ez a kérdés nagyon ag­gasztott. A gyerekek kirepültek a házból, mint a galambok, mink meg az asszonnyal magunkra ma­radtunk. Bizony nem sokáig bír­tunk volna a földdel. Jobb ez így, ahogy történt... A PEDAGÓGUSNŐ Hauer Jánosnét a lakásán talá­lom. Éppen vasal, amikor benyi­tok hozzá. Amikor felteszem az első kérdést, megáll a kezében a vasaló, s gondolkodik, majd a kér dést ismételve kezd a válaszba. — Hogy emelkedik-e a falu át­alakulása folytán az iskola szín­vonala? Igen, emelkedik. Tessék csak elképzelni, mennyivel keve­sebb szüksége van egy szövetke­zeti parasztembernek gyermeke munkaerejére, mint egy egyéni parasztnak! i— És mit remélnek az átalaku­lástól a pedagógusok? — Azt, hogy kevesebb lesz a mulasztás, s nem marad ki idő előtt egy gyermek sem az iskolá­ból. AZ IPAROS Nübl Lénárt kovácsmesternek nem cseng az üllőn a kalapácsa. Nincs munkája. Hogy miért nincs? A válasz egyszerű. Azért, mert a falu lakosainak a zöme, csak őszre kezdi meg az új életet. Nagyobb munkát senkisem visz most a ko­vácshoz. Az apró-cseprő javítások ra meg félnapi munkával is rá­bír Nübl Lénárt hangulata mégis bizakodó. — Nézze kérem. Ez a pár hónap csak átmeneti állapot. Az őszre már én is, mint szövetkezeti ko­vács dolgozom és a szövetkezeti kovácsnak egész éven át van mun­kája megszakítás nélkül. EGY LÁNY Szabó Erzsébet augusztusban tölti csak be a tizenhetedik évét. KISZ vezetőségi tag. Szülei a tél folyamán léptek be a »nagy csa­ládba«. Erzsiké a falu újjáformá- lódásáról így nyilatkozik: — Már éppen ideje, hogy min­denki a szövetkezethez tartozzék. — Miért? — Azért, mert tavaly még kü­lön volt a falunak is, meg a ter­melőszövetkezetnek is a KISZ- szervezete. A szövetkezet kiszistái dolgoztak, mi meg tétlenségre vol­tunk kárhoztatva. A falu fiatal­jait sehogysem sikerült összefog­ni. A legtöbb tagunknak csak a KISZ könyve volt meg, de KISZ munkát alig-alig végzett valaki. Most majd más lesz a helyzet. Ki­alakítunk egy nagy egységes KISZ szervezetet. Ének-, színjátszó- és tánccsoportot szervezünk. Meglát­ja majd megint hallhatnak sokat a fácánkerti fiatalok jó munkájáról. A KERESKEDŐ A fácánkerti boltban minden megtalálható, a motorkerékpártól kezdve a narancsig és a nylon alsó neműkig. Minden, amit csak szem és száj megkíván. Az üzlet veze­tője Imre István régi, tapasztalt kereskedő ember. — Figyelje csak meg, jövő ilyen korra megkétszereződik itt a for­galom. — Hogyan? — Úgy kéremszépen, hogy a fá­cánkertiek miután mind szövetke­zeti tagok lettek, majd valameny- nyien itt helyben fognak vásárol­ni. — Nem értem, hogy érti ezt? — Pedig a dolog nagyon egy­szerű Ugyanis amíg egyéniek vol­tak, a tolnai piacon adták el a ku­koricát, a burgonyát, meg a többi termelvényeket, és ott a helyszí­nen legtöbbször el is vásárolták a pénzt. De ezután másként lesz. Több pénz lesz, ha minden jól megy a fácánkerti ember zsebébe, mint eddig volt, és ezt itt hely­ben el is vásárolhatja. A TANÁCSELNÖK Végül is a helyi tanács elnöké­vel beszélgettem a faluról. — Itt nálunk a puszta és a falu között örökös ellentétek voltak. A pusztaiak »tinósoknak« hívták a falubelieket, a falubeliek meg »bé­reseknek« a pusztaiakat. Ez az el­lentét azonban most végképp meg oldódik i— mondja az elnök. — Miért? — Azért, mert most eggyéforr a falu a pusztával, s ha egy év múl­va eljön, megláthatja, hogy az em­berek megváltoznak. Jobbak lesz­nek, mint voltak. Az irigység, a kapzsiság, meg az egyéb régi, rossz csökevények helyett barát­ság, szeretet és az egymáson se­gíteni akarás lesz úrrá az embe­rek gondolkodásában. HAYPÁL TIBOR HÍREK — Az MSZMP Tolna megyei Bi­zottságának esti egyetemén tegnap kezdték meg a XXI. kongresszus anyagának tárgyalását. Az egyete­men különösen a hétéves tervvel és a gazdasági versennyel foglalkoznak részletesen. — Egyetem nyílik Tuniszban. Egy Tuniszban ülésező nemzetközi sze­minárium, amelyen 14 országból 25 egyetemi tanár vett részt, nemrégen befejezte munkáját. Lamine Chabbi, a tuniszi alkotmányozó nemzetgyűlés képviselője, volt népművelésügyi mi­niszter bejelentette, hogy Tunézia rö­videsen francia és más külföldi egye­tem segítségével nemzeti egyetemet szándékszik felállítani. Chabbi rámu­tatott, hogy a tuniszi egyetem létesí­tése beletartozik Észak-Afrika álta­lános fejlesztésének programjába. Hangsúlyozta, hogy az algériai béke helyreállításával remélhető csak, hogy „Észak-Afrika fejlődése más népek jószándékú közreműködésé­vel” jöjjön létre. — Ülést tartott tegnap délelőtt 10 órai kezdettel a Hazafias Népfront megyei elnöksége. Az ülésen a nép­front munkájával kapcsolatos tenni­valókat beszélték meg. — A megye termelőszövetkezetei ebben az évben közel 500 hízónak való szarvasmarhát, 300 tenyészmar- hát és mintegy 150 kocasüldőt vásá­roltak. — Hús-bojkott egy svájci faluban. A 2200 lakosú Konradsreuth falucs­ka lakossága 22 napig szigorú bojkott alá vette a helység négy mészárosát, miután azok három héttel azelőtt emeli ék a hús- és hentesáru árát. A bojkottot olyan vasfegyelemmel szer­vezték meg, hogy még a gyárakban is ellenőriztek, vajon a munkások a tízerai szendvicsekben nem visznek-e magukkal hentesárut. Tíznapos sztrájk után a derék mészáros és hentesek ellentámadásba mentek át és a bíróság elé vitték az ügyet. A bírói döntés azonban megállapította, hogy bárkinek jogában áll húsfélét vásárolni, avagy attól eltekinteni. Nem sokkal ezután a mészárosok kénytelenek voltak kapitulálni és is­mét a régi áron árusítani a húst és hentesárut. — A megyei tanács kereskedelmi osztálya tájékoztatása szerint közöl­jük, hogy április 30-án a vendéglátó­ipari üzemek a szokásos hétköznapi nyitvatartással üzemelnek. Május 1- én és 2-án vasárnapi nyitvatartással üzemelnek. Május 3-án, vasárnap szintén hétköznapi rend szerint tar­tanak nyitva a vendéglátóipari egy­ségek. — Husek Rezső, a zeneiskola mű­vész-igazgatójának zongoraestje csü­törtökön este 8 órakor kezdődik a zeneiskola nagytermében. — Könnyű annak, akinek gazdag papája van! Az öreg John D. Rocke­feller többszörös milliomos gyakran tisztíttatta a cipőjét egy Wallstreeten dolgozó utcai cipőtisztítónál. A mű­veletért mindenkor tíz centet fizetett. A cipőtisztító egy napon panaszko­dott az öreg milliomosnak, hogy fia, az ifjú Rockefeller (a jelenlegi New York-i kormányzó apja) sokkal bő­kezűbb, mert legalább ötven centtel szokta honorálni a cipőtisztító szol­gálatait. Az öreg Rockefeller sóhajt­va válaszolta: „Könnyű neki, gazdag papája van!” — Tegnap Pakson vendégszerepei­tek a Déryné Színház művészei: Szir- may Mágnás Miska című operettjét mutatták be. — Rózsafatelepet létesít a fácán­kerti Vörös Hajnal Termelőszövetke­zet. Körülbelül 300 rózsafát ültetnek el, melyek virágait majd piacon ér­tékesítik. — Don Bragg amerikai magasngró atlétát — aki legutóbb 4,81 méteres nem hivatalos világcsúcsot állított be — hollywoodi filmügynökök az­zal környékezik meg, hogy ő lenne a „film-Tarzánok” eszményi utóda. Bragg fiatalabb korában ugyanis Tarzán-módra tornászott magas fák ágain, de egyelőre hallani sem akar a filmezésről. „Célom az aranyérem megszerzése a római olimpián” — mondotta Don Bragg, akit e pillanat­ban semmi egyébbel nem lehet csá­bítani. Közüli balesetek A szokottnál is nagyobb árubőség lesz május 1-re MINDKETTEN ITTASAK VOLTAK Vasárnap a kora esti órákban az árokba szaladt egy motorkerékpáros Simontornya és Tolnanémedi kö­zött. A motorkerékpáron, a vezetőn Beinstein Bertalan simontornyai la­koson kívül még egy pótutas is ült. Mindketten ittas állapotban voltak, egyéb jármű, vagy más akadály nem zavarfa a haladásukat, tehát a bal­eset oka a nyomozás eddigi adatai szerint kizárólag a vezető ittas álla­pota volt. Mindketten sérülést szen­vedtek és a pincehelyi kórházban vették őket kezelés alá. A motorke­rékpár vezetője, mivel az ő állapota súlyosabb, a kórházban maradt to­vábbi kezelés miatt. Beinstein Ber­irodalmi estek a tolnai művelődési otthonban A tolnai művelődési otthon veze­tősége tervbe vette, hogy minden hó napban rendez irodalmi estet, a dol­gozók irodalmi ismereteinek bőví­tésére. Az első estre márciusban ke­rült sor, ahol Tóth Károly gimn. tanár tartott előadást Petőfiről. Áp­rilis 23-án rendezték meg második irodalmi estjüket a tolnaiak, ugyan­csak Tóth Károly tanár tartott elő­adást »Arany János költészete« cím­mel. A költő legszebb verseit Asz- mann Anna, Kovalcsik Györgyi és Lengyelfalusi Teréz tolmácsolták. — Megjelent a Bonyhádi Állami Perczel Mór Közgazdasági Techni­kum „Bonyhádi Közgazdász” című folyóiratának ez évi első száma. A lap többek között érdekes írást kö­zöl a Tanácsköztársaság 40. évfor­dulójának ünnepségeiről, a diákok cipőgyári látogatásáról. Beszámol ezenkívül az önképzőkörök munkájá­ról, valamint könyv, színház és film­ismertetéseket közöl. tálán nem rendelekzett vezetői jogo­sítvánnyal sem. A baleset ügyében tovább folyik az eljárás. GYORSHAJTÁS — HÁROM LABTÖRÉS Április 24-én', pénteken Bakó Já­nos szekszárdi lakos motorkerékpár­ral belehajtott egy kocsiba Szekszár- don, a Rákóczi és a Szluha György utcák találkozása környékén. Bakó a kocsit meg akarta előzni, de a gyors­hajtás következtében történt a bal­eset. Háromszoros lábtöréssel (egy nyílt törés) szállították a szekszárdi kórházba, ahol jelenleg is ápolják. Az eset már régebben történt, de még ma is emlegetik a bikácsiak, és azóta még nagyobb szeretettel be­szélnek a szovjet katonákról, mint annakelőtte. Baloghék háza szembenézett a vajtai úttal, az ablakok is az útra nyíltak. Történt pedig, hogy az asz- szony éppen az első szobában tett­vett, még az ablakokat is kinyitotta. Egyszer csak valami motorzúgást hallott, majd közvetlen az ablak előtt valami hatalmas puffanást, re- csegést-ropogást és — az egyik táb­lát kitörve, a nyitott ablakon keresz­tül valami alaktalan tömeg repült be a szobába. Baloghné agyában egy pillanat alatt átcikázott, hogy biz­tosan bomba robbant a ház előtt és a rémülettől ájultan esett össze. Ájulása csak néhány pillanatig tartott, feltápászkodott, majd ré­mülten kirohant a ház elé. Látta, hogy az utcán már többen sza­ladnak feléjük. Ijesztő látvány fo­gadta. A rozoga léckerítést betörve, fél­oldalára dőlve ott hevert egy — te­Mint minden szerv, a kereskedelmi apparátus is lázasan készülődik má­jus 1-re. A megyei tanács kereske­delmi osztályáról nyert értesüléseink szerint megyeszerte intézkedtek ar­ról, hogy megfelelő mennyiségű élel­miszer, ital kerüljön forgalomba. Számoltak azzal, hogy a munkásság nemzetközi nagy ünnepére való te­kintettel elpreláthatóan sokkal na­gyobb lesz a kereslet, mint más na­pokon és úgy készültek fel, hogy a megnövekedett igényt is ki tudják elégíteni. herautó, körülötte a földön lisztes­zsákok hevertek szanaszét. Az oda- sietők segítségével a kocsi alól — csodálatosan — épségben mászott elő a vezető, egy fiatal szovjet ka­tona. Ugyancsak méltatlankodott, a bá­mészkodóknak kézzel-lábbal magya­rázta, hogy a kormánymű felmond­ta a szolgálatot, és nem tehet róla, hogy nekiment az útkanyarban levő háznak. Az alakulattól hamarosan meg­érkezett egy másik gépkocsi, arra átrakták a lisztet — az ablakon be­repülő valami is egy zsák liszt volt. — Egy tiszt valamit magyarázott Baloghnénak, közben többször is megveregette a vállát, azzal elmen­tek. Az asszony persze, nem értette, mit magyaráz a tiszt, csak egyre azt hajtogatta, mennyire megrémült. Másnap aztán megállt a ház előtt egy teherautó, néhány szovjet ka­tona ugrott le róla és nyomban hoz­záláttak, hogy eltüntessék a széttört rozoga kerítés maradványait. A háziak értetlenül, csodálkozva A nagymennyiségű zsiradékon és liszten kívül 300 mázsa sózott tészta is forgalomba kerül, ami különös­képpen azért jelentős, mert a dolgo­zók többsége az ünnepi események­kel lesz elfoglalva s a háziasszonyok igyekeznek lehetőleg minél kevesebb időt tölteni a konyhában. Rizs, cukor, kenyér ugyancsak korlátlan mennyi­ségben áll majd rendelkezésre. Má­jus elsejére forgalomba hoznak két­millió péksüteményt, ami azt jelenti, hogy minden ember, beleértve a cse­csemőket is, jónéhány péksüteményt nézték, mit csinálnak a kerítéssel a katonák De még nagyobb volt a cso­dálkozásuk, amikor a gépkocsiról léckötegeket kezdtek lepakolni, dú­cokat és munkához láttak. Faragtak, fűrészeltek, kezdték csinálni az új kerítést. Két napon keresztül dolgoztak a szovjet katonák, és Baloghék háza elé olyan akkurátus, új léckerítést varázsoltak, hogy az arrajárók WV vélekedtek: — A Balogéknak sem lett volna mostanában ilyen kerítésük. Amikor pedig a munkával végez­tek, újból hosszan magyaráztak Baloghéknak. Valami olyasfélét ér­tettek ki a beszédjükből, hogy ne haragudjanak, amiért kárt csinál­tak, kötelességüknek tartották, hogy a kárt helyrehozzák, és ezt vegyék úgy, mint baráti cselekedetet. Baloghék viszont vacsorára invi­tálták őket, amit hosszú szabódás után fogadtak el. Lám, mennyi szála van a barát­ságnak. B. I, fogyaszthat el, sokkal többét a szo­kottnál. A többvagonos húsáruból egy bizonyos mennyiséget virsli és vegyes húskészítmény formájában hoznak forgalomba. A megye dolgo­zói 25 ezer pár virslit fogyaszthatnak el — mustárral. Forgalomba hoznak 100 mázsa vajat, 100 mázsa sajtot és sok ezer liter tejet. A vendéglátóipar felkészül arra is, hogy a halkedvelőknek se kelljen csalódottan elhagyniuk a vendéglátó helyeket: ehessenek halpaprikást, ki­rántott halat. Feldolgoznak és ki­mérnek 12 mázsa halat a központi készletből. Ezenkívül értesüléseink szerint a különféle szervek több he­lyen rendeznek halvacsorát az egyéb úton beszerzett halból. Mivelhogy a Vendéglátó Vállalat­nál és a földművesszövetkezetek ke­retében egyaránt megnyílnak a kert­helyiségek s a május elseji hangula­tot ismerve, mindenki szórakozni vágyik, ezért előreláthatóan nagy- mennyiségű italra is szükség lesz. A kereskedelmi szervek olyan nagy- mennyiségű sört hoznak forgalomba, hogy minden egyes személyre, bele­értve a csecsemőket is, öt pohár sör jut. Márpedig az tudott dolog, hogy nem mindenki sörkedvelő ... Ezek számára pedig rendelhetők lesznek a különféle borok. Sem a bor, sem a sörkedvelőknek nem lesz hiányuk..* Végül pedig még egy érdekes szám­adat: 25 millió darab cigarettát is forgalomba hoznak a kereskedelmi szervek. Ami pedig a fagylaltkedve­lőket illeti, megyeszerte üzembe he­lyeznek igen sok mozgóárust, a cuk­rászdák is mindenütt mérik a fagy­laltot. Itt mázsa mennyiséget nem tudunk írni. de megnyugtattak ben­nünket arról, hogy a kereskedelmi szervek a legnagyobb kereslet kielé­gítésére is felkészültek. A barátság szálai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom