Tolna Megyei Népújság, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-29 / 99. szám
1959. április 29. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG I A munkaegység-számolás mestere A kommunizmus csúcsai felé Hét év alatt 22 millió lakás „Az öreg Pécsiről írhatnának már egyszer — mondják a tsz-ben —, mert az ő példája fényesen bizonyítja, hogy a mi társadalmunkban milyen fejlődésre képes egy egyszerű, hat elemit végzett paraszt- ember. „Szakmát tanult” az öreg — valahogyan szinte észrevétlenül —, de milyen hasznát veszi ennek a termelőszövetkezet!” Igazuk van. Az idén tölti be 60. életévét idős Pécsi András, tehát nem fiatalember már. Azt mondják róla, hogy a közel 1000 taggal bíró bátaszéki termelőszövetkezetben ő a tótum- faktum a munkaegység-számításnál. — Az istállóját ezeknek a munkacsapat-vezetőknek! Ilyenek vagytok Ti — mérgelődik, mondogatja az öreg, amikor benyitunk szobájába — ezt már hetvenhétszer megmagyaráztam nektek — zsörtölődik. — Hát ha annyiszor nem is, de hallottunk már erről — ismeri be fejét vakarva az egyik inas, markánsarcú új csapatvezető. Idős Pécsi András, vagy ahogy őt mindenki hívja, az „öreg Pécsi” (mert a tsz-ben dolgozik a fiatal is) a munkalapokat nézegeti, és amiatt dörmög, hogy egyiken rőzsehordás- nak tüntették fel a venyigeszállítást, holott nem mindegy, mert „összekeverhetik így a dolgokat és akkor ki az isten tud kiigazodni, hogy lehet igazságot tenni úgy: se a közösség, se az egyén ne csapódjon be”. Érdekes munkaegység-számítást vezettek be ők a munkalaprendszer meghonosításával. Tamásiban, Fad- don és a környező községekben több tsz követi példájukat. Hogy mi a munkalaprendszer lényege? Megkapja előre egy munkacsapat az elvégzendő munkáról a munkalapot, feltüntetve azon az összterületet, majd arra vezetik rá az egyének nevét, pontos teljesítményét és annak alapján lesz elszámolva munkaegységük. így a munkalaprendszerrel nem történhet meg, hogy a végzett munkánál többet, vagy kevesebbet számolnak el, mert az egyéni munkaegységek összesítve ki kell adják a munkalapon a terület szerint kiszámított összmunkaegységet. — Eleinte én voltam a legnagyobb ellensége ennek — mondja mosolyogva — „tűzbe ezzel a bürokráciával”, mondtam, de aztán rájöttem, így lesz igazságos, ellenőrizhető a teljesítés, ez hasznos a tsz-nek. Akkurátus ember Pécsi bácsi, ahogy mondják, nem átall olykorolykor vitatkozni is, ha lazaságot tapasztal. Igaz, kemény, de igazságos ember. Minden munkaegységelszámolást (munkalapot) felülvizsgál, csak jóváhagyása után jegyzik be azokat a tagok munkaegységkönyvébe. Kitűnően számol az öreg és nem volt „szívbajos”, kijavíttatott bizony néhány téves számolást. Gyarló emberek vagyunk, így F. Sándor 0,64 munkaegységet számolt a kikapálásnál, holott teljesítményével csak 0,58 egységet szerzett, nem egész napi munkájával. — Mire mennénk, ha ilyen látszólag lényegtelen hígítást is megengednénk? — kérdi. Ez a hatszázad százaléknyi tévedés csak egy munkacsapatnál mintegy havi 30 munkaegység-hígítást eredményezne, és figyelembe véve, hogy nálunk közel 30 körül van a munkacsapatok száma, rengeteg fölösleges kiadást jelenthetne — mondja. Szóval: kicsiből lesz a nagy, sok kis tételből a nagy eltérés, és igaza van abban Pécsi elvtársnak, a többivel szemben is igazságtalanság lenne elnézni efelett. Ne higgye azért senki, hogy határozottsága miatt nem szeretik az öreget. „Mindig kiabál, ilyen a természete, mi megszoktuk és amilyen, olyannak szeretjük őt” — mondják többen róla. „Kemény gyerek a Pécsi elvtárs, néha túlkemény is, de ami nagyon fontos, igazságos és ezért tiszteljük” — mondja a másik. Pécsi bácsi elismeri a jó munkát, nemcsak a hibákat látja meg. Ezt tapasztaljuk mi is, mikor az előbbi munkacsapat-vezetőnek mutatja: — No látod, így kell kitölteni a munkalapot, ahogyan ezt csináltátok, ez a tiszta munka, így nem lesz tévedés, se reklamáció. így búcsúzik: — Azért mondd meg Jóskának, kimegyek, megnézem, megvan-e az a szántás, mert furcsállom, hogy pontosan egy munkaegységnyi területet szántott, se többet, se kevesebbet. Az igényes öreg kommunistában bíznak az emberek, sokan felkeresik ügyes-bajos dolgaikkal. Nemrégiben tanfolyamot vezetett a tagságnak a munkaegység-számítás tudnivalóiról. Sok dolga mellett nemcsak „saját” termelőszövetkezetével törődik, hanem a többivel is. Nemrégiben járt Alsónyéken, ahol segített, hogy megismerjék a munkalaprendszer előnyeit. Éppen ott- j értünkkor üzenték, hogy köszönik segítségét, jó hasznát vették annak, a közeljövőben felkeresik őt. íme, ilyennek láttuk idős Pécsi Andrásnak, a b'átaszéki Búzakalász Termelőszövetkezet „mindentudójának”, az ízig-vérig becsületes, törekvő embernek portréját. Somi Benjáminná Hruscsov elvtárs, az SZKP XXI. kongresszusán elhangzott beszámolójában idézett az Amerikai Demokrata Párt nemzeti bizottságának nemrég kiadott könyvéből, mely a »Tények Könyve« címet viseli. Ebben a könyvben nyilvánosságra hozták, hogy az USÁ-ban 15 millió ember lakik nyomortanyákon, 13 millió lakóház — a lakóházak egynegyede — nem felel meg a követelményeknek és 7 millió városi ház alkalmatlan arra, hogy lakjanak benne. Napjainkban a lakásprobléma túllépi az országok határait, világ- problémává növekedett. Sok egyéb tényező mellett ezt a problémát elmélyítette a második világháború felmérhetetlen pusztítása is. A Szovjetunió európai felét érintette leginkább a háború pusztítása, ezért van az, hogy jelenleg a Szovjetunióban sem tudják teljesen kielégíteni a lakások iránt felmerült szükségletet. Az SZKP és a szovjet kormány már 1957-ben célul tűzte ki a lakáshiány maradéktalan felszámolását. Ez a célkitűzés végsősorban az SZKP XXI. kongresszusán öltött a tervekben testet: hét év alatt a Szovjetunióban 15 millió lakást és 7 millió családi házat építenek. Egy családra átlagosan négy főt számítva, az építendő 22 millió lakás körülbelül 88 millió embernek juttat új, modern lakást. A lakások 70 százaléka állami beruházásból fog felépülni. A lakásépítésre fordított állami beruházás összege 300 milliárd rubel. A többi lakást lakásépítő szövetkezetek 50— 70 százalékos állami kölcsönnel, kolhozparasztok jelentős hosszúlejáratú hitellel építik fel. Az új lakások a legmodernebb követelményeknek megfelelő tervek szerint épülnek. A szovjet szakemberek tanulmányútra mentek Németországba, Belgiumba, Franciaországba, az Amerikai Egyesült Államokba. Tanulmányozták a népi demokratikus országok lakásépítéseit is. A tapasztalatokat felhasználva készítik el az új lakások építésének terveit. Ezekben a tervekben az előregyártott elemek alkalmazása, a lemosható falak, a lakótér legmodernebb megosztása, falbaépített bútorok, a lakásgépesítés és háztartásgépesítés legmodernebb feltételei kapnak helyet. Újdonság az, hogy a magános emberek részére penzióházakat építenek, amelyben csupa egy szoba összkomfortos lakásokat alakítanak ki. Tehát: a hétéves tervben felépített lakások nemcsak minden családnak biztosítanak tágas, modern, kényelmes, különlakást, hanem minden magános ember lakásproblémáját is teljesen megoldják. Az új lakások nagyarányú építése a Szovjetunióban a lakbérek változatlanul hagyásával történik. A Szovjetunióban a lakbérek és a közszolgáltatások bére a család költség- vetésének 4—5 százaléka. Érdemes ezt összehasonlítani az USÁ-ban lévő lakbérkiadásokkal, ahol is ezek a családi költségvetés 25—30 százalékát veszik igénybe. A hétéves tervben felépülő lakások döntő szerepet játszanak a szovjet nép életszínvonalának nagyarányú emelésében. A szovjet ember, aki napi 6—7 órát dolgozik és heti két pihenőnappal rendelkezik, több időt tölthet el lakásában. A szovjet állam most olyan lakásviszonyokat teremt, amelyek kellemessé és vonzóvá teszik a családi otthont.-is -os Magyarország külkereskedelmi forgalma 1958-ban FKJ FINNOfiSZÁG .SVEDORSZÁ NAG/4S BWfANNIA' ^ftfSZlOVÄ K1A } \ \ \ \ i / ÚAGviigasies •SVÉDORSZÁG mAGYARORSZAG EGYESÜLTÉ arab Kön: '1Öd~mi/í/o dcrtr* finnt értékű javítót IQ 0 mitíid derűd forint értékű öetMXőUf {Luxemburg 100 400 600 km §41 FINN ORSZÁG Tó i dk ozi-ten oe Bkrateffsfr s WO millió de viza fonnt értékű kivitel ' Lf Luxemburg 0 Z00 400 600 km Magyarország 1958. évben 7392 millió devizaforint értékben hozott be különböző nyersanyagokat és árucikkeket. Kiviteli forgalmunk 7979,6 millió devizaforint volt. Külkereskedelmi forgalmunk egyenlege 1958-ban 587,6 millió devizaforint nyereséggel zárult. Hazánk legfontosabb külkereskedelmi partnerei a forgalom nagysága szerinti sorrendben: Összforgalom Behozatal Kivitel millió devizaforintban 1. Szovjetunió 4122,6 2273,0 1849,6 2. Csehszlovákia 2010,8 919,6 1091,2 3. Német Demokratikus Köztársaság 1679,6 812,4 885,2 4. Kínai Népköztársaság 1072,1 397,7 674,4 5. Német Szövetségi Köztársaság 812,9 416,1 396,8 6. Lengyelország 784,9 389,3 395,6 7. Jugoszlávia 636,7 185,8 450,9 8. Ausztria 510,8 235,6 275,2 9. Nagy-Britannia 369,8 225,6 144,2 10. Románia 345,7 166,6 179,1 11. Olaszország 337,7 121,1 216,6 12. Egyesült Arab Köztársaság 13. Franciaország 14. Svájc és Liechtenstein 15. Bulgária 16. Törökország 17. Hollandia . 18. Belgium és Luxemburg 19. Svédország 20. Finnország 21. Brazília 22. Argentína 23. Dánia 24. India 25. Irán 26. Amerikai Egyesült Államok. 319,2 147,1 172,1 288,5 163,2 125,3 273,5 108,5 165,0 229,3 108,5 120,8 183,4 71,9 111,5 165,2 88,0 77,2 121,4 62,7 58,7 109,3 53,2 56,1 101,5 72,6 28,9 90,0 49,7 40,3 88,2 68,0 20,2 53,5 24,2 29,3 51,5 19,0 32,5 46,9 19,1 27,8 44,2 19,6 24,6
