Tolna Megyei Népújság, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-25 / 96. szám
195», április 25. lOtNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Megmentett törzsállatok ... HÍREK A szövetkezeti irodában vágni lehet a füstöt. A brigádvezetők szó kásos esti beszámolójukat tartják. Amikor Tóth Szekeres István sorolja a mondanivalóját Kovács Gá bor, a párttitkár váratlanul megakasztja. — Hogy mondod? A Salamon Jancsi vásárra kéredzkedett? — Igen. — Ilyen nagy munkaidőben minek megy vásárra? — El akarja adni az egyik tehenet, meg a szűzüszőt. — A kiállításon járt törzskönyvezett »Manci« utódait? — Azokat. Kovács Gábor bosszúsan csóválja a fejét, de nem szól többet. Csendben hallgatja végig a megbeszélést s amikor a többiek haza- indulnak, ő Salamon ék portája felé veszi az irányt. Salamon János éppen a trágyát igazgatja a hátsó udvarban, amikor a titkár alakja felbukkan. — Hallom, holnap vásárra mégy? — kérdi a titkár. — Oda — bólint csendesen a házigazda. — Venni akarsz talán valamit? — Nem akarok venni semmit... inkább eladni, Gábor bátyám.... eladni akarok. Itt van a nyakamon a tehén meg az üsző, ezeket viszem a vásárra. A háztájiban már úgysem lesz semmi szükség iájuk, ha majd ősszel én is maguk között leszek. Gondoltam addigra megszabadulok ezektől a »kisparaszti csökevényektől.« — Rosszul gondoltad... nagyon rosszul, — így a titkár. — Aztán miért Gábor bátyám? Talán azt akarja mondani, hogy továbbra is megtarthatom ezeket a szép állatokat? — Azt nem akarom mondani — ingatja a fejét a titkár —, hanem azt mondom, hogy ezeket az állatokat nagy kár vásárra hajtani, amikor megveszi tőled a szövetkezet is. Salamon János arcáról hirtelen keletkezett bosszúság tükröződik. — Annak adom el Gábor bátyám, akinek akarom. Ebbe egyelőre magának nincs beleszólása. A vásárban nem vonnak le a közös alapra... ha odahajtom, jobban járok és punktum, kár is erről többet disputáim. Kovács Gábor ahelyett, hogy ő is tűzbejönne, elneveti magát. Nevetéséből a bölcs emberek higgadt fölénye árad. — Szóval úgy gondolod, hogy jobb üzlet a vásár? — Úgy! — Nincs igazad. — Miért nincs? — Azért, mert ha a szövetkezetbe adod, jobban jársz. — Hogy hogy? Magyarázza meg Gábor bátyám, miért járok jobban? — Hát ugye először is a termelőszövetkezet is megfizet rendesen ezekért az állatokért. — Megfizet. De a közös alap... —• Nos a közös alap — szakítja meg a megkezdett mondatot a titkár — a közös alap is téged boldogít János öcsém. Mert hát mikor lesz neked, mint szövetkezeti Kétnapos úttörő találkozó Dombóváron A dombóvári járás úttörői május 30-án és 31-én kétnapos találkozót rendeznek. A nemzetközi gyermeknap alkalmából rendezendő találkozóra a járás különböző községeiből mintegy 1200 úttörő érkezését várják a kétnapos ünnepségre. A tervek szerint meghívják a dombóvári járás úttörői a budapesti XV. kerületből azokat a pajtásokat, akik nél a II. Úttörő Találkozón voltak elszállásolva a dombóvári járás küldöttei. A kétnapos ünnepségen gazdag sport- és kultúrprogrammal várják -az úttörőket. A találkozó első napján fogadják a pesti vendégeket, este tábortűz mellett műsort adnak a különböző iskolák úttörő kultúr- csoportjai. Az ünnepség másnapján a járási pártbizottság selyembrokát zászlóval ajándékozza meg az úttörőket. A zászlót ünnepségen adják át, a helybeli munkásőr egység képviselői. Az ünnepség után a délutáni órákban sportversenyeket, kul turális bemutatókat, szórakoztató játékokat rendeznek a nagyszámú gye rek-sereg szórakoztatására. A tervek szerint meghívják az úttörők találkozójára a dombóvári születésű Pataki Ferenc fejszámoló-művészt is. Vöröskereszt es egészségügyi verseny Szekszárdon Talpraesett, bátor magatartást tanúsított az ifjúság a Magyar Vörös- kereszt által rendezett »Ifjú egészségőr« járási versenyén. Az egészségügy legfiatalabb aktívái, az iskolák ifjúsági vöröskeresztesei az anyag kitűnő elsajátításáról tettek tanúbizonyságot, mind elméleti, mind gyakorlati téren. Ezt bizonyította az is, hogy a versenybizottságok elismerően nyilatkoztak munkájukról, s az iskolák egészségügyi állomásainak elbírálásában igen nagy próbára tették a zsűriket. Huszonnyolc iskola vett részt a járási versenyeken, s a legjobban szereplő iskolákat ajándékokkal, oklevéllel jutalmazták, valamint az alábbi iskolai egészségügyi állomások jutottak tovább a megyei versenyre, amelyet április 26-án tartanak meg Szekszárdon, a Garay János Gimnázium kultúrtermében. II. Rákóczi Ferenc állami általános iskola Nagymányok, dombóvári állami általános fiúiskola, pálfai állami általános iskola, paksi állami I. számú általános leányiskola, decsi állami általános iskola, tamási állami ál talános iskola és a szekszárdi állami II. számú általános iskola. Az ifjúsági versenyekkel egyidő- ben tartják az egészségügyi állomások megyei döntőjét is, ahol a megye legjobb négy egészségügyi állomása folytat küzdelmet a megye első egészségügyi állomása cím elnyeréséért, hogy közülük a legjobb majd a május 2-án megtartandó országos elődöntőn, tájversenyen (ami szintén Szekszárdon lesz) Tolna, Somogy, Baranya, Fejér és Zala megyék legjobb egészségügyi állomásaival mérkőzzék meg az országos versenyre, illetve döntőbe való továbbjutásért. Ez a verseny Buda- I pesten kerül megrendezésre, a Magyar Vöröskereszt Országos Kongresszusával egyidőben. Mind az iskolai, mind az egészségügyi állomások versenye, valamint a tájverseny nyilvános lesz, melyre mindenkit meghív a Tolna megyei Vöröskereszt. Április 28-a helyett 30-án lesz lsek Rezső zongoraestje Pénteki számunkban számoltunk be arról, hogy Husek Rezső zongoraestjével folytatódik a szekszárdi hangversenyidény. A hangverseny időpontja valóban ingadozott 28-a és 30-a között, végül is a rendezőség úgy döntött, hogy a hangversenyre április 30-án este 8 órai kezdettel kerül sor a zeneiskola nagytermében. A meghívók is már 30-át tüntetik fel a hangverseny időpontjának. A hangversenyen minden valószínűség szerint résztvesz majd az Országos Filharmónia kiküldötte is. A Filharmónia ugyanis kilátásba he lyezte Husek Rezső szekszárdi vagy pécsi hangversenyének a meghallgatását. A pécsi hangverseny május első napjaiban kerül sorra. tagnak a jövedelmed nagyobb, akkor ha sok állat lesz a közösben vagy akkor, ha kevés? Mikor lesz több búza, kukorica meg napraforgó, ha lesz mivel trágyáznunk a földet vagy ha nem lesz? Mit gondolsz, mi lenne, ha ti, akik az őszre léptek csak munkába, mind eladnátok a fölösleges állatokat? Az lenne, hogy lecsökkenne az állatsűrűség. Az őszre húsz helyett csak tizenkét számosállat jutna száz holdra és rákényszerülne a szövetkezet arra, hogy állatvásárlási kölcsönöket vegyen fel s a köl csőn visszafizetéséért neked is dolgoznod kellene ám. És azt hiszem neked sem mindegy, hogy százezer forint kölcsönt veszünk-e fel vagy félmilliót. Nem így van? — De így van. Csakhogy nekem pénzre van szükségem és én mégis csak elvezetem holnap a2 állatokat Gábor bátyám! — válaszolja Simon János, aztán megköpi a tenyerét és tovább rakosgatja a trágyát a görcsösnyelű öreg vasvillával. Másnap reggel a munkaelosztáson Kovács Gábor csak ámul, ami kor Tóth Szekeres István brigádjában megpillantja Simon Jánost. — Hogyan? Hát nem mentél el a vásárra? — kérdezi élcelődő Ran gon a titkár. Simon János szemei álmatlanság ról árulkodnak, ahogy a titkár arcába néz, de a száia mosolyra húzódik ahogy mondja: — Az asszonnyal meghánytuk- vetettük a dolgot, s a szövetkezet javára döntöttünk. — Na meg a magatok javára is — nevet a titkár, s nagyot szív a meggyfaszárú »Jancsi« pipából, amelynek füstje a múló évek során vöröses színűre tarkította nagy lefelécsüggő bajuszát. HAYPÁL TIBOR Figyelmes A hét elején történt. Kora reggel lévén, alig egy-két embert lehetett még látni a szekszárdi utcákon. A Mártírok-tere még néptelen volt, csupán a Mikes utcában tűnt fel egy 25—30 év körüli nő, sietős léptekkel. Csak tán nem késett el valahonnan? Úgy látszik nem, mert a megyei tanács előtt, a sarkon megállt. Körülnézett, látta, hogy nincs a közelben senki. Gyorsan átsietett a sétakertbe, az orgonabokrok közé. Néhány pillanat alatt szedett egy csokorra való orgonavirágot, és azzal, mint aki jól végezte a dolgát, sietett tovább. — A British Museum gazdag mecénása. Egy Svájcban élő dúsgazdag „remete”, Percy Brooke Sewell volt bankár 1952 óta nagy összegű ajándékokkal látta el a londoni British Museumot, hogy lehetővé tegye műkincsek megvásárlását. Az igazgató kijelentése szerint kétszáz éve nem volt a British Museumnak ilyen bőkezű mecénása. Percy Brook Sewell az évek során összesen 500 000 fontot adományozott erre a célra. Halála után most a múzeum kiállítást rendez az általa adományozott összegekből vásárolt műkincsek bemutatására. — Kilencven községben 456 előadást rendezett az év első negyedében Tolna megyében a Hazafias Népfront. Az előadásokon a népfrontbizottsági tagok megismerkedtek eddig végzett munkájuk eredményeivel és további feladataikkal. — A „Szállnak a darvak” francia- országi sikere. A „Szállnak a darvak” című szovjet filmet hónapok óta játsszák a francia mozik. A lapok nem közlik, hogy eddig hány ember látta a filmet, de abból, hogy a szovjet film eddig 200 millió frank bevétakarítónö Vajon hová? Nem messze, csak az egyik vállalat központjához. Elővette kulcsait, kinyitotta a bejárati ajtót, bement. Kinyitotta az utcára néző ablakokat és hozzálátott a takarításhoz. Legelőször is az igazgató irodájának takarításával végzett. Miután kisepert, letörülgetett, friss vizet öntött az igazgatói íróasztalon álló vázába és belehelyezte a sétakertben szedett orgonát. Hát nem ér aranyat egy ilyen figyelmes takarítónő? telt Hozott, a látogatók óriási számára lehet következtetni. A Szovjetunió annak idején lemondott a bevételből való részesedésről és 12 millió frankért adta el a filmet Franciaországnak. — Két holdon telepítettek gyümölcsöst a tavasz folyamán a nagydorogi általános iskola tanulói. A két holdra cigányjpeggyet telepítettek. A betelepített földterületet a községi tanácstól kapták, a facsemetéket pedig a községben gyűjtötték össze szüleiktől, ismerőseiktől. — „Gyűlölöm a császári családot.” Makajama 19 éves japán diák a japán trónörökös esküvőjén kővel dobta meg a császári hintót. A diákot azonnal elfogták és bíróság elé állították. Tettét a következő szavakkal indokolta meg: „Iskoláskorom óta gyűlölöm a császári családot, amióta tanítóim kényszerítettek, hogy mély meghajlással tisztelegjek a császári palota előtt. Felháborítónak tartom, hogy a császári család az adófizetők pénzéből palotát építtet a trónörökösnek, amikor ők ugyanolyan emberek mint mi, de mi viszont nyomorban élünk.” A lakosság érdeke és becsapása Tanulságok a kisiparosok tevékenységéből A magánkisiparosok száma igen jelentős megyénkben is, csakúgy, mint az egész országban. Tevékenységük a lakosság ellátása szempontjából igen jelentős. Az igaz, hogy ma már a modern gyárak, a korszerű nagyipar korát éljük és sehogyan sem illik össze mondjuk egy cipészműhely egy korszerű cipőgyárral. A kisiparosok munkáját azonban még nem lehet nélkülözni, s szükség van rá a korszerű ipar kiegészítőjeként. Ezért ad többek között államunk jelentős életteret nemcsak a szövetkezeti kisiparnak, hanem a magánkisiparnak is. A kisiparosok egy része azonban visszaél a lehetőségeivel, ami nem tűrhető meg semmiféle indokkal. Félreértés ne essék, a kisiparosok többsége becsületesen dolgozik és betartja a számára előírt rendelkezéseket, nem követ el törvénybe ütköző dolgokat. A népi ellenőrzés szervezete a megye területén behatóan vizsgálta a kisiparosság működését és nekik is ez volt az első megállapításuk. A lakosság is elégedett legtöbb kisiparos munkájával. Elég jelentős azonban azoknak a száma is, akik szabályellenes, törvényellenes dolgokat követnek el és most mindenekelőtt ezekről kívánunk szólni. Rendelkezések szabályozzák, hogy az iparengedélyek az illető iparost milyen munka elvégzésére jogosítják fel. Ez szükséges a többi iparosok érdekeinek, másrészről pedig a munkáltatók érdekeinek védelme szempontjából. Ugyanakkor némelyik kisiparos megszegi ezeket a rendelkezéseket és olyan munkát is elvállal, amire nem jogosítja fel az iparengedélye. Csutorás Tibor szekszárdi autószerelő például autófényezést is elvállalt — szabályellenesen. * A kisiparosok egy része nagy előszeretettel próbálja »behálózni« a termelőszövetkezeteket és sajnos, sok esetben nem is eredménytelenül. A szövetkezetek egy része nehéz helyzetben van, égetően sürgős számukra az építkezés, javítás, átalakítás. Megfelelő szakember sem mindig áll rendelkezésükre. Némelyik kisiparos ezt látván, úgy véli, hogy a szövetkezet »megsegítésével« nagy és részben jogtalan anyagi előnyhöz is tud jutni. Több tízezer, néha több százezer forint értékű munkákat vállalnak és végeznek el a szövetkezetekben és ezzel egyidőben megkezdik a csalások, becsapások sorozatát is. Napvilágra került olyan kisiparosnak a ténykedése, aki mindenekelőtt felhasználta a szövetkezet nevét, bélyegzőjét a szükséges építőanyagok beszerzéséhez. Összeköttetései, kapcsolatai révén azonban az anyag saját tulajdonába került és »eladta« a szövetkezetnek, vagyis mint saját tulajdonát képező anyagot beépítette és leszámlázta a szövetkezetnek. Az pedig már csak »természetes«, hogy sokkal magasabb áron számolta el, mint ahogyan ő hozzájutott. Több anyagot számlázott le, mint amennyit felhasznált a valóságban és ennek arányában a munkadíj is több volt a számlán, mint amennyi munkát végzett. Több ' kisiparosnál tapasztaltak ilyen csalást, s elég jelentős azoknak a termelőszövetkezeteknek a száma, amelyek ezáltal komoly ösz- szeggel megkárosodtak. Az ilyen csaló kisiparosok közül már olyan is van, aki a börtönben ül, elnyerte méltó büntetését. Minden valószínűség szerint napvilágra kerülnek a még felderítetlen ügyek is. Az ilyen esetek azonban nagyon elgondolkodtatóak, függetlenül attól, hogy a csalók elnyerik-e méltó büntetésüket, vagy nem. Az igaz, hogy nem minden termelőszövetkezet rendelkezik olyan szakemberrel, aki kellően tudná ellenőrizni a benyújtott számlákat, amelyeken néha a munkát elvégző kisiparos 50— 100—200 000 forintot követel. A szövetkezet, mint munkáltató azért sok esetben nem is okolható, hogy a kisiparosnak kifizetnek olyan összeget Is, amiért a valóságben nem dolgozott meg. De ezeket a számlákat felülvizsgálja egy építési és egy pénzügyi szakember is, akik igazolják a munka elvégzését és javasolják a munkadij kifizetését. Itt van az elgondolkodtató rész: amint az a nyomozások során kiderült, helyenként olyan felületes munkát végeztek a számlákat és az elvégzett munkát felülvizsgáló »szakemberek«, hogy 3 kisiparos úgy csalt, ahogyan éppen akart. Véleményünk szerint az ilyen »szakembereknél« nemcsak azt kell felvetni, hogy tulajdonképpen miért veszik fel a fizetést, ha nem veszik észre a nagyfokú csalásokat, hanem szigorúan felelősségre kell őket vonni. Az ilyen csalásokat meg kell előzni és ez csak úgy biztosítható, ha a számlákat felülvizsgáló és aláíró személyek a szó teljes értelmében véve felelnek is a kifizetett számláért és az elvégzett munkáért. A rosszindulatú kisiparosok kedvelt módszere az SZTK- és adócsalás. Mayer Antal bátaszéki kőműves például nem jelentette be az SZTK-ba mindazokat, akiket dolgoztatott, hanem csak egy részüket, így nem fizette utánuk a biztosítási díjat. Ugyanakkor egész jelentéktelen összeget tüntetett fel a kifizetett munkadíj összegeként is, ami ugyancsak csökkentette a biztosítási díjat, amit ő köteles kifizetni. Nála történt meg egyébként az az eset is, hogy egyik alkalmazottja gyomor- vérzést kapott, a kórházba került és csak akkor lepődött meg, amikor kiküldték utána a kórházi számlát, mivelhogy nem volt bejelentve az SZTK-ba. Értesüléseink szerint eljárás folyik Mayer Antal ellen. Több olyan kisiparos is lelepleződött, akik adócsalást követtek el. A hivatalos szerveknek végzett munka díját, vagyis az onnan származó jövedelmet bejelentik, mivel tudják, hogy elég könnyen ellenőrizhető. De nem jelentik be a magánosoknak végzett munkák díját, vagy csak részben teszik azt, hogy kisebb legyen a jövedelmi adójuk. A kisiparosok munkájára továbbra is szükség van, a lakosság, az állam érdekei ezt így kívánják. Dft nem tűrhetők meg a csalások, a szabályellenes dolgok. Ezt szintén a lakosság és az állam érdekei követelik meg.
