Tolna Megyei Népújság, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-24 / 95. szám

1959. április 24. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5" A takarékszövetkezeti közgyűlésekről A „földváriak büszkesége46 A dunaföldvári takarékszövetke­zet 1956. október 14-én alakult meg, így az 1958. évi működése má­sodik éves, amely idő alatt az or­szágban mintegy 250 helyen alakult meg takarékszövetkezet, a dunai öld - váriak elgondolása után a SZŐ VOSZ szervezése mellett. Büszkék arra, hogy a Dunaíöldvár és környéke dolgozó népe, parasztsága, ipari mun kásái kezdeményezése ilyen nagy megértésre talált Ez mutatja, hogy elgondolásuk alapján a takarékszö­vetkezeti mozgalomra és annak mű­ködésére szükség van a lakosság ér­dekében, mind a betétek elhelyezése, mind pedig a hitelnyújtások szem­pontjából. A takarékszövetkezet, mint pénzintézet elvégzi a lakosság magán pénzforgalmának lebonyolí­tását, betéteket gyűjt, abból mások­nak kölcsönöket folyósít, biztosítási kötéseket közvetít, (totó-, lottó-szel­vényeket árusít. Ezt a hivatását töltötte be a duna­földvári takarékszövetkezet is jó eredménnyel. —• Maga az igazgatóság — momdot ta a beszámoló — és a felügyelő bi­zottság mindnyájan társadalmi mun kában végezzük a szövetkezetnél munkánkat. Az elmúlt évben 14 igaz gatósági gyűlést tartottunk, ame­lyen a felügyelő bizottság is jelen volt. A felügyelő bizottság munkán­kat és a mérlegeket, könyveket fe­lülvizsgálta. Ugyanúgy több esetben vizsgálta munkánkat a Pénzügymi­nisztérium Takarékpénztári Igaz­gatóságának revizori csoportja, főképpen az ügyviteli szabályzatban megadott törvényesség, pénzügyi sza bályok betartását vizsgálták és ez al­kalmakkor elvi és adminisztratív segítséget nyújtottak. így az alapsza bályban lefektetett törvényességet minden tekintetben kialakítottuk és a takarékszövetkezeti számvitel pon tossága biztosítékot ad a takarék- szövetkezet további fejlődésére és megbízhatóságára. — Elsősorban — folytatta a be­számoló — a legnagyobb segítség az volt, hogy szövetkezetünk tagsága és még a nem tag lakosságból is igen sokan bizalommal fordultak hozzánk mind a betétek elhelyezésé­vel, mind hitelkérelemmel. Ez a bi­zalom adott nekünk is erős akara­tot és munkakedvet és ez a biza­lom ad a jövőben is legnagyobb se­gítséget a szövetkezet további fej­lődéséhez. Ezután ismertette az ügyvezető a takarékszövetkezet gazdasági műkö­dését. A mérlegbeszámolóból kitű­nik, hogy 1953. évben a takarékszö­vetkezetben elhelyezett összes be­tétállomány 1 925 045 Ft volt. A be­tétkönyvek száma 88 db, a taglét­szám 587 fő. A takarékszövetkezet működése jövedelmező volt, a tiszta nyereség 9156,79 Ft-ot tett ki. — Az elért eredményekért — mondot­ta Kiss elvtárs, az igazgatóság el­nöke — igazgatóságunk minden tag­ja lelkiismeretesen harcolt, külö­nösképpen Balázs Mihály, Juhász Gyula, Bognár János, Juhász Jó­zsef, Kövesdi Mihály és Előszállá­son Farkas Mihály igazgatósági ta­gunk. Munkájukat társadalmi mun­kában végezték és mégis fáradhatat­lanul minden időben itt voltak mel­lettünk, hogy megkezdett munkán­kat a lakosság érdekében minél job bán kiszélesítsük. Igazgatóságunk­kal karöltve dolgozott a felügyelő bizottság. Minden igazgatósági gyű­lésnél jelen voltak és az igazgatósá­gunk munkájában hathatós segít­séget nyújtottak, különösképpen Kaszás József felügyelő bizottsá­gunk elnöke, aki több esetben ki­jött vidéki körzetünkbe is segíteni. Sok segítséget kaptunk Becsei Ká­roly, Jendrolovics Ferenc, Kreskai Zoltán és Horváth János felügyelő bizottsági tagjainktól is. Az igazgatósági elnök és a fel­ügyelő bizottság elnöke beszámoló­ja után széleskörű vitát kezdett a tagság, megvitatták az elmúlt év munkáját, javaslatokat tettek az el­következendő időkre is. A takarék- szövetkezet munkájáról röviden így adhatnánk tájékoztatást azzal a re­ménnyel, hogy az elkövetkezendő évben még nagyobb, még jobb ered­ményeket fog mutatni a mérleg, (x) Amiről bessélnünh kell... A minap ismerősökkel töltöttem az estét. A beszélgetés kapcsán szóbajött, hogy milyen rendkívül nagy ma a gyermekek elfoglaltsá­ga. Egyik isrrierősöm ielmondotta,, hogy fia meglehetősen gyenge fi­zikumú, aki nem egyszer karikás szemekkel jön haza az iskolából és alig akar valami élelmet ma­gához venni. Arról is panaszko­dott, hogy ez a fáradtság megmu­tatkozik. a délutáni munkájában is, mert leckéjét napi nem 2, de négy óra alatt sem képes elké­szíteni, figyelme állandóan elka­landozik. Másik ismerősöm a gye­rekek délutáni elfoglaltságát tette szóvá a beszélgetés kapcsán. El­mondotta, hogy gyerrheke zeneis­kolába jár. Ez á szolfézs órákat is számítva heti két alkalommal 2—2 órát jelent, mert az órákat a ze­neiskolában nem a megjelölt idő­pontban kapja meg és emellett oda is kell mennie és vissza is kell jönnie. Az úttöröfoglalkozások is kb. Heti 2 órát vesznek igénybe, amel­lett a sportfoglalkozásokra is kell legalább hetente 2 órát számítani. A növendékhangversenyekre való felkészülés, a különböző al­kalmakkor való szereplések mel­lett igen sok időt vesz él az isko­lának a Pál utcai fiúk című szín­darabra való előkészülete is. Mindent egybevetve, ^naponta csak 2 órás tanulást számítva, fi- gyelembevéve a zeneiskolai elfog­laltságokat, az úttörő, sportfoglal­kozásokat, az iskolai énekkart, Ze­nekart, a növendékhangversenyek re való felkészülést, az iskolai színdarabpróbákat, egyik-másik gyereknek heti 50—55 órai elfog­laltsága van. Pedig még nyelveket sem tanult, bár most tenne az ide je a nyelvtanulás elkezdésének is. A magam részéről rendkívül fon tosnak tartom a zenetanulást is (itt lehetne segíteni valamit az­zal, hogy a zeneiskola a kitűzött időpontban tartsa meg az órákat) az úttörőmozgalomba való be­kapcsolódást, az énekkarban, Ze­nekarban való szereplést, a szín­darabban való részvételt, a hang­versenyekre való felkészülést is, mégis az a véleményem, hogy egy gyereket nem lehet Heti 50—55 órai munkával megterhelni, ami­kor mi felnőttek ma már a 48 órás munkahét csökkentéséről be­szélünk és bizonyos munkaterüle­teken már meg is valósítottuk. Valamikor a katonasághoz való bevonuláskor az volt a »gyakor­lat«, hogy a b'evonuló újonc úgy viselkedett, mint aki nem ért sem mihez, hogy ne kapjon külön fel­adatokat. Vajon a szóbanlévő gyermekek esetében is nem az történik, hogy a túlzott igénybevételük a »hasz­nálhatóságukkal« kapcsolatos? Minthogy bizonyára ilyen jelen­ség nemcsak egy gyermeknél for­dul elő és akad példa Szekszárdon kívül is, arra kérem a nevelőket, hogy a feladatok elosztásakor vizs gálják meg azt, hogy milyen az elfoglaltsága, milyen a teherbíró­képessége a tanulónak, hogy ne kapjon erejét meghaladó feladato­kat. Ellenkező esetben tanulmá­nyi eredményére vonatkozólag nem tehet más a nevelők megál­lapítása, mint az, hogy »többet várnék tőle.« Sz ___i L....Ó H ÍREK — Magyar—román baráti estet rendeznek májusban a bonyhádi já­rási művelődési házban. Júniusban többek között egy magyar—német baráti est megrendezésére kerül sor. Az ünnepségeket kultúrműsorral kö­tik össze. — A madocsai tanács a községfej­lesztési alapból 10 000 forintot for­dított az önkéntes tűzoltók ruháza­tára. Ebből 36 tűzoltónak tudtak egyenruhát biztosítani. — A Dombóvári Fatelítő Vállalat az újdombóvári Béke Termelőszövet­kezetet patronálja. A vállalat mun­kásai segítik a termelőszövetkezet megerősödését. Legutóbb például je­lentős mennyiségű rönköt fűrészeltek fel a termelőszövetkezetnek, hogy azt felhasználhassák az építkezéseknél. — Szegeden szabadtéri játékokat, ipari vásárt rendeznek az ünnepi he­tek keretében július 25-től augusztus 16-ig. A szabadtéri játékokat először 1931-ben rendezték meg a Dóm téren. Az idén különösképpen gazdag mű­sor várja az érdeklődőket. Az IBUSZ különjáratokat szervez ez alkalomra Szeged városába. — A dombóvári járás termelőszö­vetkezetei igen sokat fejlődtek az idei évben. A múlt évben 457 család volt a járás termelőszövetkezeteiben 610 taggal, akik összesen 5546 hold földön gazdálkodtak. A járás terme­lőszövetkezeti családjainak a száma jelenleg 1737, több mint 2400 taggal. A szövetkezetek földterülete megha­ladja a 16 000 holdat. — A Földművelésügyi Minisztéri­umból származó közlés szerint a bá- taszéki Búzakalász Termelőszövetke­zet nemcsak Tolna megye, hanem az egész Dunántúl legnagyobb termelő- szövetkezete a taglétszámot és a föld­területet illetően. — A Tolna megyei Gyógyszertári Központ a múlt évben több mint 20 millió forintos forgalmat bonyolított le, csaknem 2 millió forinttal többet a tervezettnél. — A belecskai Szabadság Termelő­szövetkezet az idei év tavaszán meg­alapozta a méhészeti üzemágát: 50 méhcsaládot vásároltak mintegy 45 ezer forint értékben. A méhészet ve­zetésével egy új belépőt, Baranyai Henriket bízták meg. — Kétmilliónál több facsemetét ültettek el és több mint 400 mázsa makkot vetettek az idén a pári erdé­szet területén. — A rendőrség közleménye: Szek- szárd város területére bekapcsolták a rendőrségi segélykérő telefonállo­mást, amelynek a száma 007. Ezt a számot kell tárcsázni, ha azonnali, vagy sürgős rendőri segítségre van szükség (baleset, elemi csapás, bot­rányokozás vagy egyéb sürgős intéz­kedést kívánó esetben). Utcai fülké­ből történő hívás esetén a beszélgetés megtörténte után az automata a be­dobott pénzt, illetve telefonérmét visszaszolgáltatja. — Ma este 6 órai kezdettel kerül sor Szekszárdon a Bajai Állami Ze­neiskola hangversenyére. A hangver­senyre a két szomszédos zeneiskola cserehangverseny megállapodása ke­retében kerül sor. A belépés díjtalan. A szekszárdi zeneiskola a közeljövő­ben viszonozza majd a bajaiak ven­dégszereplését . Használt, kiöregedett gépek felújításival, átalakításával teszik gyorsabbá és olcsóbbá a termelést A néhány hete tartó kongresszusi verseny eddigi termelési eredményei arról tanúskodnak, hogy munkásaink megértették a párt szavát: mindent megtesznek a termelés gyorsabbá, olcsóbbá tétele érdekében. A Dombó­vári Fémtömegcikkgyártó Vállalat­nál is a helyi lehetőségek felkutatá­sával, kihasználásával gyorsítják meg a felajánlások teljesítését. Az alig több mint félszáz munkást foglalkoztató kis üzemben az elmúlt években is kiemelkedő termelési eredményeket értek el. Többször él­üzem kitüntetést kapott a vállalat, s állandóan csökkentették a termékek gyártási költségét. Az idén azonban a dombóvári üzemben is váratlan, új feladat meg­oldása került napirendre a termelői árrendezés és a lakosság, a kereske­delem igényeinek kielégítése során. A gyár műszaki vezetői Geisz Fe­renccel az élen a termelés gépesíté­sének kibővítését oldotta meg. 1951- be, amikor a vállalat létrejött, a volt Dőry-féle konzervgyártól használt, kiöregedett gépeket kaptak. A ter­melést ezekkel az öreg doboz-záró gépekkel kezdték meg. Az idén át­alakították a gépeket. Állórendszerű gépeket fekvőkké alakítottak át és a termelésbe állították. Az egyik gép­pel például az edények falcolását végzik, a másikkal peremeznek, sőt a vödrök fenekezését is meg tudják ezekkel a gépekkel oldani. A használt gépek újbóli termelésbe állításával mintegy 8—10-szeresére emeledett a termelés — évente egy- egy géppel mintegy 15 000 forintos megtakarítást érnek el. Olcsóbban és jobban dolgoznak a gépek, mint ed­dig, amikor kézierővel végezték el ezeket a munkaműveleteket. A napokban a Bonyhádi Zománc­gyárban jártak a gyár vezetői, ahol egy öreg esztergapadot vásároltak. Ezt átalakítják és a gyár termékeinek készítéséhez teszik használhatóvá. Tervezik azt is a fémtömegcikk­gyártó vállalat vezetői, hogy a hajlí­tott (könyök) füstcsövek gyártásához is gépeket szereznek be. Ez ideig ugyanis a szegletes (francia könyök) csöveket gyártották, a lakosság eze­ket a csöveket nem szerette, mert rossz a füstjárata. Az idén többek között 120 tonna füstcsövet készíte­nek a gyárban, s ennek egy része hajlított lesz. A gyár vezetői járják a nagyüze­meket, hogy ott az elfekvő, használa­ton kívüli gépeket megvásárolják és azt átlakítva, üzembe állítsák. Most egy vonalhegesztő gépet keresnek, ezzel gyorsabbá, olcsóbbá tudják ten­ni a vödrök, mosófazekak, teknők gyártását. Eddig ugyanis az említett edényeket falcolással készítették. A kongresszusi versenyben a helyi lehetőségek kihasználása, a régi gé­pek átalakítása az egyik legjobb se­gítője a gyár dolgozói előtt álló fel­adatok megoldásában, a felajánlás teljesítésében. Légoltalmi kiállítás Szekszárdon A Szovjetunió vezette béketábor országai, köztük a mi népünk is el­szántan, megalkuvás nélkül harcol a békéért. A szovjet kormány új és új kezdeményezésekkel, javaslatokkal igyekszik tárgyalóasztal mellé kény­szeríteni a kardcsörtető nyugati po­litikusokat. A mi népünk ezeket az erőfeszítéseket minden erejével tá­mogatja. A légitámadások már a második világháború alatt súlyos károkat okoztak, mert nemcsak a fronton, ha nem a hátországban is megpróbálta­tások sorozatát zúdították a lakos­ságra. Tessék-lássék intézkedések­kel, mint a múltban, ezek ellen nem sokat lehet tenni. Ma azonban gyökeresen megválto­zott a helyzet. Elmondhatjuk, hogy már ezidáig is többet tettünk né­pünk és anyagi javának megvédé­sére, mint a Horthy-rendszer egész ténykedése alatt. Amíg a múltban úgyszólván semmi sem történt ezen a téren a dolgozók félrevezetésén és becsapásán kívül, addig ma erős szakszolgálati egységek, védett léte­sítmények állnak a lakosság életé­nek és vagyonának megvédésére ké­szen. Ma korszerű a légvédelem, kor­szerű a légoltalom. A kettő együtt már így is hatalmas erőt jelent. Lég oltalmunk városunk és lakosságá­nak százait képezte már ki a korsze­rű légitámadás elleni védelemre. A város lakossága egyetért a légoltal­Husek Rezső április 28-i hangversenyével folytatódik a szekszárdi hangversenyidény A szekszárdi zenerajongók szá­mára közel másfélhónapos ►►szünet« után április 28-án, kedden Husek Rezső zongoraestjével folytatódik a szekszárdi hangversenyidény. A hangverseny megrendezésére az a körülmény is okot adott, hogy Hu­sek igazgató május elején Pécsett vendégszerepei Pécs rendkívül ké­nyes és igényes zeneértő közönsége előtt. Husek Rezső az idei tanévtől kezdődően a pécsi zeneművészeti szakiskola tanára is és most a tan­év végén egy bérletben kerül sorra a- három zongoraművész (Borsay Pál, aki Szekszárdon is szerepelt a Ko­dály díszhangverseny alkalmával, Bánky József, aki Budapesgtről jár le órákat adni és Husek Rezső) ön­álló estjére. Zeneiskolánk igazgatója, aki ala­pos előkészület után igyekszik majd megbecsülést szerezni Szekszárd ze­nei életének Dunántúl fővárosában is, igen változatos műsorral lép majd a pécsi és ezt megelőzőleg a szek­szárdi közönség elé. Műsorának első részében két Scar latti szonáta, Mozart E-dur szonátá­ja, Bartók Szvit-je (Op. 14) és Cho­pin G-dur Nocturne-ja, valamint b moll Scherzo-ja kerül sorra. Szünet után pedig majd Beethoven As-dur szonátáját, Liszt: Gondoliere és Ta­rantella című szerzeményeit hall­hatjuk majd. Zenei körökben igen nagy érdeklődéssel várják; a hang­versenyt, amely a bérleti sorban az énekkarok hangversenye helyett ke­rül majd sorra. A hangverseny meg­hívói rövidesen megjelennek és a ze neiskola előreláthatólag majd a kö­vetkező héten kezdi árusítani a hang verseny jegyeit. Mind a műsort tar­talmazó meghívók igénylése, mind pedig a hangverseny jegyeinek a biztosítása a zeneiskola gondnoká­nál eszközölhető reggel 8 órától dél­után 5 óráig. mi törekvésekkel és támogatja e munkát, mert tudja, hogy a légol­talom munkájában résztvenni nem­csak egyszerű társadalmi feladat, ha nem szoros honvédelmi kötelezett­séget is jelent. Ezt a célt szolgálja és segíti a va­sárnap, április 26-án a múzeumban megnyíló Légoltalmi Kiállítás is, hogy a város lakosságával megis­mertesse a háború támadó és kor­szerű védelmi eszközeit. A nagyha­tású támadó fegyverek hatásai mel­lett bemutatja azt is, hogy mi mó­don kell védekezni egy esetleges lé­gitámadás hatásaival szemben. A kiállítás legfőbb célkitűzése, hogy a lakossággal megismertesse azokat az eszközöket, módozatokat, amelyek biztosítják dolgozó népünk megfele­lő felkészültségét. Minden dolgozó­nak egyéni, családi és közös ügye, hogy alkotó munkájával teremtett nemzeti és egyéni értékeit megvéd­je a háború pusztításaival szemben. Őszinte örömmel emlékezünk meg a városi légoltalom kötelékében résztvevő minden légoltalmistáról, légoltalmista katonáról, akik meg­mutatják számunkra, hogy milyen erő rejlik légoltalmunkban. ők al­kotják városunk légoltalmi felké­szültségének szilárd támaszát és szorgalmas áldozatos munkájukkal készen állnak városunk megvédé­sére. Példájukkal ragadják maguk­kal a lemaradókat és legyenek a jö­vőben még harcosabb védelmezői városunknak, hazánknak, népünk­nek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom