Tolna Megyei Népújság, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-24 / 95. szám

! TOLNA MEG VEI NÉPÚJSÁG 1959. április 24. A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivata­la közli: A Minisztertanács csütörtöki ülé­sén hozott rendeletet az állami tu­lajdonban lévő kisebb házingatlanok elidegenítésének szabályozásáról. A Miniszteretanács meghallgatta az építésügyi miniszter előterjesztését á műemlékvédelemről és elhatároz­ta a műemlékvédelem megjavítását. Meghallgatta és jóváhagyta a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizottság je­lentését az állami építőipar irányító tevékenységének vizsgálatáról. Ren­delettel szabályozta a dolgozók álta­lános gimnáziumi és közgazdasági technikumi továbbtanulását, majd folyó ügyeket tárgyalt. Argentin képviselők érkeztek Budapestre Az Interparlamentáris Unió ma­gyar csoportjának meghívására csü­törtökön reggel Budapestre érkezett Juan Raul Lopez, az argentin par­lament külügyi bizottságának elnök*, és Jorge Julio Greco, a parlament külügyi bizottságnak tanácsosa. Ä Szovjetszkaja Rosszija a Tibet körüli provokációról Moszkva: (TASZSZ) A Szov­jetszkaja Rosszija cikke leleplezi a tibeti reakciós lázadás meghiúsulá­sával kapcsolatban rendezett impe­rialista provokációs hűhót. A cikk­író megállapítja, hogy az imperia­listák továbbra is a közvélemény félrevezetésére törekednek. Az Egye sült Államokban egyes kalandvágyó körök a nép haragjától elmenekült tibeti árulók maroknyi csoportját -emigráns kormánynak« akarják nyilvánítani és az ENSZ-re is rá akarják kényszeríteni, hogy vegyen részt ebben a piszkos provokáció­ban. Az imperialisták célja világos, — folytatja a cikk — ellentéteket pró­bálnak teremteni a Kínai Népköz- társaság és szomszédai között és be­láthatatlan ideig halogatni akarják Kína jogainak biztosítását az Egye sült Nemzetek Szervezetében. Eisenhower összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot Washington: (Reuter) Eisenhower elnök csütörtök délutánra összehív­ta a katonai és politikai tanácsadói­ból álló nemzetbiztonsági tanács ülését. Christian Herter, az új kül­ügyminiszter ezen az ülésen tájékoz­tatja elsőízben a tanácsot fontos nemzetközi kérdésekben vallott né­zeteiről. fi nyugati négyhatalmi munkacsapén hétnapos késéssel fejezte be munkáját London: (Reuter) Mint ismeretes, az Egyesült Államok, Nagy- Britannia, Franciaország, és a Német Szövetségi Köztársaság képviselőiből álló munkacsoport áp­rilis 13. óta ülésezik, hogy nagy vo­nalakban megjelölje a nyugatiak ál­láspontját a május 11-én Genfben kezdődő külügyminiszteri értekezlet re. Illetékes forrásból származó ér­tesülés szerint a nyugati négyhatal­mi munkacsoport, amelynek fel­adata a nyugati hatalmak politikájának összeegyeztetése a né­A varsói népi tanács elfogadta a lengyel főváros hétéves fejlesztésé­nek tervét. A tervet gondos tudo­mányos kutatások alapján dolgoz­ták ki. A terv szerint a városi ha­tóság —1 a központi beruházásokat nem számítva — az 1959—65 évek­ben 15 milliárd zlotyt fordít Varsó fejlesztésére. A lakosság számának növekedé­sére vonatkozó becslések szerint 1965-ben a lengyel főváros lakos­sága kb. 1 285 000 lesz. A hét év folyamán 287 000 új lakó szoba épül. 44 000 lakó költözik majd új lakásokba. Az egy lakó­szobára eső személy száma, amely jelenleg 1,9, hét év alatt 1,6-re fog csökkenni. Kiépülnek a közüzemek, fejlődik a közlekedés. A varsói villamosko­csik száma 1200-ra, az autóbuszoké 600-ra emelkedik. Két új híd épül a Visztulán. A következő hét évben 80 új 15 tantermes általános iskola, 19 kö­zépiskola és 24 szakiskola épül a fővárosban. Számos új egyetemi épületet is emelnek. 28 új — összesen 21000 férőhelyes — mozi építését terve­(Folyitatás az 1. oldalról.) hozzászólás sem, mely ne küldött volna rajtuk keresztül üdvözletét, sok sikert a vietnami baráti nép­nek. A továbbiakban a felszólalások is megmutatták, a mi megyénkben is békét akarnak az emberek, ezért dolgoznak otthon, a munkahelyen és azon, hogy minél többen álljanak csatasorba ezért a nagy célért. Egy cigányasszony, Miklós Kál- mánné nemcsak arról beszélt, hogy csak a mostani rendszerben nézik őket embereknek, hanem mert nem tudja úgy kifejezni magát ahogy szeretné, elszavalta Várnai Zseni A világ asszonyaihoz című versét. — Ebben benne van amit mi akarunk — mondotta végül. A tamásiak szeretett Katus néni­je, Púja Jánosné is arról beszélt, hogy falujában nemcsak óhajtják a békét, hanem küzdenek érte, mert saját bőrükön érezték a háború minden megpróbáltatását. Végh Lajosné, a szekszárdi kór­ház dolgozóinak nevében mondotta met kérdésben, az eredeti tervtől el­térően kétnapos késéssel, csak csü­törtökön fejezte be munkáját s je­lentését a négy nyugati külügymi­niszter Párizsban a jövő héten vizs­gálja meg. Diplomáciai megfigyelők szerint a késés oka az lehet, hogy ellentétek merültek fel. Megfigyelők szerint a munkacso­port Bonn kedvéért megállapodott abban, hogy a szövetségesek na­gyobb hangsúlyt helyeznek Német­ország újraegyesítésének kérdésére. zik. Felépül a 2000 férőhelyes Nagy Színház. A sportolók számára több kisebb sportpálya és három úszó­medence létesül. Jevpatorija, az ország egyik leg­szebb gyermeknyaralóhelye. Ezen a környéken a festői környezet, az egészséges levegő és a gyógyító hő­forrás szerencsésen párosul. A ter­vek szerint a jevpatorijai üdülőhá­lózatot évente 700—800 ággyal bőví­tik. 1965-ben már 11 500 gyermek él­vezheti a nyarat e festői környezet­ben. A nyaraló-telepeken kívül gyógy- szanatóriumok is épülnek. A csont- tuberkulózisos betegek szanatóriuma hamarosan egy újabbal gyarapodik. Jevpatorijában a városi szovjet végrehajtó bizottsága úttörőtárokat is épít, melyekben 3730 férőhely lesz. Nagy népszerűségnek örvendenek azok az üdülők, amelyekben egész családok élvezhetik a pihenést. 1959 el, hogy tiltakoznak az atomfelfegy­verzés ellen. — Mert szebb életet akarunk gyermekeinknek, mint ne­künk volt — hangsúlyozta. — Épeszű, keresztény ember nem kívánhatja a háborút — jelentette ki Solymár Gábor szekszárdi római katolikus esperes. Ambrus Lukács Bonyhádról, Boruzs Gábomé Dom­bóvárról és a többiek mind-mind él- ményszerúen beszélték el, miért szükséges a békéért küzdeni, s ígér­ték, hogy a továbbiakban még fo­kozottabb erővel dolgoznak. Közben a békemozgalom legjobb harcosait tüntették ki. Négyen kap­tak díszes plakettet, éspedig Soly­már Gábor római katolikus esperes, Pankovics György alsónyéki tsz tag, Szűcs Anna nyomdai munkás és Föl des Imréné, a megyei tanács dolgo­zója. Ezenkívül hat békeharcost tűn tettek ki arany, tizenegyet pedig ezüst jelvénnyel, míg ötvennyolcat oklevéllel. Befejezésül külön kell szólni a szavaló diákok nagyszerű előadásá­ról, mely nagyban emelte az ünnep­ség fényét. A csehszlovák orvosok eredményesen küzdenek a rák ellen A J. E. Purkyneről elnevezett Csehszlovák Orvostudományi Tár­sulat néhány nappal ezelőtt Prágá­ban munkaértekezletet tartott. Dr. Jan Jerie, a szülészeti-gineko- lógiai osztály elnökének jelentésé­ből kitűnt, hogy a csehszlovák szo­cialista egészségügy eredményesen küzd a nők rákos megbetegedése el­len. 1953-ban hozzáláttak a 30 és 40 év közötti nők rendszeres rákszűré­séhez. Az úgynevezett depisztázs ak­ció keretében az elmúlt hat év fo­lyamán 2 millió 713 ezer 954 nőt vizsgáltak meg. Ennek eredménye­ként 1953-tól 1955-ig 1 millió nő kö­zül 1700-nál már kezdeti stádium­ban megállapították a rákos meg­betegedést és így az orvosi beavat­kozás száz százalékig hatásos volt. ben újabb 270 ágyas úgynevezett csa ládi üdülőt építenek. Nagy gondot fordítanak a város szépítésére is. Jövőre 70 hektárnyi területen ültetnek el virágokat és dísznövényeket, s 146 000 bokorral »■népesítik be« a kerteket. Az utcák aszfaltozására, a parkok, terek ren dezésére 1 420 000 rubelt fordítanak. A kirimi tengerpart éghajlata is gyógyító hatású. Az eddigi tapaszta­latok azt bizonyítják, hogy ez a le­vegő szív- és idegrendszeri megbete­gedéseknél nagyon hasznos segítsé­get nyújt az orvosoknak. Éppen ezért hamarosan egy 500 személyes, egész éven át működő gyógyszanató- riumot építenek. A szanatóriumi és üdülőhálózat fejlesztése szükségessé teszi, hogy .ezekkel párhuzamosan több étkezde, sportpálya, üzlet, stb. létesüljön. Er­re a célra 100—120 millió rubelt for­dítanak. Az üdülők, és a szanatóriumok dolgozói számára 80—100 ezer négy zetméternyi lakóterületet építenek fel. Phenjan, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság fővárosa, új arcot ölt, korszerű nagyvárossá válik. Egy esztendő alatt, 1958. augusztus 15-ig több mint 20 ezer lakást építettek. Teljesen begyógyultak a háborús sebek. Pedig a háromesztendős há­ború alatt az amerikaiak romba dön­tötték Phenjant: több mint 14 300 bombát dobtak a városra. Valameny- nyi középület, több mint 120 állami és szövetkezeti iparvállalat, több mint 63 600 lakóház, s több mint 200 kulturális és egészségügyi intézmény pusztult el. Phenjan a szó szoros értelmében a hamuból épült újjá. A koreai békeszerződést követő négy esztendő alatt, 1957 végéig, Phenjanban 13 300 millió von állami beruházásból több mint 2 156 000 négyzetméter lakóterület, több száz­ezer négyzetméter középület, több mint 232 000 négyzetméter iskola és számos más kulturális, egészségügyi és közszolgáltatási intézmény épült. Milyen lesz Varsó hét év múlva ? Épülnek, szépülnek a krimi nyaralóhelyek Békehareosok ünnepi aktívaülése Szék szárítón Az Új Kína kommentárja az Indiai Szocialista Párt Kína-ellene§ magatartásáról Kalinpong, a Tibet-ellene s cselszövések központja Peking (Uj Kína): Az indiai Prad- zsa Szocialista Párt vezetői, akik a külföldi és a hazai közvélemény el­ítélését kiváltva nagy hűhót csaptak a tibeti lázadás körül, most nagy- sietve védekeznek, de ugyanakkor folytatják rágalomhadjáratukat Kína ellen, kétségbeesetten törekedve ar­ra, hogy aláaknázzák az indiai—kí­nai barátságot — írja az Uj Kína. A pekingi Renminribao április 15-i számának kommentárja után a Prad- zsa Szocialista Párt elnöke és főtit­kára április 16-i nyilatkozatában ki­jelentette, hogy a párt Tibettel kap­csolatos magatartását félreértették. A párt országos végrehajtó bizottsá­gának április 18-án elfogadott hatá­rozata azonban kifejezte „mély ro- konszenvét” a tibeti lázadók iránt és támogatta önrendelkezési jogukat. Az indiai Kongresszus Párt egyes vezetői támogatásukról biztosították az Indiában tartózkodó tibeti láza­dókat. Nem egyeztek bele, hogy kor­látozó intézkedéseket vezessenek be velük szemben, hanem követelték, engedélyezzék nekik, hogy nyílt te­vékenységet folytassanak hazájuk el­len India területén. Az új Kína kommentárja megjegy­zi, hogy ezek az indiai politikusok nemcsak az indiai—kínai barátságot aknázzák alá, hanem mindent elkö­vetnek Kína és a vele szomszédos több ázsiai ország kapcsolatainak megbontására. RÖVID HÍREK a Kínai Népköztársaságból AZ ELSŐ VASKOHÓ SANGHAJBAN Uj fejezet nyílt Sangháj iparának történetében azzal, hogy a közel­múltban üzembe helyezték a hatal­mas város első vaskohóját. Ezzel véget ért az a korszak, amikor Sang­háj csak acélt termelt, vasat azonban nem. A 255 köbméteres, tízemeletnyi magas vaskohó évente 125 000 tonna vasat ad a sangháji üzemeknek. A kohó terveit kínai mérnökök készí­tették, s minden alkatrésze hazai gyártmány. Sangháj felszabadulásának előesté­jén egy külföldi kapitalista kijelen­tette: nincs lehetőség arra, hogy Sanghájban meghonosítsák a vaster­melést, mert a város talaja laza, s így eleve alkalmatlan arra, hogy ko­hót építsenek rá. A kínai mérnökök az első nagy vaskohó felépítésével alaposan rácáfoltak erre az állításra. A vaskohót rövidesen több új vas­kohó követi Sanghájban. A KÍNAI CUKORIPAR UJ KORSZAKA A kínai cukoripar termelése nap­ról napra emelkedik. Ehhez nem kis mértékben járul hozzá az iparág tech nikai forradalma. Shansi tartomány­ban (Észak-Kína) két hónap alatt 200 cukorfinomítót építettek és helyeztek üzembe. Több mint 100 kisméretű fi­nomító építéséhez is hozzáláttak. Ilymódon a helyi cukorrépa-termést mindjárt feldolgozzák, s ezzel javul a cukorellátás. A technikai forradalom, amelynek egyik jele a gombamódra szaporodó kis cukorgyárak üzembe helyezése, hatást gyakorol a cukorrépa-termesz­tésre is. Ezt bizonyítják a rekordter­mésről szóló adatok is. Megemlíthetjük, hogy a helyi cu­korüzemek új módszereikkel, tech­nikai újításaikkal nemcsak a cukor mennyiségében, hanem minőségében is jelentős változásokat idéztek elő. AUTÓBUSZOK ÉS TROLIBUSZOK PERINGBEN Peking több évtizedes villamos- közlekedését ma már teljesen az autóbuszok és trolik váltják fel. Már­cius 10-én 100 új autóbuszt és troli­buszt helyeztek üzembe, s ezzel Pe­king utcáin — néhány külvárosi vo­nalat kivéve — már nem jár villa­mos. Hamarosan felszedik a villa­mosvágányokat is. Idén sok új autó­busz- és trolivonalat nyitnak meg. Mindez lehetővé teszi, hogy az utas­szállítás megjavuljon és meggyorsul­jon. Megemlíthetjük, hogy Peking első villamosvonalát 1924-ben rakták le. Eleinte csak 10 villamoskocsi közle­kedett. A KÍNAI FORRADALOM ELSŐ IDŐSZAKÁBAN ÍROTT MAO CE­TUNG MÜVEKET TALÁLTAK KÍNÁBAN Több sangháji könyvkiadó közös brigádot alakított az utóbbi száz esz­tendő kínai forradalmi mozgalmával kapcsolatos irodalom felkutatására és" feldolgozására. A kutatóbrigád munkája tavaly igen eredményes volt. Egész sor dokumentumot gyűj­tött össze a kínai forradalom korai szakaszáról, a kommunista pártcso portok 1919—20-as években folytatott tevékenységéről. A kutatások során találtak olyan műveket is, amelyeket maga Mao Ce- tung elvtárs írt. Két fontos Mao Ce- tung műre bukkantak. Mindkettő a „Tienwen” című munkásmozgalmi lapban látott napvilágot, mindkét mű a hunani munkás- és parasztmoz­galom kérdéseivel foglalkozik. Több Mao Ce-tung művet találtak a sang­háji folyóiratokban és brosúrákban is. Egyik mű címe: A hunani nép el­határozása. Négy újabban felfedezett Mao Ce-tung írás ugyancsak a hu­nani munkás- és parasztmozgalom helyzetével, Mao Ce-tung forradalmi tevékenységének színhelyével foglal­kozik. A TIZENKÉT LEGNÉPSZERŰBB MODERN KÍNAI REGÉNY NAGY SIKERE Kínában igen nagy érdeklődéssel olvassák a modern kínai irodalmi műveket. A legújabb adatok szerint a tizenkét legnépszerűbb modern kí­nai regény 1 év alatt 6 350 000 pél­dányban kelt el. Jan Mo írónő: „Az ifjúság hangja” című regénye több mint egymillió példányban jelent meg, s jelenleg filmet készítenek be­lőle. A tizenkét legnépszerűbb mü között szerepel még Aj Vu-nak, a hazánkban is járt kínai írónak nagy­sikerű műve: az „Edzett acél”. PHENJAN ÚJ ARCA A központi sugárutakon és utcákon nincs már beépítetlen telek, minde­nütt többemeletes épület emelkedik a magasba. Az aszfaltozott utcákat 4—5 emele­tes házak szegélyezik. Phenjan lakónegyedeit a múltbeli szűk, piszkos sikátorok és rendezet­len utak helyén 45 méter széles su­gárutak kötik össze. Míg a múltban egy főre 1—2 négyzetméternyi lakó­terület jutott, addig ma 6—9 négyzet- méter. Kelet-Phenjanban új munkáskerü­let nőtt ki a földből. A városban összesen több mint 3 millió négyzetméternyi virágos kert tarkállik. Az. 1530 esztendős város építészeti stílusa híven őrzi a nemzeti hagyo­mányokat. Az ezer esztendős Bubeklu-pavilon és a több mint 20 újjáépített régi épí­tészeti remekmű a modern épületek­kel együtt különleges nemzeti jelle­get kölcsönöz a városnak. A japán imperialisták uralma ide jén a városban mindössze 6 színház és mozi működött. Most több mint 50 színház és mozi várja naponta a mintegy 30 ezer látogatót. Phenjanban ezelőtt egyetlen fő­iskola sem volt, most pedig 10 kü­lönböző főiskola működik. A tanin­tézetek hálózata négyszeresére növe­kedett. A háború utáni négy esztendő alatt 88 iskola épült. A múltban az ipari vállalatok 67 százaléka a lakónegyedekben helyez­kedett el. Most már a város központ­jától távol új ipari kerület létesült, ahol 300 iparvállalat működik. A következő két évben az állam több mint 10 milliárd vont fordít Phenjan építésére. Ez idő alatt a többemeletes lakóházakban 50 ezer lakás épül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom