Tolna Megyei Népújság, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-07 / 56. szám
1959. Március 7. # TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 TAVASZI GONDOK Felszállt a köd, tavaszi napsütésbe® fürdik az egész határ, s a völgyben elterülő község. A határ kihalt — de mégsem Amott, az egyik lankáson elhúzódó sorban lófogatok bandukolnak egymás utón. Szántanak. Megindult az élet, és egészen Másként, mint az elmúlt tavaszon. Alig egy hete, hogy Diósberény szocialista község lett. Az emberek úgy határoztak, hogy ezután közös erővel dolgoznak, közös erő vei majd nagyobb hasznot tudnak kihozni a földből. Közös erővel ín dúlnak a tavasznak. És új gondokkal... Mert a paraszti munka az első tavaszi naptól kezdve gonddal jár. Nem ritkítják-e meg a zsenge vetést késői fagyok, nem veri-e el a Jég a kalászt hajtott gabonát, a szárba szökkent kukoricát, a fürtökkel gazdagon megrakott szőlői És most, hogy új módon látnak munkához, új gondok is jelentkeznek, a minden újjal együtt járók. De ezek ellenére is bizakodóak az emberek. Érzik, hogy együttesen könnyebben túltesznek a gondokon. Bizakodóbbak, derűlátóbbak ezen a tavaszon, mint ed élig bármelyiken. Ezért dolgoznak már a földeken, egy percet sem késlekedve. Ugyanekkor a tanácsházát is a tavasz új gondjai uralják. Az elnök szobájában éppen ülés folyik. A végrehajtó bizottság és a földrendező bizottság arról tárgyal, ép pen, hogyan lehet a legrövidebb időn belül elrendezni a földeket, mert a munka nem várhat. Pásztor András tanácselnök viszi a szót: — Az első teendő a belsőség kialakítása, milyen területek esnek be'e, meddig terjed majd a belsőség. Azután döntsük el, hol alakítják ki tábláikat a termelőszövetkezetek, a Juhtenyésztő Vállalat, az erdészet, és hol lesz a még kintlevők táblája. Ha meglesz a számbavétel, itt lesznek a szövetkezetek képviselői, a juhtartók, az erdészet, akkor véglegesen eldönt jük. A két termelőszövetkezet kérése többek között az, hogy a legeltetési bizottság kezelésében levő erdő kerüljön a birtokukba. 58 hold erdőről van szó. Az erdőbirtokosság területeit nem lehet bevinni a közösbe — szól közbe Árendás Kornél, a járási mezőgazdasági osztály földrendezője. — Mert ez az erdő az erdőbirtokosság tulajdonában van. Tavaly alakult meg újból az erdo- birtokosság... — Nem éppen rendes körülmények között — így Szabó Ferenc- né, a községi párttitkár. — Mert az csak egyes személyek hasznáért jött létre. Az egész község támadott bennünket miatta, miért nem akadályoztuk meg. Amíg például az egész község 17 köbméter fa ki vágására kapott engedélye, volt olyan, aki egymaga kapott 20 köbméterre... Az a véleményem, terjesszük fel a felettes hatóságoknak, tegyék lehetővé, hogy a szövetkezetek megkapják az erdőt. — Belépett például Tóth György. Ha az erdőt nem lehet átadni a termelőszövetkezetnek, megmarad két hold erdeje. Az alapszabály szerint egy hold föld maradhat meg háztájinak. Akkor eZ ellenkezne az alapszabállyal? — mondja a tanácselnök — Ha már Diósberény szocialista község lett, mint olyanra, sem a legeltetési bizottságra, sem az erdőbirtokosságra nincs szükség ■— állapítja meg Szabó Ferenc, a Petőfi Tsz elnöke. Érvek, ellenérvek hangzanak el az erdőt illetően, aztán tovább folyik a vita a földrendezés megoldásáról. — Még a héten be kell fejeznünk ezt a munkát, nem késhetünk ki az időből — állapítja meg végezetül a tanácselnök. — Az elő zetes megbeszélések szerint a szövetkezetek elkezdhetik a munkát, a kijelölt táblákon. Délfele jár az idő, a résztvevők indulnak hazafelé, csupán Papp András, az újonnan alakult Kossuth Tsz elnöke marad még visz- sza. — Segíts elintézni három dolgot — kéri a tanácselnököt —• a gépállomással a szerződést, az épít kezést, és a tagok SZTK ügyét. A tanácselnök a telefonhoz lép, a járást hívja. Amíg a telefonbeszélgetést lebonyolítja, Papp Andrástól érdeklődöm az új termelőszövetkezet felől. — ötvennégyen vagyunk — mondja — jelenleg négyszáz holdon felül van a földünk, de a föld rendezés során kiegészül 650—680 holdra. 18 lovat, 14 tehenet, ugyan annyi növendéket és két ökröt hoz tak be a tagok. Éppen az este tartottunk közgyűlést, megtárgyaltuk a munkákat, azt, hogy mi lesz egyelőre a jószággal, az őszi vetésekkel. — Van például néhány tag, akinek decemberre szóló jószághizla- lási szerződése van. Kérték, hogy tarthassanak vissza lucernaföldet a háztájin felül, hogy meghizlalhassák még a jószágot. A tagság viszont úgy döntött, hogy a szerződéseket május elsejével átveszi. Az őszi vetések dolgában úgy határoztunk, hogy mindenki maga learatja, megfizeti róla az adót, és a közösbe bead 110 kiló vetőmagot holdanként. Egyébként már munkaegységre dolgozunk. Néhányan például a szőlőt akarják megtartani és amiatt vannak gondban, hogy a Petőfi területébe esik. A földrendezés során majd megtárgyaljuk; ezeket a gondokat is. Bizonyára lesznek olyanok, akik viszont a Petőfi Tsz-be léptek, és a mi területünkbe esik a szőlőjük, így majd cserélni tudunk, vagy más, megfelelő megoldást keresünk. — Érdekes — magyarázza —, hogy amíg be nem léptek az emberek, féltek; mi lesz, hogyan lesz? Ma már nyoma sincs a félelemnek. Mindegyik tervez, mindegyiknek van valami javaslata, hogyan helyezzük el a jószágot, amíg fel nem épül az istálló, a sertésól. Mert még a nyáron fel akarunk építeni egy száz férőhelyes istállót, meg sertésólat. Mag- tárpadlásosra szeretnénk építeni. Tudnánk felhasználni helyi anyagot is. Góré is kellene hely, 120 hold kukorica termésének. De az már valahogyan meglesz, a góré a legkevesebb. Azt akár napraforgószárból is csinálhatunk ideiglenesen. A legfontosabb az istálló, mert nem hanyagolhatjuk el az állattenyésztést Erre gondolunk már a tavaszi vetéseknél is, ötven holdon vetünk például lucernát felülvetéssel... Olyan természetességgel beszél a szövetkezet terveiről, mintha már évek óta benne volna. Pedig nem is olyan régen még ő maga is néhány hold földön gazdálkodott. Ma pedig — száz holdakról kell gondoskodnia. A tanácselnök befejezte a telefonálást, odafordul Papp Andráshoz. — Beszéltem a járásiakkal. A gépállomástól kijönnek megkötni a szerződéseket. Az árpa és a zabvetőmag is útban van már a részetekre. Egy-két napon belül megkapjátok... Az építkezés ügyében be kell menni, legjobb lesz, ha már holnap bementek. Délután pe dig megcsináljuk az SZTK-bejelen tést is. Az a fontos, hogy nem kell a vetőmagra várni... — Nem ér bennünket készület- lenül. Tizenkét fogatunk már megkezdte a szántást... BOGNÁR ISTVÁN A Magyar Vöröskereszt I. kongresszusa elé! A Magyar Vöröskereszt Országos Elnöksége februári ülésén határozatot hozott a Vöröskereszt I. kongresszusának időpontjáról és azt 1959. május 9—10-ben állapította meg. Már az előkészületek is nagy lel kesedést váltottak ki alapszervezeteink tagságából. A munka színvona Iának emelése — szebbé és jobbá té tele érdekében számos kezdeményezés történt, melynek során sok olyan alapszervezetünk tűnt ki, amelyek eddig gyengébben dolgoztak. De most rendezték soraikat és megmutatták azt, hogy ha a tagság összefog, szép eredményeket tudnak elérni. A kongresszusig hátralévő időben fokozni kell a munkatempót, meg kell valósítani a felajánlások minden pontját, sőt újabb feladatokat .s maradéktalanul végre kell hajtani. Központunk az alapszervezetek kívánságára beindította az egészség ügyi állomások és az ifjú vöröskeresztesek versenyét, s a versenyek legjobbjai felkerülnek Budapestre, hogy ott más megyékkel is össze- mérhesék tudásukat. Az egészségügyi állomások verse- nye március közepén kezdődik, a járási elbírálás után április 26-án lesz a megyei verseny. Megyénket az a kitüntetés érte, hogy öt megye (Tolna, Somogy, Baranya, Zala, Fejér) megyék részére nálunk tartjuk meg az országos verseny elődöntőjét május első napjaiban. Az országos verseny a kongresszus ideje alatt lesz. A megyei verseny legjobbja, valamint az országos ver seny legjobbjai értékes jutalmat — egészségügyi felszerelést, mentőláda, mentőtáska, — stb. kapnak. Az ifjúsági versennyel kapcsolatos tájékoztatót az iskolák megkapták. A verseny március elején ke- dődik. Az iskolai verseny egyéni, s a legjobb öt mint az iskola egészségügyi állomása vesz részt a járási versenyen. A járási győztes kerül a megyei versenyre, melynek legjobbjai, képviselik megyénket az országos versenyen. Az országos versenyen nemcsak az állomás tagjait jutalmazzák, hanem az országos döntőbe jutott valamennyi ifjúsági szervezet tanár vezetőjét is. Az I. helyezést elért egészségügyi állomás tanárvezetője a Magyar Vöröskereszt Kiváló Dolgozója kitüntetést és 1000 forint, a IL helyezést Érdemes Munkáért kitüntető jelvényt és 800 forint, a Ilii helyezést Érdemes Munkáért kitüntető jelvényt és 700 forintot. A többi tanárvezetó Érdemes Mim káért kitüntető jelvényt és 500 forint pénzjutalmat kap. Az országos ifjúsági verseny első öí helyezettje vándorzászlót, oklevelet, lemezjátszót, asztalitenisz, röplabda és egész ségügyi felszerelést, stb. kap. Alakuljon ki tehát nemes vetélkedés megyénk felnőtt és ifjú vöröskeresztesei között, hogy a versenyre való felkészülés is hozzájáruljon tagságunk egészségügyi ismeretének elmélyítéséhez és nem utolsósorban azért is, hogy az országos versenyen megfelelően képviseljék megyénket. H«I*R*E«K Ki miért várja a tavaszt? Az kétségtelen, hogy minden em bér várja a tavaszt. Legtöbben tér mészetesen azért, mert levethetik a téli öltönyöket, sütkérezhetnek a verőfényes napokon, szívhatják az illatos tavaszi levegőt, szedhetik a szebbnél szebb tavaszi virágokat és gyönyörködhetnek a kikeletben, a zöldellő tájban. A minap egy társaságban éppen erről beszélgettünk és mindenkinek nyilatkoznia kellett, hogy mi az, ami miatt leginkább várja a tavaszt. Köztünk volt egy vegytisztító is, aki ekképpen nyilatkozott: —Kérem, nekem a tavasz jó üzlet, és főként azért várom. Ugyanis az emberek nagyrésre nem tudja, hogyan kell eltüntetni a ruhákból a zöld fűfoltot és akkor mit tehetnek mást, mint hogy hozzám jönnek... Na, de kérem, ez nem lehet olyan nagy üzlet. Elvégre is egy kis fűfolt nem túlságosan költséges. — Hogy nem? Tessék elkvzel- ni... Akiknek a fű zöld foltot hagy a ruháján, többségükben fia aloki Namármost mindent megtesznek, hogy ezt otthon ne tudják meg, ezért a tisztítási díj ötszörösét kínálják fel, csakhogy azonna' tá- volítsam el ruhájukból az éktelen kedő zöld foltot. No, lám, nem is csak a természetimádók várják a tavaszt. B F. Magasabb színvonalra emeljük az újíiomozgalmat Az újítók és feltalálók múlt év ■decemberében tartott országos tanácskozásán — melyen én is részt vettem — nagyjelentőségű határozatok születtek az újító mozgalom további fejlesztésére. A tanácskozás értékelte az újító mozgalom helyzetét, kitűzte a további feladatokat, sok segítséget adott munkánk megjavításához. A tíz esztendős újítási mozgalom eddig is milliárdos hasznot jelentett népgazdaságunknak és jelentős jövedelmet azoknak, akik a termelés gazdaságosságát növelő, a termelékenység emelését, az önköltség csők- kentését célzó javaslataikkal, újításaikkal segítették elő a munkát. A mi viszonylag kis üzemünkben is — mintegy százezer forint került újítási díjként kifizetésre a dolgozók részére a tíz év alatt. Soknak tűnik ez az összeg, de sok is a hasznos és jó újítás, amit üzemünkben bevezettünk és alkalmazunk. Igaz, hogy »világraszóló« újításaink nincsenek, de valamennyi segíti a termelés megjavítását. Hiba lenne azonban elhallgatni, hogy a sok jó újítás között voltak szerényebbek, sőt annyira gyengék is, hogy bizony ezeket aligha kellett volna abban az időben elfogadni. Az arseágos tanácskozás irányt mutatott az újító mozgalom színvonalának emelésére. Már az új rendelet bevezető része is kimondja, hogy »a számszerűleg ugyan kisebb méretű, de gazdasági, műszaki és erkölcsi szempontból magasabb szintre került mozgalom ténylegesen nagyobb gazdasági eredményeket biztosítson népgazdaságunk számára, mint eddig.« Ez a lényege az újítási mozgalomnak. A műszaki haladás élharcosai maguk a műszaki dolgozók, ők hivatottak arra, hogy biztosítsák mindazon feltételeket, amelyek alkalmasak arra, hogy kibontakozhassék az újítási mozgalom, ezzel tovább fejlesszük á technikát. Mi a helyzet jelenleg a Bonyhádi Cipőgyárban? Dolgozóink az elmúlt évben 133 újítási javaslatot nyújtottak be. Ebből elfogadtunk harmincat, bevezettünk huszonhetet. Az elfogadott és bevezetett -újítások aránya — a benyújtottak számához viszonyítva — alacsony, ennek azonban az a magyarázata, hogy a követelmények az elbírálásnál sokkal szigorúbbak voltak, ténylegesen csak az olyan javaslatok kerültek elfogadásra, amelyek valóban újítások voltak. Ezzel akartuk megtisztítani a mozgalmat a korábbi hibáktól. Az előkalkulált gazdasági eredmény 83 ezer forint — az 1957-es év folyamán bevezetett újítások múlt évben utókalkulált eredménye 56 ezer forint volt. A kifizetett újítási díj a múlt esztendőben 10 600 forintot tett ki. A Műszaki Tudományos Egyesületnek üzemünkben működő szerve, műszaki irodalmunk, a kidolgozott újítási feladattervek lehetővé teszik, hogy az újító mozgalom fellendüljön. Célunk az, hogy jól képzett dolgozóink legyenek, olyanok, akik szívesen olvassák a cipőipari műszaki irodalmat, akik magasabb színvonalon látják a termelés és technika kérdéseit. Amikor a műszaki haladás érdekében szigorúbbak is vagyunk az egyes újítások elbírálásában, amikor el is utasítunk egyes — egészen szerény, újításnak nem nevezhető — javaslatokat, nem azért tesszük, hogy megállítsuk a mozgalmat, hanem azért, hogy ha kevesebb javaslatot is adnak be, a minőség javuljon, mert ezt nevezzük igazán újítási mozgalomnak. Ez pedig csak akkor valósul meg, ha önképzéssel javül dolgozóink képzettsége is. Csak így valósulhatnak meg az országos tanácskozás útmutatásai. Horváth József, a Bonyhádi Cipőgyár újítási előadója. — Az influenzajárvány megelőzése érdekében a szekszárdi megyei kórházban bizonytalan ideig beteglátogatási tilalom van. (x) — A Kajmádi Állami Gazdaság szekszárdi pincészeténél nagyarányú bővítési munkálatok folynak. A pince befogadóképességét mintegy 1300 hektoliterrel bővítik az idei évben. A tervek szerint a későbbiek folyamán több ezer hektoliterrel növelik a befogadóképességet. — Paul ítobeson, aki nemrégiben Moszkvában megbetegedett, a hírek szerint tavasszal mégis fellép az Othello címszerepében. Harold Davidson, Robeson londoni impresszáriója kijelentette: »Úgy látszik, Robeson betegsége nem olyan súlyos, mint ahogyan azt eleinte gondoltuk és így egy hónapi moszkvai pihenés után részt tud majd venni az Othello próbáin.« — Állatorvosi ügyeletes Szekszárdon, szombaton és vasárnap: dr. Kovács Barna, Munkácsy u. 15. — Tolna megyében az elmúlt év során 115 000 méterrel növelték a járdahálózatot a községfejlesztési tervek végrehajtása során. — A szekszárdi Béke Termelőszövetkezet a közelmúltban 120 000 forintos költséggel épített üvegházat a palánki kertészetében Ezzel még jövedelmezőbbé teszik a kertészetet, s a befektetés rövid idő alatt megtérül. — Az Országos Takarékpénztár szekszárdi fiókja szerint Tolna megyében a betétállomány az 1959-es év első hónapjában 6 millió forinttal növekedett. — Az elvált feleség bosszúja. »Tudomásomra jutott, hogy hozzá akar menni elvált férjemhez. Hogy egy kis ízelítőt kapjon abból, ami vár magára, mellékelten elküldöm a hangszalagot, amelyre felvettem egykori férjem éjszakai horkolását« — írta Christy Johnson West Hart- fordból (Connecticut) Mary Parfitt- nak, elvált férje menyasszonyának; Az elvált férj rágalomért beperelte egykori feleségét. — Tolna megyében az elmúlt év során a lakosság mintegy 2,5 millió forint értékű társadalmi munkát végzett különböző közérdekű feladatok végrehajtása során. — A községfejlesztési tervek végrehajtása során a múlt évben Tolna megyében 29 kilométer hosszúságú villanyhálózat-bővítés történt. Ennek költségeit teljes egészében a községfejlesztési alapból fedezték, ugyanakkor a lakosság nagymennyiségű társadalmi munkával is hozzájárult a hálózatbővítéshez. — Nyaktörő keresztelő. A nyugatfrancia Saint-Jean-d’Angely nevű falucskában egy kötéltáncos csoport vezetője lengő drótkötélen 30 méter magasságban keresztelte meg nyolc- hónapos kislányát. A szomszédos falvakból sok ezren nézték végig a szokatlan látványosságot. A boldog szülők és keresztszülők a kifeszített kötélen egyensúlyoztak, miközben a pap egy tűzoltókocsi létrájáról végezte a keresztelői szertartást.
