Tolna Megyei Népújság, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-01 / 51. szám

1059. március 1. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG a Egy napig tartó harag H*I*R*E*K Horváth Imre bácsit mindig tisz »élték, becsülték a pusztán. Egy­részt azért, mert mindenben meg fontolt, a világ folyását illetően ő a legtájékozottabb gazdatársai kö­zött, meg aztán nagyon érzi a mód ját a föld megművelésének, a jó­szágok tenyésztésének. Három év­vel ezelőtt ellenvetés nélkül meg is választották az I. típusú cso­port elnökének. Azóta többször, mint azelőtt, az ő házánál gyüle­keztek a pusztabeliek, hogy meg- hszéljenek egyet, s mást. Ma egy hete is Horváth bácsi házánál volt a kisgyűlés. A mun­kába számításba jövők közül egye áül a Vincze János hiányzott, aki az I. típusú csoporttól is távol tartotta magát. — Beszéltem a járási mezőgazda sági osztályvezetővel. Olyan for­mán nyilatkozott, hogy azt a 80 holdat, amit a hatos dűlőben mű­veltünk, alighanem elveszik. Ala­kult a faluban egy III. típusú cso­port és ők is kérték a földet., mi­vel az ő társulásuk fejlettebb, mint a miénk és nekünk sincs bér­leti szerződésünk, úgy beszélve, hogy az ősszel már ők kapják meg ezt a földet — kezdte mondókáját. — Mindig mondtam én nektek, hogy még az a vén isten sem igaz­ságos ott az égben, mert különben nem nézné el, hogy elvegyék tő­lünk azt a nagytáblában lévő jó földet, csoport ez is, meg csoport az is. Mert, hogy az fejlettebb?... Hát akkor is, — heveskedett a szó­kimondó, mérgestermészetű Máté András. — Káromkodással, meg az egy­más közti vitával nem megyünk semmire. Én ammondó vagyok, menjen be Máté Imre mégegyszer a járáshoz, mondja meg, hogy a mi csoportunkhoz is kell az a föld, kösse meg a bérleti szerződést — vélekedett Kaszás Bálint bácsi, a legidősebb csoportbeli gazda. — Elmennék én szívesen, de hiába nem utazok. Tudjuk vala­mennyien, hogy az önálló tsz-ek- nek több segítséget ad az állam, mint az ilyen csoportoknak, mint a mienk. Majd, ha kimondjuk, hogy önálló szövetkezetbe lépünk, akkor én is kinyithatom a számat, de így?... Még az alapszabályt sem tartottuk eddig be, — így az elnök, Horváth Imre. — Csak nem azt akarod mon­dani, hogy álljunk be a tsz- be, vigyük az ökröket, a lovakat, mert ilyesmit hiába forgatsz a fe­jedben. Én be nem állok a szövet­kezetbe, esetleg majd csak az ősz­szel, — szólt közbe ismét Máté András. — De bizony azt akarom mon­dani, hogy írjuk alá valamennyien a belépési nyilatkozatot, hogy ez­után III. típusú szövetkezet le­szünk a pusztán. Én ezt találom a legjobbnak és én minden további nélkül első leszek r— jelentette ki ellentmondást nem tűrő hangon Horváth Imre mintegy jelezve, hogy erre a napra elég vo't a vi­tából. kezdődött a nap. A pusztai embe­rek nagyobbik része abban állapo­dott meg egymással, hogy majd az ősszel szóbakerülhet a III. típusú szövetkezet. És Horváth Imrével alaposan összekülönböztek, csak azt hajtogatta, hogy jobb lenne, ha már a tavasszal közösen dol­goznának. Szerdán reggel a tavaszt váró hangulatban Horváth Imre körül­sétált a pusztán, de nem találko­zott ezen a napon vitapartnerral. Befogta a két lovát és a tanácshoz hajtott. Azzal fogadták, hogy a faluban alig van már egyéni pa­raszt, majd mindenki aláírta a be lépési nyilatkozatot. — Az én katona cimborám, a Kozma András vajon nyilatko­zott-e már, — kérdezte a tanács­elnöktől Horváth. — Hát persze, hogy nyilatkozott, meg is győződhet róla Imre bácsi, itt a belépési nyilatkozata, — így a tanácselnök. — Adjál öcsém nekem is egy ilyen nyilatkozatot, aláírom én is, aztán majd csak gondolnak vala­mit a pusztai emberek. — Beszélgettek még egy kicsit a tanácsnál, aztán illedelmesen el­köszönt Horváth Imre. Mikor ki­lépett a tanácstól mit volt szeren­cséje látni, mint azt, hogy a pusz­tai parasztemberek a kocsija kö­rül téllábolnak. — Aláírta a belépési nyilatkoza­tot, látom az arcán — mondta az egyik. — Persze, hogy aláírtam, hát mire várnék. Gyertek, üljetek fel a kocsimra, hazamegyünk, aztán majd otthon megbeszéljük ezt az Bogyiszló község lakossága — ahogy erről lapunk 1958. december 20-iki számában megemlékeztünk — kéréssel fordult a Pénzügyminisz tériumhoz, melyben az 1956-os árvíz után kapott OTP-kölcsön visszafize­tésének 15 évről 25 évre történő meghosszabbítását kérték. A Pénzügyminisztérium Takarék- pénztári Főigazgatósága, az OTP Tolna megyei Fiókja és a megyei tanács pénzügyi osztálya az elmúlt napokban vizsgálta meg Bogyiszló árvizes község lakosságának kéré­sét. Bogyiszló az árvíz okozta károk helyrehozására 26 428 000 forintot kapott, amely összegből 9,5 millió forint visszafizetését elengedte kor­mányzatunk. A tárgyalás során a bogyiszlóiak képviseletében megje­lentek beszéltek arról, hogy a múlt­ban az árvizektől sokat szenvedett Bogyiszló község lakossága az ele­mi károk helyrehozására nem kap­hatott ilyen támogatást, esetleg az egész ország területére kiterjedő koldulási engedélyt kaphatott. A nagyarányú állami támogatás­sal szemben azonban számos olyan család van Bogyiszlón, akik az ese­dékes kölcsönből ez ideig egyetlen egész aláírást, — invitálta gazda­társait, Horváth Imre. — Üljön a nehézség a te ko­csidra, eladtál bennünket, gyerünk emberek a másik úton gyalog, menjen csak egyedül a Horváth Imre, ő már más utat választott :— hangoskodott ismét Máté András. — Horváth Imre bácsi felült a kocsira, a lovak közé vágott és indíts a pusztára. Hazaérve meg­próbálta összehívni a pusztai pa­rasztokat, de nem állt szóba vele senki. Mérgelődött ezen, de egy kicsit mosolygott is — kíváncsi vagyok, meddig tart majd a ha­rag — gondolta. Eltelt egy nap, meg egy éjszaka és a legjobban hangoskodó Máté András kora reggel már Horváth Imre istállójába toporgott. — össze kellene hívni a tagsá­got, hogy megválasszuk az elnö­köt és megbeszéljük, hogy milyen tervekkel indul a szövetkezet. Úgy beszéltük meg, hogy megint csak téged választunk meg elnöknek, — mondta szélesre húzott mosollyal Máté gazda. — Hogy-hogy — kérdezte ko­molyságot színlelve Horváth Im­re. — Tudod, tegnap mi is aláírtuk a belépési nyilatkozatot, gondol­tuk, ha neked a legjobb egyéni gazdának jó ez a szövetkezet, ne­künk is jó lesz, — adta meg a vá­laszt Máté András. — Hát eddig tartott csak a ha­rag — jegyezte meg alig érthe­tően Horváth Imre és nagyot csa­pott Máté András tenyerébe. Szent volt a béke! Dorogi Erzsébet fillért sem fizettek vissza. Ebből következően még mindig magas az olyan családok száma, akik bár anyagilag bírnák, nem fizetnek, il­letve várakozó álláspontra helyez­kednek: 12-től 17 havi hátralékuk van. Az ilyen passzivitás természe­tesen rontja az eddig becsületesen törlesztők fizetési készségét is. A bizottság külön foglalkozott a cigányság OTP-kölcsönének meg­tárgyalásával, és megállapította: a 60 cigánycsalád közül hat rendesen kifizeti az esedékes törlesztést, ez­zel szemben 25 az olyan családok száma, amelyek még egy fillért sem fizettek. Az állam által nyújtott kölcsön visszafizetése mindenki számára kö telező — hangsúlyozták a pénzügyi szakemberek, s ezzel a bogyiszlóiak képviselői is egyetértettek. ígéretet tettek arra, hogy az elhangzottakat ismertetik a lakosság körében. Az Országos Takarékpénztár Fő- igazgatóságának kiküldötte pedig végül az állam újabb támogatásá­nak módozatait ismertette, mely szerint egyénenkénti elbírálás alap­ján — amely a helyi szervek fel­adata lesz —, ez méltányos és indo­kolt, maximum 25 évre terjedően hosszabbítja meg az OTP-kölcsön visszafizetését, ha erejének megfe­lelően eddig is fizetést teljesített. Más egyéb fizetési kedvezményt a kormány nem tud biztosítani, ép­pen ezért az eddig meghatározott részletek fizetése kötelező. Másnap ismét heves vitákkal Sardou: Szókimondó asszonyság-át mutatta he Szekszárdon a Pécsi Nemzeti Színház Egyénenkénti elbírálás alapján döntenek a bogyiszlóiak ügyében Becsületből jeles Valaki négy méter kék flakon- anyagot vásárolt valamelyik szek­szárdi üzletben. Megvásárolta — elvesztette az utcán. Most valószí­nűen bosszankodik, hogy hiába ad ta ki a pénzt, se pénz, se ruha. Azaz, mégis. Mert a ruha meg­van, valaki megtalálta. Be is vit­te nyomban a maradékboltba és átadta az üzlet vezetőjének. — Valaki elvesztette az utcán. Gondoltam, talán itt vásárolták, — Ügyeletes orvos 1959. március 1-én: dr. Scherer Sándor, Szekszárd, Beloiannisz u. 27. Telefon: 26-88. — Ügyeletes állatorvos: dr. Ma­gyari Jenő. Állami Állatorvosi ren­delőintézet. Telefon: 46-98. — A bátai KISZ-fiatalok zene­kart szerveztek, a hangszerek meg­vásárlására 5000 forint támogatást kaptak a községi tanácstól. — A római apácák egyik intéze­tében éveken át dolgozott Luigia Fucci szolgálólány. Egy napon ti­tokzatos, aggodalmas arccal kereste fel a rendfőnöknőt és elmondta neki, hogy egy ideje úgy érzi, férfivé vál­tozik. A megrémült rendfőnöknő azonnal orvoshoz vitte a leányt, aki hamarosan kórházba került. Onnan már férfiruhában, rövid hajjal és Luigi Fucci néven távozott. Haza­tért falujába, ahol hamarosan fele­ségül vette legjobb barátnőjét, a 18 éves Antoinetta Ferrarát. — Tizenhét hold gyümölcsöst telepített a fagymentes időben a gyulaji Uj Barázda Tsz. Az új te­lepítésű gyümölcsösből 4 hold jo- nathán, 7 hold kajszi, 6 hold pedig szilva. — A Bonyhádi Cipőgyár fiataljai társadalmi munkában, a gyártásnál feleslegessé vált anyagokból tárcá­kat, öveket készítenek a VIT-re utazó fiatalok számára. — Az érvényben levő adórendel­kezések következtében Angliában csökken a gazdag emberek száma. Az 1956—57. évi adókimutatások szerint néggyel csökkent az előző évhez képest azoknak a személyek­nek a száma, akiknek évi jövedelme meghaladja a százezer fontot. Je­lenleg 45 olyan személyt tartanak nyilván, aki máig is ilyen hatalmas jövedelemmel rendelkezik. hát behoztam. Ha esetleg keresi a gazdája, adják át neki. Akár el is vihette volna, meg­tarthatta volna magának, mert sok megtaláló közül egy biztosan megtartotta volna magának, ö be­vitte az üzletbe, aki elvesztette, ott megtalálhatja. A megtaláló Nagy Istvánná szekszárdi lakos, a Petőfi utca 39. szám alatt lakik. Becsületből mindenesetre jeles­re vizsgázott. — Az első magyar léggömb „a Győri Tudomány Főiskola ... repü­lő golyóbisa” 175 évvel ezelőtt, 1784. március 1-én szállt a magasba. — Linda Darnell angol filmszí­nésznő első színpadi sikerét a hip­nózisnak köszönheti. Chicagóban kellett eljátszania a „Késői szere­lem” című színdarab egyik főszere­pét. Linda ideges volt, mert úgy érezte, nem biztos a szövegtudása. Kérésére Beverley-Hillsben lakó orvosa azonnal utána repült Chica­góba. Három nappal a bemutató előtt hipnotizálta Lindát és hipnoti­kus álmában megtanultatta vele a szerepét. A kísérlet tökéletesen be­vált: a művésznő biztos játékával nem remélt sikert aratott. A Mongol Ifjúsági Szövetség a szocialista építés első soraiban A Mongol Forradalmi Ifjúsági Sző vétség tagjai vállalták, hogy a há­roméves terv folyamán az ifjúság erejéből három állami gazdaságot, három állattenyésztési gépállomást : létesítenek, továbbá 2 ezer lakóhá­zat építenek. Ugyanezen időszakban a fiatalok közül 6 ezer gépkezelőt, 400 elektrotechnikust és 800 zootech- nikust képeznek ki a mezőgazdaság számára. A mongol ifjúság ezenkívül vál­lalta, hogy az Iro folyó közelében új települést épít a vasúti munkások­nak, a zaphini kerületben fafeldol­gozó kombinátot létesít, s két év alatt a gazdasági ágakban együtt­véve 40 millió íugrikot takarít meg; A Forradalmi Ifjúsági Szövetség leg ; alább 10 ezer fiatalt irányít az ipa­ri üzemekbe, az építkezésekre és a I mezőgazdaságba. Az influenzáról Az Egészségügyi Os ztály közleménye A betegség korokozója egy filtrál­ható vírus, melyből több fajta van, ezért vannak a betegségnek külön­böző megjelenési formái. A betegség terjesztője a beteg ember, aki köhögéssel, tüsszen­téssel (cseppfertőzéssel) kikerülő vá­ladékával fertőzi dolgozó társait. Kezdeti tünetek: fejfájás, gyak­ran az orrgarat, torok, légcső, a sze­mek kötőhártyájának vérbősége. Izomfájdalmak. Rövid, száraz köhö­gés. A betegség tartama igen vál­tozó. Némelyik esetben egy-két nap, máskor egy-két hét. Szövődmények: tüdőgyulladás, ízület, ideggyulladás, középfül-lob, a gyomor-bél megbetegedései stb. Védekezés: kerüljük a beteg em­bert és a vele való felesleges érint­kezést! Zsebkendőbe tüsszentsünk és köhögjünk, ne embertársaink ar­cába, mert mi is felelősek vagyunk dolgozó társaink egészségéért! Szá­raz lábbelivel és meleg ruházattal akadályozzuk meg testünk lehűlé­sét. Nagyon fontos a gyakori kéz­mosás, a külön törülköző és evő- edény használata. A helyiségek tisztántartása, szel­lőztetése is fontos. A padló felmo­sása is hasznos naponként 0,2 szá­zalékos klórmésszel. Nagyon hasznos a vitaminok sze­dése is: citrom, csipkebogyó, tea stb. Ha ezen tanácsokat betartjuk, nem tesszük ki magunkat egy sú­lyos betegségnek, s nem esünk ki a munkából. Véglegesen kialakult Szekszárd hátralévő hangversenyprogramja Február 26-án a városi művelő­dési házban Sardou: Szókimondó asszonyság-át láthatta a szekszárdi közönség a Pécsi Nemzeti Szín­ház előadásában. Sardou darab­ját Darvas Szilárd alkalmazta ka­mara-színpadra. Az átdolgozás a szatíra helyett inkább a mulat­tató, könnyed — és sajnos nem egyszer könnyű — elemekre épí­tett és azokat hangsúlyozta ki és a társadalmi szatirikus mondani­való sokhelyt eltűnt, felolvadt az öncélú kacagtató szándékban. A kiváló darabnak azonban ezzel sem lehetett sokat ártani, bár helyes lett volna a szatirikus elemeket tovább élezni. A. színpad lehetőségei is korlátozottak. A Pol gár Tibor szerzetté zene bizony sok helyt könnyűnek találtatott és a zenekar sem állt mindig hiva­tása magaslatán. Mindezek ellenére kiváló elő­adást láthatott a közönség, ami hez a darab kiválósága mellett nem kis mértékben hozzájárult a remek együttes. Takács Margit (Katalin mosónő, később danzigi hercegnő) puszta megjelenését is tapssal fogadta a közönség s erre és a későbbi tapsokra bőségesen rá is szolgált a tőle megszokott ki­váló játékkal. Tomanek Nándor (Lefebvre őrmester, később dan­zigi herceg) kiváló partner volt. Galambos György a kelletténél ka rikírozottabb Napóleont alakított (bár hihetöen ez elsősorban ren­dezői hiba. Rendező: Szivler Jó­zsef). Szabó Samu Kossuth-díjas (Depreaux táncmester) rövid jele­netében kiváló volt. A többi szí­nészek is hozzájárultak a remekül szórakoztató előadás sikeréhez. Március hónapban is jó műsort láthat majd a szekszárdi közönség Március 4-én a Déryné Színház, 11-én a Pécsi Nemzeti Színház 18-án pedig a Kaposvári Csiky Gergely Színház vendégszerepei Szekszárdon. Kovács Dénes és Bächer Mihály magasszínvonalú és rendkívüli ér­deklődésre számot tartott hangver­senye után többen fordultak hoz­zánk azzal a kéréssel, tájékoztassuk olvasóinkat a most folyó hangver­senyévad várható programjáról. Olvasóink kívánságainak eleget téve, a hangversenyeket rendező TIT-hez és zeneiskolához fordul- tunk, ahol elmondották, hogy az ere deti program minden valószínűség szerint változást szenved, mert a Szekszárdi Szimfonikus Zenekar je­lenleg könnyű műsort tanul be és nem lesz abban a helyzetben, hogy a hangversenyévad végén szimfoni­kus zenekari hangversenyt adjon. Többek között erre is tekintettel Szekszárd további hangversenyprog­ramja a következőképpen alakul. Március 6-án Dimitrij Paperno kijevi Chopin- és Enescu-díjas zon­goraművész látogat el Szekszárdra. Ez a hangverseny bérleten kívül, a Filharmónia rendezésében kerül majd sorra: Értesülésünk szerint a hangverseny jegyei igen kapósak és még a plakátok megjelenése és a meghívók szétküldése előtt már a jegyek egy része elkelt. Áprilisban két hangversenyre is sor kerül. Bérletben kerül megren­dezésre a Szekszárdi Liszt Ferenc Kórus és a Bátaszéki MÁV Énekkar közös hangversenye, amelyen helyi művészek működnek majd közre. Ezen felül bérleten kívül Husek Re­zső, zeneiskolánk igazgatója is ad még egy önálló estet is. Az egyik hangversenyre április elején, a má­sikra április végén kerül majd sor. Mindkettőt a zeneiskolában ren­dezik. Az idei hangversenysorozatra a Pécsi Szimfonikus Zenekar május végi hangversenye teszi fel majd a koronát. A hangverseny keretében Husek Rezső Beethoven esz dur zon goraversenyével, Garay György pe­dig egy Paganini hegedűversennyel működik majd közre. A Szekszárdi Szimfonikus Zene­kar jelenleg könnyű zenekari műve­ket tanul és amint elkészül, a helyi együttes is bemutatja tudását a könnyebb műfajú muzsika kedvelői­nek. A hangversenyre előrelátható­lag május elején kerül majd sor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom