Tolna Megyei Népújság, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-15 / 63. szám
SZERKESZTI A MÉSZÖV r A mérlegismertető közgyűlésekről A Földművesszövetkezetek Tolna megyei Igazgatósága ez év február 17-i ülésén tárgyalta a közgyűlések előkészítésével, megtartásával kapcsolatos feladatokat a SZŐ VOSZ elnöki utasításának megfelelően. Ezt követően a járási központok ügyvezetői értekezleten beszélték meg a tag-, köz- és küldöttgyűlésekkel kap csolatos teendőket A tervezett gyűlésekre a segítő és ellenőrző munka megszervezése megtörtént és így a megbízott elvtársak a szóbeli tájékoztató felhasználásával nagyban se gítik a gyűlések eredményességét. A gyűlések ellenőrzésében részt vesznek a MÉSZÖV választmányának tagjai is. A köz- és taggyűlések megy eszerte az elmúlt héten megkezdődtek. Két járásban 9 községben tartották meg a köz- és taggyűléseket az elmúlt vasárnapig, míg ezen a héten számos szövetkezet meghirdette gyűléseit. A megtartott gyűléseken a beszámolók a SZÖVOSZ elnöki utasításé bán megjelölt irányelveknek megfelelően voltak elkészítve és a gyűlések előtt a szövetkezet vezetőségei megvitatták a vezetőségi üléseken. Ily módon a tagság elé a vezetőség beszámolója lett beterjesztve. A beszámolóknál figyelemreméltó az is, hogy aktívan és helyesen ismertették a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos feladatokat az OFT haté rozatának megfelelően. Annak ellenére, hogy a gyűlésekre mindenütt meghívták a szövetkezeti tagságon kívül a párt, a tanács és egyéb tömegszervezetek képviselőit is, mégis a tagság részéről kevés hozzászólás hangzott el. A földművesszövetkezetek vezetőségei a beszámoló jelentéseiket már előre úgy építették fel, hogy egyes kérdések eldöntését egyes problémák megvitatását a tagságra bízták. így azonban hiába várja a vezetőség a tagság segítségét, a szövetkezet éves program-tervezete a tagok passzivitása következtében foghíjas maradt. Pedig hát most van a legnagyobb szükség arra, hogy az állandóan növekvő feladatokat alaposan megbeszélje a tagság közösen, leginkább azokon a helyeken, ahol termelőszö^ vetkezetek alakultak, hogy a földművesszövetkezet a termelőszövetkezet részére a legnagyobb segítséget tudja megadni. A szocialista községek fejlődése nem lépcsőzetes, hanem ugrásszerűen emelkedik máról-holnapra, éppen ezért magának a földművesszövetkezet helyi erőinek is alkalmazkod ni kellene természetesen a földműves szövetkezeti tagság akaratának, javas laténak érvényesülése folytán. Nem mindegy az, hogy a milliókkal gazdálkodó földművesszövetkezetek mi lyen mértékben tudnak támaszkodni a szövetkezeti tagságra, éppen ezért az elkövetkezendő taggyűléseken a szövetkezeti tagság bátran vés se fel a jövőre vonatkozó észrevételeit, javaslatait, így könnyebbé teszik a saját munkájukat, nagyobb le hetőségek nyílnak a gazdálkodásuk jövedelmezőségét illetően. Záróvizsgán „ ... Mésztűrő képesség szempontjából községünkben számításba jöhet a szőlőtelepítésnél elsősorban Teleki Sándor által előállított Berlandiri X Ripária 5 BB„ illetve 8 B kereszteződések, továbbá...” Mezei Gyula nyugodt magabiztossággal fújta a feltett kérdésre a feleletet. Kinőtte már rég a sárgára mázolt iskolapadot, amelynek szegélyére a betűvetéssel ismerkedő nebulókezek x-eket faragtak szegedi bugyii bicskával... Mezei Gyula és a 40 drukkoló társa ma az Ezüstkalászos Gazdatanfolyam záróvizsgáján 4 hónap tanulásáról ad számot Mórágyon. A tanfolyam súllyal a szőlőtelepítéssel, a szőlőkultúrák fejlesztésével foglalkozott. Ez céltudatosan történt, hisz a községben egy boldogabb jövő alapkövét rakják le ezzel. Az évezredes hegyoldalakon évek óta kék katán- got termelt a tavasz, ördögszekeret hajtott az ősz szele, az erdőkből kimerészkedett a tüskés cserjék hada, lassan visszaakarta hódítani magának területeit a vadon, amit egyszer elvett tőle az ember. Ma a március idusa 170 holdon duzzasztja a rügyet, 8000 gyümölcsfa várja katonás rendben a tavaszt. Lépjünk vissza, hisz a záróvizsgán vagyunk. A vizsgáztató bizottság véleményét hallgassuk meg. Szomor Ferenc járási főagronómus, Csigi elvtárs, a Megyei Tanács részéről és Orosz elvtárs, a MÉSZÖV főagronó- musa egyöntetűen nyilatkoznak: A hallgatók közül egyetlen gazdatárs sem akadt, aki az előadások anyagát ne ismerné. Meglepő az a magasszínvonalú tudás és felkészültség, amely nemcsak egyénileg, hanem általánosan is megnyilvánult. A tanfolyam elérte célját, a támasztott követelményt messze túlszárnyalták a hallgatók tudásukkal. „Mindezért — mondotta Szomor főagronómus elvtárs — köszönetét kell mondanunk dr. Bónicz Mátyás körorvos és Frei István járási agronómus elvtársnak a lelkes tanfolyam-szervezésért, fáradhatatlan munkásságukért és köszönetét mondok a tanfolyam hallgatóknak kitartó szorgalmukért, amelyet a tanulással tanúsítottak, hogy tudásukkal a szocializmus ügyét szolgálhassák.” A tanfolyam-hallgatók általános osztályzata meglepően jó. Többen kitűnő osztáylzatot értek el, mint Bujdosó Károly né, Keresztes Mária, Mezei Gyula, ifj. Machán Dezső és Wéber János. A vizsga befejeztével az Ezüstxa- lászos Gazdatanfolyam hallgatói nevében Tóth János és Keresztes Mária köszönte meg Frei kartársnak és a tanfolyam irányítóinak fáradozását és ígérték, hogy a kapcsolatot továbbra is fenntartják, a nyár folyamán ismét kérik segítségüket a gyakorlati munkánál jelentkező problémák megmagyarázására és már most kérik, hogy a jövő télen ismét szervezzék meg a tanfolyamot, hogy a nagyüzemi gyümölcstermeléshez szükséges elméleti tudás birtokába juthassanak. A záróvizsgát ezután közös vacsora követte. Egymásután hangzottak el a pohárköszöntők, melyekntek mindegyikéből az öröm és a lelkesedés hangja csendült ki. Az Ezüst- kalászos Gazdatanfolyam hallgatói egyben a mórágyi gyümölcstermelő szakcsoport tagjai, akik büszkék eddigi munkájukra, büszkék arra, hogy községüknek és népgazdaságunknak olyan bázis kialakítását kezdték meg, amely nemcsak erkölcsi elismerést von maga után, hanem hatalmas ősz- szeggel, devizával járul hozzá a nemzeti jövedelem növeléséhez. Balsai László A szerződéses zöldségtermelés alakulásáról Amíg az elmúlt év zöldségféléinek j szerződéses termelésében a mezőgazdasági temelőszövetkezetek a múlt évben országos viszonylatban mintegy 20 százalékban kapcsolódtak, addig ugrásszerű fejlődés mutatkozik már most az idei év termelésének, munkáinak megkezdése előtt. Megyénkben az elmúlt évben termelőszövetkezetek mindössze zöldségfélékre 140 kh területet állítottak be szerződéskötéssel, értékesítési szerződés burgonyára pedig 87 kh területet biz tosítottak. Ez évben a Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központ a termelőszövetkezetekkel közösen tárgyalta meg a szerződéses termelésre vonatkozó problémákat és közösen alakították ki azokat a területeket, amelyeken a termelőszövetkezetek úgy a belföldi piac\részé- re, mind pedig az export tervek teljesítésére szerződéses növényféleségeket termelnek. Amíg tavaly tíz termelőszövetkezet kapcsolódott be a zöldségtermelésbe, ma 35 termelőszövetkezet kötötte meg : a szerződést és különböző zöldségféléket: vöröshagymát, dughagymát, paradicsomot, zöldbabot, zöldborsót, uborkát, görög- és sárgadinnyét, zöld- j paprikát, kései káposztát, kelkáposz- j tát, karfiolt, petrezselymet, sárga-' répát, zöldhagymát és spenótot 534 holdon termel. A MÉK megkötötte a szerződését az újburgonya értékesítésére is a termelőszövetkezetekkel mintegy 87 kh-ra, amellyel főként a belföldi piac ellátását kívánják biztosítani. A szerződés előnyei mellett azonban szólni kell a még fennálló hiányosságokról is, amelyeket ugyan az illetékes szervek minden eszközzel megpróbálnak kiküszöbölni. Amíg a többi mezőgazdasági termékekre kötött szerződések előre meghatározott átvételi árat biztosítanak, addig a zöldségfélék közül csupán a hagyma és a paradicsom alsó árhatára van előre meghatározva, míg a többi cikk áralakulását az erősen ingadozó kereslet és kínálat szabja meg. Ennek káros hatása elsősorban a szocialista szektorban érezhető, s mivel kevésbé tudják kihasználni a piaci értékesítés nyújtotta átmeneti konjunkturális lehetőségeket, ezért általában a kevésbé jövedelmező üzemágak közé tartozik a zöldségter- ! melés és szívesebben foglalkoznak a kevesebb munkát és ráfordítást igénylő, de egyben kevesebb jövedelmet biztosító növények termelésével. | A jövőben tehát az átvételi árak elő- i re történő meghatározásával is fog- i lalkozni kell. Vas- is műszaki árubemulafik kél fermeläsz3vetkezeti községben A Tolna megyei Vas-műszaki Nagykereskedelmi Vállalat a községi nőtanácsokkal és földművesszövetkezeti nőbizottságokkal közösen, illetve azok szervezése mellett március hó 22-én hét községben — Bátaszék, Bonyhád, Magyarkeszi, Sárszentlő- rinc, Aparhant, Dombóvár, Kölesd — vas és műszaki árubemutatót rendez. Ezek a községek szocialista községek lettek és a kereskedelem ezúton is segítségére kíván lenni a földművesszövetkezeteknek, hogy közvetve a termelőszövetkezeti tagság igényeit a legmesszebbmenőkig ki tudják elégíteni. Ezeken a bemutatókon a kereskedelemben megtalálható mindennemű vas- és műszaki árucikk nemcsak be lesz mutatva, hanem a kiállított áruféleségek helyszínen meg is vásárolhatók. Ez nemcsak a földműveszövetkezet részéről követel áldozatot, hanem a nagykereskedelmi vállalat is komoly összeggel járul hozzá ahhoz, hogy a falu lakosságához eljuttassa a ma már nélkülözhetetlenné váló háztartási gépeket és segédeszközöket. A bemutatókon minden látogató egy blokkot kap, amely egyúttal mint tombolajegy szerepel. A bemutató végeztével ezeket a tombolajegyeket kisorsolják, és a szerencsés szám tulajdonosa komoly értékű nyereménytárgyhoz juthat. Ezek az árubemutatók azt a célt is hivatottak szolgálni, hogy az ipar és kereskedelem fejlődésével segítse előbbre jutni a falu fejlődését, a lakosság életszínvonalának emelését és kultúráltságát. Ezzel is védjük az export lehetőségeinket A friss gyümölcs szállítása részben az áru gyorsan romló jellegénél fogva, részben pedig a hibás, beteg áru megtermelése döntő mértékben csak a belföldi piacokat táplálja és a minden követelménynek megfelelő gyümölcsfélék csak a közelfekvő országok felé irányulhatnak, mint pl. Csehszlovákia, NDK, Nyugat-Né- metország, Svájc és Ausztria. A jelenlegi mennyiségi szinten exportálható cikkek közé tartozik a téli alma, szőlő, őszibarack, szilva, cseresz nye és körte. Természetesen az egyes féleségek között éles elhatárolást nem lehet tenni és azon az európai termésingadozás évenként változtathat, azonban ez termelésünk struktúrája szempontjából nem lehet irányadó. A piac felvevőképességén kívül igen sok belső szempont befolyásolja az exportot. Ez talán főképp a megtermelésnél jelentkező hibákból adódik. Éppen ezért szükségesnek tártjuk, hogy megismerkedjünk azokkal a növényi kártevőkkel, amelyek a gyümölcsösök jövedelmezőségét nagymértékben csők kenthetik. Pajzstetvek. A pajzstetvek, a poloskák és a levéltetvek rokonsági kö rébe tartozó, szívószájú rovarok, amelyek életmódjukat illetőleg nagy mértékben alkalmazkodtak az élősködő élethez. Nőstényeik életük túlnyomó ' részében helyhezkötött életmódot folytatnak, állandóan szívják a fa nedveit, ugyanakkor a héj szöveteit megmérgezik a befecskendezett nyállal. Énnek következtében a megtámadott héj rész rosszul fejlődik, őszig nem tud kellőképpen be érni és áldozatul eshet a téli fagyoknak. Ezáltal a koronában részleges elhalások következnek be, ame lyek kihatnak annak teljes egészére és ha a pajzstetvek szívása tovább tart, végül is a korona tetőző hajtások, illetvg vesszők elszáradására vezetnek. Élettani szerepét hiányosan betöltő korona gyorsabban hullatja le lombját ,ami ismét visszahat az éves hajtások sorsára, amelyek közül a tél folyamán elhal néhány, és így fokozódik a pusztulás évről-évre. Annál inkább növekszik a kár, mert a pajzstetvek hajlamosak a zsúfolt településre, miközben tömött rétegben lepik el a simahéjú fás részeket és annak minden pontján szüntelenül szívják a fa életerejét. Az erősen pajzstetves fát, tehát a hiányos lombozató csúcs, száradásos korona jellemzi, míg termése fokozatosan hitványo- dik. Néhány faj a gyümölcsre is rátelepszik, amelyen apró vörös színű foltokat okoz. Miután a gyümölcsre rátelepedett pajzstetű, bizonyos fokig elhurcolható, az ilyen gyümölcsnek külföldre való szállítása elé elháríthatatlan akadályok tornyosulnak, a mindenütt fennálló szigorú rendelkezések következtében. Ezáltal a pajzstetű tehát nemcsak az áru mennyiségét és minőségét, hanem kereskedelmi értékét is rontja. Gyümölcsfáinkon a pajzstetvek- nek számos faja él, amelyek 4 főcsoportra oszthatók: A kagylós pajzstetvek közül gyümölcsfánkon csak a közönséges pajzstetű él. A kerekpajzsú tetvek közül gyümölcsfa kártevők a kerekpajzsú sár ga pejzstetvek — kaliforniai pajzsa tetű és a piros körte pajzstetű. A teknős pajzstetvek közül almán a kétpupú, szilván és őszibarackon a szilvafa teknős pajzstetve, őszibarackon az őszibarack teknős pajzs tetve, majdnem valamennyi gyümölcsfán a közönséges teknős pajzstetű, vagy akácfa pajzstetű él. A gyapjas pajzstetvek közül gyümölcsfa kártevő a közönséges gyapjas pajzstetű. Valamennyi pajzstetűre egységesen jellemző, hogy a tojásból igen apró, szabadon mozgó lárva kel ki, amely egy ideig ilyen állapotban szí- vogat a fa ágain, hajtásain, vagy levelein, majd egy helyen letelepedve elveszti lábait, csápjait, és mozdulatlan rovarra alig emlékeztető kis pikkelyszerű élőlénnyé alakul át. A nőstények mindvégig ilyenek marad nak, a hímek azonban később ismét szabadon mozgó állatokká lesznek, amelyek a pajzs alatt mozdulatlanságra kárhoztatott nőstényeket megtermékenyítve elpusztulnak. A megtermékenyült nőstények a kaliforniai pajzstetű kivételével tojásokat tojnak, amelyekből ismét szabadon mozgó lárvák kelnek ki. A kaliforniai pajzstetű kivételével valameny- nyi gyümölcsfa rontó pajzstetűnek évente csak egy nemzedéke van. A kagylós pajzstetű. Pajzsa az írásban is használatos vessző alakjára emlékeztet, egyik vége hegyesebb, a másik tompább és az egész pajzs kissé hajlott. Színe sötétbarna. A pajzsok alatt tojás állapotban telel át, amelyből május folyamán kelnek ki az apró barnás vörös lárvák, hogy egyideig a héjon keresgél- jenek alkalmas letelepedési hely • után, majd végképp megtelepedve hátuk fölé a leírt pajzsot választják ki, amely alatt az állat megvedlik, elveszti lábait, csápjait, és fehéres színű kitin zsákká alakul át. Ennek a pajzstetűnek Magyarországon csak a nősténye ismeretes, hímje igen ritka és csak nyirfán él. Mind össze néhány éve, hogy külföldön felfedezték, míg a nőstény már nagyon régóta ismeretes. Nyár derekán már megjelennek a tojások a pajzsok alatt, fehér színűek és lassan teljesen kitöltik a pajzs alatti te rét, míg az anyaállat teste mindjobban összezsugorodik, végül elpusztul és elszárad. Ez a pajzstetű gyakori, de igen ritkán lepi el sűrű tömegben a gyümölcsfát. Valameny nyi között aránylag a legártalmatlanabb pajzs. A védekezésre vonatkozólag később utalunk a kaliforniai pajzstetűnél elmondandókra. (Folytatás következik.)
