Tolna Megyei Népújság, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-14 / 62. szám

i TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. március 14. Bel- és külföldi sajtótudósítók kérdéseire válaszolt a kormány szóvivője A Budapesti Pártbizottság kibővített ülésének javaslata: Indítsunk szocialista munkaversenyt a pártkongresszus tiszteletére Gyáros László rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke pénteken sajtóértekezletet tartott, amelyen válaszolt a bel- és külföldi tudósítók kérdéseire. Arra a kérdésre, hogy hogyan ér­tékeli a szóvivő a szovjet miniszter- elnök NDK-heh látogatásának ered­ményeit, Gyáros László rámutatott e látogatás igen nagy jelentőségére. A széleskörű eszmecserék és a szovjet miniszterelnöik beszédei je­lentős mértékben hozzájárultak ah­hoz, hogy az egész világon mind szélesebb körökben felismerjék: a Szovjetunió a német kérdés és Nyu- gat-Berlin státuszának békés rende­zésére törekszik. A látogatás alkal­mával ismételten bebizonyosodott, hogy a szovjet kormányt e problé­mák rendezésére irányuló erőfeszíté seiben egyetlen alapvető célkitűzés vezérli: megszüntetni a nemzetközi feszültség veszélyes tűzfészkét Eu­rópa szívében. E cél elérésére reá­lis lehetőség van. Az erre vonatkozó szovjet javaslatok csak a hideghá­ború élősködőinek érdekeit sértik. A béke fenntartása és megszilárdítása szempontjából örvendetes tényező, hogy a kapitalista országok vezető köreiben is figyelemreméltó új je­lenség tapasztalható. Mindinkább hangot kap e körökben is az a nézet, hogy a különböző vitás kérdéseket tárgyalások útján, békésen kell meg oldani, a békés tárgyalások eszmé­jének térhódításával párhuzamosan mind szőkébb keretek közé szorul­nak és lelepleződnek a hidegháborús erőpolitika lovagjai, köztük nem utolsósorban az Adenauer-féle po­litika követői. Ezután a magyar kormány állás­pontja felől érdeklődtek a szóvivő­től a Szovjetuniónak a német béke- szerződéssel kapcsolatos legújabb ja­vaslataival összefüggésben. Gyáros elvtárs rámutatott, hogy dr. Sik Endre, a Magyar Népköztársaság kül ügyminisztere az MTI-nek január 16-án adott nyilatkozatában, majd dr Münnich Ferenc a kormány el­nöké február 18-1 parlamenti be­számolójában részletesen kifejtette a magyar kormány álláspontját. Az utóbbi hetek eseményei is azt bizo­nyítják, hogy a német békeszerző­dés megkötése halaszthatatlan fel­adat, történelmi szükségszerűség. Ismételten hangsúlyozta, hogy a magyar kormány teljesen egyetért a szovjet kormánynak a német béke- szerződés megkötésére irányuló ja­vaslataival és minden rendelkezésé­re álló eszközzel támogatja azokat. Több kérdés érkezett a külügymi­nisztériumnak az amerikai követség hez küldött jegyzékében kilátásba helyezett intézkedésekkel kapcsolat bán: érvényben vannak-e ezek az intézkedések, a közbejött fejlemé­nyek megváltoztatták-e azokat, vagyis mikor és milyen intézkedé­sek várhatók? A szóvivő a kérdések re kijelentette, hogy a Magyar Nép- köztársaság kormánya legutóbbi jegyzékében és az annak visszakül­dése után nyilvánosságra hozott kül- ügyminisztériumi sajótközlemény- ben világosan kifejtette álláspontját a magyar—amerikai kapcsolatokról. Ezekhez nincs mit hozzátennie. Macmillan angol miniszterelnök szovjetunióbeli látogatásával kap­csolatos véleményét kérdezték ez­után a szóvivők. Gyáros László rá­mutatott: az angol miniszterelnök szovjetunióbeli látogatása hozzájá­rult ahhoz, hogy a tárgyaló felek köl csönösen megismerjék egymás állás­pontját. Ezt a látogatást, mint dip­lomáciai gyakorlatot csak üdvözölni lehet. A magyar légiforgalom fejlődésé­vel kapcsolatos érdeklődésre vála­szolva Gyáros elvtárs kifejtette: Az ellenforradalom leverése óta tovább fejlesztettük nemzetközi légügyi kap csolatainkat. 1959. január 1-ig — a már meglévő egyezményeken kívül — Belgiummal, Hollandiával, Svéd­országgal, Dániával, Norvégiával, A1 bániával és az Egyesült Arab Köz­társasággal kötöttünk légügyi egyez­ményt. Ezek az egyezmények is hoz­zájárultak nemzetközi kapcsolataink megszilárdulásához és bővítéséhez. Gépeink egyre inkább résztvesznek a nemzetközi légiforgalomban — je­lentősen megnövekedett az átmenő forgalom. 1958-ban például több mint 19 ezer fel és leszállás történt a ferihegyi repülőtéren. Az érkező és induló utasok száma meghaladta a 242 ezret. Jellemző az is, hogy a külföldi átutazók száma tavaly 49 ezren felül volt. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a MALÉV vonalain 1949-ig vissza­menőleg egyetlen halálos baleset sem fordult elő. Ez a kitűnően kép­zett személyzet jó munkájának és a korszerű műszaki berendezéseknek köszönhető. Ami a jövő terveit il­leti, igyekszünk tovább bővíteni a légihálózatot, folytatjuk a ferihegyi repülőtér korszerűsítését. Az elkövet kező években még modernebb, na­gyobb teljesítményű gépekkel is igyekszünk kiegészíteni a MALÉV gépparkját. További országokkal kö tünk államközi légügyi egyezménye­ket, amelyek révén újabb légiforgal­mi társaságok is bekapcsolódhatnak a ferihegyi légiforgalom hálózatába. Ezután a szóvivő azokat az új in­tézkedéseket ismertette, melyeket a kormány tesz a mezőgazdaság szo­cialista szektorának növekedésével kapcsolatban. Elmondotta, hogy a termelőszövet­kezetbe most belépett tagok még egyéni gazdálkodásuk időszakában növénytermelési és állattenyésztési szerződéseket kötöttek. Határozat született arról, hogy a szerződést kö tött dolgozó parasztnak és a terme­lőszövetkezetnek kell egymás kö­zött megállapodniok arról, hogy a szerződést a szövetkezet vállalja-e vagy pedig a már megkötött szer­ződést az illető termelőszövetkezeti tag egyénileg teljesíti-e. Másik új intézkedés biztosítja, hogy a termelőszövetkezetek az ál­lamnak eladott zöldségért és gyü­mölcsért a szerződésben megállapí­tott ár mellett még külön megkülön böztetett felárat is kapnak, mégpe­dig az eladás időpontja szerint, a primőridőszakban magasabb árat kapnak termékeikért, min^, a teljes beérés időszakában. A harmadik ilyen friss rendelke­zés kiterjeszti a termelőszövetkeze­tek részére a szabadpiac határait. A termelőszövetkezetek ugyanis a szer ződésben lekötött árun felül ter­melt termékeiket szabadpiacon nem csak a saját megyéjükben ajánlhat­ják eladásra a fogyasztónak. Saját megyéjükben viszont nemcsak az ál­lami felvásárló szervekkel, hanem kórházakkal, üzemélelmezési válla­latokkal, hasonló intézményekkel is köthetnek szerződést. Ha azonban a megyéjükön kívül működő vállala­tokkal akarnak ilyen szerződést köt ni, ezt be kell jelenteniük az állami felvásárló szervnek. A mezőgazdaság kollektivizálódá- sában a közelmúltban tapasztalt elő rehaladás késztette-e a magyar kor­mányt arra, hogy a szomszédos or­szágokat felkérje: segítsék az új kol­lektív gazdaságokat mezőgazdasági fe’szereléssel? — kérdezték ezután Gyáros Lászlót, aki hangsúlyozta: A magyar kormány rendelkezésé­re állanak azok a lehetőségek, ame­lyekkel az újonnan alakult termelő- szövetkezetek megerősödését előse­gítheti, majd következő kérdésre el­mondotta: Az állattenyésztésen belül a ba­romfitenyésztés további fejlesztésére is nagy gondot fordítunk. A Szovjet­unióban működő nagyketreces ba­romfigyárak mintájára két, egyen­ként 30 ezres tojóállományú baromfi gyár építésére 5—5 miihó forintot biztosított a kormány. Ilyen baromfi üzemeket elsősorban az ipari cent­rumok közelében lévő állami gazda­ságokban létesítenek. Az árutermelő baromfitelepek létesítésében a ter­melőszövetkezetekre is nagy felada­tok várnak. Két kutatóintézetünk­ben az idén egy-egy hatezres ba­romfitojó telepet építenek. Ilyen te­lepek létesítését a termelőszövetke­zetekben is elősegítjük. A tavaszi mezőgazdasági munkák­kal kapcsolatban feltett kérdésre el­mondotta: Március első hetében az időjárás kedvező volt, országszerte megkez­dődhettek a koratavaszi mezőgazda- sági munkák. Az őszi gabona átte- leltetése eddig kielégítő volt. Az ál­lami gazdaságok és termolőszövet- kezetek hozzáfogtak a felfagyott ve­tések hengerezéséhez és a gyenge fejlettségű gabonafélék fejtrágyázái sához. Megyei jelentések szerint a tér melőszövetkezetek.eddig több mint 210 ezer kataszteri hold, az egyéni termelők pedig mintegy 110 ezer kataszteri hold őszi kalászost fejtrá­gyáztak. Több termelőszövetkezet már be is fejezte a borsó és a mák, vala­mint a tavaszi árpa és zab vetését. A megyék nagyrészében a cukorré­pa, a rostlen, a csillagfürt, vöröshe­re és a lucerna vetését is meg­kezdték. A talajmunkák és a vetési munkák minősége általában jó. A minisztertanács egyik korábbi üléséről megjelent közleményben szó volt arról, hogy a közeljövőben kiadják a hatályos jogszabályok gyűj teményét. Mit tartalmaz majd ez a gyűjtemény és mi az indoka a ki­adásnak? — kérdezték ezután a szó vivőt, aki elmondta, hogy a közigaz gatásban, a vállalatoknál és a jog­szolgáltatásban dolgozó jogászok már többször szóvátették most nincs olyan összefoglaló gyűjtemény, mely áttekinthetően tartalmazná a hatá­lyos jogszabályokat. Tőlük indult ki a kezdeményezés, hogy az alkot­mány 10. évfordulójára állítsák ösz- sze e gyűjteményt. Erre azért van szükség, mert a korábban megjelent jogszabályok felkutatása egyeseknek nehézségekbe ütközik, sokszor nehéz megszerezni a Magyar Közlöny ré­gebbi számait, vagy a törvények és rendeletek hivatalos gyűjteményé­nek régebbi köteteit. E hiányokat pótolja majd a hatályos jogszabá­lyok .gyűjteménye, az 1945. január 1-től 1957. december 31-ig kihirde­tett érvényes jogszabályokat tartal­mazza. — Hányán kapnak az idén Kos- su^t-díjat és milyen elvek alapján? — kérdezték ezután. — Ä Kossuth díjat holnap osztják ki, a lapok közlik majd a kitüntetet­tek névsorát. A számszerűséggel te­hát várhatunk. Annyit azonban már most is elmondhatok: az idén sokkal kevesebb Kossuth-díjat osztanak ki, mint az elmúlt években. Érvényesít- j jük a Kossuth-díj alapszabályának azt a helyes elvét, hogy csak valóban kiemelkedő tudományos, művészeti vagy termelési eredményt, illetve magas színvonalú eredményeket fel­mutató életművet lehet a díj kiosz­tásánál figyelembe venni. A Kos- suth-díj bizottság e szigorúbb elbírá­lás elvét érvényesítette, amiben az idén nem tett javaslatot a Kossuth- díj I. fokozatával való kitüntetésre. A magasabb mérce alkalmazását egyébként már huzamosabb ideje sürgette a közvélemény. A 15 éves lakásfejlesztési tervről érdeklődésre elmondotta a szóvivő: — Ismeretes, hogy az MSZMP Köz­ponti Bizottsága a munkásosztállyal kapcsolatos egyes feladatokról szóló határozatában megszabta a lakáskér­dés megoldásának főbb irányelveit. Az Építésügyi Minisztérium és az Országos Tervhivatal illetékes fő­osztályai a szükséges számításokat azóta elvégezték. A Központi Bizott­ság határozatában megjelölt célt fi­gyelembe véve a jelenlegi lakás­hiányt, a lakosság természetes sza­porodásából eredő szükséglet és a nagyszámú kieső lakások pótlása is — 15 év alatt mintegy egymillió la­kás építésével valósítható meg. Ez évekre elosztva — a jelenlegi lakás- építkezés mintegy kétszeresének fe­lel meg. Ezen belül jelentős mérték­ben növekszik az állami kivitelezés­sel épülő, lényegében városi lakások aránya, de a terv megvalósításából a lakosság, a társadalom is kiveszi a részét. Hogy a bérből és fizetésből élő vá­rosi dolgozók, elsősorban a munká­sok a lakásépítkezésben tömegesen részt vehessenek és ezáltal lakáshoz juthassanak, megfelelő intézkedés készül a szövetkezeti lakásépítő moz­galom széleskörű kifejlesztésére. A szövetkezeti lakásépítkezésben részt­vevő dolgozók kedvezményes áron, A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága kibővített ülést tartott, amelyen megjelent és fel­szólalt Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Az ülésen Kelen Béla elvtárs, a Budapesti Pártbizottság titkára tar­tott beszámolót. Beszédében elmond­ta, hogy a budapesti munkások egyet­értenek a Központi Bizottság határo­zatával, máris vannak munkaverseny kezdeményezések, felajánlások. Ja­vasolta, hogy a Budapesti Pártbizott­ság nagy nemzeti céljaink elérésére határozza el és ajánlja Budapest dolgozóinak, hogy a pártkongresszus tiszteletére indítsanak szocialista munkaversenyt. A beszámolót élénk vita követte, amelynek során felszólalt Kádár Já­nos elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Kádár János elvtárs bevezetőben tolmácsolta a szovjet párt és kor­mány vezetőinek, a szovjet emberek­nek és több mint hetven testvérpárt üdvözletét. Ezután a XXI. kongresz- szus történelmi jelentőségéről és ha­tásáról beszélt, majd arról szólt, hogy tovább kell folytatnunk a fel­világosító, tömegmozgosító munkát. A XXI. kongresszus anyagát tanítani kell a pártiskolákon, a pártiskolákon kívüli oktatásban is, ha azt akarjuk, hogy a magyar kommunisták lépést tudjanak tartani a marxizmus— leninizmus fejlődésével. Ugyanakkor a kongresszus anyagának gazdag kincseit széles körben meg kell is­mertetni egész népünkkel. Utána az ország belső helyzetével foglalkozva, megállapította: i Népgazdaságunk egészségesen fejj lődött. A népgazdaság fejlődése is mutatja, hogy a pártnak a politikai harcban követett vonala helyesnek bizonyult. Kádár elvtárs hangsúlyozta: tontos dolog a bizalom, s kell -hogy ezt a bi­zalmat érezzék az emberek, tartozza­nak bármilyen réteghez. Az alkotó kedv nagyon fontos tényezője eddigi eredményeinknek, amelyek milliók erőfeszítéséből, jókedvvel végzett munkájából születtek. A mezőgazdaság szocialista átszer­Moszkva (TASZSZ). A szovjet kor- | mányfő látogatása a Német Demok­ratikus Köztársaságban és a Berlin­ben aláírt közlemény megnyitja a német kérdés békés rendezésének világos távlatait, lehetővé teszi g Nyugat képviselőivel folytatandó tár­gyalásokat — írja a vezércikkében a Pravda. A német békeszerződés kérdéséről a Pravda így ír: Az a tény, hogy a német békeszerződést még nem kö­tötték meg, csak a béke ellenségei­nek kedvez. A béke ellenségei az ál­lamközi kapcsolatok kiélezésére, a nemzetközi feszültség fokozására használják fel a jelenlegi helyzetet. Az eseményeknek ez a veszélyes ala­kulása — amikor a béke ellenségei a hidegháborút bármely pillanatban háborúvá változtathatják — jogos rg- godalmat kelt Európában. Ilyen kö­rülmények között a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kormányai a legsürgősebbnek és leg­fontosabbnak a békeszerződés rneg­nem nagy összegű készpénz előtakaré kosság és rendkívül kedvező részlet- fizetési feltételek mellett házhoz, il­letve öröklakásokhoz juthatnak. A parasztság családi lakóházépítkezé­sét az állam a szükséges építési anya­gok, a házhelyek és típustervek biz­tosításával, indokolt esetben hosszú- lejáratú kölcsön nyújtásával tá­mogatja. Már a hároméves tervben megkez­dődik az építőipar. az építőanyag­vezésével kapcsolatban többek között ezeket mondotta Kádár elvtárs: „Jó­magam teljes mértékben meg vagyok győződve arról, hogy a párt akkor tudja a szövetkezeti út helyességéről meggyőzni a dolgozó parasztokat, ha az egyéni parasztokkal mint testvé­rekkel dolgozik együtt. Semmiféle szocialista Győr megye nem lenne ma Magyarországon, ha az elmúlt két évben nem lett volna helyes a párt és kormány politikája, amelynek értelmében bizalommal és bátran dolgoztunk együtt a paraszt­sággal, mint testvéri osztállyal akkor is, amikor még túlnyomó többségé­ben egyénileg dolgozott. Az alapvető feladatokat jól mértük fel, a fő irányt helyesen jelöltük ki, mert a tömegekre támaszkodtunk, bíztunk a tömegekben, de az eredmé­nyeknél kitűnt, hogy a tömegek még több bizalmat érdemelnek tőlünk. A továbbiakban Kádár elvtárs óv­ta a párt vezetőit és tagjait az ön­elégültségtől, beszélt az új termelő- szövetkezetek megszilárdításának szükségességéről. A munka további javítása érdekében hangsúlyozta: A pártszervezetek mozgósítsanak, a kommunisták mutassanak pél­dát, adjanak helyes tanácsokat a munkaversenyhez, de azt a szak- szervezet szervezze a szakembe­rek véleménye alapján. Kádár János elvtárs nagy tapssal fogadott beszéde után Kelen Béla, a Budapesti Pártbizottság titkára mon­dott zárszót, majd a kibővített ülés határozatot fogadott el. A határozat többek között hangsúlyozza, hogy a tömegekben élő és erősödő szocialista lelkesedést jelzik a budapesti dolgo­zók soraiból kiinduló jelentős ver­senykezdeményezések. Ezért a Bu­dapesti Pártbizottság 1. ajánlja, hogy Budapest dolgo­zói indítsanak .a pártkongresszus tiszteletére a termelés, az alko­tás minden területén szocialista munkaversenyt; 2. vállalja, hogy a dolgozókkal megtanácskozva, velük egyetér­tésben a munkahelyek ezrein a szakszervezetekkel és a KISZ- szel együttműködve segíti a ver­seny szervezését. kötését tekintik. A békeszerződés megkötése fontos lépés lenne Német­országnak — mint békeszerptő de­mokratikus államnak — újraegyesí­tésére. A Szovjetunió és a Német Demok­ratikus Köztársaság kormányai köz­leményükben határozottan elítélik a nyugati hatalmak és a Német Szövet­ségi Köztársaság álláspontját, amely ellenzi a német kérdés békés rende­zését és a nyugat-berlini megszállási rendszer felszámolását. A Pravda hangsúlyozza, hogy ezért minőén fe­lelősség az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság kormányára hárul. Az Izvesztyija többek között meg­állapítja: N. Sz. Hruscsov látogatása a Né­met Demokratikus Köztársaságban ragyogó megnyilvánulása volt a Szovjetunió és a Német Demokrati­kus Köztársaság erősödő, őszinte, testvéri barátságának, a Szovjetunió következetes békeszerető külpolitiká­jának. ipar és a kapcsolódó iparágak fejlesz­tése. A legmegfelelőbb lakástípusok kialakítása, új építési anyagok és szerkezetek gyakorlati kipróbálása. Uj építési technológia alkalmazásá­val és a gépesítés fokozásával nem­csak az építési időt, hanem a lakás- építkezés költségeit is fokozatosan csökkentjük. A 15 éves lakásíe.jlesz- tési terv megvalósítása az egész tár­sadalom erőfeszítését kívánja — mon dotta befejezésül Gyáros Uászló. B Pravda és az Izvesztyija N. Sz. Hruscsov HDK-beli tárgyalásairól és a Berlinben aláírt közös közleményről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom