Tolna Megyei Népújság, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-12 / 60. szám
fOUiA MEGlEi VII,AG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK: Munkában az új szövetkezeti elnök * * >\ \ A TAVASZI MUNKÁK HÍREI Szeszélyes ez a márciusi időjárás, ahogy mondani is szokták, egyszer hétfelől is süt, másszor hideg szél söpör végig a földeken. Mégis benépesedik a határ, igyekeznek az emberek, hogy jó magágyat készítsenek és mielőbb földbe tegyék a koratavasziak magját. VETIK A CUKORRÉPÁT DALMANDON A határban nincs már egyéni parcella. Hatalmas területen az állami gazdaság munkásai szorgoskodnak, a községhez közvetlen tartozó több mint 1100 holdon pedig a Béke Termelőszövetkezet tagjai láttak hozzá már napokkal ezelőtt a tavaszi munkához. Horváth Ferenc elvtárs, a termelőszövetkezet elnöke úgy nyilatkozik, hogy a koratavasziak vetését már befejezték. A helybeli gépállomás egy 32 soros vetőgéppel segített, a szövetkezetiek közül pedig 10 fogat szorgoskodott a tavaszi munkákban. Befejezték 25 holdon a cukorrépa, 42 holdon a tavaszi árpa, 8 holdon a zab, 6 holdon a dugványrépa és 22 holdon a borsó vetését, az utóbbiból két holdon étkezési borsót termelnek, amelyet zölden szednek le és értékesítenek. A termelőszövetkezet tagjai nemcsak arra törekedtek, hogy a tavasziakat mielőbb elvessék, hanem befejezték 85 hold legelő ápolását, tárcsázását, fogasolását és emellett 60 kiló műtrágyát szórtak ki holdanként. NEGYVENNYOLC ERŐGÉP DOLGOZIK A NAGYDOROGI KÖRZETBEN A Nagydorogi Gépállomás körzetében kilenc termelőszövetkezet tagsága kezdte meg a tavaszi munkát, amelyhez nagy segítséget nyújt a Nagydorogi Gépállomás. A két termelőszövetkezeti községben, Sár- szentlőrincen, Bikácson és a többi termelőszövetkezetekben összesen 48 erőgép dolgozik, szántanak, vetnek,' végzik a talajmunkát, talajelőkészítést és az ősziek ápolását. Csak Sár- szentlőrincen 12 erőgép munkálkodik. A termelőszövetkezetek tagjainak és a gépállomás dolgozóinak együttes munkájának lett az eredménye, hogy a körzetben mintegy 250 holdon valamennyi termelőszövetkezetben befejezték a borsó vetését, 300 holdon a zab és 150 holdon a tavaszi árpa is a földben van. E munkákon kívül körülbelül 1800 holdon fejeződött be a műtrágyázás. VETÖGÉPPEL ÉS MAGGAL SEGÍTIK A TSZ-EKET Az Állattenyésztési Kutató Intézet Középhidvégi Kísérleti Gazdasága már hosszabb időn keresztül patronálja a tengelici Petőfi Termelőszövetkezetet. A jó kapcsolat megnyilvánult abban, hogy a gazdaság vezetői segítettek a terv készítésében és még jobban megmutatkozik most, amikor vetőmaggal segítik őket. A napokban a tengelici termelőszövetkezetnek 60 mázsa zabot, 20 mázsa borsót, 10 mázsa fűmagot és 10 mázsa zöldtrágyának való napraforgó- magot adott át a gazdaság. A tenge- licieken kívül a gazdaság segítséget nyújtott a kajdacsi Igazság Győzelme Tsz-nek is. A szövetkezet tagjai 20 mázsa borsót kaptak, s mivel olyan kérésük volt, hogy vetőgépre is szükségük lenne, a gazdaság két fogatos vetőgépet küldött, hogy mielőbb végezni tudjanak ők is a vetéssel. KÉSZÜL A MAGÁGY KUKORICA ALA A Középhidvégi Kísérleti Gazdaság nemcsak azért érdemel dicséretet, mert segíti a termelőszövetkezeteket, hanem azért is, mert példamutatóan gazdálkodnak és a gazdaságok közül a megyében elsők között vannak a vetésben is. Czapáry László, a gazdaság igazgatója arról tájékoztatott, hogy befejezték a koratavasziak vetését, földbe tették 235 holdon a tavaszi árpa, 91 holdon a zab, 109 holdon a borsó magját. Elvetették az első 15 hold napraforgós, borsós keveréket, amelyet zöldtakarmányként etetnek majd fel. Jelentősnek mondható a több mint 200 hold pillangós felülvetés is. Jelenleg a magágyat készítik a kukorica, a répafélék és a burgonya alá. TIZENHÉT KISZ-FIATAL EZÜSTKALÁSZOS GAZDA LETT Már többször hírt adtunk arról, hogy Bátaszéken a helyi Búzakalász Termelőszövetkezet a tömeges belépések során 5000 holdas szövetkezeti gazdasággá lett. Ezt a hatal-J más területet szakszerűen irányítani! nem éppen a legkönnyebb feladat és igen nagy szükség van arra, hogy' ott több képzett mezőgazdasági] szakember dolgozzon. A termelőszö-i vetkezetben a KISZ-en belül két év-J vei ezelőtt ezüstkalászos gazdatan- folyamot indítottak be, amelynek 17] tagja a napokban tette le a vizsgát ! A KISZ-fiatalok ma nem keveseb-i bel, mint azzal dicsekedhetnek, hogy ezüstkalászos gazda jelvény és ökle-1 vél tulajdonosai. A hír szerint eb-i ben az évben ismét indítanak ezüst-! kalászos gazdatanfolyamot a tsz-en[ belül, de most már több fiatal be-( Vonásával. Kiválóak ezek az eredmények amelyekért őszinte dicséret illeti! nemcsak a tizenhét fiatalt, akik aj nagy munkában időt szakítottak aj tanulásra, hanem Páli János techni-j kumi tanárt is, aki ezt a 17 ifjú gaz-' dát tanította. A A várdombi Egyetértés Tsz tagjai a község egyik általános iskolai tanárát, Steiner Józsefet választották meg szövetkezetük elnökének, mivel a tanári oklevele mellett mezőgazdasági oklevele is van. Az új szövetkezeti elnököt akkor fényképeztük Ic, mikor éppen a reggeli munkaelosztást végzi. Szövetkeseti agitáció tettekkel: Nyolcszázezer tégla terven felül Már órák óta folyt a beszélgetés, a vita Vancsa Sándoréknál a házigazda és a népnevelők között. Mindenről esett szó, arról, hogy mi lesz az egyénileg leszerződött állatokkal a téeszben, hogyan lesz majd a nyugdíj, a háztáji gazdaság, milyen a jövedelemelosztás, a munkaszervezés és még ki tudja, mi minden került szóba ezen az éjfélbe nyúló beszélgetésen. — Ez mind szép, mind jó, amit mondanak — így a házigazda. — Nekünk is megvannak az elképzeléseink arról, hogy hogyan alakítjuk ki a gazdaságot, hova építjük az istállókat, mert az nagyon fontos, hogy minél több állatot neveljen a szövetkezet. De azt mondják Együttes ülést tartott az Országos Gyümölcs- és Szőlőtermesztési, valamint a Burgonya- és Zöldségtermesztési Tanács j Szerdán délelőtt a SZŐ VOSZ szék I házában együttes ülést tartott az j Országos Gyümölcs- és Szőlőtermesztési, valamint a Burgonya- és Zöldségtermesztési Tanács. Az ülésen országos nevű elméleti és gyakorlati szakemberek részvételével megvitatták a zöldség-gyümölcs felvásárlás és értékesítés 1959. évi rend jét. A Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Országos Szövetkezeti Központ előterjesztésén kialakult vi tában a tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a hazai zöldség- és gyümölcstermesztés bázisát az egyéni gazdaságokról a termelőszövetkezetekre kell áthelyezni. A kialakult vélemény szerint a termelőszövetkezetek zöldségtermelő területét 1962-ig 30 000 holdra kell növelni, s ennek harminc százalékán rá kell térni az öntözéses termelésre. Az OTP többmillió forintos községfejlesztési hitelt nyújt a tanácsoknak Az utóbbi években jelentősen fei- lődött a községi tanácsok önállósága. Ennek egyik legszembetűnőbb megnyilvánulása a községpolitiicai munka. Különféle helyi jellegű feladatokat — járdaépítés, stb. — meg valósíthatnak helyileg is a lakosság összefogásával. Ennek érdekében ma már minden községben van községfejlesztési alap, amelyekkel a tanács, a lakosság véleményének kikérése alapján önállóan rendelkezik. A községi tanácsok azonban sok olyan beruházást is tervbevettek, amelyhez nem elég az egy évben befolyó községfejlesztési hozzájáruias, de ugyanakkor szükséges ez a helyi beruházás, mert államilag csak később kerülhetne rá sor. Az állam az ilyen helyi kezdeményezéseket is fokozott mértékben támogatja. Az Or szágos Takarékpénztár fiókjain keresztül hiteleket biztosít a tanácsoknak. így aztán, amikor több évre előre megszavazzák a községfejlesztési hozzájárulást a tanácsnak nem kell várni éveket a nagyobb beruházás megkezdésével, míg befolyik a községfejlesztési hozzájárulás hanem hitelt vehet fel. így lehetőség válik például arra, hogy a tanácsok kultúrotthonokat, iskolákat, törpe vízműveket létesítsenek. Már a múlt évben is jelentős menyiségű OTP hitelt vettek igénybe a községi tanácsok. Az idén több millió forint hitel áll rendelkezésre. Ebből úgy tervezik, hogy egymilliót a vízhálózat fejlesztésére fordítanak. Kultúrház építésre, az orvosi lakások építésére, utcarendezésre, stb. szintén sokszázezer forintot fordítanak. A helyi tanácsok önállósága, párosulva az állam nagyarányú támogatásával lehetővé teszi, hogy olyan közérdekű feladatokat is végrehajtsanak, amelyekre az előző években még nem mutatkozott lehetőség. meg, mielőtt aláírom a belépési nyilatkozatot, honnét teremti elő az állam azt a rengeteg építőanyagot, amire most szükség lesz. Mert az biztos, hogy az a sok új szövetkezet, no meg a régiek is, amelyikek most megnagyobbodtak, mind építkezni akarnak. — Ettől ne féljen, Sándor bátyám — válaszolt Marosi Ferenc kemencemunkás, — egyike annak a tizennégy agitátornak, akik a Dombóvár I. Téglagyárból estéről estére felkeresték a gazdákat —, mert mi még mielőtt megkezdtük ezeket az esti beszélgetéseket, elhatároztuk, hogy nyolcszázezer darab téglát gyártunk az idén terven felül. Tudja, mit lehet építeni ebből a nyolc- százezerből? — Tizenkét darab, egyenként ötven férőhelyes tehénistállót. Jut belőle maguknak, talán még két istállóra való is. Ezt válaszolta — az agitáció során felmerült kérdésekre — nemcsak Marosi Ferenc, hanem Novo- veszky Cirill párttitkár, Molnár Ferenc gyárvezető és a többi téglagyári népnevelő is. Hiszen ők már jóval előtte a gyár összes dolgozójával együtt megegyeztek abban, hogy a tavalyi hatmillió-kétszázezer helyett (ennyi volt az idei terv is) hétmillió téglát gyártanak. December vége felé vetődött fel először a gondolat, a gyár vezetői, a gyárvezető, párttitkár, művezető beszélgettek róla. Amikor aztán a brigádoknál is szóba került a dolog, már a megvalósítás részleteit beszélték meg. Mindenekelőtt arról kell gondoskodni, — ez volt a nyers gyártók, karbantartók, meg a bányászbrigád véleménye, hogy az idén az egész nyersgyártási idényben szükséges földmennyiséget előre ki kell termelni, „regálozni”. Tavaly ugyanis már júliusban elfogyott a regálozott föld, máról holnapra hat-nyolcezer darabbal esett a termelés. A présgép ugyanis sokkal nehezebben „emészti meg” a közvetlen partból kitermelt földet, mint amelyiket már hónapokkal előbb kitermeltek és volt ideje „pihenni”, „összeérni”. A különböző minőségű agyag keverése is nehezebb így. A karbantartóbrigád vállalta, hogy határidő előtt egy hónappal, jó minőségben végzi el a téli nagyjavítást. A kézivetők pedig azt ígérték, hogy amint beköszönt a ló idő, ők is megkezdik a munkát. Persze, az enyhe tél is hozzásegítette elhatározásuk valóraváltásá- hoz a téglagyáriakat, így a tavalyi tízezerrel szemben tizenhétezer köbmétert regáloztak, — a férfiak mellett még asszonyok, lányok is dolgoztak, végezték a könnyebb munkákat, a gépjavítással is elkészültek január végére. Ma pedig már kétszázezer nyerstégla kész, ennyi egyébként az e havi terv. Április 4-re — az elmúlt napokban megtartott röpgyűlésen — a márci- iusi terv 200 százalékos teljesítését vállalták, de ma már úgy számítják, hogy kedvező időjárás esetén még a 300 százalék is meglesz. Március 21-én — a Tanácsköztársaság kikiáltásának negyvenedik évfordulóján — megkezdik a berakást, és április 4-re már kész téglát hordanak ki a kemencéből. Sok a tégla a gyár udvarán, több mint egymillió. De az udvar hamarosan kiürül, kell a termelőszövetkezetekbe az építőanyag, kell a hely is az új téglának. De készülnek arra is, hogy a kemencéből közvetlenül rakják a vasúti kocsikba a téglát, ami talán még meleg is lesz, amikor a kőművesek kézbe veszik. .1. J. Új szovjet antibiotikum: a mieerin Moszkva: (TASZSZ) A Szovjet Orvostudományi Akadémia Járványtant és Mikrobiológiai Intézetében íj antibiotikumot kísérleteztek ki. Olyan mikroorganizmusok okozta fertőzések gyógyítására használják, amelyek már antibiotikumokkal, kü lönösen a penicillinnel és a sztrepto- micinnel szemben ellenállnak. A micerinnek nincsenek káros utó következményei. Különösen hasznot égési sebek, agybeli gennyes folyamatok, női mellmirigyek megbetegedése ellen, valamint újszülötteknél a felső légutak fertőzésének meg akadályozására. Egxj micerin-kúra két-három napig tart.
