Tolna Megyei Népújság, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-11 / 59. szám

193#. március 11. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 J*\Ő<zépÍékoLáÓGk _________ * ________________________ S zerkesztették a Bonyhádi Állami Petőfi Sándor Általános Gimnázium tanú lói KlSZ-sxervezetün k Megtisztelő, komoly feladatot ka­pott szervezetünk a helyi pártszer­vezettől. A feladat abból állt, hogy személyesen, beszélgetéssel ismer­kedjünk meg a Tanácsköztársaság veteránjaival és írjuk le küzdel­mes életük tapasztalatait. KISZ- tagjaink lelkesen láttak neki az öreg harcosok felkeresésének, A remegőkezű, őszhajú elvtársak sze­retettel fogadtak bennünket és éle­tükről, mint egy gyönyörű élmény­ről, úgy számoltak be. Munkánkat, annak tartalmasságát bizonyítja a szép album, amelyet a pártbizott­ságon őriznek az általunk össze­gyűjtött adatokból, elbeszélések­ből. Igyekeztünk nemcsak ezt a munkát, hanem a többit is lehető­leg a legjobban elvégezni. Elhatá­roztuk, hogy a magyar—szovjet barátsági hónap keretében minden megmozdulásunkat annak a jegyé­ben szervezzük meg. Ünnepi tag­gyűlésünkön versek és beszámoló bizonyította a barátság jelentősé­gét, utána pedig érdekes előadást hallottunk a mezőgazdaság nagy­üzemi átszervezéséről, amelyet a Megyei Népfront küldötte tartott és mindannyiunkat érdekelt. A napokban még előadást fo­gunk hallgatni a XXI. pártkong­resszusról is. Március 2-án egy szovjet tiszt látogatta meg iskolán­kat. Nagy szeretettel fogadtuk és sokáig beszélgettünk életéről, har­cairól, véleményéről a mostani helyzetben. Tanulmányi és irodalmi ismere­teinket ebben a hónapban a szov­jet irodalom megismerésével bőví­tettük. Önképzőköri ülésünk, ifjú­sági mozilátogatásunk (Csendes Don) is ezt célozták. A KISZ tagjai idén minden té­ren nagyobb lelkesedést mutat­nak, mint tavaly, s ami igen meg­lepő, különösen az elsősök és a második latin humán osztály. Áp­rilis 4-re barátságossá szeretnénk tenni klubszobánkat, mert klub­délutánjaink sikerét ez is fokozhat­ná. Ebben is ők járnak jó példá­val elöl. Ez nagyon jó, mert egy­két év múlva így szűnik meg a »szürke tag« léte és a szervezetben minden fiatal dolgozni, vitatkozni, tanulni fog. Hegedűs Éva Szelevényi Árpád Az önképzőkör munkájáról Iskolánk KISZ-szervezetének munkájához szorosan kapcsolódik az önképzőkör munkája is. Az ér­deklődés főleg KISZ-tagok részé­ről mutatkozik. Ez így is van jól, mert nekik mindenütt élen kell járniuk, és példát mutatni a tanu ­lásban is. Az önképzőköri tagság és hall­gatóság feladata az ülésen az, hogy az elhangzott előadásokhoz: szava­latokhoz, irodalmi tárgyú érteke­zésekhez, zeneművekhez, fordítás és versbírálatokhoz hozzászóljon és közösen megvitassa azt. előadásmód a beszámolót arany­könyvi dicséretben való részesítés­re emelte. Nemcsak a munka eredményei­ről, hanem hiányosságairól is kell beszélnünk. Hiba többek között, hogy sok tag nem látogatja rend­szeresen az üléseket és sokan még mindig csak hallgatók és nem hoz­zászólók. Remélhető azonban, hogy ezeket jobb szervezéssel sikerül ki­küszöbölni. Szarvasi István Sportoló ifjúság Gimnáziumunkban a különböző szakosztályok már év eleje óta rendszeresen edzenek, készülnek a különféle versenyekre, és úgy látszik, a lelkiismeretes munka meg is hozta gyümölcsét. A kosárlabda-csapat tagjai II. helyezést értek el a megyei baj­nokságon, a fiúk is és a lányok is. Tornászaink önbizalmának is kedvezett a megszaporodott ver­senylehetőség. A megyei egyéni bajnokságon értékes helyezésekkel bizonyították be tehetségüket. A Szekszárd—Bonyhád városok kö­zötti barátságos mérkőzésen újabb sikereket értek el, ehhez nagyban hozzájárult, hogy a leány csapat te­hetséges új tagokkal gyarapodott. Most a megyei bajnokságra készü­lődnek. Fiú röplabdásaink II., a lányok III. helyezést szereztek a középis­kolai bajnokságon. Most folytatja teljes lendülettel edzéseit a »foci- csapat« is, hogy jól szerepelhessen. Atlétáink egyelőre csak az ed­zéseken tehettek bizonyságot jó formájukról. Például Nyakas Fe­renc 50 méteren felül dobott ge­rellyel, Hubay Attila pedig 11 mé­teren felül súllyal és 36 méteren felül kalapáccsal. Két legjobb asz­taliteniszezőnk, Nyakas Ferenc és Kis Sándor, minden alkalmat meg­ragadnak az edzésekre, hogy ta­valy szerzett dicsőségüket idén is biztosíthassák. Testnevelő tanáraink, Ambrus Péterné és Boross Dezső fáradsá­got nem kímélve segítik elő spor­tolóinkat, hogy szebb, jobb ered­ményeket érjenek el. Steigerwald Pál A tanév folyamán tizennégy elő- *■ adást hallottunk. Nagy tetszést j arattak Hegedűs Éva versei, akitj 1 Október című verséért aranyköny-i vi dicséretben részesített a tagság.] I Iskolánkban több fűzfapoéta van, J sőt novellaírással és műfordítással is foglalkoznak néhányan. Sikert és élénk vitát eredmé­nyeztek a »Szerelem— házasság«! című előadások, amelyeket Grósz József tanárelnök tartott. A vitákat, hozzászólásokat azért] I említem, mert tulajdonképpen ez> ] az önképzőkör igazi munkája. Csak; ■ így szedhetjük össze apránkéntl \ azokat a tudnivalókat, amelyek se-« gítségével művelt emberré válha-Íj tunk. Az előadások, bírálatok érté-j j két mérlegelve és az önképzőköri, j napló bejegyzéseit nézegetve is, ar-l. ra a következtetésre jutok, hogy —(\ bár a kezdet nehéz volt — az ered­mények biztatóak. Ezt bizonyítja a magyar—szovjetj barátsági hónap keretében rende-J zett ünnepi ülésünk is. A program a következő volt: 1. Az elnök megnyitó beszéde aj| szovjet—magyar barátság jelentő-3 ségéről. 2. Szimonov: Várj reám( című versét Szabó Gyöngyi szaval-jj ta. A szavalat előadása után meg­bíráltuk és elismerésben részesí­tettük. 3. A szovjet regényiroda­lomról, részletesen Azsajev: Távol 3 Moszkvától című regényéről Sza-J bados Tibor tartott előadást. Hosz-J szas vita után a tagság dicséretben! részesítette. 4. Puskin: ördögök cí-2 mű versét Szarvasy István szaval-J ta. Közösen megbíráltuk és dicsé-J retben részesítést javasoltunk. 5.*( A szovjet költészetről Hegedűs ÉvaJ tartott előadást. A pontosság, aj részletesség, az idézetek helyes be-3 olvasztása, valamint a szabatos* IRODALMI PÁLYÁZAT Iskolánk ebben az évben is megrendezte hagyományos irodalmi pá­lyázatát. ..Leila” jeligével érkezett be ez a műfordítás is. PUSKIN: Téli reggel A napsütés s a jég csillámuk, S te szunnyadsz, míg a hó világít? Szemed csodás tükrét vesd rám! Vakító lángja hadd ragyogjon, Mint észak fénye zord égbolton! Ébredj, csodás tündérleány! Az éjjel vad vihar kavargott, A köd felhőkkel vívott harcot, A Hold is sápadt elmélázva, S homályos felhőn repdesett. Szemedben ott búsult a lelked, De nézz ki most e hóvilágra! Az ég halványkék fátyolára. A hó süppedő bársonyára Csillanva, fénylik hó-opál, Erdők bozontja rémít messze. Csúf, tar fenyőt dér leple fed be; S ezt összefűzi fény-fonál. Kandalló tüze izzik rőten, Parázs és szikra vígan röppen Szobánk borostyán bútorán. Jó itt szunnyadni kedvesem. De mért ne szálljunk csendesen Víg trojkán, álmaink nyomán. Mint szikra, száguld jón a barna! S mi szálljunk véle kart a karba Csodás, fehérlő berkeken! Bolyongtunk itt a nyár ölében. Pacsirta szólt, dalolt az égen, S itt járt velünk a szerelem ... LEVELEK a magyar-szovjet barátságról Élménybeszámoló Gosztonyi János a Tolna me­gyei Tanács Bánya és Építőanyag ipari Egyesülés főmérnöke, aki a Szovjetunióban járt, beszámolót tartott szovjetunióbeli élményei­ről. Gosztonyi János pártonkívüli, és mint mondotta, bizonyos fenntar­tással fogadott híreket, értesülése­ket a Szovjetunió fejlődéséről. Most, miután saját szemével győ­ződhetett meg arról a hatalmas fejlődésről, amelyekről ezelőtt csak hallott, az elismerés hang­ján számolt be a látottakról. Gosz­tonyi János a világlátott ember- véleményét mondotta el, aíki Pá­rizsban, New Yorkban is megfor­dult már és mint mondotta, cso­dálattal töltötte el a Szovjetunió fejlődése és az, ahogy a szovjet emberek megbecsülik haladó ha­gyományaikat. Valamennyiünk részére mara­dandó élményt nyújtott főmérnö­künk beszámolója. Bitter János az ES igazgatója Köszönet az elvtársi segítségért Az elmúlt héten vagonkirakás - közben a BELSPED Vállalat egyik dolgozóját életveszélyes baleset ér te: több mázsás súlyú deszka­anyag alá került. A vasúton dol­gozó szovjet katonák látva a hely zet súlyosságát, a bajbajutott se­gítségére siettek és megakadályoz­ták a helyzet súlyosabbá válását. A sérültet a helyszínen elsőse­gélyben részesítették. A BELSPED Vállalat dolgozói lapunkon kérész tül mondanak köszönetét azoknak a szovjet elvtársaknak, akik egyik dolgozójuk életét megmentették. Ferzsigán László igazgató Kézimunka kiállítás Szekszárdon A Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság, a nőtanács, a Hazafias Nép­front, valamint a szovjet elvtárs­nők közreműködésével a barátsá­gi hónap alkalmából kézimunka kiállítást rendezett a Városi Mű­velődési Házban. A kiállításon a környékbeli Sióagárd és a Sárköz népművészete mellett a szekszár­di asszonyok is sok szép hímzést, horgolt térítőkét és vitrindíszeket állították ki. A kiállítás látogatói körében különösen nagy érdeklő­dést váltott ki a szovjet asszonyok által kiállított kézimunka: a fe*- hér és színes _hímzések, selyem gobelinek, díszpárnák, amelyek a szovjet népművészet egy-egy szép darabjai. A Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság városi elnöksége bí­ráló bizottságot jelölt ki, amely há rom díjjal jutalmazza az I., II., il­letve a III. helyezetteket. O. M. Szekszárd Megjelent a Belpolitikai Szemle márciusi száma A folyóirat elsősorban az új ter­melőszövetkezeteknek kíván segít­séget nyújtani. Ezzel foglalkozik: Gönczi Lászlónak, a Földművelés- ügyi Minisztérium osztályvezetőjé­nek: „Hogyan gazdálkodjanak a ter­melőszövetkezetek”, továbbá Szend- rei József: „Hogyan kezdték a közös gazdálkodást” és Nádas Gáspár: Földjáradék és nyugdíj a termelő- szövetkezetekben” c. cikke. Lónyai Pipóc, Soserest — A Csipkerózsika a mocsényi »A bagoly éjfélt kiáltott, egy- kettő, munkához látok« — és ezzel Soserest, a sorstündér hozzálát bosz- szútervének végrehajtásához. Hiába kérlelik testvérei, Mindig jó és Min- digszép, hajhatatlan marad. Kihe­gyezi az orsóját, hogy majd Rózsi- ka, a világszép király kisasszony megszúrja vele a kezét, hogy elalud­jon száz évig. A királyi udvarban közben Rózsi- ka 15. születésnapjának megünnep lésére készülnek. Megjelennek a ké­rők is, hercegek, királyfiak, de Ró- zsika Árva Jóskát, a kertészlegényt választja párjául. Jóskát kútbavetik, Soserest pedig megvalósítja bosszú ját. Odaadja orsóját Rózsikának, aki nyomban elalszik, és elalszik az egész királyi udvar — Pipóc, az ud­vari bolond kivételével, aki éppen aludt, amikor a varázslat megtör­tént. Mindigjó és Mindigszép ki­mentik a kútból Jóskát, áki-Pipócot szolgálatába fogadja és elindul az idő birodalmába, megállítani az időt, megtörni a varázslatot és újból életre kelteni kedvesét. Pereg a darab cselekménye — igaz, egyelőre még csak a próba fo­lyik. A mőcsényi általános iskolások a »Csipkerózsika« bemutatására ké­szülnek. Sass Angela, a tanítónéni időnként meg-megállítja a próbát. A szereplőknek magyaráz, kijavíttat ja, ha hibás a szövegmondás, a hang súly, ha a szereplők eltévesztenek valamit a színpadon — illetve a színpadnak kinevezett dobogón. — Pipóc. Pipóc, neked itt sírnod Sándor, a Kisalföld szerkesztője „A Győr-Sopron megyei »csoda«” című cikkében elemzi a Győr megyei ta­pasztalatokat. „A Tanácsköztársaság 40. évfor­dulója” ünnepségeinek minden szó­noka nagy hasznát fogja venni, hogy a Belpolitikai Szemle közli a Ta­nácsköztársaság eseményeinek teljes időrendi táblázatát, továbbá a Ta­nácsköztársaság alkotmányát. meg a többiek előadására készülnek iskolások — kell, hiszen el vagy keseredve, hogy honnan, kitől kapsz majd enni. — De nem megy a sírás tanító né­ni... — Pedig sírnod kell, ez nem sírás. — Verjenek meg, akkor talán majd megy — válaszol Pipóc, az ele­ven kis Pék Attila. (Meg kell hagy­ni, jól alakítja mókás szerepét.) —Jóska, te pedig fordulj a Rózsi- ka felé. Hiszen neki beszélsz, nem a közönségnek... — Ez most Árva Jós­kának — Hajas Jóskának szól. — A próba szünetében a tanítónő kérésünkre elmondja, mi az előadás tulajdonképpeni célja. — A szünidőben például már min­den úttörőcsapat megy táborozásra, kirándulásra az ország különböző ré szeire. Ilyen kirándulás költségeit akarjuk mi is előteremteni. Innen, Möcsényből még nem voltak na­gyobb kiránduláson, és ezt a hiányt akarjuk pótolni. Az előadáson a fel­ső tagozatból majd minden tanuló szerephez jut. Az előadás időpont­járól pontosat még nem tudok mon­dani, amikor már jól betanultuk a darabot. Azt akarjuk, hogy a szülők tetszését is megnyerjük. — Hogy hova tervezzük a kirán­dulást? Pécsre szeretnénk elmenni néhány napra. Pécs annyira gazdag látnivalókban, hogy ez az első ki­rándulás bizonyára sokáig emlékeze tes élmény marad a gyerekeknek­Ajttán újból megkezdődik a próba — az előkészület a nyári kirándu­lásra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom