Tolna Megyei Népújság, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-11 / 59. szám
fCHJIA MEGYEI VILÁG PRO!,et ARJAI, EGYESÜLJETEK: MAGYAR 3tuuALi31 IV. évfolyam, 59. szám. ARA: 50 FILLÉR Szerda, 1959. március 11. ISz. Hruscsov és Wall er Ulbricht beszéde a berlini nagygyűlésen Berlin (TASZSZ). N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a berlini nagygyűlésen mondott beszédében mindenekelőtt köszönetét mondott a Német Szocialista Egységpártnak, az NDK minisztertanácsának és a Demokratikus Németország nemzeti frontjának azért, hogy még egyszer találkozhatott Berlin lakosságával. A Szovjetunió dolgozóinak szívből jövő üdvözletét tolmácsol va Hruscsov áttért a német problémára. Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi helyzet egészségesebbé tétele szempontjából igen fontos lépés lenne a német kérdés békés rendezése. A német békeszerződés megkötése és a nyugat-berlini megszállási rendszer megszüntetése előmozdítaná a két német állam közeledését, lehetővé tenné egész Németország békés fejlődését. A békeszerződés megkötése sok olyan tényezőt kiküszöbölne, amelyek bizalmatlanságot keltenek az államok között, egyszersmind megszilárdítaná a békét, és a népek biztonságát. Úgy tűnnék — mondotta Hruscsov —, hogy mindenkinek érdeke fűződili a békeszerződés megkötéséhez. A nyugati hatalmak azonban, amelyek a hitleri Németország ellen folytatott háborúban szövetségeseink voltak, most a Német Szövetségi Köztársaság kormányával együtt ellenzik a béke- szerződés megkötését. A nyugat-németországi revans-poli- tikusok igyekeznek halogatni a béke- szerződés aláírását, hogy atomfegyverhez juthassanak és — ha sikerül — jobban meggyúrhassák a német közvéleményt egy újabb háború céljára. De Nyugat-Németországban most izmosodnak a háborúellenes erők. A német nép valóban a béke biztosítását akarja. A berlini kérdésről áttérve, Hruscsov a következőket mondotta: A békeszerződés aláírása egyszer-* smind a nyugat-berlini kérdés megoldását is jelentené. Nyugat-Berlin, mint Nagy-Ber- lin része, a Német Demokratikus Köztársaság területéhez tartozik. Józanul szemléljük a dolgok állását és megértjük, hogy Nyugat-Berlin bekapcsolása a Német Demokratikus Köztársasághoz a nyugat-berlini lakosság kialakult életmódjának fájdalmas megváltoztatását okozná. Ezért terjesztette elő a Szovjetunió azt a javaslatot, hogy adják Nyugat- Berlinnek a szabad város státusát. Indítványoztuk, hogy a nagyhatalmak szavatolják a szabad város függetlenségét és szabad fejlődését. Egyetlen államnak — beleértve a két német államot is — sem szabad beavatkoznia belső ügyeibe. Még azt sem ellenezzük, hogy az ENSZ is részt vegyen a garanciák nyújtásában. Amennyiben szükséges, még azzal is egyetértünk, hogy az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a Szovjetunió vagy semleges országok valamilyen minimális katonai erőket tartsanak Nyugat-Berlinben, amelyek biztosítanák a szabad város státusának betartását, de nem lenne joguk beavatkozni a város belső életébe. Mi csak egyel akarunk: megszüntetni a feszültség veszélyes tűzfészkét Európa közepében és meg teremteni a nyugodt és egészséges élet feltételeit Nyugat-Berlinben. Ha a nyugati hatalmak — mondta N. Sz. Hruscsov — nem szavakkal, hanem tettekkel kívánnak jót Nyugat-Berlin lakosságának, akkor csatlakoznak a szovjet javaslathoz, annál is inkább, mert valóraváltásának megvan minden reális lehetősége. Csodálkozást kelt az a tény, hogy a nyugat-berlini szenátus egyes olyan vezetői, akik — mint mondják — isteni rendeltetéssel védik a város és lakosságának érdekeit — síkra- szállnak Nyugat-Berlin külföldi csapatok által való megszállásának fenntartása mellett. Engedjék meg, hogy feltegyem a kérdést, kinek az érdekei vezérli őket? Széleskörű támogatásra talált az a javaslat, hogy Nyugat-Berlin legyen demilitarizált, szabad város, de akadnak olyan emberek is, akik úgy vélik, hogy nemcsak Nyugat-Berlint. hanem Berlin keleti részét is szabad városnak kellene minősíteni. Ezek az urak nyilván elfelejtik, hogy Berlin a Német Demokratikus Köztársaság fővárosa. Étvágyuk kitűnő. Szemlátomást az- szeretnék, ha Kelet-Berlin után a Német Demokratikus Köztársaság egész területét is a szabad városhoz csatolhatnák. (Folytatás a 2. oldalon.) A TAVASZI MUNKÁK HÍREI HARMINC TRAKTOR, 180 PÁR LÓFOGAT ÉS 1100 GYALOGMUNKÄS DOLGOZIK A TENGELICI PETŐFI TSZ-BEN A megye egyik legrégibb és ma már a legnagyobb társasgazdasága a tengelici Petőfi Tsz. A közelmúltban történt új belépések következtében a földterület is, meg a tagok száma is megháromszorozódott. A megnövekedett szövetkezet megnövekedett gondok elé is állítja a közös gazdaság vezetőit. De mivel az idő sürget, azonnal munkához láttak, bár még adminisztráció is van bőven a szövetkezetben. Hiszen most munkálkodnak a négy üzemegység kialakításán, a földek összevonásán, a brigádok megszervezésén és az állatok értékelésén, összehordásán. De a mezei munka teljes erővel megy így is. Hosnyánszky János, a szövetkezet Kossuth-díjas elnöke mondotta el, hogy hétfő reggel óta 18 körmös, 10 gumikerekű és két lánctalpas traktor dolgozik a szövetkezet földjein. A gépekkel szántanak, vetnek, foga- solnak, készítik elő a talajt a későbbi tavaszi vetésekre. A gépek mellett 180 pár lófogattal is munkálkodnak és 1100 gyalogmunkás dolgozik a tsz- ben. Yan is munka, hiszen termelnek itt dohányt, nagy területen lesz a szövetkezetnek kertészete, ápolják a gyümölcsösöket és a gépek mellett kézi erővel is szórják a műtrágyát. A szorgalmas munkának van is eredménye, hiszen a szövetkezetben a kukorica és burgonya kivételével rövidesen végeznek a koratavaszi növények vetésével. a megye Állami gazdasagai elvégeztek mar a tavasziarpa-vetés 80 százalékát, 8000 holdon készítették elő a talajt a későbbi vetésekre A viszonylag korán beköszöntött tavasz egy kicsit várátlanul érte az állami gazdaságokat, mert nem tudták befejezni a gépek javítását. De a munkákat azért megkezdték és olyan ütemben végzik, amire az elmúlt évek hasonló időszakában nem igen volt példa. Ez idő szerint már |S000 holdon elvégezték az őszi kalászosok fejtrágyázását és 4000 holdra szórták ki a műtrágyát alaptrágyaként. A továbbiakban szintén végeztek 1000 hold évelő pillangós tavaszi ápolásával és mintegy 8000 holdon készítették elő a talajt a burgonya és a kukorica alá. Az állami gazdaságok szakemberei jó eredménynek könyvelik el, hogy bár még március első felében vagyunk, de az állami gazdaságokban már elvetették a tavaszi árpa, a zab és a borsó mintegy 80 százalékát és több állami gazdaságban elvetették már a rostkendert is, amire az elmúlt években szintén nem volt példa. Az állami gazdaságokban mindenütt jól állnak a később vetésre kerülő magvak előkészítésével is. Az ipari növények és a kukorica vetőmagjának a 99 százaléka már mindenütt elkészítve várja, hogy a jó időben földbe tegyék. NYOLC TERMELŐSZÖVETKEZETET SEGÍT AZ IREGSZEMCSEI kísérleti gazdaság Az iregszemcsei kísérleti gazdaság nyolc szakembere vállalta egy-egy termelőszövetkezet megsegítését az idén. A szövetkezetek az iregszemcsei kutatók segítségével láttak hozzá idei terveik elkészítéséhez, akik kijelölték a táblákat és segítenek a vetésnél is. A nyolc kutató vállalta, hogy az egész év folyamán rendszeres szakmai tanácsokat ad termelő- szövetkezetének. Az iregszemcsei gazdaság más módon is segíti a szövetkezeteket. Az idén körülbelül 2000 holdhoz szükséges, Iregszemcsén nemesített kukorica és napraforgó vetőmagot adnak cserébe, illetve kölcsön a termelő- szövetkezeteknek. ötvennégy hold GYÜMÖLCSÖST TELEPÍTENEK BONYHADON A bonyhádi Dózsa Népe Termelő- szövetkezetben 54 holdon kezdték meg a gyümölcsfa-telepítést. Főként barack- és almafákat ültetnek. A tavaszi munkák üteme meggyorsult a termelőszövetkezetben. Négyszáz hold őszi mélyszántás simítózását elvégezték, 60 holdon befejezték a borsóvetést, 10 holdon a cukorrépavetést, 10 holdon pedig a tavaszi árpa vetését. 10 hold vöröshere felülvetést végeztek és 6 és fél hold szőlőt istállótrágyával terítettek be. HATVAN HOLDON VETNEK LUCERNÁT UJIREGEN A szocialista községgé lett Ujire- gen nagy lendülettel láttak neki a tavaszi munkáknak a falu szövetkezeti parasztjai. Eddig 400 holdon végezték el a tavaszi vetések alá a talajelőkészítést, 10 hold étkezési borsót és 30 hold lencsét vetettek. 218 holdon fejezték be a búza fejtrágyázását, 60 holdon pedig megkezdték a lucernavetést. A tavaszi munkákban már az új belépők nagy része is részt vesz. i A Tanácsköztársaság évfordulójának tiszteletére munkásmozgalmi kiállítás nyílik a szekszárdi múzeumban Az anyag összegyűjtése és előkészítése után megkezdték a szekszárdi múzeumban a Tanácsköztársaság negyvenedik évfordulójának tiszteletére készített kiállítás rendezését. A kiállítás, amelyet a megyei pártbizottság, az MHS megyei elnöksége, a Partizánszövetség megyei elnöksége és az 1919-esek Baráti Köre rendez, három termet tölt meg bőséges dokumentációs anyagával. Országos és megyei anyagot mutatnak be három héten keresztül a szekszárdi dolgozóknak. Az országos anyag a következő részekre tagozódik: Magyarok a Nagy Októberi Szó cialista Forradalomban, A Magyar Tanácsköztársaság honvédő háborúja, Magyarok a spanyol polgárháborúban, Magyarok a francia ellenállásban, A fasizmus igazi arca, Magyar partizánháború, A szovjet hadsereg felszabadító harcai és Az 1956-os ellenforradalmi események. Többszáz kép szemléltetően mutatja be a magyar nép legjobb fiainak küzdelmét az ellenforradalom és a fasizmus ellen. Fénykép és levélmásolataik láthatók azoknak a hősöknek, akik a szovjet munkások oldalán segítettek megteremteni a világ első proletárállamát, láthatjuk népünk legjobb fiait, akik a spanyol frontokon, vagy a francia ellenállási mozgalomban harcoltak a fasizmus ellen és egyszersmind a magyar nép szabadságáért. Bemutatja a kiél lítás a fasizmus rémtetteit és azt, hogyan harcoltak a kommunisták az újkori barbárság ellen, hogyan küz döttek a szovjet nép oldalán a magyar dolgozók.felszabadulásáért. Végül pedig néhány képben felidézi az 1956-os ellenforradalom rémtetteit s megmutatja, hogy a kommunisták voltak azok, akik következetesen kiálltak a proletárdiktatúra védelmében. Az országos anyaghoz szervesen kapcsolódik a megyei anyag, amely eredeti fényképeken, eredeti dokumentumokban mutatja be a Tanács- köztársaság Tolna megyei eseményeit. A kiállítás megnyitójára március 14-én kerül sor és április 8-ig lesz nyitva. Megkezdték a nyersgyártást a téglagyárakban Munkaverseny indult április 4 tiszteletére A mezőgazdaság szocialista átszervezésének sikeres előrehaladása min den eddiginél nagyobb feladatot ró a téglagyárak dolgozóira is, akik az idén tervük túlteljesítésével akarják elősegíteni azt, hogy a termelő- szövetkezetek építkezéseihez legyen elegendő mennyiségű tégla amellett, hogy a lakásépítés is egyre több téglát követel. A téglagyárak, a Tolna megyei Téglagyári Egyesülés dolgozói átérzik megnövekedett felelősségüket, ezt mutatja, hogy már a gyártási idény előkészítésének szakaszában is lelkes munkaverseny bontakozott ki a dolgozók között. Ennek köszönhető, hogy az idén — az elmúlt évekhez viszonyítva — egy hónappal előbb fejezték be a téglagyárakban a gépek téli javítását, karbantartását, így a gyárakban az eredetileg tervezett időpontnál jóval korábban (Mázán és Pakson március 10-ére, a többi üzemben március 16-ára tűzték ki a nyersgyártás megkezdését) indulhattak meg a gépek. Az időjárás kedvezőre fordulása már üzemkész állapotban találta a gépeket. A múlt hónap végén mindenütt megtartották a próbajáratást, a múlt hét elején már folyt a próbagyártás és március 5-én megkezdték a nyers gyártást nemcsak a gépi üzemek, ha nem a kézivetők egy része is. Kimagasló eredményt értek el a Dombóvár I. sz. Téglagyár dolgozói — élükön Molnár Ferenc gyárvezető vei. Ez az üzem fejezte be elsőnek a téli nagyjavítási munkákat, elsőként kezdte meg a nyersgyártást. Az Egyesülés vezetősége ezért a gyár fő gépészét pénzjutalomban, a többi dolgozót igazgatói dicséretben részesítette. A gyár dolgozói — fellelkesülve az eddigi eredményeken — március 6-án röpgyűlést tartottak és április 4-e tiszteletére értékes felajánlásokat tettek. A gépi nyersgyártó brigád 200 százalékos tervteljesítést vállalt az első negyedévre. A kézi nyersgyártók közül a Balázs- brigád 80 000, Árva József 20 000, Apáti Ferenc szintén 20 000 darab tégla legyártását vállalta április 4-ig terven felül. A többi gyárban is hasonló versenyvállalásokat tettek a dolgozók. A Szekszárd-palánki gyár dolgozói a téglagyárak államosításának tizedik évfordulója tiszteletére az Egyesülés valamennyi gyárát versenyre hívta ki a többtermelés, az önköltség csők kentése, a minőség javítása, valamint a munkavédelem megjavítása érdekében. A gyárak egymással is párosversenyben állanak, így a Dom bóvár I. és II. üzem a szekszárdi gyárral, a mázai gyár pedig a paksival. Készülnek a tervek az újonnan alakult termelőszövetkezetekben A múlt hónap folyamán megyénkben több új termelőszövetkezet alakult, amelyek tagjai már munkához is láttak. A megyei tanács mezőgazdasági szakembereiből egy háromtagú bizottság alakult, amelynek munkájáról a bizottság vezetője, Mo har László megyei főállattenyésztő a következőket mondotta el: — Valamennyi új termelőszövetkezethez eljutunk, segítünk a tervek elkészítésében, a férőhelyek felméré sében és a termelőszövetkezetekben felmerülő problémákat ott helyszínen segitünk megoldani. Általános az a vélemény a termelőszövetkezetekben, hogy csak zöldtakarmányozás után kívánják a tagok az állatokat összehozni. A szövetkezetek főleg sertéstenyésztésre kívánnak be rendezkedni, de örvendetes az a törekvés is, amelyet a szarvasmarhatenyésztés iránt tanúsítanak. Természetesen több új termelőszövetkezetben fennáll a tenyészállatvásárlás, de nagyon sok helyen a tagok arról beszélnek, hogy a bevitt állományból hozzák létre törzsállományukat Ezek mellett nem kis örömmel tapasztaltuk azt is, hogy szinte valamennyi új termelőszövetkezetben megkezdődtek már a tavaszi munkák. A pesti gyerekek „örömére Megkezdődött a spenótszállítás A dunaföldvári földművesszövetkezet felvásárló telepéről a jó idő beálltával megkezdték a spenót szállítását. Legutóbb 15 mázsa spenótot értékesítettek budapesti standjukon. Jelenleg is folyik a felvásárlás és a szállítás, legutóbb egyetlen nap alatt 60 kilogrammot vásároltak fel spenótból. A földművesszövetkezet felvásárlási üzemága a gazdákkal még az elmúlt év őszén megkötötte a szer- 1 ződést. Borsóból S32, zöldbabból 143, | spenótból 282, sóskából pedig 22 holdra szerződtek. A későbbiek torán uborkát és egyéb zöldségfélét is felvásárolnak, ezenkívül közzel 50 va gonnyi gyümölcs szállítására is számítanak. A dunaföldvári földmüvesszövet- kezet felvásárló telepe felkészült a nagyobb arányú forgalom lebonyolítására. A nyári szállításhoz bőségesen biztosították a jeget: kilenc hatalmas jégvermet töltöttek meg, amelynek felhasználásával hűteni tudják a vagonokat.
