Tolna Megyei Népújság, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-08 / 57. szám
Á szerződéses zöldségtermelés jelentősége — ó. — © Az összevont vezetőségi ülés jegyzőkönyvéből Lényegesen emelkedett Amint arról már korábban is hírt adtunk, a földművesszövetkezetek végzik ez évben a selyemgubóra a szerződéskötéseket. A szerződéskötések megkezdése után némi változások történtek a termelők javára. Kormányzatunk méltányolva a selyemtermelés régi kívánságát, felemelte a selyemgubó vételárát. A selyemgubó új ára: I. és II. osztály kg-ként egységesen 40 Ft, a III. osztályú 5 Ft. A tér melók ez évben már az új gubó árat kapják. Az új árral — minden befektetés nélkül rövid idő alatt egy adag hernyóból nem is nagy eredmény, ha ezer forintot keres a termelő. Hogy mennyire jövedelmező a selyemtenyésztés, példa rá az, hogy Potyondi Ferenc kajdacsi lakos az elmúlt évben három adag hernyó Hírnevet szerzett a paksi pálinka A közelmúltban különböző szervekből összeállított Országos Értékelő és Bíráló Bizottság asztalára került a paksi szeszfőzde pálinkája is. A sokfajta égetett szesz közül a legtöbb pontot az értékelésnél a paksi barackpálinka érte el. Az eddigi országosan legjobb 95 pontot el érő pálinkát 2,5 ponttal lehúzta, így 97,5 ponttal megszerezte a paksi pálinka országosan jó hírnevét. A földművesszövetkezet szeszfőzdéje éjjel-nappal működik. Naponta 12 üsttel több mint félvagon főzést végeznek el. Nehéz lenne válaszolni arra a kérdésre, hogy mikor fejeződik be a főzés, mert 11 vagon szilva 30 vagon törköly és 400 termelőnek a cefréje várja még a pálinkává való átalakulását. Ez a néhány sor a paksi földmű- vesszövetkezet pálinkájáról nem felhívás akar lenni arra, hogy ezentúl az egész megye földművesszövetkezetei és egyéb szervei csak Paksról szerezzék be az égetett szeszt, de hát azért ha valaki jó pálinkát akar inni, korlátlanul hozzájuthat, a közel egymillió forint értékű árukészletből sok szövetkezet beszerezheti a pálinka szükségletét. A paksi földműveszövetkezet tagsága azonban nemcsak a jó pálinka nak örül, hanem annak is, hogy a szeszfőzde nyeresége az elmúlt éva sclyímgibi vételára felnevelésével háromezer-hétszázöt- venhat forintot keresett, most ugyanannyi gubóért négyezer-hatszázhúsz forintot. Simon Jánosné szekszárdi lakos az elmúlt évben három adag hernyót tenyésztett, amelyből három- ezer-háromszázhuszonnégy forint jövedelme lett. Ez évben ugyanilyen mennyiségért már négyezer-három- százhúsz forintot kapna. Érdemes tehát mellékfoglalkozásként selyemtenyésztéssel foglalkozni. Mindazok, akik szerződést kívánnak kötni, forduljanak a földművesszövetkezetekhez, illetve a szövetkezet selyemtenyésztési termelési felelőséhez, ahol a szerződés megkötésével egyidejűleg minden idevonatkozó felvilágosítást úgy a munkához, mint pedig a jövedelmezőséget illetően megkaphatnak. ben a mérleg pontos kimutatása sze rint kettőszáznyolcezer, forint volt. Ehhez a szép eredmény mutatóhoz még talán vegyük hozzá azt a száznegyvenezer forintot is, amely tiszta jövedelmeként jelentkezik a felvásárlási üzemágnál. A földművesszövetkezet vezetőségének az a szilárd elhatározása, hogy ezt az eredményt nemcsak, hogy megtartani kívánják, hanem minden eszközzel arra törekednek, hogy az üzemág a nyereségét tovább emelje. Ehhez viszont elengedhetetlenül szükséges, hogy a földműves- szövetkezet a poros úton poroszkáló egy darab öreg lova helyett, haladva a korraf, legalább egy közepes nagyságú tehergépkocsit szerezhessen be. E problémán segíthető illetékeseknek előre bocsátom, hogy a szövetkezet felvásárlási üzemága a múlt évben több mint tizenkétezer q árut szállíttatott bérfuvarral. Nyilván a fuvardíjakból is lehetett volna megtakarítani a szövetkezet és a tagság javára jónéhány forintot, és az osztalék, illetve nyereség- részesedés kiosztó közgyűlésen több forint jutott volna egy-egy szövetkezeti részjegyre, még nagyobb örömmel koccintottak volna a tagok, a barackpálinkával még jobb munkát kívánva a szövetkezetnek. BALSAI LÁSZLÓ A világszerte tért hódító, egészséges táplálkozásban egyre nagyobb szerephez jutnak a vitamindús és diabetikus hatású zöldségfélék. Ennek nyomán fokozódik a zöldségfélék iránti kereslet a belföldi fogyasztás, valamint a konzervipar és export részéről. Megyénkben, noha még az új zöldség-félék megjelenése nagyon messze van, máris jelentkezik egyes cikkekből, mint pl. sárgarépából és petrezselyemből a piaci felhozatal hiánya. Ez csupán a kedvezőtlen időjárás következménye, de - ha alapjaiban vizsgálnánk, talán bizonyos fokú termelési szervezetlenségre is visszavezethetnénk a gyökér-félék hiányának okát. % A szocialista tervgazdálkodás viszonyai között, ahol a belföldi ellátás, ipar és export szükséglete nagyjából előre ismeretes, szükséges, hogy az árualap döntő részét előre, szerződéssel biztosítsuk. Ezért egyrészről a földművesszö- vetkezeíek, másrészről az Elemi- szeripari Minisztériumhoz tartozó konzervgyárak termelési szerződést kötnek termelőszövetkezetekkel, termelőszövetkezeti csoportokkal, mezőgazdasági társulásokkal és egyéni termelőkkel zöldségfélékre. Tekintettel arra, hogy a két szerv által lekötött terület az összes zöldségtermelő terület több mint 50 százalékát teszi ki, ezért a termelési szerződés jelentős befolyással van az egész zöldségtermelés fejlődésére. A termelési szerződések előnyösek a népgazdaság számára, de ugyanakkor a szerződésben nyújtott kedvezményeken keresztül előnyösek a termelők részére is. A paksi földművesszövetkezet ifjú dolgozói annak ellenére, hogy Pakson meglehetősen elég sok szórakozási lehetőség van, mégis üresnek, kitöltetlennek érezték a munkaidőn 'túli szabad óráikat és részben ennek, részben pedig a társas élet, a szervezeti közösség kérdésének latolgatása mellett határozták el, február utolsó napjaiban, hogy megalakítják a földművesszövetkezeten belül a KISZ-szervezetet. Az alakuló gyűlésen tizennyolcán kérték felvételüket a KlSZ-szeirvezet- be, fele-fele arányban lányok és fiúk. A szervezet első faladatkánt jelölte meg az ifjú vezetőknek a KISZ-szervezet részére a klubhelyiség megszerzését, amelyet társadalmi'munkával óhajt a fiatalság rend- betenni és úgy felszerelni, hogy minden vonatkozásban kielégítse kulturális igényeiket és komoly szó rakozást biztosítson számukra. A fiatal KISZ-szervezet kultúr- brigádja az elmúlt szombaton a pák s! járási kultúrházban megrendezett magyar—szovjet barátság ünnepén szép számú közönség jelenlétében jól sikerült kultúrműsort adott. A fiatal KISZ-szervezetnek a siker nemcsak önbizalmat, hanem kedvet és lendületet is adott további munkájukhoz, és reméljük, hogy a lelkes tagok, többek között Haas Ádám, Lé bér Erzsébet, Németh Ferenc és Varga Jolánka széppé teszik és ered ményessé a szervezet életét. Lacáné a nőbizottság elnöke vállalta a KISZ lányok patronálását olyan szempontból, hogy a lányok által szervezett kézimunka, szabó- varró tanfolyamot ő irányítja. A földművesszövetkezet a kultúr alapjából messzemenőkig támogatja A termelési szerződéssel lekötött árumennyiség biztos alapját képezi a felvásárlásnak, amely mintegy 75 százalékát teszi ki az áruforgalmi tervekben előirányzott felvásárlási mennyiségnek. Fontos szerepet tölt be a szerződéses mezőgazdasági termelés és ennek keretén belül a belterjes kertészeti termelés tervszerű befolyásolásában azzal, hogy előre meghatározott cikkekre, mennyiségekre, illetve területre történik a szerződéskötés és ezáltal biztosítja egyes zöldségfélék termelési volumene közötti helyes arányú kialakítását, kiküszöbölve azt, hogy egyes zöldségfélékből aránytalanul többet termeljenek a termelők. A termelési szerződés biztos értékesítést jelent a termelőnek, mert az átvevő szervek a lekötött mennyiségek elhelyezését már előre biztosítják. Bár vannak időszakok, amikor átmenetileg jobb értékesítési lehetőségek nyílnak a termelők előtt, mégis egy hosszabb időszakot vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a szerződés alapján történő értékesítés határozottan biztos és előnyös a termelők részére. A szerződésben nyújtott kedvezmények szektoronként diferenci- áltak és a termelőszövetkezetek lényegesen több kedvezményt kapnak, mint az egyéni termelők, ezzel is hozzájárulnak a mező- gazdaság szocialista szektorának fejlesztéséhez. Az elmúlt gazdasági évben a termelőszövetkezetek által lekötött terület — országosan — mintegy 20 százalékát tette ki az összes szerzőanyagilag is a KISZ fiatalok lelkes kezdeményezéseit és reméljük, hogy a jövőben többször fogunk találkozni olyan eredményekkel, amelyek a paksi szövetkezet KISZ fiataljainak lelkes, odaadó munkáját dicsérik. B. L. A dunaföldvári földművesszövetkezeit központi irodájában a nagy ingaóra mutatója lassan átnyújtózkodott a számlapon. Hat óra volt. Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjai abbahagyták egymás között a tere-ferét és megkezdték az ülést. A napirendi pontokat, — amelyekben ugyan nem bővelkedtek, mégis hosszantartó elő adást és vitát ígértek — Szalai Lajos ügyvezetője terjesztette a vezetőség elé. Az Országos Földművesszövetkezeti Tanács határozatának ismertetése szerepelt első helyen, mondhatnánk úgy is, hogy az ülés lényegét ennek a határozatnak a megvitatása, az ebből eredő munkák, feladatok megszabásának meghatározása tölti be. Szalai Lajos elvtárs ismertette az Országos Földművesszövetkezeti Ta nács 1/1959. sz. határozatát a földművesszövetkezetek és mezőgazda- sági termelőszövetkezetek fokozottabb együttműködéséről és a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésé vei kapcsolatos feladatokról. Szalai elvtárs a határozat ismertetése után rövid tájékoztatást adott a vezetőség tagjainak. — E határozaton kívül, — mondotta — a párt és a kormány előtt dött területnek. Az 58—59. évi szerződéskötések kialakulásánál az idén ez a szám hatalmasan lendül felfelé. A szocialista szektor termelését tehát fejleszteni kell a szerződéses termelés keretében, a termelés és értékesítés terén nyújtandó fokozott kedvezményekkel a szocialista szektor gazdasági megszilárdítása végett. Milyen feladatai vannak tehát a földművesszövetkezeteknek a szerződéses zöldségtermeltetéssel kapcsolatosan? Megkötik a szerződést a termelő- szövetkezetekkel, termelőszövetkezeti csoportokkal, társulásokkal és az egyéni termelőkkel a kiadott tervszámok erejéig, ügyelve arra, hogy egy-egy zöldségféléből nagyobb terület kerüljön lekötésre, hogy a folyamatos felvásárlás biztosítható legyen. A megkötött szerződések alapján a vető és szaporító anyag kiosztásán túl biztosítsa, amennyiben szükséges, a gépi munkát és a szerves- és műtrágyát, valamint a kártevők fellépése esetén a szükséges védekezőszert, és nem utolsósorban figyelemmel kell kísérni az egyes szerződött növények beállását, hogy a termelési előlegeket ez esetben haladéktalanul kifizethesse. A termelés folyamán kellő szaktanáccsal irányítja a termelőket, és termésbecslést vég^z, amely nagyban befolyásolja és alapját képezi a felvásárlásnak. Ezen lényegében technikai feladatok mellett — amelyek hozzájárulnak a termelés színvonalának emeléséhez — a földművesszövetkezeteknek további fontos feladatuk a mezőgazdaság szocialista átszervezésében való aktív közreműködés a szerződéses zöldségtermelésen keresztül is. Ennek érdekében felvilágosító munkával, a kedvezmények helyes felhasználásával kell elérni, hogy a termelők felismerjék a szövetkezeti gazdálkodásban jelentkező előnyöket és azok megalakítása felé ösztönözze őket. is igen komoly feladatok állnak. E feladatok a határozatnak megfelelően a földművesszövetkezetre kötelezőek. Elsődlegesen kell segítséget adni a termelőszövetkezeteknek először is a III. típusú szövetkezeteknek, de támogatást kell nyújtani a mezőgazdaság különböző pontjain is az elkövetkezendő munkájuk során. — Felvetette többek közt azt, hogy az Alkotmány Tsz-nek jelenleg komoly problémája van a számvitel és a könyvelés területén. Éppen ezért úgy határoztak, hogy míg megfelelő számviteli szakembert nem tudnak találni a tsz részére, addig Oszoli kartársat, 'a szövetkezet belső ellenőrét minden héten három napon keresztül a tsz foglalkoztatja. A földművesszövetkezet természetesen ezt teljes egészben díjtalanul adja a termelőszövetkezetnek. Ezenkívül amint az éves mér lege a földművesszövetkezetnek elkészül, úgy Sparas Zoltán főkönyvelő elvtárs vállalta, hogy segítséget nyújt a tsz kettős könyvvitelének bevezetéséhez. A választott vezetők a felvásárlásnak is megszabták irányát. Amel lett, hogy egyéb szervező és politikai munkát kell kifejteni az áru- értékesítésnél, vegye figyelembe a megjelenő SZŐ VOSZ határozatokat és biztosítsa a tsz árujának elsődleges elhelyezését és a nagyüzemi fel árat. Gondoskodni kell továbbá a szerződéses növények elhelyezéséről, azoknak a áruknak, amelyekkel a tsz-ek jelentkeznek jó piaci lehetőséget kell biztosítani. A mezőgazdasági üzemág —amint a kialakult vita leszögezte — Papp kartárs vezetésével rendszeresen kell hogy foglalkozzon a tsz egész gazdasági rendszerével. Amellett, hogy a legrövidebb időn belül az agronómusi hely betöltését biztosítja, meghatározott napokon a termelőszövetkezetnek a munkájában nyújtson segítséget a legmesszebbmenőkig. A tsz-mozgalom gazdasági és számszerű növekedésének ered ményeit az egész földművesszövetkezet vezetősége kísérje figyelemmel, amelyet a földművesszövetkezetek boltjainak kirakatain keresztül népszerűsíteni kell. A vezetőség úgy vélekedett az ülésen, hogy a földműveszövetkezet és a termelő- szövetkezet között ki kell építeni a jő kapcsolatot, úgy gazdasági, mint kulturális vonatkozásban. Túl menve ezen, kell, hogy foglalkozzanak azzal is, hogy miért szükséges a tsz-mozgalom további fejlesztése. Megállapították tényként, hogy jelenleg kettősség áll fenn. Van egy szocialista ipar és van egy egyéni gazdaságon alapuló kisáru- termelő gazdaság. Ez viszont azt je lenti, hogy fejlett Iparunk számára nem tudjuk biztosítani az elmaradott mezőgazdaságunkkal a szükséges nyersanyagot. Figyelembe kell venni ezenkívül azt is, hogy a termelés jelenlegi állása mellett 1965 re a lakosság szaporulatát felmérve nem tudjuk megoldani a lakosság el látását és komoly élelmiszer zavarok fognak beállni. A hosszantartó beszámolót élénk vita követte és egymásután szóltak hozzá a választott vezetőségi tagok az egyes kérdésekhez A vitát, szin te megelőzve az előadót, Horog Ferenc párttitkár elvtárs zárta be felszólalásával, választ adva az elhangzott problémákra. Örömmel állapítható meg, hogy a dunaföldvári szövetkezet választott vezetősége mélyrehatóan foglalkozik a mezőgazdaság átszervezésének problémájával, és így remélhető az is, hogy a vezetőség szervező és irá nyitó készsége ebben a kérdésben is biztos eredményeket szül a tagság körében, —i -—ó Zászlót bontanak a fiatalok
