Tolna Megyei Népújság, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-06 / 55. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. március 6. A mezőgazdasági termelőszövetkezet mintaalapszabálya (Folytatás a 3. oldalról.) részesedhetnek. Jutalmazni kell azo kát a brigádokat, 'munkacsapatokat és tagokat, akik termelési tervüket túlteljesítik. 36. A munkafegyelmet s a köz^ gyűlés által megállapított munka­rendet minden termelőszövetkezeti tag köteles betartani. 37. A termelőszövetkezet közös va gyonának megkárosítása, jogtalan elidegenítése, rongálása, annak el­herdálása vagy a gépállomás gépei­nek megrongálása: társadalmi tu­lajdon ellen elkövetett bűncselek­mény elkövetőjével szemben bűnvá­di eijárást kell indítani. VIII. A termelőssövetkexet vagyona és a jövedelemelosztás 38. A termelőszövetkezet közös vagyonához tartozik a termelőszö­vetkezet céljának megvalósítására szolgáié minden vagyontárgy, amely bármilyen címen a termelőszövet­kezet tulajdonában van. 3^. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezet a következő alapokat léle­síti: fel nem osztható szövetkezeti alap, vetőmagalap, takarmányalap, szociális-kulturális alap. a) A fel nem osztható szövetke­zeti alap rendeltetése, hogy a ter­melőszövetkezet gazdasági megszilár dítását, szakadatlan fejlődését biz­tosítsa. A fel nem osztható szövet­kezeti alapban lévő vagyont a tagok között szétosztani nem lehet. A fel nem osztható szövetkezeti alapba kell helyezni: A tagok által a termelőszövetke­zet közös tulajdonába adott élő és holt felszerelés értékének — a köz­gyűlés határozatától függően — 25— 30 százalékát; a termelőszövetkezet terméséből származó összes pénzjövedelem 10— 15 százalékát, melybe be kell szá­mítani a saját erőforrásból a tagok munkájával évközben végzett beru­házások, illetve beszerzések értékét; a termelőszövetkezet állóeszközei­nek (épületek, gépek, berendezések, tény ész. és igásállatok, egyéb állan­dó jellegű felszerelések) tehermen­tes részét; a fel nem osztható szövetkezeti alaphoz tartozó állatállomány érték- növekedését és a termelési terv sze. rint továbbtartásra szánt szaporula­tát; az ingyenes állami juttatásokat. A munkaképtelenné vált öreg tér melőszövetkezeti tagokat — ha leg­alább két évig rendszeresen dolgoz­tak a termelőszövetkezetben — évente terménybeni és pénzbeli jut tatásban kell részesíteni. Ezenfelül a termelőszövetkezet fizeti az ilyen tagok társadalombiztosítási díját ás vásárolja meg a szükséges gyógy­szereket. A betegségük miatt huzamosabb ideig munkaképtelenné vált tagok részére, akik legalább két éven át résztvettek a termelőszövetkezet közös munkájában és a kötelező munkaegységet teljesítették, ha be­tegségük egy hónapnál tovább tart — az előző év azonos időszakában szerzett munkaegységeik arányában — a közgyűlés által megállapított támogatást kell adni. Ezt a támoga­tást a szociális-kulturális alap ter­hére kell kifizetni. A mezőgazdasági termelőszövet­kezet alapjait az állam iránti köte­lezettségek teljesítése után fennma­radó terményekből és pénzjövede­lemből kell létesíteni, illetve kiegé­szíteni. 40. A termelőszövetkezet folyama­tos gazdálkodásának biztosítása ér­dekében a zárszámadáskor tartalé­kolni kell az alapokba helyezett ve­tőmagon és takarmányon kívül az anyagokat, fogyóeszközöket és a mezei leltár értékét. 41. A termelőszövetkezet a beta­karított terményeket és állati ter­mékeket a következőképpen hasz­nálja fel: a) teljesíti az állam iránti kötele­zettségeit visszafizeti az esedékessé vált természetbeni kölcsönöket, ki­egyenlíti a gépállomás által végzett munkáért a szerződés alapján jaró természetbeni díjakat és eleget tesz szerződéses termelési kötelezettse- geinek; b) vetőmagalapba, illetve takar­mányalapba helyezi a szükséges ve­tőmag-, illetve takarmánymennyi­séget; c) a közgyűlés határozata alapján kiadja a termelési terv túlteljesíté­séért járó jutalmakat; d) felújítja a biztonsági vetőmag- és takarmány alapot; e) kenyérgabonából & egyéb ter­ményből létesíti, illetve kiegészíti a szociális-kulturális alapot; f) a termények fennmaradó ré­szét a tagok között teljesített mun­kaegységeik alapján szétosztja. 42. A termelőszövetkezet pénzjö­vedelmét a következőképpen hasz­nálja fel: a) teljesíti az állam iránti kötele­zettségeit: kifizeti az adókat, a biz­tosítási díjakat, a gépállomással szemben fennálló tartozásait és visz- szafizeti az esedékessé vált kölcsö­nöket: rendért a gazdálkodás során felmerült termelési költségeket; b) az öszes pénzjövedelemnek 10-— 15 százalékát a fel nem osztható sző vetkezeti alap kiegészítésére fordít ja; c) a tagok között felosztásra ke­rülő pénzjövedelemből létesíti, il letve kiegészíti a szociális- kultu­rális alapot; d) a szociális-kulturális alap ki­egészítése után ki kell adni a föld- járadékot azoknak a tagoknak, akik a termelőszövetkezetbe földdel lép­tek be: föld járadék címén a terme­lőszövetkezet használatában lévő állami földek nagyságától függően, a termelőszövetkezet évi tiszta jöve­delméből a bevitt saját földekre aránylagosan eső jövedelem 10, de legfeljebb 20 százalékát — termé­szetben és nénzben — a bevitt saját földek arányában kell kiadni; a ter­melőszövetkezet terhére kivetett földadóból a bevitt földekre eső földadót a földjáradékból le kell vonni; e) a készpénz jövedelem fennma­radó részét a tagok között teljesített munkaegységeik arányában kioszt­ja. 43. A termelőszövetkezet az év­közi tényleges bevételeiből a tagok részére teljesített munkaegységeik arányában előleget folyósít. Az elő­leg nem haladhatja meg a bevétel - kiadás költségvetésben egy munka­egységre előirányzott részesedés 50 —60 százalékát. Gabonából a tagok részére a be­takarítás után azonnal ki kell ad­ni az előleget, amellett szükségle­teikre különféle egyéb termények és termékek is előlegezhetők. A termelőszövetkezeti tagok év- közbeni rendszeres pénzellátása ér. dekében a közgyűlés által meghatá­rozott időközökben, a tényleges pénzbevételtől függően pénzbeli elő­legeket kell folyósítani. 44. Ez az alapszabály a mezőgaz­dasági termelőszövetkezet minden tagjára kötelező. Hatályba azonban csak akkor lép, ha a megyei tanács a mezőgazdasági termelőszövetkezet részére működési engedélyt adott. Asszonyoknak — lányoknak ÜZENETEINK Képzőművészeti kiállítás Szekszárdon Ki a „papucs“ ? A Szekszárdi Városi Művelődési Ház jól működő képzőművész szak­köre a művelődési házban március második felében képzőművészeti ki­Hanoi lakossága 81—50 éves korig | 98 százalékban megtanult írni olvas ni. Ugyanezt lehet elmondani nagy jában a 15—50 éves lakosokra is, a főváros külső körzeteiben. Dr. Tran Duy Hung, Hanoi főpol­gármestere azt mondta, hogy vilá­gosan bebizonyosodott az észak-viet nami rendszer fölénye a dél-vietna mi rendszer felett, ahol még a dol­gozó nép milliói nyögik a munka­nélküliség, szegénység és írástudat­lanság átkát. Hangoztatta, hogy a si kei elsősorban annak a határtalan bizalomnak köszönhető, amellyel a állítást rendez a szakkör tagjainak munkáiból. A kiállításon aquarelek, pasztellek, rajzok és olajfestmények szerepelnek. | nép a vietnami Lao Dong párt és kormány iránt viseltetik, továbbá a tömegek tanulnivágyásának és kü­lönösen annak a nagy figyelemnek, amelyet llo Si Minh elnök fordított a mozgalomra. Az elnök többízb.-n meglátogatta az írás-olvasási lanfo- lyamoaat és buzdította az embere­ket, hogy végezzék el tanulmányai­kat. A fcpolgármester hozzáfűzte, hogy Hanoi lakossága nem pihen meg babérjain, hanem tovább ta­nul, hogy a gazdasági és kulturális fejlesztés hároméi es tervét mara­déktalanul diadalra vigye. *Szeretjük egymást« jeligére: Nagyon jól tette, hogy szülei akarata ellenére sem ment fele­ségül ahhoz a férfihoz, akit nem szeretett. Ha feleségül megy hoz zá és nem szereti, annak legfel­jebb rossz házasság lett volna a következménye. Azzal viszont már vitatkozni kell, amit levelének má sik részében ír. Szerelmes egy magánál néhány évvel fiatalabb fiúba, azaz egy 18 éves fiúba és szívesebben menne hozzá felesé­gül. Olyan házasság is lehet jól si­került, ahol a feleség idősebb a férjnél, de a többségében, külö­nösen a fiatal korban kötött há­zasságoknál ez nem így van. Ma­ga már lényegében felnőtt, ez a fiú pedig még csak 18 éves le­gényke. Mire olyan »-érett« lesz, mint egy 22 éves léány, lehet, hogy egészen másképpen fog gon­dolkodni, hiszen éppen ezekben az években megy át a legtöbb vál­tozáson egy férfi. Arról nem is be­szélve, hogy még nem töltötte le a katonaidejét sem, ami ugyancsak sok változást hozhat. így tehát egyáltalában nem lenne megala­pozott, ha feleségül menne ehhez a fiúhoz. * »Vigasztalást keresek« jeligére Szekszárd: Amiatt ne essen kétségbe, hogy udvarlója elhagyta. Maga most még csak 18 éves és bőv n van ideje ahhoz, hogy valakiben meg­találja a számítását, hű társra ta­láljon. Egyébként eléggé általános dolog, hogy az ilyen fiatalkori sze relmesek »csalódnak« és végül is rájönnek arra, hogy nemcsak egy férfi van a világon. Virágápolás CYCLAMEN A keleti mediterrán vidékekről származik. Egy faja nálunk is te­nyészik. A virágzó cikláment a la­kásban lehetőleg hűvösebb szobá­ban, világos helyen, közel az ablak­hoz kell elhelyezni. Meleg helyen a levelei elsárgulnak, sötét helyen a virágszárak megnyúlnak. Óvatosan kell öntözni, főként arra ügyelni, hogy a víz ne érjen a bimbókra, mert könnyen elrothadnak. Az el­virágzás után a növényt árnyékos helyre állítjuk, öntözését fokozato­san csökkentjük, közben a levelei elszáradnak. Augusztusban a gumót kiszedjük a cserépből, gyökerei kö­zül kirázzuk a régi földet és könnyű földkeverékkel megtöltött új cse­répbe ültetjük úgy, hogy a gumó egynegyed része kiálljon a földből. Utána két hétig zárt helyen tart­juk, öntözzük és permetezzük, majd a szabadba helyezzük, árnyékos hely re, hogy ott a levegőhöz szoktassuk. Ilyenkor nitrogénmentes tápsóoldat- tal is locsolhatjuk. Október köze­péig a szabadban maradhat a nö­vény, sőt a hűvös éjszakák kedve­ző hatással vannak a fejlődésére. Október folyamán 10—12 C fok hő­mérsékletű világos helyiségbe visz- szük a növényt és ott 1— ha a gumó egészséges — kellő öntözés mellett megindul a levelek és a virágbim­bók fejlődése. Az elvirágzott cikJá- men így menthető át a következő évekre is. „Tisztelt Szerkesztőség! Szeretném, ha lapjuk hasábjain foglalkoznának azzal a kérdéssel, hogy milyen munkák teszik a férjet papuccsá, illetve papucs-e az a férj, aki segít feleségének a második mű­szakban? A másik kérdésem az, hogy joga van-e a férfi fizetéséhez a fele­ségnek, ha az beosztó és mindenről neki kell gondoskodnia? A harmadik kérdésem a gyermekneveléssel kap­csolatos. Kinek a feladata a gyermek- nevelés — egyedül csak a feleségé-e, vagy beleszólhat-e a férj is, ha ugyan azt nem tartja méltóságán alulinak. Úgy gondolom, hogy a fenti kér­dések nemcsak az én egyedüli gond­jaim, hanem még sok dolgozó asz- szonytársamé és nagyon hálás len­nék, ha egyszer jó magyarosan meg­írnák az effajta férjeknek az igaz­ságot. Válaszukat előre is köszönöm, a névtelen levélért pedig szíves elné­zésüket kérem.” • A fenti levelet az elmúlt héten küldte be szerkesztőségünkhöz az Vannak fiatal és öregkori szemöl­csök. A fiatalkori szemölcsök lehet­nek mákszemnyiek, gombostűfej nagyságúak, szürke vagy világosbar­nás lapos, kerek vagy szögletes ki- emelkedésűek, melyeket nagyítóüveg­gel nézve, sűrű, finom rajzolatú ba­rázdákat látunk. Némely esetben ezek az apró szemölcsök egyáltalában nem nőnek tovább, ezek fiatalkori szemölcsök, melyekkel gyakran ta­lálkozunk gyerekeknél, de nem ép­pen ritkák felnőtteknél, különösen a homlokon és az arcon. Bizony, ezek a legszebb női arcot is elrútíthatják. Ezen a helyeken nem érzékenyek, de a körmök mellett levők fájdal­masak, hasonlóképpen a talpon és tenyéren levő kemény szemölcsök, ha csontdudor mellett foglalnak helyet és nyomásnak vannak kitéve. Az öregkori szemölcsök főleg a törzsön, nagyobb számban a mellen és háton fordulnak elő, de az arcon és a kéz hátán is találkozhatunk ve­lük. Fasírt Bármilyen főtt húsból készíthetjük. Egy kiló főtt húshoz 12 deka száraz kenyeret vagy 3 zsemlét beáztatunk. A húst ledaráljuk 10 deka sós sza­lonéval és a levesben főtt 1—2 darab burgonyával. Ha szeretjük, a húsle­ves zöldség j ét is hozzáadhatjuk. Adunk hozzá egy gerezd péppé tört fokhagymát, borsot, paprikát, kevés sót, mert a szalonna is sós. össze­gyúrjuk 3 egész tojással, a jól kicsa­vart 3 zsemlével, vizes kézzel pogá­csákat formálunk belőle. Forró zsír­ban kisütjük halványpirosra, vagy komiszkenyér-tepsit kizsírozunk, ki- prézlizünk, abba nyomkodjuk bele a masszát, legalább 3 ujjnyi vastagon. Forró sütőben sütjük. Nem kell ki­szárítani. Savanyúsággal vagy főze­lékkel tálaljuk. Főtthús paprikás Elkészítjük a paprikás, sós levet, mint a nyers húshoz. Belerakjuk a kockára vágott húst, jól átfőzzük, a tetejére hosszú gerezdekre vágott burgonyát rakunk, felöntjük annyi meleg vízzel, hogy egy ujjnyi kima­radjon a burgonyából. A burgonya tetejét megszórjuk sóval és puhára főzzük. Rántott hús marhából Ha kétszer akarjuk kihasználni, úgy szeletekben előbb levesnek, főz­zük háromnegyed részig, majd tiszta ruhával leszárítjuk, azután sóval fel­ismeretlen levélíró. Egyelőre nem közöljük a szerkesztőség válaszát, erre majd a későbbiek során kerül sor. Az alábbiakban egy férj válaszát közöljük: „Abban az esetben, ha az asszony is kereső, természetes az, hogy a férj segítsen a háztartási mun­kák végzésében. Éppen ezért a ház­tartási munka végzése nem teszi a férjet „papuccsá”. Véleményem sze­rint a férjnek kötelessége is az, hogy a feleség számára megkönnyítse az úgynevezett második műszakot. A második kérdéssel kapcsolatban ná­lunk az a szokás és jól be is vált, hogy a feleségem kapja kézhez a fi­zetésemet. Ehhez hozzátartozik még az is, hogy a kiadásokat együtt meg­beszéljük és közösen döntünk arról, hogy a pénzt mire költjük. A gyer­meknevelés kérdésében pedig az a véleményem: a gyermeknevelés első­sorban a feleség dolga, de ez nem zárja ki azt, hogy a férj is foglalkoz­zon a gyermekkel. A gyermekkel va­ló foglalkozás a férj számára egyál­talán nem méltóságán aluli, hanem az apai szeretet egyik megnyilvánu­lása.” A szemölcsök gyógyítására szolgáló szerek között első helyen áll a szali­cilsav, amelyet az orvos 20 százalék­ban ír fel kollodiumos keverékben, vagy kenőcs alakban. Nagyobb sze­mölcsöknél rádiumot is szoktak hasz­nálni, de a szénsavhőkezelés is be­válik. Legáltalánosabb a sebészi úton való eltávolítása, amely érzéstelení­tés után történik. Villamos késsel is nagyon gyorsan távolíthatók el ezek a kellemetlen jövevények. A sokszoros fiatalkori szemölcsök­nél az arzén belső használatával jó eredményeket szoktunk elérni, bár röntgenkezeléssel is gyógyíthatók. Egyet kell megjegyeznünk: a sze­mölcsöket tökéletesen meg lehet gyó­gyítani. Nevetségesen hat sok em­bernek az a megjegyzése a szemölcsö­ket illetőleg: „Evvel születtem, bűn volna változtatni rajta!” Ez a meg­jegyzés a maradiság bizonyítéka, amelyet ma. — éppen úgy, mint a szemölcsöket igyekszünk kiirtani. Dr. Fábián vert tojásba, lisztbe, prézlibe forgat­juk. Ha nyers húsból készítjük, elő­ször jól kiverjük a szeleteket és tej­ben áztatjuk pár órát, így jó puha lesz. Ha a tejből kivettük, leszárít­juk, gyengén sózzuk és azonnal ránt­juk forró zsírban, fedő alatt. Ne szá­rítsuk ki. Főtt hús tejfelesen Kevés vöröshagymát zsírban meg­futtatunk fedő alatt. Paprikát, bor­sot, babérlevelet, 1 evőkanál ecetet és 2 deciliter vizet öntünk hozzá. Ezt főzzük 10 percig, akkor beletesszük a szeletekre vágott főtt húst, jól át­főzzük zsírjára. Egy evőkanál liszt­ből, 3 deciliter tejfelből habarást ké­szítünk, egy kis víz, só hozzáadásával ráöntjük a húsra, jól felfőzzük, dió­nagyságú krumpligombócokat adunk mellé. I !: : ’: • : Főtt hús borsosán A legmegszokottabb elkészítése a marha- és baromfihúsoknak. Jó ízt ad a főtt húsnak, ha egy gerezd összezúzott fokhagymát keverünk hozzá. A zsírjához mindig hozzá kell tenni 1—2 kanál húslevest vagy vi­zet, így átfőzve zaftosabb lesz, mint­ha csak szárazon forgatnánk a zsír­ban. A húsleves alját jól fel lehet ehhez használni. Sós vízben főtt bur­gonyát, savanyúságot adunk mellé. A baromfihúst is így készítjük, csak borsosán, fokhagyma nélkül. Hanoi főpolgármestere az írástudatlanság felszámolásáról Főtt húsok K o z m etika A szemölcsökről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom