Tolna Megyei Népújság, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-25 / 71. szám
Eperjes Presov . qKqs PoSice^ ,1 ' Vörös o Zólyom Zvolcn ffSSSm iukacsevo o Léva levice oopron e Debrecen ;BUOAPf:ST; jzolnok KzVéazprénv oNagyvárad Qradca Kolozsvár Ciuj ° Csongrád A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG /tatára a Tanácskizlir,$AGYAR SZOCrALISYÄ: MKSKÁSPÁRT A tANÁCSOK LAPJA WWA HEGYES VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! IV. évfolyam, 71. szám. ÁRA: 50 FILLÉR Szerda. 1959. március 25. I műi! évi beruházásokról és a kereskedelmi munkáról tárgyait a megyei tanács végrehajtó bizottsága Kedden délelőtt dr. Tuska Pál elvtárs elnökletével ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Első napirendi pontként a tervosztály jelentését vitatták meg az 1958. évi beruházások végrehajtásáról. A napirendi pont előadója Bertha Kálmán tervosztályvezető volt. Az előterjesztett beszámolóban és a vita során igen sok olyan értékes tapasztalat került felszínre, amelyek felhasználásával a jövőben sokkal eredményesebben tudják végrehajtani a különféle beruházási feladatokat. Alapvető problémaként vetődött fel az építkezésekhez szükséges anyag biztosításának kérdése. Már a szerződések megkezdésekor tudni kell, hogy biztosított-e a szükséges anyag. Ezzel kapcsolatban felvetődött például a szedresi iskola ügye, ahol nagy áldozatot vállalt a helyi lakosság, s ugyanakkor hosszú hónapokon keresztül nem tudták folytatni az építkezést bizonyos épületelemek hiánya miatt. Külön hangsúlyozták a műszaki ellenőrök, építkezési szakemberek szerepét az építkezéseknél. Nagyon sok építkezésnél nem lett volna szabad bekövetkezni a lemaradásnak, ha a műszaki ellenőrök ellenőrzéseik során körültekintő munkát végeznek, feltárják a hiányosságokat és megteszik a szükséges intézkedéseket azok kijavítására. Amint az a napirend vitája során is napvilágra került, néha nem elég körültekintően választják meg az építkezés helyét: gátolja a szomszédos vállalat terjeszkedését, vagy különféle távlati terveket keresztez. Az egyik ilyen megyei építkezés az iparvágány meghosszabbítását akadályozza. Az építtető vállalatokon és tanácsi szerveken múlik, hogy ilyen esetek ne forduljanak elő. A következő napirendi pontban a kereskedelmi osztály jelentését vitatták meg a kereskedelmi apparátus tavaszi munkájáról és a nyári feladatokra való felkészülésről. A napirendi pont előadója Győri István osztályvezető volt. Mindenekelőtt azt állapították meg a vita során, hogy jelentős javulás A Duna és mellékágai haSasítását vette tervbe ebben az évben is a Dunaföldvári Horgász Egyesület Közgyűlést tartott a Dunaföldvári Horgász Egyesület e hónap 24-én, amikor is értékelték az elmúlt év eredményeit, s meghatározták az idei év feladatait. A Horgász Egyesület az elmúlt években nagy mennyiségű nemes pontyivadékot állított elő félmesterséges megtermékenyítéssel és adott át a halastavakkal rendelkező termelőszövetkezeteknek. A Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága nevében Drabik János megyei halászati felügyelő ebből az alkalomból díszoklevéllel tüntette ki az egyesület néhány vezetőjét és tagját. Díszoklevelet kaptak Nagy Sándor elnök. Klupp Ferenc titkár, Jancsó Árpád és Jankó Árpád egyesületi tagok. Az egyesület ebben az évben a tervek szerint 30—40 mázsa apró nemes pontyivadékot állít elő. Erre a célra kiváló nemes pontytörzseket szereztek be a halászati felügyelő közreműködésével. A Dunaföldvári Horgász Egyesület országosan is elsők között van a haltenyésztésben, dunántúli viszonylatban. Ivatótavi berendezésekre, tavak és zsilipek építésére eddig jóval több mint 100 000 forintot ruháztak be, ezenkívül pedig a tagok sok társadalmi munkát is végeznek. Kiállítás Pakson a Tanácsköztársaság 40. évfordulóján A Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulója alkalmából dokumentumgyűjteményéből kiállítást rendezett a paksi járási könyvtár. A kiállítás anyaga szemlélteti a Tanácsköztársaság hősi harcait és a kivívott eredményeket. A kiállítást március 21-én este nyitották meg a Járási Művelődési Ház kistermében, ahol ünnepélyes tanácsülést tartott a községi tanács. Majd 23-án a járási tanácson mutatták be, ahol a járási tanács tartott ünnepi ülést. A kiállítást már több- százan megtekintették, köztük veterán harcosok is, akik az érdeklődőknek személyes élményeikről is beszéltek. A kiállított anyag egy részét véglegesen a Járási Könyvtárban helyezik el, ahol továbbra is megtekinthető lesz. Tíz hold gyümölcsöst telepítenek a szekszárdi Búzakalász Tsz-ben A szekszárdi Búzakalász Tsz-ben az idén 10 holdon telepítenek gyümölcsöst. A gyümölcsfa telepítést már a tavasz folyamán megkezdik, öt holdra Eszterházy- és Milotai- fajta diófacsemetét, 3 holdra pedig Húsvéti rozmaring és Jonathán almafacsemetét ültetnek. A zárt telepítésű gyümölcsöst a szekszárdi szőlőhegy gyümölcstermesztésre leginkább alkalmas pontjára telepítik. A tavaszi munkák során 10 hold zabot, 5 hold napraforgót és 3,5 hold cukorrépát vetettek a termelő- szövetkezetben. Továbbá 71 holdon elvégezték az ősziek fejtrágyázását és a „szőlőnyitás” munkálatait is befejezték. Tizenhat nappal a határidő előtt A Gyönki Épületkarbantartó Kisipari Termelőszövetkezet tag;ai — csakúgy mint a megye valamennyi ktsz-ében — munkaversenyt indítottak április 4 és a pártkongresszus tiszteletére. A munkaverseny első szakaszában — április 4-ig — külön megjelölték a vállalások addig eső részét. Ezek szerint határidő előtt 16 nappal készítenek el 9 hálószoba- bútort. Ezenkívül tervezik azt is, hogy határidő előtt április 10-én újabb szobaberendezést készítenek el a munkaverseny szélesítése révén. tapasztalható a kereskedelmi munkában. Fejlődik a bolthálózat, javul az áruellátás, sokkal jobb a kiszolgálás, mint néhány évvel ezelőtt. A kereskedelmi apparátusnak kü lönös gondot kell fordítania ezekre a községekre, hogy ott az átszervezés ellenére se mutatkozzanak zavarok. Szó van arról, hogy Szekszárdon is bevezetik a félkész ruhák boltját, ami minden valószínűség szerint megnyeri majd a vásárlóközönség tetszését, mert egyéni méretre szabott ruhákhoz tud hozzájutni viszonylag olcsó áron anélkül, hogy bármilyen kapcsolatba kellene lépnie a szabó kisiparosokkal. Sok szó esett az állami és szövetkezeti vagyonvédelem állapotáról. E téren is örvendetes a javulás. A végrehajtó bizottság ülésén egyéb, kisebb jellegű ügyekről is döntöttek. A múlt év őszén kezdték meg a Dunaföldvári Kendergyárnál az új munkásétkezde építését. A több mint félmillió forintba kerülő új épület ebédlőjében egyszerre 120 dolgozó étkezhet, kulturális rendezvények alkalmával pedig kényelmesen elhelyezhető benne akár kétszázötven személy is. Az épület — amelynek már a tetőszerkezetét állítják fel — a tervek szerint az ősz elejére lesz kész. Félmillió fenyőt, 200 000 tölgyet, juhart és akácot ültettek el a Bátaszéki Erdőgazdaságban Március első napjaiban kezdték meg a facsemete-ültetést a Bátaszé- ki Erdőgazdaságban. A tervek szerint 107 hektárnyi területen új erdőt létesítenek, 98 hektáron pedig erdő- felújítást hajtanak végre. A tavaszi munkálatok folyamán eddig már 500 000 fenyőt, 200 000 j tölgyet, juhart és akácot ültettek el. A faültetés mellett fakitermelés is i folyik az erdőgazdaságon belül. Az Pecsenyebárányokat szállítottak Törökorszáoba Jó kezekben var. a fadd—dombori Szabadság Földje Tsz juhászata. Híd végi József bácsi az »öreg« juhász tapasztalataival nagy gondot fordít i 300 darabból álló juhállományra. Jólsikerült az idei elletés- eddig 140 kisbárány szaporulatuk van, de még számítanak vagy 30—10 bárányra. A tsz juhászata jó hasznot hoz a tagságnak és emeli az egy holdra jutó árutermelés jövedelmét A gyapjú és a tejtermékeken kívül az idei húsvéti ünnepekre 50 pecsenyebárányt szállítottak Törökországba, amelyért szép pénzt kapnak. év folyamán ezideig 500 köbméter fát termeltek ki. A napokban fejezték be a vadak selejtezését. Négy őzgidát, és négy szarvastehenet selejteztek. A selejtezett állatok a küllemileg nem megfelelő korcs egyedek közül kerültek ki. Tekintettel a váratlanul beköszöntő meleg időre a selejtezett állatok húsát, nem adták át a MAVAD nak, hanem a bátaszéki mészárszékben mérték szét olcsó áron. Napi 40 literes rekord Nagykondán Tizenöt év óta a legnagyobb tejtermelési eredményt érték el megyei viszonylatban Nagykondán. A Dombóvári Sertéstenyésztő és Hílaló Vállalat nagykondái tehenészetében naponta 40,7 kilogramm tejet fejnek a 83-as számú Csipke nevű tehéntől. A »Csipke« hétéves tehén, a legutolsó laktációja folytán 300 nap alatt 7343 kilogramm, 3,7 százalék zsírtartalmú tejet adott. A legutóbbi pontozás során a »Csipke« 88 pontszámot ért el, tehát küllemileg közé is a legmegfelelőbb egyedek tartozik. A nagykondái tehenészetben az elmúlt évben az egy tehénre jutó fejési átlag 300 nap alatt 4733 kiló volt, s ezáltal megyei viszonylatban a második legjobb tehenészet lett. A magas fejési átlag mellett a tej zsír tartalma is állandóan emelkedett, s a legutóbbi időben elérte a 4 százalékot, Hortvég Antal nagykondái állat- tenyésztő becslése szerint a »Csipke« tehén évi tejtermelése az idén meghaladja a 10 000 litert. Ä dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság határai 40. ÉVFORDULÓJÁRA A MAGYARi NÉPKÖZTÁRSASÁG saság kikiáltásakor (1919 M. 21/ területe 1919 aug. 1-én á halára Térképünk a dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság területét és határait ábrázolja a Tanácsköztársaság kikiáltása — 1919. március 21-i —, valamint a Tanácsköztársaság bukása — 1919. augusztus 1-i — állapot szerint. A Tanácsköztársaság határait kikiáltásakor délről az 1918. november 13-án létesített demarkációs vonal, nyugaton az egykori országhatár (tehát Ausztriának a mai Burgenland tartománya is a Magyar Tanácsköztársaság területéhez tartozott), északon az 1918. december 24-i Antant-jegyzékben megállapított demarkációs vonal, északkeleten a Kárpátok gerincvonulata, keleten pedig a román királyi ellenforradalmi, intervenciós hadsereg által megszállt vonal alkotta. A Magyar Tanácsköztársaságot három oldalról burzsoá és feudális vezetés alatt álló, ellenforradalmi intervenciós csapatok fogták körül, míg a fiatal szovjet állam katonái az ellenforradalmi és intervenciós hadseregek ellen élet-halál harcot folytattak; frontvonaluk legközelebbi szakasza a Tanácsköztársaság kikiáltásakor a Magyar Tanácsköztársaság északkeleti határaihoz légvonalban 200 km-re volt. A Magyar Tanácsköztársaság területét — az 1919. augusztus 1-i helyzet alapján — a térképen keresztsraffozva ábrázoltuk.
