Tolna Megyei Népújság, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-22 / 69. szám

Ne dicsekedjünk, de ne is szerénykedjünk

Ilyenkor etetés előtt mindig van annyi idő, hogy elszaladjanak a boltba, vagy kötényalá dugott kéz zel az asszonyok megvitassák a legfrissebb híreket a kiskaputól — kiskapuig kiabálva.

— Vasárnap közgyűlés lesz, hal lotta?...

A bogyiszlói földművesszövetkezet tagságát évek óta sokat fog lálkoztatja a földművesszövetkezet élete. Régebben közel álltak a maguk alkotta helyi földművesszövetkezethez, de aztán eredménytelen »»bibliai szűk esztendők« terpeszkedtek a szövetkezetre és lassan lefogytak azok, akik addig közügynek tekintették a ki- szélesedett mozgalmat.

Az elmúlt év viszont változást hozott. A vezetés megszilárdulását a tagság észrevette és_ a kezdeményezésekre — bár először idegenkedve —, de mégis munkával válaszoltak. A földművesszövetkezet, amikor az első eredményeit gazdasági területein elérte a további munka folytatásához megtalálta a kapcsolatát a tagsággal, akik aztán a fejlődést sokszorosára segítették emelni önzetlen közreműkö désükkel. Az elmúlt évben a földművesszövetkezet tagsága mintegy húszezer forint értékű társadalmi munkát végzett el, amellyel nagyban befolyásolták úgy a kiskereskedelem, mint a vendéglátó ipar üzleti és kereskedelmi kultú- ráltságát, ebből eredően jövedelmezőségét is. A tagság áldozatos munkája tette lehetővé, hogy egy még »»betyár-csárdának sem mond ható italboltot alakított át a szövetkezet korszerű szórakozóhellyé. A bolti kiskereskedelmet is az ő munkájuk folytán volt lehetséges szakosítani, amelyből nemcsak az a haszon származott, hogy a kiskereskedelem forgalma meghaladta a kétmilliónyolcszázötvenhétezer forintot, hanem a község lakossága iparunk bármely cikkféle ségét a korszerű szaküzletben meg találhatja.

A korábbi években a szövetkezeti tagság még a vásárlási könyvecskét sem vitte el a szövetkezettől, mondván, hogy: »hiába ira tóm be a vásárolt áru értékét, úgy sem lesz visszatérítés«. Ezzel szem ben ma nincs Bogyiszlón talán egy földművesszövetkezeti tag sem, aki vásárlásai alkalmával ne tenné oda a pultra a kis kék könyvet a vásárolt érték bejegyzése végett. Ennek a »pálfordulásnak« egyedüli magyarázata az, hogy a szövetkezet nyereségesen zárta az évet és a szép jövedelemből másfél százalékot tud adni a tagságnak a vásárlási és két százalékot az értékesítési visszatérítésre. Itt azonban egy érdekességet kell megemlíteni. A földművesszövetkezet felvásárlási üzemága mintegy négyszáznyolcvanötezer forint forgalmat bonyolított le, amelyből zöldségforgalom mindössze negyvennyolcezer forintra tehető. A tagság részére a felvásárolt áruk után azonban a korábbi évek eredménytelensége következtében mindössze csak hetvenezer forint került bejegyzésre, amely után értékesítési visszatérítést tud adni a szövetkezet. Hasonló a helyzet ilyen szempontból a kiskereskedelem vonalán is. Bejegyzésre került mindössze ötszázezer forint, az ötször több kis kereskedelmi forgalomból. Vissza, térve az előbb említett számadatokra, elgondolkoztató az is, hogy mi az oka annak, hogy a földművesszövetkezet a híres bogyisz lói paprika hazájában úgyszólván zöldpaprikát nem is vásárolt az egész idényben. A korábbi évek ben vagontételekkel találkoztunk a

könyvelésben, ma azonban mintha kipusztult volna a paprika, sehol nem találjuk nyomát, hogy melyik piac felé adta termelvé- nyét a falu lakossága. Ezen érdemes volna mélyrehatóbban foglalkozni és egy olyan bázis kialakítását megkezdeni, amely további hírnévre emelné a bogyiszlói paprikát.

A földművesszövetkezet az éves mérlegismertető közgyűlésre készül. A KISZ-szervezet önkéntes vállalásához híven személyesen viszi a meghívókat a szövetkezet több mint hétszáz tagjához, azokhoz a tagokhoz, akik ma már a szövetkezet mellett állnak és minden eszközzel azon fáradoznak, hogy még gazdagabbá tegyék, még jobb eredményekhez segítsék. A közgyűlésen vitatja meg a tagság a szövetkezet éves munkaprogram ját.

A programban a kereskedelmi hálózat korszerűsítési tervei mellett komoly beruházási tervek várják; megvalósulásukat, amely- lyel a parasztságot kívánja segíteni a szövetkezet nehéz munkájában. Vetőgépet vesz a szövetkezet a tagság részére és egy fűkaszáló gépet, amelyet majd annak idején kendervágásra is felhasználnak.

Sorolhatnám még a papírra vetett tervek pontjait, de nem akarok a közgyűlés döntése elé vágni, majd a jóváhagyás után a munka megkezdésekor érdemesebb lesz róla beszélni. Ez a néhány adat talán elég ahhoz, hogy kiindulást adjon a jövőt illetően és ez a közgyűlés egészen biztos végképp eloszlatja az egyes tagok még le nem vetett bizalmatlanságát, új lendületet ad a vezetőségnek elkövetkezendő munkájukban és híres paprikájuk mellett maradandó jó hírnévre tesz szert a bogyiszlói földművesszövetkezet is.

BALSAI LÁSZLÓ

Nincs ok a topogásra

A SZÖVOSZ ez év januári határozata megadta a határozott irányt: mi a földművesszövetkezetek szerepe a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. A megyei nagyaktíva értekezleten a megye vezetői elfogadták azt az irányt, hogy a társulások és szakcsoportok szervezésével csak ott foglalkozzunk, ahol belterjes kultúrák telepítése és termesztése indokolt.

A szekszárdi, a gyönki és a bonyhádi járás földművesszövetkezeteinek a szakcsoportok és társulások szervezésére fordított munkája gyümölcsöző volt, mert a termelőszövetkezetek szervezésénél komoly segítséget tudtak nyújtani ezzel.

Nem mondható el ez a tamási járás földművesszövetkezeteiről, ahol a szakcsoportokat és társulásokat egyszerűen feloszlatták. Nem használták fel a szakcsoportok tagjaival

létrejött kapcsolataikat a szövetkezeti mozgalom fejlesztése, a szocialista mezőgazdaság átszervezése érdekében. Sok olyan gazda vallja en nek kárát, akiknek nem volt alkalmuk bekapcsolódni az idén a nagyüzemi életbe és így szinte elesett a szakcsoport által biztosított termelési és értékesítési lehetőségektől.

A földművesszövetkezetek tovább ra is részesei pártunk politikája vég rehajtásának. Nincs ok a tétlenkedésre és a tapogatódzásra. Álljanak helyt az új harcban, vigyék diadalra a szövetkezeti mozgalmat községükben és irányítsák úgy a termelést, az alacsonyabb típusú szövetkezeteknél, hogy azok alapjait rakhassák le a nagyüzemi gazdálkodás, nak, saját maguk győződjenek meg munkájuk során a termelőszövetkezeti gazdálkodás előnyeiről.

leiszövetkezeti közgyűlés Regölyben

Mindössze kéthónapos működésre, múltra tekinthet vissza a Regölyben megalakult tej szövetkezet. Két hónap eredményeire, amelyet az 1958-as évben elért.

A tejszövetkezetnek a községben ötvennégy tagja van, akik a közgyűlésen szinte kivétel nélkül részt is vettek. Az elnök beszámolóját sor ravéve sok olyan vonását mutatja a tejszövetkezet közös munkájának, amely a további eredményes fejlődést engedi sejtetni. Természetesen talán elsőnek azt említeném, hogy a két hónap alatt a tiszta jövedelem ezerhétszáznyolcvannégy forint volt. Ebből harmincöt százalék megy a

közös alapra, harmincöt százalék pe dig a részjegyek utáni visszatérítésre. A beszámolóból kitűnik az is, hogy beruházással óhajtják korszerűbbé tenni a tej csarnokban folyó munkákat, villanymotor vásárlását vették tervbe.

A részletes beszámoló után a tagság részéről komoly hozzászólások hangzottak el, amelyek részleteiben foglalkoztak a tejszövetkezet vezetőségére és tagságára háruló feladatokkal. Ezen a közgyűlésen mondhatjuk, hogy minden felvetett prob léma megoldódott és hosszú időre pontosan megszabta a tennivalókat.

B

Megérdemlik

Most, hogy az elmúlt év értékelése kézben van és a megye szövetkezeteinek nagyrésze az átlagosnál jobb eredménnyel zárta működését, nézzük meg azt is, hogy kik azok a szövetkezeti dolgozók, akik munkául szorgalmas munka

megérlelte gyümölcsét

A madocsai földművesszövetkezet kultúrcsoportjának tagjai Dobos Sándor, Dobos Sándorné, Besinczki Mihály, Tóth Jánosné, Mukli Rozália, Bán Ferike és a többiek hasz. nosan használták ki a hosszú téli estéket. Színdarabot, új ének és táncszámokat tanultak, hogy egykét kellemesen eltöltött estét szerezzenek a lakosságnak a megtanult kultúrműsor bemutatásán keresztül. Blazsek Károly iskolaigazgató, a csoport vezetője, aki egyben a földművesszövetkezet felügyelőbizottságnak is elnöke, fáradhatatlan volt. Nem kísélte idejét, erejét ha a község kultúrmunkájárói volt szó. Bátran támaszkodott a tantestület segítőkészségére. A próbák alkalmával, mint a méhkas zsongott az iskola a sok kultúrmunkástól. A színdarab, az énekkar és a tánccsoport tagjai — akik többségükben mezőgazdasági munkával foglalkoznak — este a munka után úgy mén tek az iskolába a próbákra, mint saját otthonukba.

A szorgalmas munka megérlelte gyümölcsét. Többek között sor került a Mézeskalács c. daljáték bemutatását megelőző főpróbára is. Már jóval a főpróba előtt nagy volt az izgalom. Béczi Sándor pedagógus a kultúrotthon színfalait már

»átöltöztette« a darabhoz szükséges új »ruhákba«, ügyesen megoldotta a díszletezést. Az öltöző szobában a szereplők is nagyban készülődtek. A kultúrotthon udvarán egyre többen gyülekeztek. A »kritikusok«, a főpróba bemutatására meghívott iskolások, akik később az egész nézőteret megtöltötték. Egy széken ketten, hárman is ültek, és tapsokkal sürgették az előadás megkezdését.

Ahogy Blazsek igazgató bácsi felmegy a színpadra, a gyerekzsivajt nagy csend váltotta fel. — Kedves gyermekeim — kezdi —: Megkezdődik az előadás, arra kérlek benneteket, hogy az előadás alatt jól viselkedjetek, figyeljetek, hogy amit láttok otthon is el tudjátok mondani, amikor szüléiteket megkéritek, hogy ők is nézzék majd meg az előadást. Ahogy befejezte és lemnet a színpadról, szétnyílt a függöny, megkezdődött az előadás.

Az előadás cselekményeinek fordulatai, változásai nagy hatással vol tak az ifjú közönségre. Nem volt hiábavaló a műsor megtanulásával eltöltött sok-sok téli este. A szereplők dicséretet érdemelnek egyrészt szorgalmukért, másrészt azért, hogy felüdülést jelentő felejthetetlen kér órát szereztek a közönségnek.

Ezzel is védjük az export lehetőségeinket

(Folytatás)

A sárga pajzstetű valamennyi gyümölcsnem, de — nevével ellentétben — talán légióként a csonthéjasokon található. Pajzsa szürkés barna, az alatta élő állat cit romsárga. Igen gyakori, de kevésbé hajlamos zsúfolt telepek létrehozására. Másodlárva állapotában telel át, azaz olyan lárva alakjában, amely fölött már végleges pajzs van és amely már egyszer megvedlett. A védekezés ellene ugyanaz, mint a kaliforniai pajzstetűnél alább ismer tetendő eljárás.

A kaliforniai pajzstetű eredetileg kelet-ázsiai, ahonnan a legtöbb világrészbe elhurcolták már és a jelen század első vagy második évtizedében hazánkba is eljutott. Nyilván szemző gályákkal bejutván faiskoláinkba emberi segítséggel rohamosan szóródott szét az egész országban és ma már gyakorlatilag alig akad gyümölcsös, ahol ne volna jelen. Rossz hírét két körülmény okozza: Az egyik az, hogy mindenütt és jóformán minden gyümölcsnemen hajlamos tömeges elszaporodásra, a másik pedig, hogy a hazai pajzstetvektől eltérően évi két nemzedéke van. Melegebb tájakon ennél is több.

A kaliforniai pajzstetű pajzsa fiatal korában majdnem fekete, és jel lemző rá, hogy éles köralakú kis karimát visel, amely által hazai ro hónaitól egy kis gyakorlattal köny- nyen megkülönböztethető. Az idősebb pajzsok világos szennyes barnák. Mint elsőfokú lárva telel át, már megjelenhetnek a szárnyas hímek és május végétől számítani lehet az első lárvanemzedék megjelenésére. A gyümölcsre igen szívesen telepszik rá, ezen tovább is szaporodik, pajzsainak színe itt inkább acélszürke.

Védekezés: Valóban csak a téli időszakban vezet komoly eredményekre. A nyáron alkalmazható sze rek csak a fiatal méh pajzson kívül élő lárvákat irthatják és legfeljebb csak a pajzs alatti lárvákat tudják még elérni. Minden olyan védekező szer, amely a végleges pajzsok alatt élő tetveket öli a tenyészeti idő alatt a növényre is roppant káros ha tással van, azért ezeket csakis a téli nyugalmi időszak alatt lehet alkalmazni.

(Folytatása következik.)

jukkái segítették a szövetkezetek eredményességét azzal, hogy példátlan szorgalommal, becsülettel látták el a rájuk bízott feladatokat. Most nincs arra mód, hogy az egész megye dicséretet érdemlő dolgozóinak névsorát ismertessük, csupán a néhány megemlített név mellett min den dicséretet megérdemlő szövetkezeti munkásnak mondunk köszönetét.

Simontornyán a földművesszövetkezetnél a hetes számú bolt vezetőiét Farkas Ferenc elvtársat méltán állíthatjuk példaként dicséretes mun kájáért. A kitűzött hatszázötven- ezer forintos félévi tervével szemben hétszáznegyvenhétezer forint ervteljesítést ért el, tehát 115 százalékra teljesítette tervét. Teljesítette a részjegy és tagszervezés szem vontjából kitűzött tervfeladatát is. Boltja mindenkor tiszta és rendes, amely áll a leltárakra is, mivel azok minden esetben jól zárultak.

Ugyancsak dicséret illeti Takács László húsbolt vezetőt, aki tervét i06 százalékra teljesítette, amellett a vevőközönséggel szemben tanúsított udvariassága is figyelemreméltó. Nem marad el mögöttük Nádori József boltvezető, aki tervét 123 szá zalékra teljesítette. Bernét Béláné a szövetkezet dohányból tosa 111 százalékra, Bertalan Sándorné papírbolt vezető 122 százalékra teljesítette tervét.

A szövetkezeti kereskedelemben ma már nem ritkaság az, ha lelkiismeretes munkát végző dolgozókkal találkozunk, ők komoly részesei a falu életének újszerű kibontakoztatásában és megérdemlik, hogy nemcsak a szövetkezet vezetősége, hanem a vásárló közönség is elisme réssel értékelje fáradságos munkájukat.

/-