Tolna Megyei Népújság, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-22 / 45. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! VOLNA m.'ZF* IV. évfolyam, 45. szám. MA 10 OLDAL, ÄRA 60 FILLÉR Vasárnap, 1959. február 22. Magyart András miniszterhelyettes mondott beszédet a megyei gazdásznapon Szombaton gazdásznap volt Szek- szárdon, több száz mezőgazdasági szakember részvételével. Az ülésen a megyei pártbizottság és a megyei tanács képviselői is resztvettek. Dr. Tuska Pál elvtárs, a megyei tanács v. b.-elnöke nyitotta meg az ülést és üdvözölte Magyari András elvtársat, a földművelésügyi miniszter helyettesét. Az ülésen Magyari András miniszterhelyettes elvtárs nagyszabású beszédet tartott. — Ez a tanácskozás nagy jelentőségű — kezdte beszédét —, mert ezen is módunk van meghallgatni a területen dolgozó szakemberek véleményét és ugyanakkor mi is tanácsokkal láthatjuk el őket. Ezután röviden ismertette az elmúlt évi mezőgazdasági eredményeket, hangsúlyozta, hogy az aszályos év ellenére is jelentős előrehaladás volt tapasztalható országszerte. — Magyarország például sohasem termelt annyi tejet, mint az 1958- as évben, — beleértve természetesen a háború előtti időszakot is. Rekord eredményeket értünk el a gyapjútermelésben. Mindez a takarmánytermelés fokozódásának a következménye. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy számos hiányosság is volt az elmúlt évben: különösképpen a tarlóhántás és az őszi mélyszántás elvégzése terén mutatkoztak hiányosságok. Nem használtuk ki elég széleskörűen a növényvédelemmel kapcsolatos lehetőségeket: a vegyszeres gyomirtás alkalmazása még nem volt elég széleskörű. — Most mérleget kell készítenünk, számot adni a végzett munkánkról, hogy ennek alapián meghatározhassuk a további előrehaladásunk előfeltételeit. Mindenekelőtt azt kell megállam'tanunk, hogy a további előrehaladásunk elsősorban a szakembereken múlik, a gépállomási, állami gazdasági, termelőszövetkezeti, tanácsi agronómusokon, szakembereken, akik résztvesznek ezen a tanácskozáson. Melyek a célkitűzéseink a jövőre vonatkozólag? Az alapvető a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Ez társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt fontos és elkerülhetetlen. A szocializmus további építése lehetetlen a mezőgazdaság nagyarányú fejlesztése, szocialista átszervezése nélkül. Ugyanakkor egyre több és olcsóbb mezőgazdasági termékre van szükségünk, amelyet csak a szocialista nagyüzemi gazdálkodás biztosíthat. Hatalmas, világméretű gazdasági verseny folyik. Ebben nekünk is részt kell vennünk. Csak úgy tudunk helytállni ebben a nemzetközi versenyben, ha mi is széleskörűen alkalmazzuk a korszerű mezőgazdasági gépeket és agrotechnikai eljárásokat. Ez a győzelmünk előfeltétele és ezért elkerülhetetlen szükségszerűség a mezőgazdaság szocialista átszervezése — Külföldön, a tőkés világban is állandóan növekszik a mezőgazdaságban a nagyüzemek aránya. Hozzá kell tenni, hogy ez a kisemberek eladósodása, tönkretétele útján történik. Dániában például, amelyet sokan olyan nagy előszeretettel tekintenek a „mezőgazdasági” állam példaképének, a nyolc katasztrális holdnál kisebb gazdaságok az összterületnek csak 3,2 százalékát teszik ki. Az Egyesült Államokban és a többi tőkés országokban is ez az irányzat. Nálunk is a nagyüzemi gazdálkodás kialakítása a fő cél a mezőgazdaságban, csakhogy nem kapitalista módon, hanem a dolgozó parasztság önkéntes társulása alapján, és az egész dolgozó parasztság érdekeinek figyelembe tartásával. A Szovjetunióban már megoldották ezt a feladatot. Itt vannak a világon a legnagyobb mezőgazdasági üzemek. Bulgáriában már a terület 96 százalékán szocialista nagyüzemi gazdálkodás folyik. Tehát itt is megtörtént lényegében a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Hasonló a helyzet Csehszlovákiában és a többi népi demokratikus államokban. Magyari András miniszterhelyettes elvtárs részletesen foglalkozott a kisparaszti gazdaságok problémáival, fejlődésük gátjaival és ezzel párhuzamosan a termelőszövetkezetek felsőbbrendűségével. — Hogyan segíthetik és kell segíteniük a mezőgazdaság szocialista átszervezését a mezőgazdasági szakembereknek? Mindenekelőtt saját maguknak kell tisztában lenniük az átszervezés lényegével, és mint szakembereknek állandóan kell segíteniük az egyéni parasztság meggyőzését a termelőszövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. Ugyanakkor úgy kell segíteniük a már meglevő, vagy újonnan alakult termelőszövetkezeti gazdaságokat szaktanácsaikkal, tevékenységükkel, hogy azok minél nagyobb eredményt érhessenek el, minél nagyobb jövedelmet tudjanak biztosítani tagjaiknak és ezáltal vonzóbbá váljanak az egyéni parasztság számára. Azt nem szabad szem elő] téveszteni, hogy a legnagyobb vonzóerő mindenki számára a jópélda. A termelőszövetkezetek lehetőségei az elmúlt évek során közel sem voltak teljes mértékben kihasználva. A szakemberekre vár a feladat, hogy e téren is döntő előrehaladás történjék. Különösképpen szeretnénk felhívni a szakemberek figyelmét a példás állattenyészetek kialakítására, mivel ez hozza a legnagyobb jövedelmet. Az újonnan alakult szövetkezetekben rendkívül sok kezdeti nehézséggel kell majd megküzdeni, de ha a szakemberek a tudásuk, képességeik legjavát adják, akkor zökkenőmentesen megoldhatók e problémák. Magyari András miniszterhelyettes elvtárs a továbbiakban a mezőgazda- sági termelés néhány általános problémájával foglalkozott. — Hiba volt az előző évek során, hogy nem termeltük meg teljes egészében az ország kenyerét és zavarok mutatkoztak a nagyvárosok, iparvidékek zöldségellátásával. A kenyérgabona-termelésnél nekünk nem tanácsos exportra berendezkednünk, de az ország szükségletét saját erőnkből kell biztosítani. Ezt pedig nem a terület növelésével kell elérni, mert az a takarmánytermelés rovására menne, hanem a terméseredmények fokozásával. Erre adva vannak a lehetőségeink: az egyik alapvető előfeltétel a fejtrágyázás, a másik pedig a vegyszeres gyomirtás. Kormányunk nagy mennyiségű műtrágyát bocsát a mezőgazdaság rendelkezésére. — Az állattenyésztés fokozásához mindenekelőtt a takarmánytermelést kell javítani. Ezt sem lehet a terület növelésével elérni, egyszerűen azért, mert nincs terület, a termésátlagokat kell növelnünk és olyan takarmányfajták termelésére kell rátérnünk, amelyek az adott területen a legnagyobb hozamot biztosítják. A kukorica termesztése például sokkal kifizetőbb, mint a tavaszi árpáé, vagy zabé. Több tápértékét ad, ugyanakkor a kukorica terméseredménye f»kozható “ a legnagyobb mértékben. Kormányunk nagy mennyiségű hibridkukorica-vetőmagot biztosít és ennek alkalmazása komoly eredményt jelent, nemcsak a szemtermésnél, hanem a négyzetes, fészkesvetésű siló- kukoricánál is. Jelenleg már kifogástalan négj'zetbevető-gépek állnak ren delkezésre és így elérhető, hogy kevés emberi munkával nagy mennyiségű takarmányt tudunk biztosítani. A nagyüzemi építkezések több időszerű problémájával is foglalkozott Magyari András elvtárs. Mindenekelőtt hangsúlyozta az olyan építkezések jelentőségét, amelyek az állatok „szabad tartását” biztosítják. Az állatok szabadtartásában milliárdos lehetőségeink vannak, csakhogy mi ezeket még mindig nem használjuk ki olyan széleskörűen. mint a Német Demokratikus Köztársaságban. A beszámoló után vita következett. A megye szakemberei közül többen felszólaltak, kérdéseket intéztek a miniszterhelyettes elvtárshoz. A gazdásznapon bemutatkozott a művelődési ház művészeti együttese, majd pedig a hagyományos gazdász- bál következett, amelyen igen jó han gulatban, vidáman szórakoztak Tolna megye mezőgazdasági szakemberei. B. F. Tíz termelőszövetkezeti község van megyénkben! Az elmúlt napon Kurd és Csibrák vált termelőszövetkezeti községgé — Döbröközön új termelőszövetkezet alakult — Gyulajon tegnap ötvenen Írták alá a belépési nyilatkozatot Megyeszente a parasztcsaládok szá zai határozzák el nap, mint nap, hogy új életet kezdenek. A termelő szövetkezetek és termelőszövetkezeti községek száma állandóan szaporodik. Az elmúlt napon újabb 20 család csatlakozott a kurdi Uj Élet Termelőszövetkezethez. Ennek eredménye az lett, hogy a község lakóinak 76 százaléka, a község földterületének pedig 87 százaléka ma már a termelőszövetkezethez tartozik. Csibrák is termelőszövetkezeti község lett. A csibrákiak közül már csak nyolc család van a szövetkezeten kívül. Döbröközön eddig nem volt termelőszövetkezet az elmúlt napon 19 család, 20 taggal, 200 kataszteri hold földön termelőszövetkezetet alakított. Az új szövetkezet neve: «Arany kalász Termelőszövetkezet-«. Gyulajon tegnap ötvenen írták alá az egyénileg gazdálkodó parasztok közül a belépési nyilatkozatot. A község földterületének 60 százaléka ma már termelőszövetkezeti tulajdon. Bátaszéken két nap alatt 61 család lépett termelőszövetkezetbe. 489 hold földdel. Műszaki értekezlet a selyemfonógyárban Ma délelőtt a Tolnai Selyemfonógyárban műszaki értekezletet tartanak. Ez alkalommal összegezik a gyár műszaki fejlesztésében elért eredményeket s mintegy ötezer forinttal jutalmazzák meg az elmúlt évben a gyári átszervezés, új üzemrész megteremtésében példamutató munkát végző dolgozóit. A gyár vezetői — a pénzjutalmon kívül — megvendégelik azokat a dolgozókat, akik részt vettek a szövődé átépítésében. Ötmilliós nyereség a kisipari szövetkezeteknél A megye kisipari szövetkezetei elkészítették az 1958. évről szóló mér legeket. Ezekből megállapítható, hogy a megye valamennyi kisipari szövetkezete nyereséggel zárta az elmúlt esztendőt. Ez az első eset a Tolna megyei kisipari szövetkezetek- | nél, hogy az évi mérleg’ egyetlen ; szövetkezetben sem mutat veszteséget. összesen 4 millió 902 ezer forint a megye kisipari szövetkezeteinek múlt évi nyeresége. A legnagyobb nyereséget a Duna- földvári Cipész Ktsz érte el, 658 500 forintot, utána a Paksi Cipész KTSZ következik a «rangsorban-« 553 500 forinttal, majd a Bátaszéki Épületkarbantartó KTSZ közel négyszáz- ezer forintos nyereséggel. A Tolnai Ruházati KTSZ háromszázezer forintos nyereséget ért el. A múlt évi nyereségből jelentős összegeket fordítanak a szövetkezetek további erősítésére, beruházásokra. De a tagok közvetlenül is jól járnak, mivel szövetkezetenként a nyereségnek mintegy 40 százaléka kerül felosztásra. Meteorológiai állomást létesítenek Gyönkön A gyönki gimnáziumban az ősz folyamán bevezették a politechnikai oktatást. Az első osztály 38 tanulója heti 2—2 órán mezőgazdasági oktatáson vesz részt, amelynek keretében a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben gyakorlati munkát is végeznek. Az idén a növénytermelésről, a jövő évben az állattenyésztésről, a harmadik évben a gépismeretről tanulnak, a negyedik évben pedig érettségi vizsgákkal együtt a tanulók a mezőgazdasági szakismeretből vizsgát tesznek és mezőgazda- sági gépkezelői igazolást kapnak. A gimnázium tanári kara most újabb tervet dolgozott ki a tanulók látókörének szélesítésére. Felvették a kapcsolatot a Meteorológiai Intézettel és levelezést folytattak egy me teorológiai állomás létesítése céljából. A tárgyalások eredményeként a Meteorológiai Intézet vállalta, hogy segíti a gyönki gimnázium kezdeményezését. ígéretet tett arra, hogy biztosítja a műszereket, a berendezést és a megfigyelések feljegyzéséhez szükséges nyomtatványokat. A meteorológiai állomás felállítására a tervek szerint a tavaszra kerül sor. Az új létesítménynek igen nagy jelentősége lesz, különösen most, hogy Gyönk szövetkezeti községgé alakult át. A meteorológiai állomás nagy segítséget adhat majd a község termelőszövetkezeteinek, mert előre tájékoztathatja a mező- gazdaságban dolgozókat az időjárás változásairól és a peronoszpóra veszélyről. Nagyjelentőségű lesz az új létesítménynek a diákok látókörének szélesítésében is. Az időjárással kap csolatos megfigyeléseket ugyanis a tanárok irányításával a diákok végzik. n tavasztól gyorsmotor-vonat közlekedik Szekszárd és Budapest közölt Több évtizedes kérésnek kíván eleget tenni a MÁV az idei nyári menetrend bevezetésekor. Már a fel- szabadulást követően több esetben a Szekszárd környéki lakosok kérésekkel fordultak illetékes vasúti szervekhez, hogy létesítsenek Szekszárd és Budapest között gyorsvonatot. A napokban arról kaptunk tájékoztatást a szekszárdi vasútállomás vezetőjétől, hogy az idén teljesítik az utazók kérését: gyorsmotorvonatot indítanak Budapestre. A vonat a mostani tervek szerint Bajáról indulna és Budapest-déli személy- pályaudvarra érkezne. A gyorsmotor- vonat menetrendjét illetően még nem jutottak végleges elhatározásra. A jelenlegi előzetes »nyers menetrend-terv« szerint a vonat Szek- szárdról 5 óra harminc perckor indulna és Budapest-déli pályaudvarra 9.47 órakor érkezne. Visszafelé Budapestről 18.47-kor indul és Szék szárdra 21.55 órakor érkezik. A gyorsmotor-vonat — hasonló szerelvény lesz a dombóvár—békéscsabaihoz — Szekszárd, Tolna, Nagy dörög, Sztálinváros és Pusztasza- bolcs állomásokon áll meg. A Szekszárd környéki községekből — öcsény, Decs, Sárpilis — is lehet a motorvonattal utazni, ugyanis a személyvonat az utasokat a gyorsvonat indulási idejére Szekszárdra beszállítja. A gyorsvonat üzembeállításával két város — Szekszárd és Sztálinvá- ros kérését elégítik ki. A vonaton I. és II. kocsiosztály lesz, a szokásos utazási díjat kell fizetni az erre a vonat nemre megállapított ősz- szegben.
