Tolna Megyei Népújság, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-21 / 44. szám
VILÁG PROI.ETÄR.IAI, EGYESÜLJETEK! TOLNA MEGYEI AGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT. ÉS A TANÁCSOK LAPJ-A' IV. évfolyam, 44. szám. ARA: 50 FILLER Szombat, 1959. február 21. Sárpilis a megye nyolcadik iermelőszövetkezeü községe Uj tsz alakult Zombán — Ma alakul Döbröközön A költségvetés vitája az országgyűlés pénteki ülésén Az országgyűlés pénteken délelőtt Vass Istvánná elnökletével folytatta az 1959. évi állami költségvetés és a költségvetési törvényjavaslat együttes vitáját. Elsőnek Orbán László, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos és kulturális osztályának vezetője szólalt fel. Részletesen foglalkozott szocialista fejlődésünk gyorsításának kulturális vonatkozásaival. Megállapította, hogy bár az elmúlt években örvendetes eredményeket értünk el kulturális vonatkozásban, életünk fejlesztésében, mégis sok területet — a múlt örökségeképpen — bizonyos elmaradottság jellemez. A párt művelődéspolitikai irányelveinek következetes végrehajtásával azonban minden feltétel és lehetőség meg van ahhoz, hogy kulturális életünk fejlődését is meggyorsítsuk. Kulturális életünk irányító szervei és az alkotók, pedagógusok, tudósok, írók, művészek tevékenységének az a mércéje, hogy munkájukkal, alkotásaikkal mennyiben szolgálják népünk nevelését, általános felemelkedését és szocialista hazánk építését. Ugyanakkor szükség van arra is — hangsúlyozta a szónok, hogy az eddiginél fokozottabban forduljanak a széles néptömegek is a kulturális élet kérdései felé. Történelmileg páratlan eredményeket értünk el népünk kulturális fejlődésében, s erre mindnyájan joggal büszkék vagyunk. Ma például a fiatalok közül legalább annyian végzik el a nyolc elemit Magyarországon, mint azelőtt a négy elemit elvégezték. Kulturális haladásunkat mutatja, hogy ma minden lakos átlagban háromszor annyi könyvet olvas, mint a kapitalista Magyarországon. Magyar- j országon tavaly 38 forint értékű könyvvásárlás jutna minden lakosra, Nagy-Britanniában 30 forint, Belgiumban 7,50, a Német Szövetségi Köztársaságban 2,40, Franciaországban 1,50, Spanyolországban 1,35, Olaszországban pedig 1*20 forint értékű. A kulturális versenynek ezen a vonalán tehát messze magunk mögött hagytunk évszázados kulturális hagyományokkal rendelkező kapitalista országokat is. Az eredmények ellenére is ma még inkább szükség van arra, hogy a dolgozó tömegek kulturáltságát, ismereteit a gyárakban és a falvakban növeljük még tovább. Világosan kell látnunk, hogy például a Szovjetunióban elért óriási tudományos eredmények, a szputnyi- kok és holdrakéta, és általában a technika bámulatos fejlődése nem csupán zseniális tudósok tehetségének szülötte, hanem a szocializmusért odaadóan harcoló kultúrált munkástömegek alkotóerejének a terméke is. — Fejlődésünk távlatai tőlünk is megkövetelik, hogy például üzemi általános kulturális ismeretek és a 'szakmai műveltség fejlesztésére az eddiginél még több erőt és figyelmet fordítsunk. A dolgozóknak csaknem húsz százaléka munkásszálláson la- ••kik, a falvakban és a tanyákon sokszázezer ember él, jórészt elég elha- • nyagolt kulturális viszonyok közepette. Itt az idele, hogy nagyobb erőfeszítéseket tegyünk ezeknek a „fehér foltok”-nak az eltüntetésére. Ezután Orbán László a szocialista törvényesség kérdéseiről beszélt, majd igazságszolgáltatásunkról, törvényes rendünkről szólt, amely a nyu gáti imperialisták támadásainak pergőtüzében állott, s ez az ellenséges propaganda ma sem szűnt meg. Ezzel kapcsolatban példákat sorolt fel arra, milyen felháborító, szégyenteljes ítéleteket hozott nemrégiben az amerikai igazságszolgáltatás. Hamis vádak alapján ítélnek el négereket, Dél-Vietnamban egy napon több mint ezer foglyot gyilkoltak, mérgeztek meg. Erről a helyről emeljük fel tiltakozó szavunkat a hitleri időkre jellemző vérlázító' tömeggyilkosságok ellen. Orbán László a költségvetést általánosságban és részleteiben elfő- gadta. Tóth Anna képviselő a költségvetés munkaügyi vonatkozásaival foglalkozott. Az elmúlt évben "uj módszereket vezeittek be a bérgazdálkodásban, amelyek a többi módszerrel együtt — a gyakorlatban általában beváltak. Szükséges azonban, hogy a munkaügyi minisztérium tovább fejlessze a jelenlegi rendszert. A helyes bérpolitikával érvényesíteni kell a dolgozók személyes anyagi ér dekeltségét a termelésben. Beszélt az ipari tanulóképzésről is. Több mint 83 000 tanulót oktatnak. Az intézetek száma és befogadóképessége azonban nem áll arányban a magas létszámmal. Növeli a tanteremigényt — mondotta —, hogy a következő években nagy feladatok állnak az építőipar előtt. Ezek teljesítéséhez mintegy harmincezer új szakmunkás szükséges. Ahhoz, hogy a munkaügyi minisztérium megfelelő létszámban képezhessen építőipari szakmunkásokat, több is-. kóla és otthon kell. Megemlítette az új nyugdíjtörvényt is, amelyet a dolgozók osztatlan megelégedéssel fogadtak. Javasolta a mezőgazdasági termelőszö vetkezeitekre vonatkozó nyugdíjrendelkezések egyes pontjainak módosítását. Hangoztatta az új munkatörvénykönyv kidolgozásának fontosságát, majd a költségvetést általánosságban és részleteiben elfogadta. Gém Ferenc képviselő elmondotta, hogy 1958-ban tovább bővült a lakosság életszínvonala. Javult a lakosság áruellátása, bőséges volt mind az iparcikk, mind az élelmiszerellátás. A hálózat bővülése azon bán nem tartott lépést az áruforgalom emelkedésével. Sok még a javítanivaló a kereskedelmi munka kultúrájában is, főképpen a vidéki földművesszövetkezetekben. Gém Ferenc a továbbiakban rámutatott, hogy a földművesszövetkezetek tavaly már a teljes kereskedelmi forgalom harminc százalékát bonyolították le. A falusi lakosság életszínvonalának emelkedésére jellemző, hogy a szövetkezetek 1958- ban 590 hűtőszekrényt, 46 000 rádiót és mintegy 400 millió forint értékű könyvet adtak el. A képviselő hangoztatta, hogy bevált a mezőgazdasági termékek felvásárlásának új rendszere. Javítják a lakosság ellátását, növelik a termelési kedvet. A. zöldségellátás jelenti a legnagyobb problémát, mert a zöldségtermelő terület egy évben több mint húsz százalékkal csökkent. Éppen ezért szükséges hogy egy-két éven belül megteremt sük a nagyüzemi zöldségtermelés alapját, a gépesítést. Hasonló problémák vannak a gyümölcstermesztésben is. A gyümölcsfelvásárlási rendszer és sok esetben a módszer — nem segíti elő kellően a jóminőségű termelést. A képviselő végül a külkereskede lemmel foglalkozott, majd a költségvetést általánosságban és részleteiben elfogadta. Dr. Bárczi Gusztáv képviselő az 1959. évi költségvetés egészségügyi és szociális részével foglalkozott. Elmondotta, hogy államunk erre a két területre több mint 11 milliárd forintot fordít, ami a költségvetésnek 25 százaléka. Országszerte bővül az egészségügyi intézmények hálózata. Ezután dr. Dezséry László szólalt fel, majd több felszólalás után a nép köztársaság legfőbb ügyésze tartotta meg beszámolóját. Serény munka folyik a menve lennegyobli termelőszövetkezeti kertészetében A belecskai Szabadság Termelő- szövetkezetben az idén 20 holdas öntözéses kertészet lesz. A tagság azért döntött a kertészet tavalyi földterületének a megkétszerezése mellett, mert a közös gazdaságban az elmúlt évben ez az üzemág biztosította a legnagyobb jövedelmet. Egy holdról például 205 mázsa csemegepaprikát takarítottak be, ami pénzben 51 000 forintot jelentett a szövetkezetnek. Ezért a tavalyi 4 holddal szemben az idén 10 holdon termelnek csemegepaprikát, amelyet egész éven át öntöznek. Ezenkívül 2 hold szántóföldi primőr paradicsom is lesz Belecskán, melyhez Bulgá-á- ból kapott a tsz heterózis paradicsom vetőmagot. Termelnek még a kertészetben karfiolt, káposztát és karalábét, valamennyit egész éven át öntözik. Mivel rohamosan közeleg a tavasz, a belecskaiak nagy buzgalommal ké szítik elő a paprika, a paradicsom, a káposzta, a karalábé és a karfiol- palántákat nevelő melegágyakat, sőt egyrészük már készen is van. Pere Ferenctől, a szövetkezet elnökétől tudtuk meg, hogy 600 négyzetmétert kitevő melegágyban és ugyanennyi üvegházban nevelik a palántákat. A már említett 10 holdba elegendő paprikapalánta vetőmagját szerdán már el is vetették a melegágyakba. A többi palánták magját pedig még e héten a földbe juttatják. A szövetkézét 20 tagú kertészeti brigádja most már állandóan a kertészetben dolgozik. Úgy számítják, hogy március első felében megerősödnek a palánták és még e hónapban egy- részüket ki is ültetik. — A hétéves terv gépei, amellyel a rövidített munkanapra készülnek a Szovjetunióban, Jevgenyij Rjabov előrajzoló erről így beszél: „Egy munkadarab előrajzolására 20 órát kapunk. Újításainkkal ezt az időt egy műszakra, vagyis pontosabban hét órára rövidítjük le. Ily módon szervezetten áttérünk a rövidített munkanapra”. Péntekre a Sárközben megalakult a megye nyolcadik szövetkezeti községe, Sárpilis. Itt eddig csak a Zöld Mező Tsz működött, amelynek 22 tagja 536 hold földön gazdálkodott. A szövetkezetbe most 110 család 168 taggal kérte felvételét. Az új tagok nem üres kézzel mennek a szövetkezetbe: 700 hold földjükön kívül 40 lovat és körülbelül 20 fejőstehenet visznek a közösbe. Sárpilisen a tavasztól a Sárköz legnagyobb szövetkezete működhet, amelynek tagjai 1300 hold földön gazdálkodnak majd. A bonyhádi járásban is naponta növekszik a szövetkezők száma. Zombán 12 tag 140 hold földdel alakított szövetkezetei. Bonyhádon egy mezőgazdasági társulás tagjai határozták el, szövetkezetei hoznak létre. Tizenketten aláírták a belépési nyilatkozatot. Kisvejkén hét, Tevelen öt, Mórágyon négy család választotta a szövetkezeti utat tegnap. A paksi járásban is egyre több parasztcsalád dönt a jövőt illetően. Györkönyben csütörtökön 30 család lépett a tsz-be. A gyönki járásban különösen Kalaznón lépnek tömegesen a tsz-be. Csütörtökön 23 család kérte felvételét. Simontornyán ugyancsak ezen a napon 18 család írta alá a belépési nyilatkozatot. Gyönkön, Kölesden, Pálfán, Sza- kadáton, Udvariban és Varsádon is nagyobb arányú belépések történtek csütörtökön. A TAMÁSI JÁRÁSBAN FÜRGÉDÉN IS tízesével jelentkeznek a szövetkezetbe. Csütörtökön 44 család 304 hold földdel választotta a biztos jövőt — a nagyüzemi gazdálkodást. Magyarkeszin, Regölyben, Koppány- szántón, Nagyszokolyon is egyre nő a szövetkezetek taglétszáma. A dombóvári járás szinte valamennyi szövetkezetébe jelentkeznek új belépők. Csütörtökön Kurdon 21 család, Döbröközön 23, Lápafőn 12 család írta alá a belépési nyilatkozatot. Emellett Csibrákon, Kocsolán, Dombóváron és Gyula jón történt ezen a napon nagyobb arányú belépés. Áz idén még fokozottabban segíti az Élelmezésügyi Minisztérium a termelőszövetkezeti mozgalmat Sághy Vilmos miniszterhelyettes nyilatkozata — Tengervíz ipari felhasználása. Kínai tudósok kutatják a tengervíz felhasználásnak lehetőségeit. Eljárást találtak a tengervíz nyersanyagként való alkalmazására a cementgyártásban, valamint a műtrágya, papír- és üveggyártásban is. Remélik, hogy a tengervíz felhasználásával gyártott anyagok listája rövidesen tovább növekszik. Az Élelmezésügyi Minisztériumban az utóbbi két évben sokat fogr lalkoztak a termelőszövetkezetek segítésének kérdésével. Sághy Vilmos miniszterhelyettes erről a következőkben tájékoztatta a Magyar Távirati Iroda munkatársát: — A párt és a kormány határozata nyomán — mondotta — 1957-ben bevezettük a nagyüzemi felárat. 1958-ban további cikkekre terjesztettük ki és egyes áruknál növeltük a felár összegét. Tavaly több mint 4 millió forintot folyósítottunk nagy üzemi felárként a termelőszövetkeze teknek, s előnyt élvezve a szerződés kötéseknél is, ezenkívül támogattuk őket azzal, hogy elsőrendű vetőmagot, mintegy tízezer hizlalásra alkalmas szarvasmarhát, több mint nyolc ezer üszőt bocsátottunk rendelkezésükre. i— Segítettük a termelőszövetkezeteket fölözött tej, korpa, sörtörköly és baromfitáplálék juttatással. A gazdálkodást szaktanácsadással is segítették vállalataink. Berendezési tárgyakat, a termelés kezeléséhez szükséges gépeket, szállító- és csomagolóeszközöket kölcsönöztek az arra rászoruló termelőszövetkezetek nek. — Az idén milyen további intézkedésekkel támogatják a termelőszö vetkezeteket? — A nagyüzemi felárrendszer továbbfejlesztésével, további előnyök nyújtásával a szerződéskötéseknél arra törekszünk, hogy a minőségi és nagyobb értékű, tehát jobban jövedelmező árutermelésre ösztönözzük a termelőszövetkezeteket. Az új tér melőszövetkezeteknél kisebb áru- mennyiség után is fizetünk nagyüzemi felárat. A nagyüzemi felárat tagoljuk majd aszerint is, hogy a termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport vagy közös termelés alapján működő alacsonyfokú szövetkezet kapja. Ezeknél előírjuk azt, hogy a felár bizonyos részét nem lehet elosztani, hanem a közös termelés állóalapjának növelésére kell fordítani. Egyes jól jövedelmező cikkekre csak a termelőszövetkezetekkel kötünk szerződéseket. A vagontételben átadott zöldség- és gyümölcsféléket a termelőszövetkezet telephelyén, illetve a feladóállomáson vesz- szük át. A tavalyinál nagyobb meny nyiségben juttatunk a földművelés- ügyi minisztériummal együttműköd ve tenyészállatokat, hizlalásra soványállatokat a tej értékesítés után korpát, fölözött tejet, továbbá cukor- és szeszgyári melléktermékeket. Elő segítjük a termelőszövetkezetek elsődleges ipari feldolgozó tevékenységének kifejlesztését. Az élelmezésügyi minisztérium dől gozói személy« agitációval is segítik a mezőgazdaság szocialista átalakítását — fejezte be nyilatkozatát Sághy Vilmos miniszterhelyettes. Gazdag program a Magyar—Szovj’et Barátsági Hónap során Szekszárdon ünnepélyes keretek között megnyitották a magyar—szovjet barátsági hónapot. Az ünnepségen dr. Tuska Pál, a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke mondott beszédet. Méltatta a magyar és szovjet nép barátságát, azt a hatalmas segítséget, amelyet népünk a testvéri szovjet néptől kap. Az ünnepi beszéd után művészi műsor következett, amelyben fellépett a szekszárdi általános iskola száztaeú énekkara is. A barátsági hónap során számos kulturális esemény színhelye lesz megyénk. Magyar—szovjet irodalmi esteket rendeznek több községben. A megye valamennyi középiskolájában szovjet tisztek előadást tartan-k a Nagy Honvédő Háborúról, s a barátsági hónap keretében kerül sor D:mitrij Paperno Chopin- és Enescu- díjas zongoraművész szekszárdi vendégszereplésére.
