Tolna Megyei Népújság, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-20 / 43. szám
4 XO&NA MEGYEI NEPÜJBAG 1959. február 20. Asszonyoknak — lányoknak Főzésből jelesre vizsgáztak A szakácsok és a konyhaszemélyzet helyét ezúttal fiatal lányok foglalták el a tolnai földművesszövetkezet konyhájában. Az egyik lány halat tisztít, a másik a csirkét bontja, a harmadik pedig szendvics kenyeret szeletel. Nagy vendéglátásra készül a tolnai földművesszövetkezet nőbizottsága és KISZ szervezete. A 6 héttel ezelőtt elkezdődött főzőtanfolyam résztvevői vizsgáznak ünnepi, s egyben tanfolyamzáró vacsorájukat készítik, ezért a nagy izgalom. — Hat héttel ezelőtt kezdtük el a főzőtanfolyamot, mégpedig ki-ki alapon. — Ki-ki alapon? • — Igen. Ez pedig azt jelenti, hogy a 16 résztvevő közül mindennap ket- ten-ketten hozták meg a főzéshez szükséges alapanyagot. Ök meg is főzték és feltálalták, mi pedig közösen elfogyasztottuk. így ment ez hat héten keresztül, különféle ételeket, salátákat és ínyencségek elkészítését tanultuk meg — mondja Takács Istvánná, a nőbizottság elnöke. Arról már Puxler Ádámné és Máté Istvánné, a szövőüzem szakácsai beszélnek, akik társadalmi munkában vállalták a főzőtanfolyam vezetését, hogy a fiatal lányok igen szorgalmasan tanultak és készültek arra, hogy majd férjhez menve saját konyhájukat, háztartásukat vezessék. — A mai vacsorára vendégeket is hívtunk — mondja Pelczer Katalin és sorolja a meghívottak neveit, akik időközben meg is érkeztek. A meghívottak között ott van a község párttitkára, Szauter Miska bácsi (a falu apraja-nagyja csak egyszerűen Miska bácsinak nevezi az idős, népszerű elvtársat.) Orosz György elvtárs, a községi tanács v. b.-elnöke, Bólvári Jó- zsefné országgyűlési képviselő és rajtuk kívül még huszonötén ülik körül az ez alkalomra szépen feldíszített ünnepi asztalt. Valamennyien kíváncsiak a lányok főztjére. ízletesek az ételek és igen kapós a rántott hús, a töltött csirke, az asz- pikos marhanyelv és a halból készült különlegességek. ízlik a francia saláta és a kaszinótojás is. Remekeltek a tanfolyam résztvevői a sütemény készítésében is, amelyeket Orosz Györgyné és társai készítettek. A főzőtanfolyamon ugyanis asszonyok is résztvettek és ezzel az alkalommal finom csokoládétortát és krémest sütöttek. A tolnai földmüvesszövetkezet nőbizottságának tagjai és a KlSZ-fiata- lok jelesre vizsgáztak a főzésből — állapították meg a vendégek, s állításukat igazolja az is, hogy minden elfogyott. — Nagyon hasznos volt a tanfolyam valamennyiünk számára — mondják a tanfolyam fiatal résztvevői, mert a hat hét alatt alkalmunk volt megtanulni a változatos, ízletes és különleges ételek készítését. A nyári befőzések idejére pedig újabb tanfolyam tartását szervezik, mert a tolnai fiatal lányok készülnek arra, hogy takarékos és a család jövedelmét jól beosztó háziasszonyokká váljanak. P-né B magassarku női cipő védelmében Az orvosok évek óta hangoztatják, hogy a nők hiúságból tönkreteszik egészségüket és például magassarkú cipő viselése következtében hajlott lesz a hátgerincük. Most azonban az ellenkező vélemény képviselői jelentkeznek hangos szóval, mondván: igenis, egészséges a magassarkú cipő, kedvezően befolyásolja a nők testtartását és akadályozza a lúdtalp kifejlődését. Dr. Owen McDonagh angol orvos írja a »British Medical Journaléban: »A magassarkú cipőt viselő nők tartása jobb, mint a lapossarkú cipőben járóké. A magassarkú cipő erősíti a felső és alsó lábszár izom- zatát és a lábfej hajlatát, ezáltal csökkenti a lúdtalp kialakulásának veszélyét. A magassarkú cipő ezenfelül lélektanilag is kedvezően befolyásolja a nőket, mert tudják, hogy magassarkú cipőben csino- sabbak, márpedig ez a lélektani hatás fontosabb minden fiziológiai károsodásnál, amely a magassarkú cipők viselése következtében felmerülhet.« Dr. R. S. Galmiche francia orvos ugynezekre a következtetések re jutott. A magassarkú cipők apostolai a biológusokra is támaszkodnak érvelésükben. Megtudjuk, hogy a telitalpon járás természetellenes, az ember valaha régen mindig lábujjain járt. Jóval később kényelmi okokból tért csak rá arra, hogy egész talpán és sarkán járjon. John R. Penfeld kanadai sebész egyébként évekkel ezelőtt közölte már azt a megállapítását, hogy közvetlen összefüggés van a láb tartása, az ember járása és az agy funkciói között. A lúdtalpé és nagyon érzékeny lábú emberek gyakran rosszkedvűek és agresszívek. Azt állította, hogy a legveszekedősebb asszonyok lapossarkú cipőkben járnak és a világtörténelem legtöbb bajt hozó személyiségei érzékeny lábúak vagy lúdtalpúak voltak. Dr. Raffael Massart sebész szerint a legjobb, ha a 11—16 éves korban szoktatják a női lábat a magassarkú cipő viselésére. Egyébként arról is biztosítja a nőket, hogy nemcsak hátgerincüknek kedvező a magassarkú cipő, hanem hasizmaiknak is, s ennek pozitív következményeit test tartásukban, járásukban és az anyai örömök idején élvezhetik. Virágápolás CITRUS Idetartozik Dél-Európa és Ázsia melegebb vidékeinek kultúrnövénye, a citrom és a narancs, amelyeknek szobai nevelése az utóbbi években annyira fellendült. A citromfélék szó bai tenyésztésénél, illetve termesztésénél azonban sok hibát követnek el. Túl meszes, vagy túl sovány földben, nagy cserépben nevelik. A citromféléknek a könnyű földkeverék felel meg a legjobban. A magról nevelt csemetéket nem ültetik át, pedig már az első évben kétszer is át kell ültetni. Nagy edényben a növény fejlődésében megáll, mert a gyökerek növekedésére fordítódik minden tápanyag. A növények levélzetének permetezését rendszerint elmulasztják, pedig csak így lehet a növények körül a levegő páratartalmát biztosítani, amire a növénynek feltétlenül szüksége van. A lombozatot mind nyáron, mind télen naponta többször is meg kell permetezni. mégpedig mindig állott vízzel. Télen a citromféléket hűvös, de világos helyen kell tartani és csak mérsékelten öntözni. Nyáron napos helyre állíthatók és ott a mindennapi permetezésen kívül rendszeresen öntözzük és hetenként egyszer-kétszer tápsóoldattal meglocsoljuk. A levélhullás a száraz levegő, a száraz talaj, a hirtelen hőingadozás, a meleg, de sötét helyen való tartás következménye. Metszés, koronaalakítás nélkül nem lehet termésre számítani. A magról nevelt citromfélék is termőre fordulnak 7—15 év múlva. Korábban teremnek, ha a csemetéket termőfáról szedett szemzőhajtással beoltjuk vagy beszemezzük. Folftisztítás Penészfoltot fehérneműből a következő eljárással lehet kiszedni: vegyünk 15 gramm szalmiákport, 25 gramm sót és oldjuk fel egy liter vízben. A foltos fehérneműt fektessük a napra laposan fel és nedvesítsük meg a folyadékkal. Ha megszáradt és a folt nem tűnt el, ismételjük meg az eljárást. Perzselt foltot fehérneműből a következő módon vehetjük ki: oldjunk fel egy liter forró vízben 9 gramm klórmeszet, takarjuk le és hagyjuk egy fél órát állni. Ezután szűrjük le. A megnedvesített foltot ebbe az oldatba mártott ronggyal érintsük meg, de rögtön utána egy előkészített tál hideg vízbe tegyük, nehogy a vásznat megtámadja. Savfoltot szalmiákszeszes oldatba mártott rongyocskával érintsünk. Ha nem használna, akkor későn fogtunk hozzá, mert nyilván a sav már kiégette a rostokat. A szalmiákszeszes kezelés után nedves ruhával kell utána dörzsölni. Főzzünk ízletes leveseket B ABGULY AS-LE VÉS Bő zsírban egy nagyobb fej hagymát apróra vágva megpirítunk. Meghintjük pirospaprikával, azután negyed kiló fehér babot és fél kiló kockára vágott sertéshúst, ha van, zöldpaprikát és kevés paradicsomot teszünk bele. Kellő mennyiségű vízzel feleresztjük, megsózzuk, s addig főzzük, míg a hús és a bab megpuhul. Tálalás előtt csipetkét főzünk bele, hús helyett disznófarkát és körmöt is használhatunk. . BOGRÁCSGULYÁS Egy kiló lapocka, negyed kiló szegy, negyed kiló máj, negyed kiló szűztőgy, negyed kiló szív, 25 deka vöröshagyma, 12 deka zsír, 2 deka pirospaprika, 10 deka paradicsom, két gerezd fokhagyma, só, majoránna, köménymag, három liter víz. A kisebb kockára vágott húsokat a megadott hozzávalókkal együtt zsírban háromnegyedrészig pároljuk. Akkor három liter vízzel felöntjük, beleadunk egy kiló kockára vágott burgonyát és 15 deka lisztből, egy tojással gyúrt csipetkét. A paradicsomot a húsokhoz a főzés középidején tegyük, mert hátráltatja a hús puhulását. BORJÜBECSINÄLT Egy kiló borjúlapocka, 15 deka kockára vágott leveszöldség, 4 deka zsír vagy 5 deka vaj, fél deka finomra vágott petrezselyemzöld, egy és fél deka vöröshagyma finomra vágva. A megadott anyagokat az apró kockára vágott hússal felsütjük. Két liter vízzel felengedjük, megsózzuk, háromnegyedrészig megfőzzük, halványsárga rántással besűrítjük, azután tovább főzzük. Tálalás előtt két tojás sárgáját két deciliter tejfellel elhabarunk, a forró levest ráöntjük, citromlével ízesítjük. Leveszöldség helyett 25 deka karfiol rózsáját is főzhetünk bele. La 'I FALUSI HÚSLEVES Egy tyúkra 3 és fél—4 liter hideg vizet öntünk, ebből körülbelül 2 és fél—3 liter jó levesünk lesz. Ha felfőtt, csendesen főzzük tovább 2 és fél—3 órát, félidőben tegyük hozzá a zöldséget, két-három darab burgonyát. 25 deka sárgarépa, 20 deka petrezselyemgyökér, 6—8 deka zeller, egy kávéskanálnyi darált paprika, 1 darab kisebb paradicsom, vagy egy evőkanál paradicsompüré, kis fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 8—10 szem fekete bors szükséges hozzá. Ha a hús puhára főtt, a levest lehúzzuk a tűzhely szélére higgadni. A szárított vagy friss tésztát, grizgaluskát, májgaluskát külön sós vízben főzzük ki, tegyük a tálba, öntsük rá a húslevest vigyázva, hogy a zavaros lé visszamaradjon a fazékban. Ugyanígy: készítjük a levest kacsaaprólékból, marhahúsból is. A kacsaaprólékhoz fél liter vízzel kevesebbet tegyünk. Egy község, egy szövetkezet Még tarka képet mutat a határ. A búzával, őszi árpával elvetett földdarabkák, a felszántott és még fel nem szántott területek váltogatják egymást. Ilyen volt hosszú időn keresztül, amikor egymás mellett levő földjeiken gazdálkodott a szövetkezet tagsága és a dalmandi paraszt. Az újat, a szövetkezeti életet formáló idő nagy változást idézett elő Dal- rnandon is. Az ellenforradalom után megalakult termelőszövetkezetbe nap nap után kérte felvételét a község parasztsága, és ma arról beszélhetnek nem kis büszkeséggel, hozzájuk csatlakozott a falu valamennyi parasztja. Megnövekedett a taglétszám, 320 holdról 1200 holdra gyarapodott a földterület és ezért érthető érdeklődéssel kértünk választ arra, hogy milyen terveik vannak, hogyan kívánják folytatni a gazdálkodást. 1200 HOLDRA TERVEZ A TAGSÁG — Taglétszámunk és a földterület is többszörösére nőtt alig egy hét alatt — mondotta Horváth Ferenc, a termelőszövetkezet elnöke, — ezért a már előzőleg elkészített tervünket át kellett dolgoznunk. Érthető ez, hiszen a szövetkezet több mint 83 tagja részére a biztos és könnyebb megélhetést kell biztosítani. Ezért gondolt tagságunk arra, hogy próbálkozzunk 25 holdon burgonya termesztésével, ami előző tervünkben nem szerepelt. Tizenkét holdról 25 holdra növeltük a cukorrépavetés területét. 110 holdon fogunk kendert termeszteni, az eredetileg tervezett 60 hold helyett. Tagságunk 200 holdra tervezett kukoricavetést. Ebből 100 holdon vetőmagnak termelünk kukoricát, és így tovább. J10 SONKASÜLDÖ, 50 FEJŐSTEHÉN A termelőszövetkezet elnökétől megtudtuk azt is, hogy különösen nagy gondot fordítanak a megnö.ve- kedett földterületű termelőszövetkezet állatállományának kialakítására. Tudják a tagok, hogy a nagyobb jövedelmet és főleg a készpénz jövedelmet náluk is az állattenyésztés biztosítja. Ezért vásárolnak 25 hízómarhának valót, amelyet leszerződnek és értékesítenek majd. A szövetkezetnek nem kis összeget jelent havonta a tejpénz. Pillanatnyilag 20 tehenük van, melyek száma még ebben az évben 50-re gyarapodik, s fokozatosan erejükhöz, tehetségükhöz mérten gya rapítják majd a fejőstehenek számát. Nem volt eredetileg tervezve, de most már szükségesnek látják 15 anyakoca vásárlását. A jelenlegi 200 anyajuhot újabb 120-al növelik, s már szerződést kötöttek 50 pecsenyebárány leszállítására. — Mivel fölözőgépünk is van — mondotta Horváth elvtárs — a soványtejet a sertések etetésénél tudjuk hasznosítani. így aránylag rövid idő alatt tudjuk előállítani a sonkasüldőt, amelyből ebben az évben 110- et akarunk értékesíteni. TÖBB LESZ AZ EGY MUNKAEGYSÉG ÉRTÉKE Sokan talán arra gondolnak, hogy mivel megnövekedett a taglétszám és a földterület, kevesebbet osztanak a szövetkezetben. A dalmandiak úgy gondolkodnak és terveznek, hogy a növekedés ellenére az eredetileg tervezettnél is több legyen az egy munkaegység értéke, ami nem kevesebb, mint körülbelül 50 forint lesz. Az elmondottakon kívül igyekeznek a gazdálkodás más területén is eredményeket elérni, amit bizonyítanak a halastóra vonatkozó terveik. Ugyanis a jelenlegi 15 hold területű halastó mellé újabb 10 holdat akarnak létrehozni, amelyet teljes egészében ivadéknevelésre állítanak be. Maholnap megindul az élet a határban, a szövetkezet földjein elkezdődik a tavaszi munka, s tart késő őszig, miközben a tagság bő termést takarít be. így megy ez nap nap után, évről évre. Rendkívüli érdeklődéssel várja Szekszárd és környéke Kovács Dénes és Bücher Mihály február 25-i hangversenyét A szekszárdi és a Szekszárd környéki zenekedvelők körében mostanában állandó beszédtéma Kovács Dénes Flesch- (London) díjas és Bacher Mihály Liszt- (Budapest) díjas hegedű, illetve zongoraművészünk február hó 25-i hangversenye. Általában Szekszárd zenei élete fejlődésének tudják be azt, hogy egyszerre két világjáró művészünk is ellátogat hozzánk, hogy ízelítőt adjon a rendkívül magas művészi igényű magyar zeneművészetből. De sokan vannak olyanok is, akik nem feledkeznek meg arról sem, hogy a TIT és zeneiskola összefogásának és agilitásának eredménye az, hogy Szekszárd zenei élete ismét a régi magaslatok felé tör. Bár mindkét művészünk sokak előtt ismert (Bacher Mihály pl. a na pókban adott Schumann-estet, amelyről a Magyar Nemzet kritikusa a legnagyobb elragadtatás hangján ír és Kovács Dénes is rendkívül gyakran szerepel a budapesti hang- versenyiiabogókon, vagy a televízió és rádió mikrofonja előtt), mégis úgy véljük, nem lesz érdektelen, ha a két művészt bemutatjuk olvasóinknak. Kovács Dénes a »legjobb magyar hegedűművész« cím jelenlegi egyik legjogosabb várományosa. 1950-ben végezte a Zeneművészeti Főiskolát és két évre rá már 1952-ben III. fokozatú Liszt-díjat kapott. 1955-ben megnyerte Londonban a Flesch hegedűversenyt, majd 1957-ben a Liszt díj I. fokozatával is kitüntették. A VIT-en is díjat nyert és egyik külföldön legtöbbet járó művészünk. Kínai hangverseny körút után nemrég járt a Budapesti Hangversenyzenekarral Nyugatnémetországban, most pedig Skandináviába készülődik, Bacher Mihály 1947-ben végezte el a Zeneművészeti Főiskolát. 1953-ban 11. fokú Liszt-díjat kapott, majd 1956-ban egyik legnagyobb sikerét aratta, amikor a Budapesten megrendezett Liszt-versenyen a II. díjat nyerte el. Gyakran hangversenyezik az ország határain belül éppenúgy, mint külföldön. Két kitűnő fiatal művészünk Pécs re utaztában ad majd 25-én hangversenyt Szekszárdon, hogy azután 26-án Pécsett szerepeljenek. Műsoruk rendkívül magas művészi igényre mutat, egyúttal azonban azt is el kell árulnunk, hogy a magasigényű műsorban benne van a fejlett zenei élettel rendelkező szekszárdi hangversenyélet megbecsülése is. A hangverseny mindössze 3 műsorszámból áll. Előbb Kovács Dénes szólaltatja meg hegedűn Bach János Sebestyén Chacon-ját, majd Bacher Mihály játssza el budapesti Schumann műsorából a C dur Fantáziát. Szünet után Beethoven Kreutzer szonátája kerül sorra és azután pedig majd annyi ráadás, amennyivel a zsúfolt hangverseny- terem közönsége megelégszik. A hangverseny jegyeit a zeneisko la ma kezdi árusítani. Minthogy azonban Bonyhádról két, Bátaszék- ről egy autóbusz érkezését jelezték, alig hisszük, hogy két napnál tovább tart az árusítandó jegyekből. A zeneiskola a várható nagy zsúfoltságra tekintettel, kéri a hangversenylátogatókat, hogy kabátjukat a lehetőséghez mérten mindenki helyezze el a ruhatárban, mert a terem kellemesen fűtött lesz. — Tavasszal mintegy 60 ezer forintos költséggel portalanítják a bogyiszlói főutcát. — Az Alsópéli Állami Gazdaságban tavaly ősszel megkezdték egy nagyüzemi kajszibarackos létrehozását. Az idei évre a telepítés nagysága eléri a 120—130 katasztrális holdat. — A Mázai Nőtanács a leányok részére kézimunka szakkört indít. A szülőknek a pedagógusok közreműködésével előadást tartottak a gyermeknevelés időszerű kérdéseiről. i rA I X
