Tolna Megyei Népújság, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-19 / 42. szám
1949. február 19. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG S KI A SZABADABB? H*I*R«E«K — Mikor volt szabadabb, egyéni paraszt korában, vagy a termelő- ■aő vetkezőiben ? Takács Vilmos bácsi egy darabig gondolkodik, aztán elneveti magát. — Maga is gondolhatja, hogy a .szövetkezetben. — És miért? Újabb szünet. Majd a kérdésre kérdés következik. — Miért? Hát lehet ilyet kér - dezni? Hiszen ezzel manapság noég az egyéniek is tisztában vannak! — Sajnos nem mindenki. Vannak még, akik a szövetkezettől az egyéni szabadságuk elvesztését féltik. Vilmos bácsi legyint egyet, majd maga elé meredve tűnődő arccal beszélni kezd. — Mégiscsak igaza van. Valóban vannak még, akik így gondol kodnak. Itt a mi falunkban, Kur- don is, s ezen talán nem is lehet csodálkozni... Én is így voltam, amíg meg nem próbáltam a szövetkezeti életet. — Nagyon nehéz volt nekiindul ni. Amikor először agitáltak, öt- venben azt mondtam az agitátornak: »Én szabad ember akarok lenni. Nekem senki ne parancsoljon. Akkor fogom be a lovaimat, amikor én akarom, akkor indulok munkába, amikor nekem tetszik, és akkor szabadságolom ma gamat, amikor jónak látom.« — Az agitátor, aki nem ismerte a falut, valahonnét Pestről jött, nem tudott erre válaszolni semmit, hanem szép csendesen to- vábbállt. — Később aztán jöttek mások is, hogy meggyőzzenek. Nekik is csaknem szó szerint ugyanezt mondtam, ők sem igen válaszoltak; semmit, csak magamra hagytak. Én pedig szentül meg voltam győződve, hogy igazam van. — Egyszer aztán ötvenegy tava- *zán emberemre találtam. Amikor neki is elmondtam szokásos mon- dókámat, nagyot nevetett, s aztán A Neue Berliner Illustrierte c. bér Uni hetilap nagy képes riportban számol be arról a hatalmas ütemű lakásépítkezésről, amit a szovjet hétéves terv előír. Erről nyilatkozott a lapnak Zaslavszki, a hatmilliós város építkezéseinek fő irányítója. —< A város régi központjában — mondotta többek között — a következő években egy új várost építünk fel. A hétéves terv célkitűzései előírják, hogy körülbelül 19 millió négyzetméter lakásterületet kell építenünk. Ez azt jelenti, hogy 12 hónap alatt megközelítően 100 000 lakást kell felépítenünk. Az elmúlt évben 70 000 lakást fejeztünk be s eredményesen kísérleteztünk új módszerekkel, típusokkal és új építőanyagokkal is. Természetesen új feladatokat is meg kellett oldanunk, — folytatta Zaslavszki. — Itt van először is az új negyed összekapcsolása a város központjával. Ki kell bővíteni a földalatti hálózatát, új trolibusz-járatokat kell indítani. A másik feladat: az energiaforrás és a fűtés megoldása. Minden új lakónegyednek saját erőműve lesz, hogy a háztartásokat villannyal, gázzal, fűtéssel el tudja látni. S mindezeken túl azt akarjuk, hogy az új lakónegyecsivitei, lármázik a vasúti kocsiban; Mindegyik mellett hatalmas bőrönd, aktatáska. Üdülni mennek. Az egyik — eleven szőke gyerek — sapka nélkül, tanácstalanul áll. S mikor az egyik utas megkérdi: — Fiacskám, hol a sapkád? — a gyerek szája elgörbül, sírással küzköd: a sapka elveszett. Az utasok keresni kezdik a sapkát. Idős bácsik másznak fel a padra, hajolnak le... Húsz ember keresi a sapkát, amíg a vonat Decs és Sárpilis között döcög, előkerül a sapka, a gyerek a fejére húzza. Bátaszéken, amikor leszállnak, egyik darabokra szakítva külön-külön boncolgatni kezdte, amit tőlem hallott. — Akkor fogja be a lovát, ami kor maga akarja? — kérdezte. — Akkor, — adtam meg a választ. Az idegen nagyon magabiztosan megint nevetni kezdett. — Hát aztán előfordult-e már, hogy maga aratáskor, mondjuk úgy nyolc óra körül fogta be a lovait? — fűzte tovább a kérdéseket. — Ilyen még nem fordult elő! — Na, látja — nevetett megint az agitátor — ezek szerint akkor a munka szabja meg a maga szabadságát. — Meghökkentem. Erre nem tudtam semmit válaszolni, mert valóban így volt. A munka parancsolt, és én mentem kora hajnaltól késő estig. A munkának nem lehetett ellentmondani. — Az atyafi észrevette zavaromat és megint nevetett. Nagyon vidám, magabiztos embernek látszott. — Na, látja — azt mondja. — Amit maga szabadságnak tart, az csak látszólagos szabadság. — Maga nem szabhatja meg magának az időt. A maga idejét a mun ka szabja meg. Maga csak ámítja magát. Az, amit maga gondol a »szabadságról« az csak önámítás. — Hirtelen nem tudtam mit vá laszolni. Megmondom őszintén, zavarba jöttem. Nem cáfolhattam meg, amit hallottam, s gondolván, hogy a támadás a legjobb védekezés, én tettem fel a kérdést. — Na és a szövetkezetben? Ott talán másként van? - . — Másként! — Az én emberem úgy mondta ezt a szót, mintha a világ legtermészetesebb dolga volna. — Aztán meg is tudná magyarázni, hogy miért van másként? — kérdeztem tovább egy kissé fel paprikázva. — Azért jöttem, hogy megmagyarázzam — nevetett megint. — Hát először is a munka itt is megvan, a maga kisparcelláján meg a deknek mindent megadjunk, ami az életet szebbé és kellemesebbé teszi. Minden lakónegyed modern üzleteket, mozit, éttermeket, mosodákat, iskolát, napközi otthonokat és játszótereket kap. A valóság azt mutatja, hogy a hétéves terv hatalmas lakásépítéseit jól megoldják Moszkvában. Mindenfelé építkezések nyomai láthatók, az elkészült épületek mellett újabb építőállványok emelkednek. Az új lakások pedig kényelmesek, melegek, mert az áj építőanyagok jól megálltak a próbát. Az új lakónegyedek minden kényelmet megadnak a lakóknak. Hatalmas mosodákat létesítettek, amelyekbe a reggel munkába induló dolgozók leadják a ruhát s este, hazamenet már a tiszta ruhát vihetik magukkal. Mindennel ellátott ön kiszolgáló boltok várják a dolgozókat, akik pedig nem akarnak otthon főzni, büfében, éttermekben vacsoráznak. A jól bevált új építőanyagból pedig, amely betont, habkövet és ke- ramitot tartalmaz, ötpercenként ké szül el egy-egy új lakás. A moszkvaiak sietnek: a hétéves terv végére mindenkinek kényelmes, meleg otthont akarnak biztosítani. bőrkabátos bontja a bőröndjét, pénzt akar elővenni, csak a felügyelő figyelmeztetésére csukja le a bőrönd fedelét, mert még nem reggeliztek, majd az úton esznek, s Dombóváron vehetnek cukrot is. A dombóvári vonatban azután kinyílnak a bőröndök, jóízű falatozásba kezdenek a gyerekek. Ezúton közöljük az érdekelt szülőkkel, hogy a gyerekek megérkeztek az ormánd-pusztai iskola- szanatóriumba, s ott jól érzik magukat. Az úton jól viselkedtek, eltekintve a sapka-kalandtól... szövetkezetben is. A munka itt is parancsol, meg ott is. — Bólogattam. Majd sietve hozzáfűztem — bizony-bizony a munkát nem végzi el helyettünk senki. — Látja itt van a tévedés — erő södött meg örökké vidám vitapartnerem hangja. Miért? — kérdeztem szinte kiabálva. — Azért, mert a szövetkezetben a munka nehezebbik részét elvégzik az emberek helyett a gépek. Ezért jut több szabadság egy termelőszövetkezeti parasztnak. Mert jegyezze jól meg bátyám, hogy a szövetkezet nemcsak anyagi jólétet, hanem több szabadidőt, több pihenésre, szórakozásra jutó időt is jelent a parasztember számára, — mondta s megint nevetni kezdett, hogy csaknem mind a harminckét foga elővillant. — Tovább talán nem is kellene folytatnom. Amikor harmadnapra is megjelent nálam ez az agitátor, aláírtam a belépési nyilatkozatot. Igaz az első alkalommal nagyon felzaklatott a beszéde. Egész éjszakákon keresztül töprengtem azon, amit tőle hallottam, de aztán a végén mégiscsak igazat adtam neki. Amikor aláírtam a belépési nyilatkozatot, már semmi kétség, semmi szorongás nem volt bennem. — Azóta hosszú idő telt el, idestova nyolc esztendő. S az idő őt igazolta. Igaz az ellenforradalom engem is megzavart, de azért ha a szabadság kérdése bárhol is szóbakerül én mindig az ő véleményét mondom tovább, mert ez az igazság, s erről az igazságról saját magam is meggyőződtem. (HAYPÁL) Az idősebb munkásgenerációnak nem kell bizonygatni, példákat felhozni arra, hogy a felszabadulás előtt a tőkés milyen fegyelmet »tartott« gyárában. Azt sem kell bizonyítani, hogy a múlt fegyelemfenntartó eszközeit már sehol nem alkalmazzuk. Előtérbe került elsősorban a nevelés, s ha ez sem segít, akkor — de utoljára — a fegyelmi vétség büntetése. Bár az is tény, hogy néhány esetben még jelenleg is kell szigorú ítéletet hozni a fegyelmi bizottságoknak, de ezek mind kevesebbszer fordulnak elő. AZ IDŐS VASUTASOK — lassan már a fiatalabbak is — szeretik azt hangoztatni, hogy a vasút az ország második hadserege. S ezt a fegyelemmel hozzák kapcsolatba. Hasonlító körülmény az egyenruha viselése, a jelentkezés és a szolgálati szabályzat, a különböző utasítások. De mindebben nem merül ki a hasonlóság, mert ehhez hozzátartozik, hogy a fegyelmi vétségeket is hasonló módon bírálják el, mint a hadseregben. Néhány évvel ezelőtt, különösen az ellenforradalmat követő időben a vasút területén is — csakúgy, mint más munkaterületen — lazult a munkafegyelem. Ez azután a vonatok késését, az áruk felesleges szál- lítgatását eredményezte, ami minden esetben jelentős kárt okozott. Az elmúlt évben Bátaszéken nyolc súlyosabb fegyelemsértés volt. A fegyelmi határozatot végrehajtották, s a vétkesek alacsonyabb beosztásba kerültek, vagy más kedvezménytől estek el. Sokat foglalkoznak a tömegszervezetek a vasutasok nevelésével. A vasúti pártszervezetek egyik legfontosabb feladata például ez. A szak- szervezet, az ifjúsági szövetség tevékenységének is egyik irányítója a fegyelmezett munkára való nevelés. Az e téren tapasztalható eredmények azt tanúsítják, hogy jól foglalkoznak a bátaszéki elvtársak a munkafegyelem kérdésével. AZ ITTASSÁG A FEGYELEM LEGNAGYOBB ELLENSÉGE A közmondás, mely így szól: »Az a rossz, bor, amit a vasutas hitelbe — Szekszárd város 1959. évi költségvetésében szociális gondozásra (öregek segélyezése stb.) 60 ezer forintot irányoztak elő. — Tolna megyében megkezdték a termelőszövetkezetek számára a tenyész szarvasmarhák felvásárlását. — A bátai színjátszók — többségükben pedagógusok — vasárnap másodszor adták elő Móricz Zsigmond ,,Nem élhetek muzsikaszó nélkül” c. darabját. A bevételből 1000 forintot a KISZ-szervezetnek adnak, hogy mintegy 40 fiatal Pécsre utazhasson. A pécsi kirándulás programjában városnézés és színházi előadás megtekintése szerepel. — Egyenlő jogot a férfiaknak! Amennyiben az angol parlament elfogadja a házasság jogi bizottság javaslatát, úgy a jövőben a feleségeknek is kell majd tartásdíjat fizetniük elvált férjeiknek. A törvénytervezet, amely a házassági rendeletek szabályozására készül, kimondja, hogy a férj semmiesetre sem kötelezhető heti 5 fontnál magasabb összegű tartásdíj fizetésére. A bíróság viszont elrendelheti, hogy a feleség fizessen tartásdíjat gyermekei után és bizonyos különleges esetekben férjének is. — Az IBUSZ Tolna megyei Kirendeltségénél igen nagy az érdeklődés a külföldi társas utazások iránt. Tolna megye is kapott egy bizonyos keretet a külföldi társas utazásokra, s néhány nap alatt mintegy háromnegyed részét kiigényelték. — A tamási gimnázium magyar irodalom és történelem szakköre feldolgozza a tamási 1919-es mártírok élettörténetét. Azon a házon pedig, amelynek udvarában kivégezték őket, emléktáblát helyeznek el. meg nem iszik« — példázza azt, hogy a múltban, a felszabadulás előtt mennyire rabjai lettek az italnak a vasutasok, sajnos egyes esetekben még tapasztalható, hogy ittasan jelentkeznek szolgálatra, szolgálat közben isznak. Legtöbb esetben a hazaküldés segít, de nem egy esetben kellett a munkás feleségének levelet küldeni férje viselkedéséről — volt persze eset, amikor még ez sem segített. A javíthatatlan iszákosok nevelésére jó módszert találtak ki, s alkalmazása után rohamosan csökkent az italozásból eredő fegyelemsértés. A JAVÍTHATATLANOKAT például behívatják az irodába. Az íróasztalra leteszik a munkás munkakönyvét és az elvonókúrára szóló kitöltetlen beutalólapot. A vasutasnak választani kell. S legtöbb esetben az elvonókúra beutalóját választja. P. V. kocsirendező esetében is így történt, s amióta megjött a kúráról, ő az egyik legjobb segítője a szakvezetésnek az iszákosok elleni harcban. Bátaszéki példákat hoztunk a vasúti munkafegyelemmel kapcsolatos kérdések szemléletére, de ezek az esetek tapasztalhatók azonban Dom- bóvárott és egyebütt is. NAGY EMBERISMERET. pedagógiai jártasság szükséges ahhoz, hogy az emberekkel úgy tudjanak beszélni a vezetők, hogy ne sértse meg önérzetében a dolgozót, de megértse, hogy a fegyelemsértés milyen kárt okozott. Sok esetben azonban a meddő viták, a fegyelemszilárdító munka kerékkötői. Felesleges azon vitatkozni például, hogy egy előmunkás a síposzlopot kint felejtette a töltésen és az arra haladó minden vonatnak sípolni kellett feleslegesen. Szolgálati vétséget követett el az illető, amire van büntető szankció. Hasonló vitákat eredményez a társadalmi tulajdon hűtlen és szabálytalan kezelésének meghatározása is. Az utóbbi időben mind kevesebb- szer sújtják a fegyelemsért "ke( pénzbírsággal. Bátaszéken inkább — Múmiát találtak Tibetben. A tibeti fennsík északi részén, Csinghaj tartományban múmiát találtak. A lelet egy Jüan-dinasztia korabeli i. u. VII—VIII. századi mongol harcos vászonba burkolt, köpenyt és köny- nyű fegyverzetet viselő múmiája. Fején vörös tollal ékesített szőrmesüveg van, mellette lófarkat, nyerget, ijat, és nyilakat találtak. Nyakán zöld selyemmel bekötözött seb volt, a seben még láthatók a vérnyomok. A múmia azért maradt ilyen jó állapotban, mert hideg éghajlat alatt volt és nem érte nedvesség. — Súlyos baleset történt a közelmúltban a máza-szászvári vasútállomáson. A szénnel töltött vagonajtót rosszul zárták le és a vonat indulásakor kinyílt. Az ajtón kizúduló széntömeg maga alá temetett egy vasutast, akinek a lábfejét levágta a vonat kereke. Az ügyben folyik a nyomozás. — Több, labdarúgást kedvelő olvasónk kérésére közöljük, hogy az NB III labdarúgó-bajnokságának tavaszi sorsolását lapunk pénteki számában újból leközöljük. — A kozségfejlesztési tervekben Tolna megye községei átlagosan az összközségfejlesztési kiadások 27 százalékát irányozták elő oktatási és kulturális feladatok megoldására. — Restaurálják Rotari 368 festményét. A leningrádi képzőművészeti tudományos restauráló műhely munkatársai hozzáláttak Pietro Antonio Rotari (1707—1762) olasz festőművész alkotásainak restaurálásához. Rotari 1756-tól kezdve Petervárott dolgozott. Festményeit a Nagy Honvédő Háború idején biztonságba helyezték. A leningrádi Nagy Palota belső helyre- állítása révén kerül sor az ott található 368 festmény restaurálására. azt választották, hogy üzemértekezleten, reggeli megbeszélésen »megmossák« a fegyelmezetlen vasutas fejét. Ez inkább használ, mint a húsz forintos pénzbírság, melyről a dolgozón, a bérszámfejtőn és a főnökön kívül senki nem tud. Érdekessége a vasúti munkának az is, hogy A FEGYELMI VÉTSÉGEK IDŐSZAKOKHOZ IGAZODNAK A sok évtizedes tapasztalat az, hogy október és január hónapok között fordul elő a legtöbb iszákosság miatti vétség. Ez magyarázható a hideggel, a disznóvágásokkal és egyebekkel. Bármilyen furcsán is hangzik is, de tavasszal, március és május hónapok között a legtöbb a fe gyelemsértés. Ezekben a hónapokban a szolgálati hely elhagyása miatt kell legtöbb esetben felelősségre vonni a vétkezőket. A nap különböző óráiban is kialakul a »veszélyes időzóna«, amikor a főnöknejt és a vezetőknek résen kell lenni, hogy a notóriusokat tettenérjék. Hajnali két és három óra között például — ekkor nincs forgalom az állomáson — szívesen szunyókálnak a melegedőkben, vagy éppen kint valamelyik személykocsiban. Reggel pedig a vonatok indulásának idején, hat és hét óra között az utasellátó söntésében kell ellenőrizni. Barátok és ismerősök az utasok, csábítják pá- linkázni a szolgálatban lévő vasutasokat. Délben pedig mindenki siet ebédelni, s ilyenkor is szívesen elhagyják a munkahelyet. Néhány megjegyzést tettünk a vasúti munkafegyelemről. Az elmondott jó és rossz példák aránya kedvezőbb az előbbire. S a baleseti statisztikát vizsgálva az állapítható meg, hogy a fegyelem állandóan javul, mind kevesebb esetben kell felelősségre vonni a vasutasokat. És ez végső soron azt tükrözi, hogy az illetékesek, a párt, a szakszervezet, az ifjúsági szövetség és nem utolsó sorban a szolgálati főnökség milyen sokat tesz a munkafegyelem megszilárdítása érdekében. P. J. Ez a moszkvai tempó: •• Ot percenként egy lakás Tíz gyerek 2 és 3 óra között alszanak — 6 és 7 óra között pálinkáznak Néhány megjegyzés a vasúti munkafegyelemről