Tolna Megyei Népújság, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-01 / 27. szám
1959. február 1. XOI.NA MEG VEI NÉPÚJSÁG S Több új gép segíti a tsz-ekben a mezőgazdasági munkákat Nap mint nap hallani arról, hogyan gyarapodnk megyénk termelőszövetkezetei és mind több azoknak az új termelőszövetkezeteknek a száma, amelynek tagjai most először ismerkednek a közös gazdálkodással. A szövetkezetek fejlődése egyre nagyobb követelményeket állít a megye gépállomásai elé, amelyeknek legfontosabb feladatuk, hogy fokozottabb gépi munkával segítsék a tsz tagjainak munkáját. A megyében az a tapasztalat, hogy a gépállomások valóban igyekeznek mindent jnegtenni, hogy körzetük termelőszövetkezeteiben zavartalanul haladjon a munka és nem utolsó sorban, hogy ezzel is könnyítsék a tagság munkáját. Arról hallottunk, hogy a gépállomások az 1959-es gazdasági évben újabb, korszerűbb gépeket kapnak, amelyek segítségével például a kukorica valamennyi munkáját gépesíteni lehet. Érthetően idegenkedtek a szövetkezetek tagjai az eddig ismert négyzetbe vető kukoricavetőgéptől. A gép nem végzett kifogástalan munkát, sok hiba volt a növényápolásnál is. A Gépállomások Megyei Igazgatósága arról értesített bennünket, hogy ezeket a régi négyzetbe vető gépeket, amelyek kiszolgálásához hat személy kellett, teljesen átalakították, más a vezérlő berendezése és mindössze egy fő kell a gép mellé. A megye termelőszövetkezetei körülbelül ebben az évben 6000 holdon vetnek kukoricát és mintegy 1500 holdra tehető a silónak vetett kukoricaterület. E hatalmas terület vetése, művelése nem kis feladat elé állítja a gépállomások dolgozóit és a termelőszövetkezetek tagjait. Ezért bír nagy jelentőséggel a négyzetes vetés nemcsak a szemnek termelt kukoricánál, hanem a silókukoricánál is, amely holdanként négyzetes vetés esetén 300 mázsa zöldtömeget is ad. A gépállomások nemcsak a kukorica vetését tudják majd időben vállalni és befejezni, hanem például a silókukorica teljes gépi betakarítását is. A gépállomásokon eddig 13 silókombájn működött az idei évben ez a szám további harminc darabbal gyarapodik. A felsorolt gépeken kívül összesen há rom új Dikstillert kapnak a nagyobb körzetű gépállomások, ahol ezeket a gépeket a tarlóhántásban tudják majd jól kihasználni. Ezen kívül nyolc darab új kenderkombájn érkezik a megye gépállomásaira, melyekkel teljes egészében letudják takarítani a termelőszövet kezetekben vetett kendert. A megye legnagyobb körzetű gépállomása Szedres két új modern gabonakombájnt kap, továbbá 15 darab 48 sűrűsoros vetőgép, 20 új magyar univerzal traktor és 12 szuperzetor növeli a gépállomások gépparkját. Tovább emelkedett a tsz-ek 100 kataszteri holdra eső árutermelése Figyelemre méltók azok a számok, amelyek a tsz-ek állattenyésztése, árutermelésének növekedését tükrözik. 1957-ben 100 kataszteri hold földhöz viszonyítva 1049 kiló sertéshúst értékesítettek, viszont 1958-ban 1959 kilót. Marhahúst 100 A gépesítés következtében: Két és félszeres munkáslétszámmai négyszeres termelésnövekedés A múlt esztendő első napján kezdte meg önálló »életét« a Szekszárdi Faipari Vállalat, eddig ugyanis a Vasipari Vállalat asztalosrészlegeként működött. Az elmúlt egy év alatt igen sokat fejlődött az üzem. Míg az önállósítás előtt havonta átlagosan harminc garnitúra hálóbútor került ki az üzemből, ma már ha vi 120 festett háló a termelése a vállalatnak. A tervek szerint pedig egy-két év múlva már csak fényezett bútort fognak gyártani. A termelés fejlődése a munka jobb megszervezése mellett elsősorban a gépesítésnek köszönhető. A korábban kézierővel végzett munkák legnagyobb részét már gépesítették abból a 244 ezer forintból, amit a múlt esztendőben kapott erre a célra a vállalat. A százötven- ezer forintba kerülő építkezés-üzem bővítésen kívül ugyanis közel negyedmilliót fordítottak különböző fa ipari gépek beszerzésére. A szalagcsiszológép 22 ezer forintba került. A vastagsági gyalúgép beszerzésére 34 ezer, a két darab egyengető gya- lúgépre pedig 38 ezer forintot fordítottak. A legújabb gép — ami a múlt esz tendő végén érkezett — majd ezután kerül felszerelésre, ugyanis a fénye- zettbútor gyártásánál lesz szükség rá. Ez egy nagyteljesítményű fényezőgép,, amivel egyszerre tizenkét darab szekrényajtó fényezését lehet elvégezni, a gép kezeléséhez csupán egy emberre van szükség. A fényezett bútor gyártásánál az összes munkaidőnek egyharmadát — egy garnitúra hálóbútornál a háromzsáz munkaórából 100 munkaórát — teszi ki a legmunkaigényesebb művelet, a fényezés. A gép alkalmazásával ez 30 órára csökken, ilyen mértékben fog csökkenni a fényezett háló önköltsége is. A gépesítés következménye a termelékenység nagyfokú növekedése. Ma ugyanis havonta négyszer annyi bútort gyárt a vállalat, mint 1957- ben a havi átlag volt, a munkáslétszám pedig mindössze két és félszer magasabb. hold földhöz viszonyítva 887 kilót értékesítettek 1957-ben, a múlt évben pedig már 1692 kilót, tehát majdnem a kétszeresét. Hasonló a helyzet a tejtermelés növekedésénél is. 1957-ben 100 hold földhöz viszonyítva 9629 liter tejet fejtek a tsz- ekben, a múlt évben pedig 14 233 litert, ebből következik, hogy árutejként majdnem négyezer literrel többet értékesítettek. A termelőszövetkezetek gazdaságának ilyen alakulása lehetővé tette, hogy az állammal szembeni tartozásukat teljesítsék, illetve túlteljesítsék. Ez gyakorlatilag úgy néz ki, hogy egy kataszteri hold földhöz viszonyítva, az esedékes 238 forint rövidlejáratú hitel helyett 353 forintot fizettek vissza a termelőszövetkezetek. A középlejáratú hitelekből, egy hold földhöz viszonyítva 709 forintot kellett volna törleszteni a tsz-eknek, ezzel szemben 1321 forintot fizettek vissza. lí unkásasssony Vállát nekifeszíti a szénnel színül tig rakott csillének, lábát megtámasztja a kisvasúti talpfán és tolja a csillebuktatóra. Fején két kendő is van. Egyik szorosan a hajat köti le, az vékonyabb, sűrű szövésű, hogy a szénpor ne jusson a hajához, a má sik kendő vastagabb, az a hideg ellen véd. Amikor a csillét a buktatóból az üres vágányra tolja megállítom. Még liheg egy kicsit, a mailén vattakabátja hullámosán emelkedik, azután lesöpri kezével a ruhára szóródott szénport. í — Nehéz a munka? Ugyan már kérem, meg kell szokni, aztán megy minden, mint a karikacsapás. Meg nem is annyira nehéz. Ja, hogy most egy kicsit fújok, hát istenem, nem tollat rázunk — mondja mosolyogva. j S amíg a néhányperces pihenő alatt életéről akarok megtudni apró epizódokat, egy munkás asszony éle te bontakozik ki előttem a rövid válaszokból... I Két gyereke van. Az egyik iskolába jár, a másik meg a napközibe. Férje itt dolgozik, a brikettgyárban. Egy műszakban vannak, csak ö a brikettkészítésnél, férje meg más munkaterületen. Este, ha későn megy haza, akkor a nagymama vigyáz a gyerekekre, meg reggel is, amikor félhatra jönnek dolgozni. — Szeretek-e dolgozni? Hát ilyent nem is lehet kérdezni. Szüleim is munkások voltak, én is, gyerekeim is azok lesznek. Szeretjük a bányát, a brikettgyárat. Meg tudja a pénzt is — kacsint felém — és van is belőle. Háromezer forinton felül havonta. Na nem nekem, hanem kettőnknek, nekem meg a férjemnek. Én ezerötszázat kapok, a férjem többet. —i A pénzt mire költjük? Ruhákat veszünk, néha bútort, mert az is újí tani kell mindig. Most meg nagy kiadásunk volt. Két kövér disznót vettünk, négyezerötszázért, ezután meg mosógépet akarunk venni. Nem, nem azt az olcsóbbat, a drágábbat, az jobb, az ki is csavarja a ruhát... — Na de megyek is már, mert elakad a gép, ha nem viszünk a szájába szenet. Könnyedén, két kézzel tolja a csil lét, az üresek mögé, azután át lép a másik vágányra, László Károlyné és tolja a teli csillét a buktatóba, ott meg a gép szájába önti a szenet... ÁCS JENŐ Megbüntették Tarn Józsefet, mert elmulasztotta alkalmazottja után a biztosító bélyeget leróni Emlékszem, tizennyolc évvel ezelőtt a falumban egy cselédember, aki a kuláknál szolgált, megbetegedett. Tuberkulózist állapított meg az orvos. A község vezetői „szegénységi bizonyítványt” állítottak ki részére és a szegénységi bizonyítvánnyal kezében kórházba került. Csaknem egy esztendeig nyomta a kórházi ágyat, de egyetlen fillér táppénzt sém kapott. A felesége mosásból tartotta fenn a visszamaradt négytagú családot. Gyermekei részére az is ünnepnek számított, ha friss kenyér került az asztalra. Hogyan is kapott volna táppénzt? Akkoriban még senkisem kötelezte a falusi munkaadót arra, hogy biztosítást fizessen a. munkása után. A múltból kísértő, kellemetlen em lék akkor jutott eszembe, amikor meghallottam, hogy napjainkban is van még olyan, aki a törvény kijátszásával a régi módszert akarja alkalmazni munkásával szemben. Ugyanis Tam József, Szekszárd, Béri Balogh Ádám utcai lakosról kiderült, hogy több mint féléven keresztül elmulasztotta a Mezőgazdasági Biztosító bélyeg lerovását kifizetni alkalmazottja után. Talán még ma sem derült volna fény a törvény kijátszására, ha Tam József munkása, Bogdán Imre meg nem betegedik. Bogdán Imre azonban, aki juhásznak szegődött Tam József birkanyája mellé, tüdőgyulladást kapott. A beteg ember követelőzni kezdett. Mert manapság már az emberek hozzá vannak szokva a jogokhoz, amiket a népi demokrácia biztosít számukra. Tizennyolc évvel ezelőtt a cseléd annak is örült, ha a „szegénységi bizonyítványhoz” hozzájuthatott, ma már azonban a törvény biztosította jogok alapján Bogdán Imre kérdőre vonta gazdáját, amiért nem fizette számára a mezőgazdasági mun kások részére szükséges biztosítási bélyeget. Bogdán Imre táppénzt követelt és mivel Tam József makacsul ragaszkodott a régi világ módszereihez, kénytelen volt a MEDOSZ-hoz fordulni. A MEDOSZ és az SZTK vizsgálatot indított az ügyben és az eredmény az lett, hogy Tam Józsefnek hét hónapra visszamenően meg kell fizetnie a mezőgazdasági biztosítási bélyegeket, valamint a büntetést, amelyet a törvény kijátszása végett megérdemelt. Az egész összeg 1457 forintot tesz ki. A büntetés nem nagy. Annál nagyobb horderejű azonban a tanulság, amit ebből az ügyből levonhatunk. Párt- és állami szerveinknek fokozottabb éberséggel kell ügyelniük arra, hogy a jogokat, amelyeket a dolgozó emberek számára szocialista rendszerünk biztosít, sehol semmilyen formában, senki meg ne nyirbálhassa. Leplezzük le mindenütt a nép segítségével azokat, akik a mások rovására akarják jövedelmük forrását kibővíteni. H. T. A szakcsi községfejlesztés ez évi programja Szakcs község a felszabadulás óta nagy fejlődésen ment keresztül. Különösen gyors ez a fejlődés, amióta a községfejlesztési alap is hozzájárul, hogy egyre több tervet valósíthatnak meg a falu fejlesztése érdekében. Az idei községfejlesztési terv különösen számottevő alkotásokkal bővíti a község művelődési, szórakozási lehetőségeit. Az elmúlt évben épített korszerű iskola után a/ idén több mint egymillió forintos beruházással kultúrotthon épül a községben. A munkálatok már megindultak. Ezenkívül szerepel a községfej lesz tési tervben járdaépítés mintegy 20 000 forint beruházással. Úgyszintén 20 000 forintos összeget irányoztak elő a Sztálin utcai út felülkö- vezésére és hengerezésére. A javítás igen szükséges, ugyanis az elmúlt évi iskolaépítkezéshez a szállító autók, kocsik nagyon kigödrpsítet- ték az utat. A köz és a lakosság vagyonának fo kozottabb védelme érdekében szavazott meg a tanácsülés 15 000 forintot a helyi önkéntes tűzoltók munkájának segítéséhez. Ebből az összegből elsősorban is egy tűzfigye- lőt létesítenek, amely biztosítja, hogyha mégis tűz üt ki a községben, a tűzoltók minél hamarabb odaérkezhessenek és segíthessenek a bajbajutottakon. Megérdemlik a szakcsi tűzoltók azt az összeget is, amelyet egyenruhájuk beszerzéséhez biztosít a községfejlesztési alap. A tanács gondoskodik az ifjúságról is. Mintegy 5000 forintot biztosít számukra,, amelyből új sportpályát létesítenek, természetesen ez a pénz az új pálya létesítéséhez nem elegendő, de a szakcsi sportolók és sportkedvelő közönség társadalmi munkával pótolja a hiányzó beruházást. Ez a létesítmény bizonyára nagy fellendülést hoz a szakcsi spor tolók munkájában, hiszen eddig — mivel legalább két kilométerre volt a régi pálya a községtől — jóformán csak a labdarúgók tevékenykedtek. A falu közepén létesítendő sportpá lya lehetővé teszi, hogy fejlődésnek indulhasson a röplabda és az atlétikai szakosztály munkája is. Egyre inkább tanulnak, művelődnek, olvasnak a község lakói. Éppen ezért a tanács a községfejlesztési tervben nagy gondot fordít a könyvtár fejlesztésére is. Ebben az évben mintegy 600 kötet könyvvel szaporítják a könyvtár könyvállományát Főként a nagyon keresett Jókai, Mó ricz, Mikszáth és ifjúsági írók könyveivel akarják a könyvtár készletét 1800 kötetre növelni. Természetesen ez csak néhány számadat a községfejlesztés ez évi beruházásaiból, de ez is mutatja, Szakoson sem akarnak elmaradni a fejlődéstől. SZÓRTÁGŰ KORONA KIALAKÍTÁSA Ha egy ágcsoportban 4 vázágat nevelünk fel és az egyes ágcsoportok egymástól 80—100 centiméterre állanak, úgy szórtállásban ez azt jelentené, hogy X méter hosszú sudár részen 4 ágat kell szétszórtan elhelyezni, vagyis az egyes ágak egymástól, helyesebben egymás felett 25 centiméter távolságra állhatnak. A gyakorlatban a szórtállású korona kialakítását úgy kezdjük, hogy az elültetett, egyéves koronavesszőkkel rendelkező fácska koronáján 3 alapvesszőt jelölünk ki, és ezeket a vesz- szőket egymástól minél távolabb hagyjuk meg, vagyis a középső fekvésű vesszőket kivágjuk — eltávolítjuk. Ez az első 3 vázág még közel esik egymáshoz, vagyis az első vázágak, ha ritkábban is, de még ágcsoportot alkotnak. Mindig azt a vesszőt hagyjuk meg vázág nevelésére, amelyik az alatta levő ilyen vázágtól legalább 25 centiméter távolságra van. Az ágak szórtállását úgy is elérhetjük, hogy a sudáron a galylyakat ritkítjuk. Ilyenkor jól látható, hogy melyik felel meg, melyiknek az állása, távolsága alkalmas a szórtállású korona kialakítására. Tehát kétéves farészeket távolítunk el, illetve hagyunk meg a koronában. Később szó lesz a termő gazdasági fák koronájának gondozásáról, ritkításáról is. E munka is alkalmas arra, hogy az ágakat a szórtállásnak megfelelően rickítsuk meg. A szórtállású korona kialakítása faegyedenként külön-külön meggondolást, mondhatni elmélyedést kíván, a munka lassú és sokszor hibát követhetünk el. VÉRTISZTÍTÖ TEÁK Tavaszi kúrákhoz: babérlevél, ben- gekéreg, bodzabogyó, bojtorjángyökér, borókabogyó, csalánlevél, csipkebogyó, diólevél, csombormenta, erikafű, ezerjófű, füstikefű, göröglepkeszegmag, gyermekláncfű-gyökér, ibolyagyökér, iringó, kalánfű, kapormag, kökényvirág, keserű pacsirtafű, martilapu-levél, medvehagyma, örvénygyökér, porcikafű, rozmaringlevél, szagosmüge, szárcsagyökér, szennalevél, tarackgyökér, útifű, vad- árvácskafű, vízitorma-gyökér, veronikafű, zsálya, zsurló. Két tetézett evőkanálnyi keveréket 1 és negyed liter vízben lefőzünk 1 literre, majd ruhán átszűrjük és naponként 2—2 dl-nyit reggel evés előtt, és este lefekvés előtt megiszunk. A VETÉSFORGÓ-TERVKÉSZÍTÉS ELVI SZEMPONTJAI A legfontosabb elvi követelmény az, hogy a vetésforgó a helyes növényi vetési sorrend betartása mellett teljesítse a termelési tervfeladatokat is! ..Az új vetésforgók bevezetése nem csökkentheti a legfontosabb kenyérmagvak és ipari növények vetés- területét!” Állandóan tartsuk szem előtt, hogy a vetésforgó nem cél, hanem eszköz a tervfeladatok teljesítésére, a talaj termelékenységének emelésére, a termésátlagok növelésére. A vetésforgónak — forgóknak — a gazdaság üzemtervére kell felépülnie. A vetésforgó tervezésénél figyelembe kell venni: a) a gazdaság — üzemegység — területi nagyságát; b) a talajviszonyokat; c) a meglévő és fejlődő állatlétszámot, a tenyésztett állatfajok (szarvas- marha, sertés, juh stb.) arányát, a trágyaszerzés lehetőségeit; d) a gazdaság termelési irányát (gabona vagy ipari növény termelő) és a termelés módját (száraz vagy öntözéses); e) gyümölcs-, zöldségtermelő gazdaságokban külön kertészeti vetésforgó tervezését; f) a gazdaság helyzetét az értékesítés szempontjából (városellátó övezet stb.). A PÉNZÜGYMINISZTER 1959. (I. 29.) PM SZÄMÜ RENDELETE A HIVATALOS SZOLGÁLATI ÜT- LEVÉL KIADÁSÁNAK ÉS MEG- IIOSSZA1A-. .. iSÁNAK ILLETÉKMENTESSÉGÉRŐL Az illetékekre vonatkozó jogszabályok módosításáról és a díjakról szóló 295/1950. (XII. 23.) MT számú rendelet 11. §-ában foglalt felhatalmazás alapján — a belügyminiszterrel egyet értésben — az alábbiakat rendelem: 1- § (1) A hivatalos szolgálati útlevél kiadása és meghosszabbítása illeték- mentes. (2) Az ilyen útlevélen az útlevelet kiadó (meghosszabbító) hatóságnak fel kell tüntetnie, hogy az útlevelet illetékmentesen adta ki, illetve hosz- szabbította meg. 2. 5 A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Hatálybalépésével a 21/1957. (VI., 2.) PM számú rendelet 16. §-ának (2) bekezdése megfelelően módosul.
