Tolna Megyei Népújság, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-05 / 30. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1959. február 5. Nennt nyilatkozata az olasz kormányválságról Róma (AFP—DPA). Pietro Nenni, az olasz Szocialista Párt vezetője új­ságíróknak kijelentette, Giovanni Gronchi elnöknek az a döntése, hogy nem fogadta el Fanfani lemondását, és a parlament döntésére bízta a Fanfani-kormány további sorsát, ke­mény leckét jelent a keresztényde­mokrata párt vezetőségének. Ez a párt a színfalak mögötti mesterkélé- seivel bebizonyította, hogy képtelen az ország érdekeinek megfelelő poli­tika folytatására. Nenni véleménye szerint nem lehetetlen, hogy a közel­jövőben újabb bonyodalmakra kerül sor, tekintettel a kereszténydemok­raták soraiban egyre jobban elmé­lyülő válságra. A DP A jelentése szerint Fanfani- hoz közelálló körökben kijelentették, a tisztségéről lemondott miniszterel­nök eleget tesz az államelnök kíván­ságának és a parlamentre bízza kor­mányának további sorsát. Fanfani a képviselőház jelenlegi összetétele mellett azonban csak akkor kaphat többséget a parlamentben, ha saját pártján belüli ellenfelei, továbbá a szociáldemokraták és republikánusok is rá szavaznak. Politikai megfigyelők (lehetséges­nek látják új választások kiírását. Soustelle merénylőinek perét tárgyalják Párizsban Párizs (MTIV Mint ismeretes, szep­tember közepén algériaiak rálőttek a tájékoztatásügyi minisztériumba tar­ló Soustelle gépkocsijára. A golyók azonban nem találták el a minisztert. A merénylőkét elfogták és az algéri­ai kakra vonatkozó kivételes állapo­tot elrendelő jogszabályok alapján hadbíróság elé állították őket. Párizsban második napja tart a hadbíróság előtt a Soustelle elleni merénylet ügyének tárgyalása. Soustelle nem jelent meg a tárgya­láson, jóllehet már hétfőn visszaér­kezett szaharai körútjáról. A vád- hátak védői követelték Soustelle ki­hallgatását. Az egyik védő, Ben Ab­dallah rámutatott arra, hogy Sousteli algériai kormányzósága idején túl­kapások, kínzások, tömegmészárlá­sok történtek Algériában. Szükséges­nek tartja, hogy Soustelle a bíróság előtt magyarázatokkal szolgáljon, s hogy így a bíróságnak módjában le­gyen megismerni a merénylet indító­okait. A védők között van a magyar szár­mazású Pierre Káidor, aki hevesen tiltakozott az ellen, hogy az egyik vádlott kihallgatási jegyzőkönyvét akkor íratták alá, amikor a vádlott önkívületi állapotban feküdt a Ho­tel Dieu kórházban, egy rendőrgolyó- 1 ól sebesülten. Újabb tiltakozások a FIBA döntése ellen Az Uj Kína hírügynökség közli az Összkínai Atlétikai Szövetség nyilat­kozatát a Nemzetközi Kosárlabda Szövetségnek a chilei VB során a Szovjetunió és Bulgária ellen hozott döntésével kapcsolatban. A nyilatkozat megállapítja, hogy a esangkajsekista Tajvan jogosulatla­nul szerepel világversenyeken, mivel lényegében nem képvisel senkit, ezért nem állt ki ellene a Szovjetunió és Bulgária. Mindezt megelőzve 1958 szeptem­berében a szovjet kosárlabda szak­osztály levelet juttatott' el a FIBÁ- hoz, amelyben követelte, hogy zárják ki Tajvant a Nemzetközi Szövetség­ből és adják meg az Összkínai Atlé­tikai Szövetségnek az ebben a szö­vetségben őt megillető jogokat. A VB előtt a szovjet kosárlabdasport veze­tői ismételten közölték a VB rende­zőivel, hogy nem állnak ki a világ- bajnokság során Tajvan ellen. A bol­gár sportszövetség kosárlabda szak­osztálya ugyancsak hasonló nyilatko­zást tett. A Nemzetközi Kosárlabda Szövetség különben 1952 óta folytatja ezt a po­litikát, ezért történt meg az össz­kínai Atlétikai Szövetség kilépése a f IBA-ból. A Csehszlovák Sportbizottság kosár labda szakosztálya is kifejezte tilta­kozását a FIBÁ-nak a Szovjetunió és Bulgária ellen hozott döntése el­len. A romániai lapok is élénken kom­mentálják a nemzetközi kosárlabda szövetség felháborító döntését. Vajon kiket csapnak be a sportnak ezek a „hidegháború lovagjai?” — te­szi fel a kérdést az egyik lap, s mind­járt meg is adja a választ: Csupán saját magukat és reméljük, ezt nem sokáig. Mert a legegysze­rűbb ember is tudja, hogy akármit is mondanak egyesek, fából még sem lehet vaskarika. A Scinteia sportrovatában bejelen­ti, hogy a Román Kosárlabda Szövet­ség táviratban tiltakozott a Nemzet­közi Kosárlabda Szövetségnél a fel­háborító döntés ellen. ESEMÉNYEN SOROKBAN Prága. A Csehszlovák Köztársaság­ban sikeres kísérletek folynak a szí­nes televízióval. A tervek szerint 1964-ben épül fel Prágában a színes televízió első adóállomása, amely tel­jesen külön műsort sugároz majd. Párizs (MTI). Az Humanitében Marcell Servin beszámol arról, hogy a Francia Kommunista Párt 1959-es tagkönyvcsere-kampánya során janu­árban tízezerrel gyarapodott a párt­tagjainak száma. Ez a szám beszéde­sen mutatja: a falvak és a városok legöntudatosabb dolgozói nem hajlan dók megengedni, hogy a trösztök és a bankok hatalma büntetlenül sújt­hassa a népet nyomorral, büntetlenül folytathassa az algériai háborút, büntetlenül vezesse Franciaországot a „nagyságról” hangoztatott frázisok kíséretében a függőség helyzetébe. « Bécs (MTI). Az osztrák csendőrség közegei gyors ütemben folytatják a disszidens Csonka Elemérnek, a két svájci rendőr gyilkosának kihallga­tását. Egyre erősebbé .válik a gyanú, hogy a gengszter ellenforradalmár egész sor rablást követett el Auszt­riában. Világhírű szovjet művészek érkeznek hazánkba A Barátsági Hónap koncertjein ki­váló szovjet művészek lépnek majd a magyarországi hangversenydobo­gókra. Ismét hazánkban üdvözölhet­jük David Ojsztrahot, a világhírű hegedűművészt, aki két zenekari és két szólóestet ad majd Budapesten. Nyikoláj Anoszov moszkvai karmes­ter már harmadszor látogat el Buda­pestre. Vendégeink között lesz Laza- rij Berman zongoraművész, a buda­pesti Liszt Ferenc-verseny harmadik helyezettje, aki nemcsak a főváros­ban lép fel, hanem vidéken is. A vidéki közönség ezenkív— még két nagytehetségű fiatal szovjet mű­vésszel ismerkedhet meg. Marine Jas- vili hegedűművésznő a prágai, a oz- nani és a brüsszeli versenyeken nyert díjakat, Dmitrij Paperno zongora- művész pedig a varsói Chopin-verse- nyen kapott díjat, legutóbb pedig a bukaresti Enescu-verseny harmadik díjval tért vissza hazájába. Világgazdasági híradó Phenjan (TASZSZ). A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság közvc'einé nye igen nagy megelégedéssel fogad­ta N. Sz. Ilruscsovnak az SZKP XXI. kongresszusán elhangzott kijelenté­sét arról, hogy a Távol-Keleten és a Csendes-óceán egész térségében bé­keövezetet, elsősorban atomfegyver­mentes övezetet lehet és kell létesí­teni. A koreai sajtó hangoztatja, hogy a távol-keleti atommentes övezet lét­rehozásának kérdése teljesen idősze­rű, s a koreai nép ezért támog ltja a javaslatot. * Párizs (MTI). Párizsban, az Elvsé palotában kedden ült össze először a francia közösség végrehajtó tanácsa. De Gaulle tábornok, a francia köz­társaság és a közösség elnöke mellett helyet foglaltak a tanácsban a 12 afrikai köztársaság miniszterelnökei, valamint a francia kormány­nak azon miniszterei, akik­nek hatáskörében megmaradtak a volt gyarmati területek ügyei. Pá­rizsi politikai körökben valószínű­nek tartják, hogy az adminisztratív kérdéseken kívül politikai problémák is felmerültek. Basel (Reuter). Az egyik baseli is­kola harminc tanítónője kedden til­takozó sztrájkot tartott, mert mint ismeretes — a svájci férfiak lesza­vazták a nők választójogának beve­zetését. A sztrájkoló tanítónők ellen fegyelmit indítottak. Ausztriában csaknem negyed- millióra növekedett a munka- nélkülek száma i A munkanélküliség nagyarányú i növekedése mind komolyabb gondot okoz Ausztriának. A bécsi népjóléti minisztérium kimutatása szerint Ausztria területén január 31-én 227 j ezer 857 munkanélkülit tartottak nyíl [ ván, vagyis 52 718-al többet, mint 1958. december 31-én. Hivatalos meg- j állapítás szerint Ausztriában az ál- j lamszerződés aláírása óta még nem | volt ilyen magas a munkanélküliek száma. Bécs. Hivatalos adatok szerint ! Ausztria 1958. évi külkereskedelmi ; mérlege négymilliárd Schilling defi- j cittel zárult. Emelkedett a Német Demokra­tikus Köztársaság ipari termelése j Berlin. A központi statisztikai hi- I vatal közlése szerint a Német Demok— j i atikus Köztársaság ipari termelése 11958-ban 11Ó,9 százalékra, a munka- I termelékenység a szocialista iparban 1108,7 százalékra, a mezőgazdaság , össztermelése 106,7 százalékra, s a j lakosság bérből eredő bevételei 3,1 I milliárd márkával emelkedtek. Anglia hárommillió font kölcsönt nyújt Jugoszláviának London (Tanjug). Londonban Ang­lia és Jugoszlávia képviselői egyez­ményt írtak alá, amelynek értelmé­ben Anglia hárommillió font összegű kölcsönt nyújt Jugoszláviának. Jugo­szlávia a kölcsönt angol beruházási felszerelések vásárlására használja fel. A kölcsön tíz éven belül fizeten­dő vissza. Magyar vetőmag-kukorica a lengyel mezőgazdaságban Varsó. A Trybuna Ludu egyik cik­kében a magyar vetőmag-kukorica behozatal kérdésével foglalkozik, s többek között azt írja, hogy Lengyel- országban az idén már nyolcvanezer holdat vetnek be későn érő magyar lófogú kukoricával. Lengyelország­ban ugyanis mindössze két éve kísér­leteznek a kukorica meghonosításá­val. Ebben nagy segítség a későn érő magyar kukorica — írja a lap. — Ezért különleges bizottságokat hoz­nak létre az egyes járásokban a ma­gyar kukoricafajta termesztésének szorgalmazására. Belgrád. A Szplitben épülő nagy­méretű kikötő számára magyar vál­lalatok szállítják a darukat. Eddig már két öttonnás portáldarut szerel­tek feL Nagyszabású tömegsport események és érdekes nemzetközi versenyek a SZOT ezévi versenyműsorában i A Szakszervezeten Országos Taná- ! csának Sportosztálya közzétette 1959. j évi sportműsorát. Az ez évi munka- j terv kétirányú: továbbra is szélesíte- i ni kívánják a tömegsportot, s ugyan i akkor érdekes sporttalálkozókkal akarják fejleszteni a minőségi sportot. A labdarúgásban, röplabdában, kézilabdában, asztaliteniszben, sakk bán és tekében vidéken — a \megye székhelyeken 1— a , szakszervezetek Ezt a történetet egy fiatal kínai asszony, In Huang-lan mesélte ne­kem. Hephei városban, Anhoi tarto­mány központjában találkoztam elő szőr In Huang-lannal. A tartományi nőszövetség helyiségében, a hosszú asztal mellett a legkülönbözőbb fog­lalkozású nők foglaltak helyet. Velem szemben egy derüskedvű, fiatal, feketehajú, csillogószemű asz szony ült. Amikor nevetett, kivillan tak vakítóan fehér fogai. Ez a fia­talasszony, In Huang-lan mesélte el nekem élettörténetét. Falun született, nagyon szegény parasztcsalád gyermeke volt. Hét­éves korában szülei odaadták jöven­dő férje családjához. In Huang-lan nem beszélt részletesebben erről a szokásról, sejtette, hogy már hallot- ’ tunk róla. A régi Kínában — főleg a nagy nyomor miatt — az a szokás alakult ki, hogy a szegény emberek még serdülő korban odaadták lányu­kat a jövendő férj családjának, csak hogy megszabaduljanak egy kenye­ret kérő szájtól. A leány mint in­gyen szolgáló élt jövendő férje ott­honában. A helyzet persze akkor sem változott, amikor férjhezment, mivel továbbra is cseléd, a férj rab­nője maradt. így történt In Huang-lannal is. Hétéves korában kezdett dolgozni anyósa házában, s amikor betöltötte 13. évét, a felnőttekkel együtt ki­küldték dolgozni a földekre. Jöven­dő férje öt évvel volt idősebb nála. Ez még szerencse volt, hiszen In A PACSIRTA Irta: TATJÁNA TESSZ Huang-lan egysze- a folyóparton ta­lálkozott egy leánnyal, akinek a jö­vendőbelije mindössze négy éves volt. A „vőlegény” a leány szoknyá­ját fogta és sírt, hogy vegye fel a karjára. A leány ruhát mosott a fo­lyóban és így ijesztgette jövendő fér jét: »Ha sokat nyafogsz, odadoblak a tigriseknek!« In Huang-lan szorgalmas és enge­delmes leányka volt, de volt egy szenvedélye: nagyon szeretett éne­kelni. Mindenütt dalolt: a konyhá­ban, a mezőn, munka közben és pi­henés idején. Anyósa viszont ki nem állhatta az énekszót. Nem akarta, hogy a faluban híre támadjon: fiá­nak menyasszonya állandóan éne­kel, mint a dalosmadár. Ezenkívül az anyós azt hitte, hogy énekszó mel­lett a leányka nem tud elég gyor­san dolgozni. In Huang-lant sokat szidta az anyósa: »Kitépem a nyel­ved, ha folyton énekelsz«. A lány kiment a mezőre és ott énekelt, mint a pacsirta. Maga költötte egy­szerű, de szívhez szóló dalait. Anyó­sa azonban nem tűrte az engedetlen­séget. Egyszer, amikor hazatért a me zőről, nem adott neki enni. »Már biz tosan jól laktál énekszóval« mondta szívtelenül és elrakta előle az enni­valót. A régi szokás szerint, amikor a menyasszony betöltötte 16—17. évét, megtartották a lakodalmat. így tör­tént In Huang-lannal is Esküvő után sem sikerült megtörni a fiatal- asszonyt: akárhogyan szidták is érte. mindig énekelt! Férje csak az any­jára hallgatott és soha nem védte meg feleségét. A törékeny, fekete­szemű fiatalasszony végtelenül egye dűl volt férje házában, ahol csak a dal jelentett számára pihenést, örö. met, boldogságot. Az élet közben haladt tovább. A falut felszabadította a néphadsereg; In Huang-lan az utcán meglátta a katonákat, akik erős, jóságos és bá­tor emberek voltak. Este átment a szomszédos faluba, ahol a csapat ál­lomásozott. Egyszerre csak meghal­lotta, hogy a katonák énekelnek! In Huang-lan maga sem tudta, honnan vette a bátorságot, de nótázni kez­dett. És olyan boldogan,, olyan csen­gő hangon énekelt, mint még soha életében... In Huang-lan csillogó szemmel, mosolyogva mesélte emlékeit és olyan páratlan tehetséggel utánozta hol a lábasokkal zörgő anyósát, hol a katonákat, hol az aktivista lányt, aki először hívta őt a klubba éne­kelni, hogy mindnyájan nagyszerűen szórakoztunk. A járás első mező- gazdasági szövetkezetének klubjában lépett fel először nyilvánosan. Anyó sa magán kívül volt a méregtől, nem akarta elengedni, de a klub aktivistái magukkal vitték In Huang-lant. Igaz, amikor In Huang- lan hazatért a klubból, a ház ajta­ját zárva találta és a fészerben kel­lett töltenie az éjszakát. De azóta minden megváltozott. In Huang-lan együtt dolgozott továbbra is a családdal a földeken, s otthon is elvégzett minden munkát, hogy anyósának ne legyen oka a szemre­hányásra. De most már szabadon dalolt! Minden nap újabb éneket tanult. Nem törődött vele, akárho­gyan zsörtölődött is az anyósa. Két évvel ezelőtt In Huang-lan résztvett a népi tánc- és énekfesztiválon és díjat nyert. Még Pekingben is ven­dégszerepeit a járás kulturális együt tesével. Résztvett a kínai nők orszá gos értekezletén, ahol találkozott Mao elnökkel. Így megváltozott az élete. Megkértük In Huang-lant,, hogy énekeljen és a fiatalasszony kész­séggel teljesítette kérésünket. Olyan tisztán, csengő hangon dalolt, mint a pacsirta. Hangja még nem eléggé kulturált, de nagyon tiszta és kellemes. Nem tudom, miről énekelt és nem is kér­tem meg, hogy mondja el, Az em­ber szívéből áradó dalhoz nincs szükség tolmácsra. Éneke a kivívott szabadságról, a munka boldogságáról, a nagyszerű és világos célról, a sorsát alakító emberről szólt. És ez a dal a világ minden nyelvén érthető. és a megyei tanácsok szakmaközi baj nokságokat bonyolítanak le. A Bécsben sorrakerülő VII. világ­ifjúsági találkozó tiszteletére rövi­desen megkezdődnek a VIT jelvény- szerző versenyek. Szerepel még a SZOT tömegsport programjában az ez évi szakszervezeti sportünnepsé­gek megrendezése és kiegészíti a műsort a KISZ 1960. évi »Béke és barátság sportünnepély«-re való fel­készülés gyakorlatanyagának meg­ismertetése, betanítása. Az idén ün­nepük a dolgozók a szakszervezeti üdültetés 10. évfordulóját, s ebből az alkalomból a nagyobb üdülési köz­pontokban, mint például a Bala­tonon és a Mátrában — különböző sportrendezvények lesznek. A nemzetközi versenysorozatot — magyar részvevőkkel — vasárnap Genfben sorrakerülő szakszervezeti mezei futóverseny nyitja meg, ame­lyet a svájci munkás sportszövetség rendez. Az atléták idénynyitójának tekinthető küzdelmére — 7,5 kilomé­teres távon — szerdán utaztak el szakszervezeti sportolóink: Fazekas Miklós (DVTK), Fehér László (Nyír­egyházi Vasutas), Sütő József (Va­sas) és Molnár Sándor (MTK). A következő a már hagyományos Humanité verseny lesz Párizsban, a vincennesi erdőkben. Ezen is ott lesz nek a magyar szakszervezeti sport képviselői. Tárgyalások folynak arról, hogy a Szovjetunióból 6—7 sportágban szak szervezeti versenyzők / látogatnak majd el Magyarországra. Megrendezik a hagyományos FSGT—SZOT válogatott kerékpáros pályatalálkozót. Szerepel még az ez évi munkatervben az, hogy a VIT után száz fiatal francia spor­tolót a Balaton mellett lát ven­dégül a SZOT.

Next

/
Oldalképek
Tartalom