Tolna Megyei Népújság, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-28 / 50. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜl.JETEK: TÍ5IJ6Á MEGYEI AGYAR SZOCmtISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A ^ANÁGSOK?LAPJA IV. évfolyam, 50. szám. Szombat, 1959. február 28. 50 VI!.! ÉR Aparhant a megye huszonkettedik termelőszövetkezeti községe Január 1-től február 26-ig 8338 tagot vettek fel a tsz-ekbe — Magyarkeszin csütörtökön 106 jelentkező volt Tegnap estig bezárólag Tolna mc- | gyében 21 termelőszövetkezeti község ! és négy puszta volt, ahol lényegében ; befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. De tegnap Apar- hantról jelentették, hogy délig 160 tagot vettek fel a két községi termelőszövetkezetbe, akik 1300 holdat visznek a közösbe. így Aparhant is termelőszövetkezeti község. Tömegesen írják alá a középparasz tok a belépési nyilatkozatot Magyarkeszin. Az elmúlt héten például csaknem 200-r.n választották a szövetkezeti gazdálkodást. De olyan eredmény még nem volt egy nap alatt sem, mint a legutóbbi csütörtökön. Ekkor ugyanis lényegében nyolc óra alatt 106 egyéni paraszt jelentkezett szövetkezeti tagnak, akik csaknem 700 hold földdel gyarapították a közös gazdaságot. így Magyarkeszin is megközelíti az új termelőszövetkezeti tagok száma a háromszázat. Amint arról rendszeresen beszámol tunk, a termelőszövetkezeti mozgalom megyénkben is ebben az évben nagyot fejlődött. Mutatja ezt az a szám, mely szerint január 1-től február 26-ig 6597 parasztcsalád. 8338 tag jelentkezett a termelőszövetkezetekbe. A közös gazdaságok földterülete ez idő alatt közel 50 ezer holddal nőtt. A magyar—szovjet mezőgazdasági napok keretén beliii Tóíh Mihály egyetemi docens tart előadást Szekszárdim Vetik a borsit az alsónánai Béke Tsz-ben A Sárköz egyik termelőszövetkezeti községében, Alsónánán a Béke Termelőszövetkezet nagytábláin hétfőn felzúgtak a traktorok. A Várdombi Gépállomás négy körmös- traktorral és egy lánctalpassal kezdte meg a szántást. Szaporán folyik a munka, készítik elő a talajt a tavaszi vetésre. S mivel a talaj állapota és az időjárás jó, pénteken reggel már megkezdték a vetést is az újonnan alakult szövetkezetben. Húsz hold borsót vetettek el ezen a napon. S ha az idő továbbra is ilyen marad, két hét múlva megkezdik a lucerna és a tavaszi árpa vetését is. 100 hold lucernát vetnek az idén. amit tavaszi árpával vetnek felül, mert a szövetkezetnek sok takarmányra lesz szüksége. Az új közös gazdaság tulajdonosai állami gazdasági szakemberek segítségével részletesen kidolgozták és közgyűlésén megbeszélték az 1958/59. évi termelési terveket. Eszerint a szövetkezeti asszonyok kívánságára 80 hold fűszerpaprika is lesz a Bé- ! kében. A palánták neveléséhez szűk- ; séges melegágyakat szintén szánó- rán készítik a szorgalmas szövetke- [ zeti tagok. • A magyar—szovjet barátsági hónap keretén belül ebben az évben is megrendezik a magyar—szovjet mezőgazdasági napokat. Ezen belül nagyjelentőségű esemény lesz március 9-én a megyeszékhelyen, Szekszárdon. »A magyar mezőgazdaság Megkértük Várni Gyulát, a Téglagyári Egyesülés igazgatóját, hogy válaszoljon több termelőszövetkezeti vezető kérdésére, hogy az építkezésekhez tudnak-e elegendő téglát biztosítani. A következőket mondotta el: A Téglagyári Egyesülésnek az ; idén 35 millió - téglát kell gyártani. Ezzel szemben minden reális lehe- ! tősége megvan annak, hogy 38 mil- [ liót biztosítsunk az építőiparnak. Ami azt illeti, hogy .a termelőszövetszerepe és jövője, különös tekintettel a Szovjetunió és a népi demokráciák termelésére« címmel Tóth József egyetemi docens tart előadást. Erre az előadásra meghívják majd a megye legjobb mezőgazdasági szakembereit. kezetek igényeit ki tudjuk-e elégíteni, az nem elsősorban rajtunk múlik. Mi közvetlen nem adhatunk tég lát a szövetkezeteknek. De ha illetékes szerven keresztül megrendelik, már akár holnap vihetnek annyit, amennyire éppen csak szükség lesz. Jelenleg ugyanis 6 millió késztégla van a téglagyárakban, ami csaknem 2500 kislakás felépítéséhez elég. fl termelőszövetkezetek építkezéseihez szükséges téglái biztosítani tudja a Téglagyári Egyesülés Kikeltek a kiscsirkék A szorgalmas szövetkezeti tag felesége gondol arra is, hogy a háztáji gazdaságban sok aprójószág legyen. Az alsónánai De- csák Istvánná gondol erre. A tavasznak csak a jelei mutatkoznak, de az ő háztáji gazdaságában már kikeltek a kiscsirkék. A kalaznói Petőfi Tsz-ben megkezdődött a közös munka A február első napjaiban alakult kalaznói Petőfi Termelőszövetkezet 160 tagot számlál. A községben mindössze két idős, s beteges házaspár maradt kívül. Az egyik, Jánosi József már felajánlotta földjét a termelőszövetkezetnek, aki majd földjáradékot kap az öt holdja után és beteges feleségével ebből megél. A szövetkezet a legutóbbi csütörtökön választotta meg vezetőségét és elnökét. A közös gazdaságot Turbuk Menyhér*, volt tekintélyes középparaszt irányítja majd. A vezetőség- választó közgyűlésen megbeszélték azt is, hogy az 1200 holdas gazdaságban mit termelnek az idén. Lesz például 60 hold burgonya, kukorica, lucerna és egyéb kapásnövény a sz - vetkezetben. A közös munkát már meg is kezdték. Elsőként a földek összevonásán dolgoznak a tagok, s mihelyt ezzel végeztek, hordják a trágyát és még e héten megkötik a gépállomással a szerződést. Kálaznón a szövetkezet vette át a legeltetési bizottság földjeit és ezután itt gondozzák az apaállatokat is, mivel egyéni paraszt a községben nincs. Tízéves az Állami Biztosító Irta: Gyugyi János, A Tolna Megyei Tanács elnökhelyettese fennállásának tízéves évfor- ^ dulóját ünnepli az Állami Biztosító. Az esemény hivatalos megünneplése Budapesten történt a KPVDSZ székházában a párt, a pénzügyminisztérium és a KPVDSZ vezetőinek, képviselőinek részvé telével. Bár a rádió, filmhíradó, televízió is foglalkozik az esemény nyel, úgy érezzük, hogy az orszá gos sajtó mellett Tolna megyében külön okunk is van arra, hogy e tény mellett megálljunk egy pillanatra és néhány szóval megemlékezzünk az állami biztosítás tíz évéről. Tolna megye a felszabadulás előtt a biztosítási kultúra szempontjából az ország egyik legelmaradottabb megyéje volt. A 49 magánbiztosító vállalat közül egy sem tartotta érdemesnek a világtól dombokkal elzárt vasúttól távoleső, rossz, sokszor csak föld- utakon megközelíthető Tolna megyei falvak biztosítási kultúrájának emelését. A szegény vidékek csak sok fáradsággal és minimális haszonnal jártak volna. Károk tér mészetesen mindig fordultak elő, ezeket sok esetben koldulással, sőt hivatalos községi gyűjtésekkel pró hálták enyhíteni. Ezeket az állapotokat a mai falusi fiatalság már szinte el sem tudja képzelni, amikor már a legkisebb községbe is elér az autóbuszhálózat és koldulásra ma már senki sem szónál. Fel sem merült a felszabadulás előtt az a gondolat, hogy nagyobb vagy több magánbiztosító Szekszárdon vezérügynökséget létesítsen. A Dunántúl nagyobb városai ból, Kaposvárról, Pécsről, Bajáról látogatott el néha-néha egy- egy biztosítási ügynök, akik a min dénáron való üzletkötés érdekében valótlan ígérgetésekkel vezették gyakran félre a lakosságot, ami a károk bekövetkezésekor tűnt ki. A kapitalista biztosító pedig még a törvényes fizetési kötelezettsége alól is, ahol tudott, kibújt, ami magától értetődő volt, hiszen minden kárra kifizetett fillér a részvényesek jövedelmét, osztalékát csökkentette. 71 felszabadulás a kapitalista biztosítók sokszor ilyen rossz emlékű munkáját elmosta. A biztosítások is tönkrementek úgy ahogy a háború végigsöprése mindenütt romokat, pusztulást hagyott maga után. Tönkrementek a sok éven keresztül fizetett biztosítási díjakból létesített tőkebefektetések is, a fővárosi épületek romokká váltak, inflálódott a pénz is. A biztosítási rendszer felépítését újra kellett kezdeni. A biztosításra az embereknek szükségük van. A biztosítás a termelő munka feltétlen velejárója, mert biztosítás nélkül a munka eredményei mindenkor ki vannak téve a megsemmisülés veszélyének. Szocialista társadalmi rendszerünk a munkára épül. Alaptörvényünk az életszínvonal állandó emelkedése, amiből következik, hogy fokozottabban ébred az embe rekben az életszínvonal emelkedé sét biztosító javaknak féltése, vi- gyázása. Nyugodt békés építőmunka elképzelhetetlen biztosítás nélkül. így a felszabadulás után a gazdasági viszonyok konszolidációja egy óriási perspektívákkal bíró biztosítási fejlődés kezdetét jelentette. Abból, hogy társadalmi rendsze rünk a munkára épül, abból, hogy a munka eredményéit feltétlenül szükséges, hogy biztosítsuk, abból, hogy fejlődésünket a gazdasági alap, a munka határozza meg, szükségszerűleg következik, hogy a biztosítás tízéves fejlődése magán viseli társadalmunk fejlődésének általános jellegzetességeit. Ez azt jelenti, hogy a biztosítás tízéves fejlődésében akadhattak hi bák, mint például a kötelező biztosítás alacsony jégkártérítési nor mái. A pozitívumok mellett azonban ezek a negatívumok elenyé- szőek és mitsem változtatnak azon, hogy az Állami Biztosító tekintélye tíz év alatt óriási mértékben megnövekedett és ma már össze sem hasonlítható az egykori kapitalista magánbiztosítás helyzetével. H z Állami Biztosító Tolna me ^ gyében tíz év alatt komoly eredményeket ért el. A megyei igazgatóság és járási fiókok léte sítésével a biztosítási szervezet kö zelebb került a helyi párt és tanácsi szervekhez, tudott rájuk támaszkodni és a tanácsok is köteles ségüknek érezték — a tanácstörvény betűit élő tartalommal megtöltve — a biztosítás felkarolását, segítését. A biztosítás ténylegesen is közelebb került a néphez. Az ál lami biztosítási szervezet kiépítése során á járások biztosítási körzetekre lettek felosztva és ma már minden községben biztosítási megbízott működik, bár ezek működése éppen egyes községek biztosítási kul túrszempontból való elmaradottsága miatt, itt-ott még bátortalan és nem támaszkodik eléggé a helyi szervekre. A mezőgazdaság szocialista fejlődésével, szocialista községek kialakulásával azonban a községi és egyben termelőszövetkezeti megbízottak fokozódó tevékenységével lehet majd számolni. A minisztertanács 1949-ben adta ki az Állami Biztosító alapítólevelét. Ezután még kétévi fejlődés kel lett ahhoz, hogy 1951. január 1-vel Szekszárdon is megalakuljon a me gyei biztosítási szerv. Amíg 1951-ig a Tolna megyei biztosítási fejlődés számokban alig érzékelhető, addig 1851 óta az ügyfelek száma megsokszorozódott. Ezt a legszembeszökőbben az mutatja, hogy ma a megye 270 ezer lakosával szemben a biztosított Tolna megyei ügyfelek száma (ideértve azokat a gazdákat is, akiknek a biztosítottsága ma még egyoldalú és így például csak az állatoltással és ivartalanítással járó biztosításra terjed ki) meghaladja a 100 ezret. Az Állami Biztosító a dolgozók érdekeit szolgálja. Ezt megmutatják a bekövetkezett károk esetén kifizetett kártérítések is, mert az állam a biztosítási díjakat erre a célra fordítja. Volt év, amikor a Tolnában általában évente rendszeresen visszatérő jégverés olyan mérvű károkat okozott (1954), hogy az ezek miatt kifizetett kártérítések összege meghaladta a biztosítási díjbevételeket, ami csak úgy volt lehetséges, hogy az országos alapból kellett a megyében befolyt biztosítási díjakat kiegészíteni. Amíg tehát egy magánbiztosítónál ilyen esetben csőd, kényszeregyezség és mindenképpen az ügyfelek megkárosítása következett volna be, addig az állami biztosításnál elképzelhetetlen, hogy olyan elemi csapás előállhasson, amelynek kifizetése nem volna lehetséges. ■pgy pillantást, vetettünk az •*-* Állami Biztosító fejlődésére Tolna megyében. A biztosítás- ügy sokat fejlődött tíz év alatt megyénkben, de távolról sem áll még azon a szinten, mint a többi szocialista országokban vagy akár az ország fejlettebb megyéiben. Az eddigi fejlődés azonban feljogosít arra a reményre, hogy a párt és tanács szervek segítségével, az Állami Biztosító jó munkájával mind szélesebb tömegek fognak csatlakozni a biztosítottak nagy családjához és megyénk utol fogja érni a legfejlettebb biztosítási kultúrával rendelkező területeket.
