Tolna Megyei Népújság, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-27 / 49. szám

USA ,gmi Kön^tár VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! IV. évfolyam, 49. szám. ÄRA; 50 FILLER Péntek, 1959. február 27. I ■ Ünneppé nyilvánították Bátaszéken a szövetkezeti községgé alakulás napját Prantner József elvtárs mondott ünnepi beszédet Nem mindennapi ünnepség volt szerdán Bátaszéken. A naptár egy­szerű hétköznapot mutatott, Báta- szék mégis zászlódiszbe öltözött, sok helyen ünnepi feliratokat lehetett látni, az utcákon nem jártak a mun­kába igyekvő kocsik, mindenki ün­neplő ruhába öltözött, mint húsvét- kor, vagy búcsúkor. Minden ünnepé­lyes volt, mindenki ünnepelt, ez pe­dig történt abból az alkalomból, hogy a község termelőszövetkezeti község lett, és ezt a falugyűlés — vagy termelőszövetkezeti köz­gyűlés — ezen a napon mondta ki határozatilag. Bátaszéken még nem volt gyűlés, összejövetel, ahol annyi ember meg­jelent volna, mint ezen. Szinte min­den tag jelen volt. Ez pedig azt je­lenti, hogy a falu majdnem minden paraszti, vagy vegyes foglalkozású családjából jelent meg valaki. Hogy hányán voltak — azt senki sem szá­molta meg, mert egyszerűen nem le­hetett a nagy tömeg miatt. Sőt, mi több, még azt sem lehet pontosan megállapítani, hogy jelenleg mennyi "a szövetkezet taglétszáma. Ugyanis valaki megkérdezte a gyűlés előtt az egyik vezetőt, mennyi most a tag­létszám. Az a következőket mondot­ta: — Jelenleg hétszáznegyvenhat. Alig mondta ki, valaki közbeszól: — Ez nem egészen pontos, mert nálam is van három nyilatkozat, az előbb írták alá. A dolgozó parasztok közül mind­össze néhányan nem léptek még be a szövetkezetbe, de azok is óráról órára -fogynak«, s rendszerint nem várják az agitátorokat sem, maguk mennek a szövetkezeti vezetőkhöz belépési nyilatkozatért. Volt egy másik jellegzetessége is v ennek az ünnepségnek, ami azt mu- J tatta, hogy most rendkívüli jelentő­ségű dologról volt szó.' Bátaszéken nem emlékeznek olyan népes gyű­lésre, amelyet időben meg lehetett volna kezdeni a sok késés miatt. Ezen a gyűlésen már a meghirdetett időpont előtt együtt voltak az em­berek. Szűcs elvtárs, a községi tanács vb-elnöke nyitotta meg a gyűlést és a községet hivatalosan termelőszö­vetkezeti községgé nyilvánította. Ezután felkérte Prantner József elv­társat, a Megyei Pártbizottság első titkárát, országgyűlési képviselőt az ünnepi beszéd megtartására. Prant­ner József elvtárs a többi között a következőket mondotta: — Üdvözlöm önöket abból az al­kalomból, hogy Bátaszék szövetke­zeti község lett. Ezért köszönet az agitátoroknak, szervezőknek, de a legnagyobb köszönet a belépő­ket illeti, mert a legnagyobb, a legnehezebb dolgot nekik kel­lett megtenniük. Ez a falu a történelem -országútja« mellett fekszik. A honfoglalástól, István királytól kezdve sok történel­mi jelentőségű dolog történt ezen a vidéken, az alföldi róna és a dunán­túli dombvidék találkozásánál. De ez a táj mindig, mint valami lágy öle­lő kar, fogadta az új -jövevényt«, amely haladó volt, tehát jobb, mint a régi. A történelem során mindig más lakók voltak itt. Most is vegyes a falu lakossága, különböző helyek­ről települtek az emberek erre a szép tájú vidékre. De ahogyan ezen a vi­déken ölelkezik össze a síkság és a dombvidék, úgy ölelkezik, fog össze a falu lakossága az új, a réginél jobb gazdasági forma megteremtése érde­kében. — Pártunk és kormányunk helyes politikát folytat, ezért volt és van bizalom a párt és a kormány iránt és ez adta a legnagyobb erőt ahhoz, hogy döntsenek a bátaszéki gazdák is és az újat, a termelőszövetkeze­ti gazdálkodást, a szocializmust válasszák. A kisparcellák nemcsak nálunk tűn­nek el, hanem a kapitalista orszá­gokban is. Csakhogy a tőkés világ­ban a néhány gazdag nagybirtokos tönkre teszi a kisgazdákat, tehát az emberek tönkretétele útján alakul ki a nagyüzem. Nálunk pedig ezzel ellentétben a parasztság jólétének fokozása érdekében, a tagság egyen­rangúsága alapján alakulnak ki a nagyüzemi gazdaságok. — Azt mondják, minden kezdet nehéz — folytatta tovább ünnepi be­szédét Prantner József elvtárs. — Ez így is van. De itt Bátaszéken már volt egy jó szövetkezet, ami sok ta­nulságot, biztos alapot nyújt a meg­induláshoz. Az új útra való áttérés nemcsak azt jelenti, hogy 5000 hold fölé emelkedett a Búzakalász Ter­melőszövetkezet földterülete, hanem mindenekelőtt azt, hogy ez a több száz ember összefog, közösen dolgo­zik, együtt, a legbiztosabb alapokon keresi a boldogulását. Bátaszéken már az egész községben összefonó­dott az egyéni és a közös érdek és ez minden ember számára jó. De azt sem szabad elfelejteni, ha majd a közösben valaki hanyagul, rosszul dolgozik, az hátrányt jelent az egész közösségnek. A szövetkezetben új szellemnek kell meghonosodnia, az igazság és a becsületesség szellemének. Prantner József elvtárs bejelen- | tette többek között, hogy a Minisz­tertanács titkársága jóváhagyta a bátaszéki Búzakalász Tsz tagságá­nak kérését és hozzájárult, hogy Báli Zoltán elvtárs, a szövetkezet régebbi elnöke, a Megyei Tanács VB elnökhelyettese visszatérjen a szövetkezetbe és irányítsa a korsze­rű, eredményes gazdálkodás kialakí­tását. A szövetkezetből ugyanis kül­döttség járt ennek érdekében a fel­sőbb szerveknél, mivel a Búzakalász Tsz Báli Zoltán elvtárs irányítása alatt vált a megye egyik legjobb szö­vetkezetévé. Végezetül pedig a Me­gyei Pártbizottság és a tanács to­vábbi segítségét ígérte meg a szövet­kezetnek. — Hangsúlyozta: — Nem­csak az ünnepre jövünk el, hanem itt leszünk a dolgos hétköznapokon is és segítjük, hogy ez a rohamosan megnövekedett szövetkezet virágzó legyen. Az ünnepi beszéd után az elnök és az elnökhelyettes megválasztásá­ra került sor. Elnöknek egyhangú­lag Báli Zoltán, helyettesnek pedig Varga Jenő elvtársat választották meg. Báli Zoltán elvtárs ezután kör­vonalazta a szövetkezet gazdaságá­nak a megszervezését. Három üzemegységet alakítanak ki. amelyeket brigádoKra, mun­kacsapatokra tagolnak. Javaslatot tett a szakfeladatok el­osztására is. A gyűlésen megválasz­tották a vezetőség, az ellenőrző bi­zottság tagjait, szociális bizottságot hoztak létre stb. Varga Jenő elvtárs pedig javaslatot tett hitel felvételé­re, hogy megkezdhessék a közös gaz­dálkodást. Ezenkívül javaslatot tett a földrendezésre, a közgyűlések meg­tartásának rendjére, az öregek ellá­tására. Bejelentette, hogy az új ta­gok is SZTK jogosultak a mai nap­tól kezdve és hogy ifjúsági küldött­ség megy a tavasszal Bulgáriába a termelőszövetkezetből. J avasolta, hogy ezt a napot nyilvánítsák a köz­ségben ünneppé és ezen a napon minden évben ünnepeljenek ab­ból az alkalomból, hogy a falu szövetkezeti község lett. A gyűlés után az ünnepségen részt vett megyei, járási és községi párt-, valamint a tanácsvezetők hossza­san elbeszélgettek a szövetkezet tagjaival. Este pedig nagyszabású táncmulatságra került sor. A hajna­li órákig együtt mulatott az .egész falu, csütörtökön pedig már meg­kezdődött a nagy munka, a szövet­kezet gazdaságának megszervezése. B. F. 16 munkásnak adlak „Kivált Deliozt oklevelet a Bonyhádi Cipőgyárban A múlt év második felében a ci­pőgyár mintegy hatvan dolgozója ve télkedett a szakszervezet és az ille­tékes szakmai felsőbb vezetés által kiírt «Kiváló Dolgozó« oklevél el­nyerésért. A hét első napjaiban üzemrészen­ként röpgyűléseken adták át az üzemrészek legjobb dolgozóinak az oklevelet és azzal járó egy heti fi­zetést. Néhány olyan munkaterület >s van a cipőgyárban, ahol százalék- szérűén nem lehet értékelni a dol­gozó anyagtakarékossági és minősé­gi munkáját. (Ugyanis e két szem­pont a fő célja a munkaverseny­nek). Az ilyen munkaterületeken is jutalmazzák a dolgozókat egy heti fizetésnek megfelelő összeggel. Leg utóbb például György Antal és Jó- zsa Erzsébet kapott pénzjutalmat. Kiváló Dolgozó oklevelet nemcsak a szalagon dolgozóknak adtak, ha­nem olyan munkásnak is, mint Re­mény ik József, akinek «beugró« a beosztása, ugyanis a néhány percre h szalagról eltávozókat, betegeket helyettesítette úgy, hogy a termelés ben soha nem volt fennakadás. Márciusban Békekölcsön-sorsolás Március közepén kerül sor az év első államkölcsön sorsolására. A húzásokat ezúttal Budapesten bo­nyolítják le. Az első napon március 14-én az I. Békekölcsön nyereményeit és törlesz tését, valamint a kamatozó kötvé­nyeket sorsolják. A második napon március 15-én az V. Békekölcsön és a VI. Békekölcsön nyereményeinek húzására kerül sor. A három Békekölcsön sorsolása al kalmával nyeremény és törlesztés formájában összesen 77 900 000 fo­rintot fizetnek vissza kötvénytulaj­donosoknak. Újabb három termeliszövetkezeti község a megyébeo! Tegnapig Gyulajon, Alsónyéken, Mórágyon, valamint Meggyes-pusztán a dolgozó parasztok zöme termelőszövetkezeti tag lett Amint azt tegnapi lapunkban kö­zöltük, Tolna megyében Bikács, Du- nakömlőd, Gyönk, Dalmand, Alsóná- na, Kurd, Csibrák, Bátaszék, Für­géd, Diósberény, Kalaznó, Udvari, Felsőnána, Sárpilis, Rácegres, Vár­domb, Nak és Szakadát dolgozó parasztságának túlnyomó többsége a nagyüzemi gazdálkodás útjára lé­pett. A csütörtökön érkezett jelentés szerint szerdán estig újabban Gyula- jen, Alsónyéken, Mórágyon, vala­mint a Nagykónyihoz tartozó Megy- gyes-pusztán mondhatták ki a dol­gozó parasztok, hogy ők is megtart­hatják a termelőszövetkezeti község avatását. Gyulajon az elmúlt napokban 180 parasztcsalád választotta a nagy­üzemi gazdálkodást, s ezzel lényegében befejeződött a község mezőgazdaságának szocialista átszervezése. Mórágyon, a megye másik legújabb termelőszövetkezeti községében pedig szombaton tartják az avatót. Itt is szövetkezetbe lépett a dolgozó parasztok 90 százaléka. A szekszárdi járás egyik nagy községében, Alsónyéken a hét elején kezdőd­tek a nagyobb belépések. Három nap alatt 270 parasztcsalád írta alá a belépési nyilatkozatot, akik 1400 hold földet visznek a kö­zösbe. Ennek alapján Bátaszék, Al­sónána és Sárpilis után a Sárköz ne­gyedik községében, Alsónyéken is nagyüzemi gazdálkodás folyik ez­után a határban. A Nagykónyihoz tartozó Meggyes­pusztán volt az ellenforradalom előtt a megye egyik legjobban gazdálkodj termelőszövetkezete, a helybeli Uj Élet. Az ellenforradalom hatására feloszlott. De szerdán este ismét megalakult, most már a pusztán lé­vő dolgozó parasztok kivétel nélkül csatlakoztak a közös gazdálkodós­hoz, Meggyes szocialista puszta lett. Ä fent említetteken kívül szerdán ismét tömeges belépések voltak a már meglévő termelőszövetkezetek­be. Aparbanton például egyetlen nap alatt csaknem 50 paraszt- család választotta a nagyüzemi gazdálkodást. Eddig a községben 113 új termelő­szövetkezeti tagot tartanak nyilván, akik átlagban 10 hold földet vittek a közösbe. Majoson 14, Murgán 16. Bonyhádon pedig 8 új belépő volt | tegnap a szövetkezetbe. Ezenkívül 1 két zombai, egy kisvejkei és egy kisdorogi I. típusú termelőszövetke­zet tagjai határozták el, hogy közös gazdaságukat önálló szövetkezetté alakítják át. A Szovjet Film Ünnepe megnyitója Szekszárdon Ünnepélyes külsőségek között nyi- elhangzása után dr. Kaszás Imre tották meg Szekszárdon a Garay országgyűlési képviselő mondott ün- Filmszínházban február 26-án, csü- népi megnyitót, majd levetítették a törtökön a Szovjet Film Ünnepi He- Tengerészrevű című látványos, szí­tét. A magyar és a szovjet himnusz r.es, szovjet filmet. Útnak indulnak a Az úttörők az elmúlt őszön, télen nagy feladatot vállaltak magukra: összegyűjtik azokat az emlékeket, amelyeket ma még lehet találni. A megye úttörői is jelentős részt vál­laltak magukra. Nagyarányú gyűj­tést végeztek, igen eredményesen dolgoztak a szekszárdi járás úttörői. A kutatómunka során sok érdekes emléket derítettek fel, s megtalál­tak sok értékes dokumentumot is. így például a szekszárdi úttörők össze­gyűjtöttek eredeti fényképeket a szekszárdi Vörös Hadsereg egységei­ről, a megyei direktóriumról (intéző bizottságról). A pörbölyi úttörők megtalálták azt a tarisznyát is, ami! az egyik Cséby (nem tudni, hogy Cséby Józsefről vagy Cséby László­ról van-e szó) adott át Takács József nek, a pörbölyi szerb betörés ide­jén. A veterán ma is féltett kincse­ként őrzi a tarisznyát. A tolnai úttörők a Hősök könyvé­IT/' ••» I •• ?5 • „Hosok könyve -i ben közölték a «Fonó lányok dalát«, I amelynek hangjai mellett negyven esztendővel ezelőtt, május 1-én vo­nultak fel a szövőlányok. A dalla­mot is bejegyezték a Hősök köny- j vébe. A tolnaiak a mai fiatalok éle ; léről is gyűjtöttek képeket. Szép rajzok díszítik a gyűjte | ményt. Több csapat vadvirággal, má j sok rózsákkal, többen pedig vörös ; zászlókkal tették színesebbé a Hő- I sok könyvét. Az összegyűjtött anyagokat a csa- | patok bejegyezték a Hősök könyvé- I be. A szekszárdi járás úttörő elnök­sége gondoskodott arról, hogy min­den úttörő csapat megismerje a já- I rás 1919-es emlékeit. Március else- j jén staféták viszik egyik csapattól a | másikhoz a Hősök könyvét. Addig, I amíg a Hősök könyve ott tartózko- ! dik, addig szünetel a tanítás, úttörő | csapatok ünnepi csapatgyűléseket ‘ tartanak. * ß nagy pillanat Mikor megtudta Galla Menyhért alsónánai közép­paraszt, hogy gaz­datársainak több­sége a közöst vá­lasztotta, ő is el­ment a tanácshoz és Decsák István szövetkezeti elnök jelenlétében alá­írta a belépési nyilatkozatot. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom