Tolna Megyei Népújság, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-26 / 48. szám

lüöí). február 2ti.

IOI.NA MEGYEI NÉPÚJSÁG

Elhalasztott lólikvidálés

Kovács Gábor, a párttitkár az éjszakát a járási pártháznál töltötte. Munkásőr szolgálatban volt. Reggel, amikor hazaérkezett, ruhástól feküdt a heverőre, szemüveget tett fel és böngészgetni kezdte az újságot.

— Szépen haladunk. Megint újabb hat község válajsztotta a jobbik utat — állapítja meg magában, miután az első oldalt átfutja, azután hirtelen elnyomja az álom. A szemüveg előrecsúszik az orrára, az újság a főidre esik, ő pedig hanyattfekve, félig nyitott szájjal fújja a kását.

— Titkár elvtárs, jöjjön, magára van nagy szükség!

A szavak élesen hasítanak a levegőben. Kovács Gábor nagyot horkan, aztán felnyitja a szemét.

— Mi baj van?! — kérdi szuszogva, s körültekint a félhomályba borult szobában.

— A szobában vagy nyolcan-tizen lehetnek. Csupa újonnan jelentkező középparaszt. Szabó Lajos, aki az embercsoport élén áll. kissé zavarba jön, balkezével a köténye alatt kotorász és a titkár kérdő pillantására mondani kezdi.

— Az elnök likvidálni akarja a ^ lovainkat. Jöjjön, teremtsen rendet.

Amikor a szövetkezeti udvarba ér nek, alig tudnak’a bíráló bizottság asztalához jutni, a lovaktól, tehenek tői, meg az emberektől, akik kantár szárat, vágj7 kötőféket szorongatva várnak arra, hogy sorra kerüljenek.

Az elnök éppen egy húsz holdas új belépővel, Nagy Józseffel vitázik, aki két ló kantárszárát szorongatja.

— Értsd meg Jóska, hogy nincs szükségünk lóra... Add vágóba, vágj' csinálj vele, amit akarsz, de nekünk nem kell.

Amikor Kovács Gábor az asztalhoz ér, hirtelen csend lesz.

Az egyik szövetkezeti vezetőségi tag, aki az asztalnál áll, Kovács Gáborhoz fordulva megtöri a hallgatást.

— Tegyen már rendet Gábor bá tyám, hisz ez valóságos komédia, ami itt megy. A vénisten se igazodik el ezen a lókérdésen.

— Majd eligazodunk — nevet a dereshajú titkár és az elnökhöz fordul.

— Hány pár lovat akartok átven ni?

— Tizennyolc párat — felel kissé bizalmatlan hangon az elnök.

— Mennyi földdel gyarapodtunk? — kérdez tovább Kovács Gábor.

— Ezernyolcszáz holddal, — válaszol az elnök helyett a könyvelő, aki a bírálóbizottság tagja.

— Akkor kevés a tizennyolc pár ló — állapítja meg fennhangon a titkár, hogy mindenki hallja.

— Kevés bizony! Persze, hogy kevés! Vegyék át mindet! Az én apám szegiény, mindig azt tartotta, hogy tizenöt holdra kell egy pár ló a gazdának! — röpködnek a megjegyzések akár a gyorsröptű madarak.

A titkár még jobban megerősíti a hangját.

— Hohó, emberek. Vigyázzunk, ne essünk túlzásba. Én ugyan azt mond tam, hogy kevés a tizennyolc pár ló az ezernyolcszáz hold új föld mellé, de ez nem jelenti azt, hogy minden lovat át lehet venni. Na, meg arra sem adhatunk, hogy a nagyapáink tizenöt holdra számítottak egy pár lovat, mert hisz amikor ők így számoltak, akkor még nem voltak traktorok.

Megint hirtelen csend támad, ahogy a szavak elhalnak. Majd a csalódottság moraja hallatszik.

— Hát akkor mit javasol! Valami megoldást kell találni! — hallatszó?

„ Mi atombékét — nem atomháborút akarunk!66

Mint már tudósítottuk olvasóinkat, az elmúlt napokban a Hazafias Népfront Megyei Bizottsága ülést tartott, amelyen a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatos feladataikat beszélték meg. Emel lett megbeszélték a mostanában felmerült külpolitikai kérdéseket is. Ennek folyományaképpen két táviratot küldtek az Országos Béke tanácshoz, továbbítás céljából.

Az egyik tiltakozó táviratot azért küldték, mert megyénk népfrontbi- zattsági tagjai által tolmácsolva egész megyénk dolgozói felháborodással vették tudomásul az amerikai imperialista körök azon mesterkedését, hogy kudarcba fullasszák a genfi leszerelési és a nukleáris fegy verekkel való kísérletezés betiltását szolgáló értekezlet munkáját. »Kö- IV.

IV.

Mihály, a félszemű szerb tartotta á gyeplőt, de csak azért, hogy valami legyen a kezében, mert a lovak biztosabban baktattak, ha a maguk feje után mentek, mint amikor a' húzta a gyeplőt. Sárga fogai között kurtaszárú pipája csutoráját szorongatta, s néha kiköpött, s ilyenkor morgott valamit, de senki sem értette, hogy mit. Hogy a lovakkal beszélgetett, vagy önmagával, nem tudták. Nagyon zárkózott ember volt, csak annyit árult el magáról, meg a családjáról, hogy volt két fia, akiket kivégeztek, a felesége meg belehalt a fájdalomba, hogy mind a két fiát elveszítette. Akik már régebb óta ismerték és voltak vele ütközetben, azok mesélték, hogy az ütközet előtt mindig a fiait emlegette, a harcban ördögien forgatta a puskát, egyszer a szuronyt használva, aztán a tőrt. Jaj volt annak, aki vele szembekerült.

Melléje egy vékonydongájú, su- hanc forma legény került. Alig látszott többnek tizenhat évesnél. Még csak éppen hogy tollasodott az álla. Valahol Baranyában csapódott a századhoz, amikor a szerbekkel verekedtek. Azt hitték róla, hogy csak kíváncsiságból tart velük, s amikor

vetetjük — szól a távirat —, hogy tovább folytatva a tárgyalásokat a népek javára használják fel a magfizika eredményeit, ne pedig az am- bermilliók, asszonyok és gyermekek pusztítására. Mi atombékét és nem atomháborút akarunk«, — fejeződik be a távirat.

A másik távirat a dél-vietnami hazafiakkal szemben elkövetett embertelen bánásmód miatt emeli fel szavát, amiért tízezrével bebörtön- zik, s ezrével kivégzik azokat a hazafiakat, akik a békét, kettészakított hazájuk egységét kívánják. Éppen ezért, követelik megyénk dolgozói is, a távirat szerint is »... a koncentrációs táborok azonnali feloszlatását, a börtönökben lévő hazafiak azonnali szabadonbocsátását és a többezer hazafi gyilkosainak felelősségrevo- nását.«

az udvar végéből egy ideges férfihang.

Kovács Gábor arcán mosoly jelenik meg, s a hangja nyugodt ahogy mondja:

— Tegnap a járásnál beszéltem a tanács főagronómusával, az azt mondta, hogy a jelenlegi gépesítés mellett negyven-ötven holdra számítsunk egy pár lovat, ami azt jelenti, hogy mi harminchat párat átvehetünk az újonnan belépőktől.

A bejelentés hatására az arcokon feloldódik a feszültség. Egy asszony, aki tehenet tart kötőfék száron fogva, hirtelen elneveti magát és azt mondja:

■— Akkor nincs semmi baj, a lovak nagyrészét átveszik, amelyik meg amúgy is öreg, meg girhes, az hadd menjen a csontozóba.

Az elnök Kovács Gáborhoz hajol és a fülébe súgja.

— Mázsás követ vett le a szívemről Gábor bátyám. Micsoda szerencse, hogy maga mindenfelől érdeklődik ott a járásnál.

Kovács Gábor az éjszakai álmatlanság miatt, hirtelen elálmosodik. nagyot ásít és mielőtt hazaindulna, megjegyzi:

—- A lólikvidálással még ráérünk várni egy kicsinykét.

HAYPÁL TIBOR

— Üzemi tanácsülést tartanak ma a Tanácsi Építőipari Vállalatnál. Ebből az alkalomból megbeszélik a vállalat múlt évi termelésének tapasztalatait. A beszámoló alapján vitát tartanak a vállalat önköltségi terveinek teljesítéséről is, majd pedig sor kerül az üzemi tanács ez évi munkatervének megvitatására a SZOT és az MT határozatainak alapján.

— KISZ-úttörőtalálkozó a bonyhádi úttörőházban. A középiskolás úttörővezetők kezdeményezésére szombaton jól sikerült találkozót rendeztek az úttörőházban a bonyhádi úttörők, valamint a területi, a cipőgyári, a zománcgyári, a gimnáziumi és a közgadasági technikumi KISZ- lagok.

Hl BEK

Felszólalás lakásügyben

Az Osztályra új dolgozó került, méghozzá vidékről. A dolgozónak természetesen lakás kellett, ebben a lakásinséges világban lakáshoz jutni viszont nehéz, igen nehéz. Dehót segíts magadon... és valakinek az Osztályon mentő ötlete támadt.

— É.-nek lakás kell. Itt van például Sz. háromszobás, fürdőszobás, konyhás, előszobás lakásban lakik. Igaz, hogy három gyereke van, deliéi ez nem sokat számít. Majd ősz- szébbszorulnak. Ebből a lakásból vá lasztunk le É.-nek egy szoba-kony hás lakást. Az igaz, hogy kívülesik a városon de hát ez úgyis csak ideig lenes lesz. Az a fontos, hogy lakás legyen. A többi már magától jön. Csak pénzt kell keríteni az átalakításhoz.

Az Osztályon összedugták a fejüket, tanakodtak, honnan kerítik elő a pénzt. Az is került, méghozzá hamarosan.

—• Itt van a költségvetésben ezen a rovaton 15 000 forint. Még néhány nap és itt az év vége, ha nem használjuk fel, elvész.

— Az újiregi Béke Termelőszövelkezetben az elmúlt évben 15,3 szarvas marha — ezen belül 8,3 tehén — jutott 100 hold földre. Mivel Ujireg nemrégiben termelőszövetkezeti község lett, ez az arány előreláthatóan lényegesen javul ebben az évben.

— Takarékos gyerekek vannak Tolna megyében. A megye iskoláiban a múlt évben 1 400 000 forint értékű takarékbélyeget váltottak megtakarított zsebpénzükből és más pénzforrásokból.

— Egymillió forintot emészt fel a községfejlesztés az idén Decsen. Ez az összeg a község lakossága által befizetett községfejlesztési hozzájárulásból, a már felajánlott társadalmi munka és a helyi anyag értékéből, végül az állami hozzájárulásból tevődik össze.

Újév előtt néhány nappal, megjelentek a kőművesek Sz. lakásán, és munkához láttak. Az előszobát, a konyhát, a padlásfeljárót elfalazf.ék a többi szobától. A fürdőszobát átalakították előszobává, úgy, ahogyan az Osztály azt elrendelte.

Sz.-ék azóta szűkebb lakásban laknak a három gyerekkel. A szobák amúgyis kicsinyek lévén, az előszobát rendezték be konyhának, hogy valahogyan elférhessenek. Hogy mit gondol magában Sz-né az Osztályról, amikor a három gyereket a konyhában kell füröszteni, arról jobb nem is beszélni.

És ha még legalább É. beköltözött volna a leválasztott lakásba! De az immár két hónap óta ott áll üresen, lezárva. Feléje sem nézett senki az Osztályról, de Sz-ék felé sem. Any- nyit viszont megtett az Osztály, hogy Sz-ék eddigi 30 forintos lakbérét felemelte 50 forintra. Hat hónapra visszamenőleg...

B. I.

— Kubában minden férfi utánozza Fidel Castro katonáit, hogy őt is szabadságharcosnak tartsák. Éppen ezért senki sem borotváltatja a sza- kállát, amiért a kubai borbélyok roppant el vannak keseredve.

— Lemezjátszó — az álarcosbál bevételéből. A mőcsényi iskolások jól sikerült jelmezbált rendeztek, amelynek tiszta bevételéből lemezjátszót vásároltak.

— A napokban fejeződik be az

Ezüstkalászos tanfolyam második évfolyama Bölcskén. A tanfolyamon 33 gazda vett részt, az első évben általános tudnivalókról tanultak, a második évben a helyi adottságoknak megfelelően a szőlő- és gyümölcstermelésről, kertészkedésről. A tanfolyam záróünnepélyét március 15-re tervezik.

A tavaszt várják Mázán

Március 2-án kezdik a próbaüzemeltetést

Talán egy szakma dolgozói sem lesik oly nagy figyelemmel a Meteorológiai Intézet jelentéseit, mint a tég lakészítők. Különösen a tél utóján nő meg a kíváncsiság, akkor ha már gyengülnek az éjszakai fagyok, amikor a nappali hőmérséklet is plusz 10 fok Celsius fölé emelkedik.

Előreláthatólag néhány évig még a téglagyárakban a téglagyártás szezonjellege megmarad. S éppen ebből adódik, hogy gondosan készülnek a tavaszra, a gépek javítását pedig úgy végzik el, hogy a lehetőség szerint a nyári hónapokban

i^vymr...

majd megérzi a puskapor szagát, kereket old. De hűségesen kitartott. Szerzett egy otromba nagy pisztolyt valahol, amit madzaggal a derekára kötött majd néhány kézigránátot, amit mindig a nadrág zsebében hordott. A többi zsebe pedig pisztolytölténnyel volt tele, s amikor lépett, úgy csörgött, mintha aprópénzzel töltötte volna meg. Ügyes fickó volt. Mégis mamlasznak csúfolták, mert a lányoktól nagyon félt. Amíg méternyi távolságra volt tőlük, csak bírta valahogy szóval, de ha közelebb húzódott hozzá a lány, inába szállt a bátorság, pirult, dadogott és gyorsan kereket oldott...

A kocsiderékban, háttal a lovaknak a bányász üldögélt. Rendes neve Farkas Zsigmond volt, de a századnál csak bányásznak szólította mindenki, a foglalkozása után. Nemrég jött ki a kórházból comblövéssel, s most hozzájuk osztották be. Még nagyon új ember volt, az eddigi ismeretség alapján kevé§beszé- dű embernek ismerték. A feleségét, meg a kisfiát emlegette sokat és esténként látták a tábortűz mellett, hog^ az otthoniak fényképét nézegeti. A szíve felett hordta a kabátzsebben őket és mielőtt elaludt volna, a kép hátlapját — amilyen valami írás volt, mindig megcsókolta, csak azután feküdt le... Lovat még nem adtak alá ja, mert nem bírta volna még sokáig megülni.

A század egyik legrégibb puskása az öreg Molnár volt. Derecskén volt a családja, de a frontról szökve nem jutott el hazáig, mert a forradalom kitörése Pesten érte, ahol az események közepébe csöppent, később, mikor a csehek megindultak a forradalom leverésére, akkor sem hagyta cserben a köztársaságot. Puskát fogott és ment a frontra. Öreg volt már, a század legöregebbje, rövidlátó, de azért lőtt, ha a többiek lőttek. Nézte, hogy merre áll azok puskacsöve és ő is arra puffogtatott. Ha a többi ment, akkor ő is. Ha előre, akkor ő is előre, ha meg hátra, akkor ő is futott a többi után.

Amikor megtudta, hogy a Dunántúlról az Alföldre mennek a románok ellen, felcsillant a szeme.

— Mihály! — csapott a félszemű szerb vállára — mék haza. Hallja?! Olyan pálinkát iszik Derecskén, amilyet ke’ még nem ivott...

(Folytatjuk.)

Atádi Géza

mind kevesebb üzemzavar forduljon elő.

Mázán, a megye egyik legkorszerűbb téglagyárában munkásokat és vezetőket hallgattunk meg a tavaszi készülődésről, a tervekről folyó be szélgetés során. Az elvtársak bizakodva készülnek és számításaik sze rint az idén sokkal több téglát termelnek, mint a múlt évben volt.

A többtermeléshez a technológiái biztosították. Megfelelő gépiberende zés áll rendelkezésre, és az idén veszik üzembe a tavaly épített hatalmas betonvázas szárító fészert is ÍA múlt években éppen a szárítóhe- Ilyek hiánya miatt nem tudták növel fni a termelést. Távolabbi program 4 az, hogy majd több szárítófészert építenek, hogy a szabadban ne kelljen ideiglenes megoldással nyerstéglát szárítani.

Felújították a téli hónapok során a ('kisvasúti hálózatot, sőt néhány száz méter hosszan bővítették is a vasutat így még jobban kiszorították a tégla szállításának nehéz fizikai m unokáját.

Az irodában — a szakszervezet és a pártszervezet véleményének meghallgatásával — már készítik a nyári munkaerő elosztást. Néhány nap múlva a gyár dolgozói előtt felolvassák a beosztásokat és március másodikén már sor kerülhet a téglagyártó gép próbaüzemeltetésére. A termelés tovább folytatása — március 2-ika után — az időjárástól függ. A tervek szerint egyelőre a szokásos tömör téglát gyártják, majd a tavasz során és a nyári hónapok alatt kizárólag lyukacsos téglát készítenek csak. A géphez szükséges alkatrészeket is így lcé szítették elő.

Az új termék — lyukacsos tégla — 11bevezetése különleges, a szokásostól I leltérő felkészülést kívánt. Egész tétlen például a bagerral — föld-elő- f készítő gép — több ezer köbméter fföldet faragtak le és kevertek össze,

hogy néhány hónapi érlelődés után az anyag megfelelő legyen a lyukacsos tégla készítéséhez.

A jövő hét elején pedig a múlt évi termelés utolsó „lépcsőjét” is befejezik. Előreláthatólag kedden vagy szerdán állítják be a kemencében a tüzelést, és a tégla kiszedése után a kemencén is elvégzik a nagyjavítást, hisz alaposan ráfér, közel nyolcmillió tégla égetését végezték el benne.

A tavaszt felkészülten várják a mázai téglagyári munkások és vezetők. A tavaszi munka több keresetet is jelent, és azt is — különösen az idén —, hogy a mezőgazdasági építkezésekhez még több téglát akarnak adni. Reméljük, az idő is hamarosan kedvező lesz és akkor a téglagyáriak óhaja, terve teljesülni fog.

P. J.