Tolna Megyei Népújság, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-14 / 11. szám

V MAGYAR VILÁG PROLETARIA!, EGYESÜLJETEK! V. évfolyam, 11. szám. ARA: 50 FILLÉR Szerda, 1959. január 14. Áz ország legkorszerűbb pozdorjolemez üzeme épül fel az idén a Dunaföldvári Évek óta szinte megszakítás nélkül építkeznek a Dunaföldvári Kender­gyárban. Amikor két évvel ezelőtt felszerelték a Csehszlovákiából ér­kezett modern rostkikészítő gépeket, az ország legkorszerűbb kendergyá­rává vált az üzem, a kézi tilolást csaknem teljesen kiküszöbölték, a gé­pek nemcsak nagyobb termelékeny­séggel, hanem jobb minőségi ered­ménnyel is dolgoztak, mint korábban a kézi tilók. Az elsőséget továbbra is tartja a gyár. lekeverik a kötőanyagot, majd az elő- présbe és a hőprésbe kerül. A külön­böző gépek a gyártási műveletek sor­rendjének megfelelően lesznek elhe­lyezve, így a minimálisra csökkentik a belső szállítást, amit szállítószala­gokkal oldanak meg. , Az új üzem termelése mintegy öt-hatszorosa lesz a jelenleginek ugyanakkora munkáslétszámmal, mint amennyi most dolgozik az üzem­ben. 1960. január 1-től kezdve — ek­korra készül el az üzem — évi négy­ezer- köbméter, tehát mintegy Kendergyárban Nincs szükség tehát az ugyancsak importból származó vakfurnirra, a trianger lemezre .a bútorgyár­ban már csak egy 0,6 milliméte­res színfurnirt préselnek, illetve ragasztanak. A Dunaföldvári Kendergyárban már nem számít értéktelen hulladék­nak a kenderpozdorja, amit a múlt­ban csak fűtésre tudtak használni. Értékes importanyagokat helyettesítő és teljes mértékben pótló bútorlap készül belőle. Bulgáriába látogat a bátaszéki Buzakalász Tsz tizenkéttagu küldöttsége A bátaszéki Búzakalász Termelő­szövetkezetből április elején tizen- kéttagú küldöttség utazik Bulgáriá­ba. A bátaszéki szövetkezeti parasz­tok a Burgas környéki termelőszö­vetkezeteket keresik fel és azok mun káját tanulmányozzák. A magyar tsz tagok két hétig tartózkodnak a bol­gár termelőszövetkezetekben s láto­gatásuk tapasztalatait hazajőve bi­zonyára eredményesen tudják fel­használni, hiszen a Bolgár Népköz- társaságiban lényegében megtörtént a mezőgazdaság szocialista átszervezé­se. A nyár folyamán a bátaszékiek látogatásának viszonzására bolgár termelőszövetkezeti küldöttség ke­resi fel a Búzakalász Termelőszövet­kezetet. Megemlékeztek a Földmunkás Szövetség 53. évfordulójáról A bölcskei gépállomás dolgozói a kommunisták és pártonkívüliek ün­nepélyes munkaértekezletet tartót- jak az elmúlt héten, s megemlékez­tek a Földmunkás Szövetség ala­kulásának 53. évfordulójáról. 1906. január 6-án alakult meg a Föld­munkások Szövetsége, amely az el­múlt idő alatt, különösen pedig a felszabadulás előtti Horthy elnyo­más 25 évében vezette a földmun­kások harcát. Az ünnepélyes megemlékezés után termelési értekezletet tartottak a gépállomás dolgozói és megbeszélték az elűző év eredményeit, hibáit és az ebből következő feladatokat. Az idei évben 3500 normálholddal emelke­dik a gépállomás terve, s ez fokozott felelősséget hárít a gépállomás va­lamennyi dolgozójára. Az elmúlt évben ugyanis a dolgozók jórésze 50—70 százalékos tervteljesítést ért el. Ezen a téren van javítanivaló, de van mit tenni az üzemanyagfogyasz- tas csökkentése terén is, amely az elmúlt évben igen magas volt. A gépállomás vezetősége a gépek javításában résztvevő dolgozók ré­szére célprémiumot tűzött ki, amely ösztönzője lesz a jobb munkának. Itt helyezték üzembe az ország első pozdorjalemez üzemét, az itt szerzett tapasztalatok alapján épültek aztán az ország különbö­ző részein további ilyen üzemek. Most pedig — az új pozdorjalemez- üzem felépítésével — pozdorja hasz­nosításával is — az első lesz az or­szág üzemei közül a Dunaföldvári Kendergyár. Az építkezés — amelyre a gépi be­rendezéssel együtt 3 millió 700 ezer forintot fordítanak — már meg is kezdődött, a gépek nagy része már a gyárban van, várja beépítését. Tu­lajdonképpen a jelenlegi üzemet fog­ják bővíteni. A pozdorját a kender­kikészítő üzemből levegőnyomással, csővezetéken továbbítják a pozdorja- üzem emeletes előkészítő részlegébe. Itt rostálják, darálják, szárítják, be­nyolcezer garnitúra hálószoba­bútor gyártásához elegendő bú­torlapot fognak gyártani a duna­földvári pozdor jából, s ezzel közel félmillió dollár értékű lemez im­portálásától mentesíti a népgaz­daságot a Dunaföldvári Kender­gyár pozdorjalemez üzeme. Az átalakításra kerülő lemezüzem egyébként az egész építkezés tartama alatt dolgozik. Január 2-án kezdték meg a „trianger” lemez üzemszerű gyártását. Ez abban különbözik a ré­gebbitől, hogy a múlt évben mindkét oldalán vakfurnir borítással készí­tették a bútorlapokat, a trianger le­meznél ezt a vakfurnirt finomabbra őrölt pozdorja helyettesíti. Az új gyártmány a minőségi próbákat ki­állta, a bútorgyárakban mór gyakor­latilag is kipróbálták, ugyanolyan jól munkálható meg, mint a fa. Baromfmevelési szaktanfolyamot indít a dunaszentgyörgyi nőtanács Dunaszentgyörgy községben ha- ' gyományai vannak a baromfitenyész tésnek. Néhány évvel ezelőtt ugyanis a dunaszentgyörgyi asszonyok indí­tották el a «-Keltess több baromfit* mozgalmat, amely országos mozga­lommá fejlődött. > Az elmúlt években a községben visszaesett a baromfitenyésztés, sőt egyes portákon a baromfivész kö­vetkeztében csaknem teljesen ki­pusztult a baromfiállomány. A községi nőtanács és a Hazafias Népfront az asszonyok kérésére és az elkorcsosult baromfiállomány fel­javítása céljából a tél folyamán ba­romfinevelő szaktanfolyamot tart. A tanfolyam iránt községszerte igen nagy az érdeklődés. Eddig, — bár a szervezés kezdeti stádiumban van, — 50 asszony jelentette be részvételét. Túlteljesítették évi silózási tervüket Emelkedett a területhez arányított tej hozam Növekedett a pillangósokkal bevetett terület megyünk termelőszövetkezeteiben Mohar László megyei főállatte­nyésztő nyilatkozata szerint az 1958 —59-es gazdasági évre tervezett si­lózási tervüket már több mint egy héttel ezelőtt 101,2 százalékra tel­jesítették megyénk termelőszövet­kezetei. Ezáltal az állatállomány téli átteleltetésének egyik legfontosabb feltétele; a jóminőségű silótakar­mány biztosítva van a termelőszö- ■ vetkezetekben. A silózási tervet kü­lönösen a dombóvári járásban telje­sítették túl a termelőszövetkezetek, ahol a tervezett mennyiség 160 szá­zalékát silózták le. Nagyarányú az 1956—57-es évhez képest a termelőszövetkezeti szántó­területhez viszonyított tejtermelés is. Ugyanis ebben az évben 13 458 li­ter tej jut minden 100 kataszteri hold nyi szántóra, ha a kifejt tej mennyi­ségét elosztjuk a földterület nagy­ságával. Az állattenyésztéssel kapcsolatban jelentős mértékben emelkedett a pillangós növényekkel bevetett te­rület is a termelőszövetkezetekben. Az összszántóterületnek mintegy 14 százalékán termelnek már az idén pillangós növényeket, az előző évek 8—10 százalékával szemben. NAKRÓL jelentik JÓL KEZDŐDIK AZ ÜJ ÉV Nakon az egyéni gazdák egyre töb ben döbbennek rá arra, hogy a kö­zös gazdálkodás kifizetődőbb az egyéni termelésnél. Ebben az évben a község egyéni gazdái közül né­gyen választották a közös gazdálko­dás útját és beléptek az Uj Élet Termelőszövetkezetbe. Az új év első napján írta alá a belépési nyilatko­zatot például Markovics György is„a volt, Ut a szocializmushoz Tsz Mun kaérdemérmes állatgondozója. SZAKCSOPORT ALAKULT A KÖZSÉGBEN Tizenhárom gazda úgy határozott a községben, hogy növénytermeszté­si szakcsoportot alakít a földműves­szövetkezet keretén belül. Ez a szak­csoport még az óesztendő utolsó napjaiban, december 27-én megala­Az új eladási formákról, újtipusú boltok létesítéséről nyilatkozik a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője Még nincs két hete, hogy Szek- szárdon megnyílt a megye első gyors kiszolgáló boltja, de az eddigi ta­pasztalatok máris azt mutatják, hogy a közönség tetszésével találko­zik a kereskedelmi szervek próbál­kozása a gyorsabb, magasabb szín­vonalú eladási módszerek bevezeté­sére. Persze, mint újtól, vannak akik ettől is idegenkednek még nem szokták meg. De egyre több az olyan vásárló, aki több ilyen boltot szeretne látni. Felkerestük a megyei tanács kereskedelmi osztályát, ahol Győry István elvtárstól, az osztály vezetőjétől kértünk felvilágosítást, milyen terveik vannak a megyei kereskedelmi szerveknek az új el­adási formák bevezetésére. — A II. országos belkereskedelmi tanácskozás, amit múlt év szeptem­berében rendezett meg a Belkeres­kedelmi Minisztérium, tűzte napi­rendre ezt a kérdést — mondja Győry elvtárs. — A hagyományos módszerek már elavultak, egyre alkalmatlanabbá válnak a kereskedelem előtt álló szinte napról napra növekvő fel­adatok lebonyolítására. Zsúfoltak az üzletek, a vevőnek so­káig kell várni, míg elintézheti be­vásárlásait és nem is kapja meg mindig azt, amit éppen szeretne, ha van is olj-an áru az üzletben. A ha­gyományos módszer nagyjából a kö­vetkező: A vevő megkérdezi, van-e olyan á'u, amire szüksége van, biok kot kap. A pénztárnál fizet,, majd I a bloicual megy az áruért. Rendsze­rint — különösen a nagyforgalmú kult, s tagjai úgy döntöttek, hogy a szakcsoportban 5 holdon cukorrépát, 20 holdon pedig lucernát termelnek. A növénytermelő szakcsoport tagjai valamennyien középparasztok. ELHORDANAK EGY DOMBOT A FIATALOK A községfejlesztési alapból rende­zik a község útjait, s az útrendezés és a gyalogjáró megépítése szüksé­gessé teszi egy kisebbfajta domb el­távolítását a Sztálin utca elején. A domb eltávolítása során mintegy 1000 köbméter földet kell megmoz­gatni. A falu KISZ fiataljai felke­resték a községi tanácsot, s a tanács vezetőivel arról tárgyaltak,, hogy a hivatalos munkabérnél 30 százalék­kal olcsóbban elvállalják az 1000 köbméter föld eltávolítását. A járda­építést a lakosság további társadal­mi munkával segíti még. élelmiszerboltokban — mindegyik -állomásnál* sorba kell állnia. Az új módszerrel ezt az utat — mind az áru, minő a vevő útját — rövidif'ük le. Minden áru a vevő szeme előtt van, maga választja ki azt, az eladó­nak főként az a feladata, hogy se­gítsen a kiválasztásban. Rendszerint akkor fizet, amikor az árut már megkapta. A vásárlást a pénztárnál fejezi be. — Milyen formái vannak az új el­adási mód szexeknek? — A gyorskiszolgáló boltban a ve­vő a belépéskor egy üres blokkot kap. Végig megy az áruállványok előtt, amit korlát választ el a -ve­vő tér tői-, az eladó átadja a kért árut és felírja a blokkra. Amikor minuent megkai^tt, a pénztárhoz érve ott összead; ák a blokkot, fizet. Az üzletből való távozáskor leadja a pénztárnál Írbélyegzett blokkot. Pa nem vásárolt semmit, üres blok­kot ad le. Ilyen típusú bolt a szek­szárdi 50-es Népbolt. Jellemző az új módszerre, hogy itt egy óra alatt csúcsforgalmú időben nyolcszáz vevőt szolgáltak ki sorbanállás nélkül. A fél-önkiszolgáló boltban kosa­rat kap a vevő, — ebbe gyűjti az árut — az első eladótól pedig blok­kot is. A többi eladó is erre a blokkra írja fel a vásárlási összeget. A pénztárnál leellenőrzik a blok­kot, kiürítik a kosarat, majd fizet a vevő. A teljes önkiszolgáló üzlet folyosószerűen van kiképezve, itt ko sarát, táskáját — amennyiben ab­ban olyan árucikk van,, amit másutt vásárolt, de a bolt profiljába tarto­zik — a belépéskor leadja. Külön­ben magával viheti. (Például nem vihet be élelmiszer-önkiszolgáló boltba másutt vásárolt cukrot, vagy kávét.) Kap egy kosarat, ebbe gyűj­ti az árut, a pénztárnál összeszámol­ják és fizet. A gyorskiszolgáló, fél vagy teljes önkiszolgáló módszereket főként az élelmiszerboltoknál alkalmazzák. Itt fontos az áruk előrecsomagolása, egyrészt az ipartól kérik minél több árunak kiszerelve történő szállítását, másrészt a bolt dolgozói végzik az előrecsomagolást. Az önkiválasztó, úgynevezett pre- szelekciós eladási módszereket a ru­házati, cipő és egyéb iparcikkboltok­nál vezetik be. Ennek lényege az, hogy az üzlet egy nagy kirakattá van kiképezve, ahol a vevő előtt van a bolt minden árujából egy-egy minta. Például az önkiválasztó cipőboltban minden — az üzletben kapható — ci­pőfajtából egy-egy darab van a vit­rinben, rajta feltüntetve, hogy mi­lyen méretű van belőle jelenleg a boltban. Míg a hagyományos eladási módszernél, a jelenlegi cipőboltokban a vevő nem lát mást, mint cipődobo­zokat, nehezen tudja kiválasztani a neki megfelelőt, az újtípusú boltban csak rámutat a néki tetsző cipőre és az eladó máris hozza azt. Az önkivá­lasztó méteráruboltban állványokon lógnak a különböző szövetek. A vevő még azt is megnézheti —■ a tükörben —• hogyan állna rajta ebből az anyag­ból egy ruha. Megnézheti a divatla­pot, milyen ruhák készültek már eb­ből a szövetből. Bemondja a minta számát, és hogy hány méterre van szüksége, leblokkolják, s mire kifi­zette, a raktárban már le is mérték és levágták, becsomagolták számára az anyagot. — Milyen tervei vannak a keres­kedelmi osztálynak az újtípusú bol­tok létrehozása terén? — Igyekszünk minél több ilyen bol­tot létesíteni. Elsősorban azért, hogy megjavítsuk a közönség kiszolgálá­sát. lerövidítsük a bevásárlásra for­dított időt, lehetővé tegyük, hogy mindenki minéi jobban ki tudja választani a néki legjobban tet­sző, megfelelő árukat. A tapasztalat az, hogy az új eladási módszerrel dolgozó boltokban mint­egy negyven százalékkal rövidebb ideig tart a vásárlás, mint a hagyo­mányos eladási módszernél. A keres­kedelmi alkalmazottak munkája is könnyebb, ezenkívül termelékenyebb is munkájuk. A Belkereskedelmi Minisztérium­nak van egy határozata, hogy új boltot már csak is ilyenné le­het berendezni. Vonatkozik ez a százezer forintnál többe kerülő üzletátalakításokra és az átprofilozásokra is. Mi is arra tö­rekszünk, hogy minél több ilyen bolt legyen a megyében. A Népbolt ebben az évben Pakson hoz létre egy ön­kiválasztó cipőboltot és egy rádió­villamossági boltot. Dunaföldváron egy villamossági-műszaki és egy üveg-háztartásiedény boltot, Szek- szárdon pedig egy önkiválasztó textil­méteráru boltot. Dombóváron három földművesszövetkezeti bolt tér át új eladási módszerre. Egy cipőboltot ön­kiválasztóvá alakítanak át, egy élel­miszerboltot gyors-, egy másikat pe­dig fél-önkiszolgálóvá. Tamásiban és Tolnán szintén földművesszövetkezeti gyorskiszolgáló élelmiszerbolt nyílik ebben az évben. f

Next

/
Oldalképek
Tartalom