Tolna Megyei Népújság, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-11 / 9. szám

m * í VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 4 I; V MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA | — -----------------------------------W -w I V. évfolyam, 9. szám. MA 10 OLDAL, ÁRA 60 FILLER Vasárnap, 1959. január 11. Csak a közitakon okozott akadályt a péntek éjszakai hóvihar A bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezetben tanácskozott a Tolna megyei képviselő csoport A Tolna megyei képviselőcsoport szombaton a bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezetben tartotta meg januári tanácskozását, hogy megvi­tassa a megye termelőszövetkezetei­nek helyzetét, a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésével kapcsolatos kérdéseket. A képviselőknek Báli Zoltán, a me­gyei tanács elnökhelyettese számolt be a Tolna megyei termelőszövetke­zeti mozgalomról. Elmondotta, hogy a megye tsz-ei az elmúlt évben jelen­tős fejlődést értek el, emelkedett a 100 holdra jutó hozam, gyarapodott a tsz-ek vagyona, a tagok átlagjöve­delme pedig meghaladta a 10 ezer forintot. Példaként a vendéglátó bá­taszéki Búzakalász Tsz-t említette, amelynek vagyona a zárszámadásra elért a nyolcmillió forintot, az egy tagra jutó tiszta vagyon pedig jelen­leg 25 ezer forint. Felhívta a figyelmet arra, hogy több termelőszövetkezetet meg­felelő szakemberrel kell ellátni, növelni kell a pártszervezetek sze repét, érvényt kell szerezni a szö­vetkezeti demokráciának. Az állami gazdaságok és a termelő- szövetkezetek kapcsolatáról megálla­pította, hogy egyre javul, mint Ireg- szemcsén is, ahol a kísérleti gazdaság sok segítséget adott a környékbeli tsz-eknek. Hangsúlyozta, hogy a jövő­ben többet kell foglalkozni az alacso­nyabb típusú társulásokkal, amelyek nem mindenütt működnek alapsza­bályszerűen. Végezetül a bátaszéki Búzakalász Tsz fejlődését, elért ered­ményeit ismertette. Tömpe István, a földművelésügyi miniszter első helyettese megállapí­totta, hogy a megye termelőszövetkezetei jó munkát végeztek az elmúlt év­ben. Felhívta a figyelmet arra, hogy segí­teni kell a közelmúltban alakult me­zőgazdaság fejlesztési bizottságokat, s javasolta, hogy ezekben az eddiginél nayobb szerepet kapjon a Hazafias Népfront is. Frantner József, az MSZMP Megyei Bizottságának első titkára arról be­szélt, hogy az elért eredmények jók, de ma is számos kihasználatlan lehe­tőség van a termelőszövetkezetek fej­lesztésével kapcsolatban. A falvak­ban a helyzet tökéletes ismeretében lehet csak eredményes agitációs mun­kát végezni, s a mezőgazdaság fej­lesztési bizottságoknak nagy segítsé­get adhat a Hazafias Népfront iS. Ja­vasolta, hogy a megye képviselői vegyenek részt a mezőgazdaság fejlesztési bizottságok tanácskozásain, és minden képviselő rendszeresen segítse egy-egy gyengébben mű­ködő termelőszövetkezet munká­ját. Felhívta a figyelmet arra, hogy meg kell ismerni a jól dolgozó termelő- szövetkezetek módszereit, s hivatko­zott a kurdi példára, ahol a közel­múltban 18 középparaszt kérte felvé­telét a tsz-be. Walter János, a megyei tanács me­zőgazdasági osztályának vezetője számadatokat közölt a termelőszövet­kezeti mozgalommal kapcsolatban, majd Péti János, a tamási Vörös Szikra Tsz elnöke arról beszélt, hogy egyes községekben a tanács keveset törődik a termelőszövetkezetekkel. Hunyadi Károly, a Hazafias Nép­front megyei titkára elmondotta, hogy a Népfront eddig is több össze­jövetelt, megbeszélést rendezett, tsz- tagokat és egyéni parasztokat üzem­látogatásra vitt el, s ezt a jövőben is folytatni akarja. A tanácskozás végén Kaszás Imre, a képviselőcsoport elnöke határozati javaslatot terjesztett elő, amely ki­mondja, hogy á megye országgyűlési képviselői résztvesznek a mezőgazda- sági fejlesztési bizottságok munkájá­ban, meglátogatják a februárban megrendezésre kerülő falugyűléseket és a képviselőcsoport elősegíti a ter­melőszövetkezeti tagok és az egyéni gazdák találkozóit. Végezetül a képviselőcsoport elha­tározta, hogy februári tanácskozását a Bonyhádi Zománcgyárban rendezi meg, ahol a megye iparának helyze­tét vitatják meg. A tanácskozás végén a Búzakalás2 Tsz ebéden látta vendégül a megye országgyűlési képviselőit, akik a délután folyamán megtekintették a szövetkezet gazdaságát. Kedden ülést tart a megyei tanács vb. A megyei tanács végrehajtó bízott sága január 13-án, kedden délelőtt fél 9 órai kezdettel ismét ülést tart. Az ülésen megvitatják a Dombóvári Járási Tanács Végrehajtó Bizottsá­gának jelentését a termelőszövetke­zeti mozgalom terén kifejtett tevé­kenységükről. A napirend előadója Sajgó Ferenc, a Dombóvári Járási Tanács VB. elnöke. A következő napirendi pontban a megyei tanács v. b. igazgatási osztálya vezetőjének jelentését vitatják meg az osztály munkájáról. A napirendi pont elő­adója dr. Lencsés Gyula igazgatási osztályvezető. Tizenhárom millió forint értékű megrendelés Új gyártmányok készítése Öt és félmillió forint értékű exportterv a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál A Tolna megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat az 1959-es évre ed­dig 13 millió forint értékű megrende­lést kapott. Az országban a Gépjavító Vállalat készítette el elsőnek a sertésönetető prototípusát, amelynek alkalmazása a gyakorlatban jól bevált: 900 darab sertésönetető elkészíté­sére kaptak megrendelést az ál­lami gazdaságoktól és célgazda­ságoktól. A vállalat az idei esztendőben új csőhúzó részleggel bővült, és új gyártmányokat készít. Hetvenezer folyóméter különböző méretű öntöző­csővezeték elkészítésére kötöttek szerződést, amellyel az öntözéses gaz­dálkodás fellendítését segítik elő a mezőgazdaságban. Komoly export­tervei is vannak a vállalatnak. Öt és félmillió forint értékben si­lókombájn alkatrészeket készí­tenek, amelyet Csehszlovákiába exportálnak. A Tolna megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat az első lélévre teljes egészében, a második félévre pedig eddig 40 százalékban biztosítva van munkával. Ez azt jelenti, hogy a vállalat mintegy 150 fő munkás­létszámát — az elmúlt év gyakorla­tától eltérően — egész évben tudja foglalkoztatni. Pénteken, az egész napos hóesés, mely a késő délutáni órákban viharos erejűvé vált, a megye közútjainak nagy részén a forgalmat meggátolta. Hófúvások keletkeztek, különösen a gyönki járás területén lévő utakon. Pénteken, a délutáni órákban olyan jelentést kaptunk, hogy a hőgyész— diósberényi utat a hófúvások járha­tatlanná tették. Péntek éjjel a hóvi­har erősödött, s több úton a forgal­mat akadályozta. Szombat reggel a szekszárdi pálya- fenntartási főnökségtől kapott tájé­koztatás szerint a vasút vonalain hóakadály nem gátolta a vonatok közlekedését. A szekszárdi főnökség területén — a Bátaszék—Pécs, a Bátaszék—Dom­bóvár és a Bátaszék—Sárbogárd- vonalon — a vonatok kisebb késéssel közlekedtek szombatra virradóra. A pécsi vonalon kellett intézkedési tenni: a motorvonatok helyett gőz­mozdonnyal vontatott vonatok közle­kedtek. A vasút egyébként felkészült az esetleges hóakadályok elhárításá­ra. Szombatra virradó egész éjjel a pályamunkások őrjárata rendszeres jelentéseket adott a vasutakról. Az autóközlekedési vállalattól ka­pott értesülések szerint a pénteken este kiinduló autó­buszok nagy része végállomásá­hoz nem tudott megérkezni. Különösen Gyönk térségében voll nagy hófúvás. Járhatatlan volt a hő­gyész—gyönki, a gyönk—udvari— miszlai, a gyönk—keszőhidegkúti, a szekszárd—szálkai, a lengyel—bony- hád—szekszárdi út egy része. A pén­tek délutáni naki busz csak Me jós községig tudott elmenni. Szombat reggel még a helyzet nem változott. Az útfenntartó vállalattól kapott értesítés szerint szombaton az összes hóakadályokat eltüntetik. A szombat reggeli helyzet a követ­kező volt. A 6-os műút Paks és Dunaíöldvár közötti része nehezen járható, az út tisztításán Cs-800-as lánctalpas von­tató dolgozik. A péntek éjszakai órákban, a vihar elállta után, 24 ló­fogatú hóekével, 3 darab lánctalpas vontatóval és egyéb gépekkel kezdték meg a munkát. Szombat délelőtt a miszlai, a murgai és a gyönk—hő- gyészi utak tisztításán dolgoztak a gépek. A szovjet helyőrség harckocsijai szombatra virradóra megtisztítot­ták a hatos műút egy részét. A majos—lengyeli úton GMC-típusú tehergépkocsi, Szekszárd—Simon­tornya között pedig a nagydorogi gépállomás vontató traktorai tisztít­ják az utat. A közlekedési szervek ezúton is felhívják a lakosság, az utasok figyel­mét, hogy az utak hómentesítéséig csak a legsürgősebb esetben utazza­nak. Hibridkukorica üzem épül Dalmandon Tolna megye mezőgazdasági jelle­gű, amiből természetesen következik, hogy az erő nagyobbik részét a me­zőgazdaság előtt álló feladatok elvég­zésére kell összpontosítani. A felada­tok egyike pedig az, hogy minden lehető módon növelni kell a mező- gazdasági termelést, különösen pedig a szocialista nagyüzemekben, ahol az ilyen irányú lehetőségek szinte kor­látlanok. A közeli évekre, a többi között például a kukoricatermelés fokozását tűzték ki célul. Ezt szolgál­ja az az intézkedés is, mely szerint még az idén hibridkukorica-vető- magot előállító üzem épül Dal­mandon. A megyének e nagy jelentőségű leen­dő üzemét közvetlen az Alsóleperdi Állami Gazdaság központja mellett építik fel, amely a legnagyobb mező- gazdasági szocialista szektor a me­gyében. Tavaly már nagyobb terüle­ten termeltek a gazdaságban hibrid- kukoricát, amely a vártnál is több termést hozott. A sütvényi üzem­egységben egy 80 holdas tábla 56 mázsa csö­ves kukoricát adott holdanként. Jelentkeznek is az állami gazdaság­ban egymásután a község termelő- szövetkezeteinek vezetői és egyéni parasztok, hogy megtudják, milyen vetőmagról, milyen módszerrel ter­mett ez a sok kukorica. Ha felépül .a hibridüzem, annyi vetőmagot tudnak itt évente elő­állítani, ami 2500—3000 hold föld bevetésére lesz elegendő. A hibridkukorica-üzem építésének tervét már elkészítették, aminek ki­vitelezése több mint 16 millió fo­rintba kerül. Közel lesz a vasútállo­máshoz, ahová iparvágányon szállít­ják majd a vetőmagot. Az iparvágá­nyok építését a közeli hetekben meg is kezdik. Magát az üzemet pedig — ha az idő engedi — márciusban kezdik el építeni, amely a tervek sze­rint még az idén elkészül. S akkor 99—100 százalékos tisztaságú és csi- rázóképességű kukoricavetőmagot állítana!?: itt elő, ami legalább 20— 2% százalékkal magasabb termést bizto­sít, mint az eddig vetett kukorica. HOSOK KÖNYVE Legutóbb hírt adtunk arról, hogy a szakcsi általános iskola úttörői karneváli bált rendeznek. Munkájuk azonban nem merül ki a karneválra való felkészüléssel. Hősök könyvét készítenek, melyben összegyűjtik a községben fellelhető 1919-es emléke­ket. Felkeresik azokat a veteráno­kat, akik valamilyen tevékenységet fejtettek ki a Tanácsköztársaság ide­jén, vagy emlékeznek annak esemé­nyeire. Az összegyűjtött anyagot kü- lón-külön leírják és könj%be kötik be. Készülnek a pajtások a második or szágos úttörőtalálkozóra is. Rajfog­lalkozásokon beszélgetnek az úttörő- találkozó jelentőségéről, s egy szala­got készítenek tele díszes hímzéssel, amit majd két úttörő visz el a ta­lálkozóra. Téli esték Nakon Hasznos tudnivalók elsajátítására fordítják a hosszú téli esték egy ré­szét a naki gazdák. A tanácsháznál és a művelődési otthonban folyó al­kalmi viták mellett január 15-től a községi tanács tagjai rendszeres ok­tatásban vesznek részt. A Hazafias Népfront kezdeményezésére és ren­dezésében a hónap közepén tanács­tagi iskola indul. A hat előadásból álló előadássorozaton a tanácstagok megismerkednek a tanács szerepével és jelentőségével, a tanácsok és a végrehajtó bizottság munkájával, fel adataival... A falu, szabás-varrás iránt érdek­lődő asszonyai részére a művelődési otthonban szerveztek szabás-varrás tanfolyamot, melyet egy dombóvári varrónő vezet. A tanfolyam iránt oly nagy volt az érdeklődés, hogy vala­mennyi jelentkezőnek nem is tud­tak helyet biztosítani a foglalkozá­sokon. Legkedvesebb verseim Hétfőn este fél 8 órai kezdettel Legkedvesebb verseim címmel iro­dalmi estet rendez a Városi Művelő­dési Ház. A hétfői irodalmi est fénypontja Ascher Oszkár Kossuth- díjas kiváló művész vendégszereplé­se lesz. Rajta kívül fellépnemég Jancsó Adrienne előadóművésznő, Surányi Ibolya a Budapesti Irodal­mi Színpad művészeti vezetője, Sütő Irén, a Madách Színház tagja és Bánffy György előadóművész. A hétfő esti előadás bevezetője « február 2-án kezdődő, hat előadás­ból álló »Daloljatok ti századok« cí­mű előadássorozatnak. Az előadás­sorozat keretében a fent említette­ken kívül a jövőben fellép többek között még Básti Lajos Kossuth-dí- jas Érdemes művész, Horváth Fe­renc Érdemes művész. Palotai Erzsi és Somogyvári Rudolf. Az előadás- sorozatra a Művelődési Ház 15 szá­zalékos kedvezménnyel bérletet bo­csát ki. Szociális otthon létesül Majsa-pusztán A Regöly szomszédságában lévő Majsa-pusztán a hajdani Eszterházy kastélyban több mint félmillió fo­rintos költséggel szociális otthon lé­tesül. Az újonnan létesülő szociális otthonban 90 olyan elaggot nyer el­helyezést, akik a munkából már ki­öregedtek és nincs eltartásra köte­lezett hozzátartozójuk. Az épület, amelyet az elmúlt évek során különböző célra használtak fel* alapos tatarozásra szorul. Ezenkívül a korszerű egészségügyi követelmé­nyeknek megfelelően központi fű­téssel, villannyal és vízvezetékkel látják el és a legnagyobb kényelmet biztosítják a gondozottaknak. Az új megyei szociális létesítményt a tervek szerint a tavasszal adják át rendeltetésének. Négyszázharmincegy kilogrammal tübb tejet fejtek a tsz-ekben tehenenként az elmúlt gazdasági évben A megyei tanács törzskönyvi fel­ügyelőségének összesítése során ki­derült, hogy az 1957—58-as gazdasá­gi élvben a termelőszövetkezetek törzskönyvezett tehénállományán be lül volt a legjelentősebb a tejterme­lés növelése. Ugyanis a megye ter­melőszövetkezeteiben az 1957—58-as gazdasági évben 431 kilogrammal fejtek több tejet tehenenként, mint az előző évben. Hasonlóan jelentős javulás tapasz­talható az állami gazdaságokban is. Az állami gazdaságok törzskönyve­zett tehénlétszáma 2750-ről 297.2-re emelkedett egy év alatt. A létszám­beli emelkedés mellett az egy te­hénre jutó tejtermelés is emelke­dett 258 kilogrammal. A megye törzs könyvezett tehénállományán belül a tejtermelés egy év alatt 285 kilo­grammot emelkedett egyedenként.

Next

/
Oldalképek
Tartalom