Tolna Megyei Népújság, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-10 / 8. szám

VOLNA MEGYEI VILÁG PROLET Ari AI, EGYESÜLJETEK! MAGYAR ; SZOCIALISTA M U NK ÁSTA Rí ÉS A TANÁCSOK LAftjA IV. évfolyam, 8. szám. ARA: 50 FILLÉR Szombat, 1959. január 10. II megye gépállomásainak gépparkja közel 5 millió forint értékű gépekkel növekszik az idén A termelőszövetkezetek termésátla­gai fokozásának egyik fontos felté­tele, hogy a gépállomások elegendő mennyiségű, modern gépekkel ren­delkezzenek. E tekintetben ismét na­gyot lépünk előre. Abból a tájékoz­tatásból legalább is ez tűnik ki, me­lyet ezzel kapcsolatban Horváth Jó­zsef, a Gépállomások megyei igazga­tója és Arany István megyei főagro- nómus lapunk munkatársának adott. A két megyei vezető elmondotta, hogy ebben az évben négymillió- kilencszázötvenezer forint értékű gépekkel növekszik a Tolna me­gyei gépállomások gépparkja. Ezen belül harminc járvasilózó-gépet kapnak a gépállomások, ami azt je­lenti, hogy az idén a silókukorica betakarítását teljes egészében géppel végezhetik el a termelőszövetkezetek­ben, és szükség esetén az említett si­lókukorica-kombájnokkal ősszel be­takaríthatják a kukoricaszár egy ré­szét is. A két megyei vezető tájékoztatása szerint az idén fokozatosan tovább kivonják a termelésből a mai viszo­nyokban már elavult R-35-ös szántó­traktorokat. Helyettük az idén harminchárom magyar gyártmányú, 28 lóerős, U- 28-as univerzális traktorokat kap­nak a gépállomások. Ezek a gépek egyaránt alkalmasak szántásra, vetésre és szállításra, va­lamint növényápolásra. Ezen túlme­nően 25 új sűrűsoros vetőgéppel is növekszik a megyei gépállomások gépparkja, ami azt jelenti, hogy a csúcsforgalom idején is minden ve­tést traktorvontatású géppel tudnak elvégezni a termelőszövetkezetekben. Horváth József és Arany István elmondották még azt isi hogy ebben az évben szinte teljesen megoldódik a termelőszövetkezetekben eddig leg­több gondot okozó gépi műtrágya­szórás is. A gépállomások ugyanis tíz gar­nitúra műírágyaszóróí kapnak, amely a meglévő huszonöt garnitúrá­val együtt elegendő lesz arra, hogy a gépállomások megyei viszonylatban kielégítsék a termelőszövetkezetek gazdaságában előforduló ilyen irányú igényeket. Itt említjük meg, hogy öt nagy teljesítményű szervestrágya- szóró is érkezik az idén a gépállomá­sokra, ami nem oldja meg ugyan az istállótrágya géppel való kiszórását, Az országos versenyben is jól szerepeltek a Tolna megyei gépállomások A Szedresi Gépállomás második, a Várdombi Gépállomás pedig az ötödik az országos versenyben Az 1958-as esztendőt a megye gép­állomásai is lezárták. Az éves mér­legek elkészítése és pénzügyi felül­vizsgálása most van folyamatban. Ezért arról még korai lenne hírt ad­nunk, hogy melyik gépállomáson milyen mértékben osztanak nyere­ségrészesedést a következő hetek­ben. De annyi már biztos, hogy Tolna megyében csaknem minden gépállomáson lesz nyereségré­szesedés. Ellenben érdemes megnézni, hogy 1958-ban a megyei gépállomások, a traktoros brigádok és a traktorosok milyen eredményeket értek el az or­szágos versenyben. Elöljárójában \ mindjárt meg lehet említeni, hogy jó eredményeket értek el. Az élüzem-címmel kitüntetett Szedresi Gépállomás a gépállo­mások országos versenyében a Nagybudapesti Gépállomás után a második lett. Ugyanennek a gépállomásnak a Zentai Lajos által vezetett traktoros brigádja országosan második, ame­lyért 1500 forint jutalmat kapott. Az országos hírű Benke István, a Szed­resi Gépállomás kiváló traktorosa pedig hatodik lett a traktoristák or­szágos versenyében, munkája elis­meréséül 1000 forint jutalmat ka­pott. Jól tájékozott körökben a fentie­ken kívül azt is megtudtuk, hogy a közeljövőben ismét élüzem-cím­mel tüntetik ki a Szedresi Gépállo­mást és megkapja az élüzem-címet a Várdombi Gépállomás is. de e területen is nagy lépést jelent a mezőgazdaság gépesítésében. Ugyan csak nagy jelentőségű az is, hogy az idén a termelőszövetkezetekben és az alacsonyabb típusú társulásokban termelt kendert szinte teljes egészében géppel tudják betakarítani a gép­állomások. Ez is azért válik lehetővé, mert a meglévő- tizenkét kenderkombájn mellé az őszig még nyolc újat kap­nak a gépállomások. A felsoroltakon kívül, bár kisebb mértékben, de ugyancsak kapnak a gépállomások az idén gabonabetaka­rító kombájnokat, cséplőgépeket és egyéb modern munkagépeket. S ha a munkaszervezés valamennyi gépál­lomáson jó lesz, akkor a termelő- szövetkezetekben előforduló gépi munkát időben és jóminőségben el tudják végezni valamennyi termelő- szövetkezetben, és a tavalyinál na­gyobb mértékben járulhatnak hozzá az egyéni parasztgazdaságok termés­átlagainak fokozásához is a megye gépállomásainak dolgozói. Blagonravov akadémikus az amerikai rakétákról Moszkva: (TASZSZ) Anatolij Bla­gonravov akadémikus a Novoje Vremja című szovjet hetilap hasáb jain foglalkozik azokkal az ameri­kai kísérletekkel, hogy rakéták se­gítségével győzzék le a föld vonzó­erejét, s megállapítja: e kísérletek sikertelenségének oka az, hogy az amerikai tudósokat és mérnököket sürgetik, s olyan célokat tűznek elé­jük, amelyeknek kevés közük van a tudom íny hoz. Ámde ebben az ideges, mestersé­gesen felfűtött légkörben, amelyet a fegyverkezési hajsza idézett elő, a tudomány és a technika szakembe­rei nehezen dolgozhatnak. Az akadémikus ezután hangsú­lyozza: a szovjet űrrakétáról érke­zett adatokat a feldolgozás után nyomban közzéteszik és azok a világ tudósainak közkincsévé válnak. »Eb­ben egyik módját látjuk a nemzet- V'zi tudományos együttműködés megszilárdításának, amire a szov­jet tudósok állandóan törekednek". O ■ O ■ CD n O ■ CD D CD i CD 3 CD ■ CD El CD H CD ■ C3 a CD ■ CD HCI) ■ CD ■ A lottó e heti nyerőszámai i 21, 32, 73, 77, 83 oícdíoícdioíoboíoiobcdíoícdicdicdicdrcdb Á szekszárdi gazdakörök borversenyére január 19-ig lehet benevezni Mint arról már hírt adtunk, a szekszárdi gazdakörök a Hazafias Népfront és a társadalmi szervek se­gítségével és közreműködésével ja­nuár hónapban rendezik meg szoká­sos farsangi borversenyüket. Január 5-én megalakították a rendező bizott­ságot, amely Simon József vezetésé­vel már meg is kezdte munkáját. Ahogy arról a szerkesztőséget értesí­tették, január 17-vel kezdik meg a borok begyűjtését, amely három napon keresztül, azaz 19-ig tart. Jelentkezni, illetve a versenybe be­nevezni a városi tanács mezőgazda­sági osztályán lehet. Itt gyűjtik össze a versenyben résztvevők borait is, borfajtánként egy-egy literes üveg­gel, amelyen fel kell tüntetni a bor fajtáját (vörös, fehér, siller), a ter­melő nevét és pontos lakcímét. A versenyen 1958-as évjáratú borokkal lehet résztvenni. A rendező bizottság kijelölte a bí­ráló bizottság tagjait is, amelyben képviselik magukat a gazdakörök és a hivatalos szervek szakértői. A bor­versenyre benevezett borok elbírálása január 20-án és 21-én iesz, az ered­mény kihirdetésére pedig 24-én kerül sor. Előadássorozat a tanácstagok részére Kocsolán Az őszi tanácsválasztások során a negyven tanácstagból tizenhármat ezúttal választottak meg először Kocsolán. Az új' tanácstagok termé­szetesen nem lehetnek még teljesen tisztában a tanácstagi teendőkkel, a jogokkal, a "kötelességekkel, egé­szében véve a tanács munkájával. Vi szent :a régieknek sem árt,, ha a már ismert dolgok újból szóbakerülnek. A népfront keretében éppen azért rendeznek előadássorozatot, amely a tanácsok tevékenységével foglalko­zik. A hat előadásból álló sorozat január 15-én indul a »Tanácsok sze­repe a népi demokratikus rend­szerben« című előadással. A továb­bi előadások címe: »A tanácsok mű­ködése«, »A tanácsok feladatai«, »Községgazdálkodás, községfejlesz­tés, költségvetés a hároméves terv­ben«, »A mezőgazdaság szocialista átszervezése«, »A tanácsok és a Ha­zafias Népfront kapcsolata«. Az előadásokon a tanácstagokon kívül még mások — parasztemberek, kisiparosok — is résztvesznek, olya­nok,, akik a tanácstagok mellett résztvesznek, közreműködnek a ta­nács munkájában, a község életének irányításában. Évente 20 ezer köbméter fa A Tamási Állami Erdőgazdaság pári erdészetének területe megha­ladja a 11 000 holdat, és 10 község határát érinti. Területi fekvése foly­tán 10 falu dolgozóit látja el telen­ként famunkával. A pári erdőgazdaság évenként 20 000 köbméter fát termel ki, de ennek megfelelően folyik a kiter­melt fák pótlása, illetve az új erdők telepítése. Az 1958-as gazdasági év­ben közel 100 hektárnyi új erdőt telepítettek. Az 1957—58-as gazdasági évben a tamási erdőgazdasághoz tartozó ta­kácsi és pári erdészetek az élüzem feltételeknek megfelelően teljesítet­ték az éves tervet. Ezzel elérték azt, hogy az erdészet állandó dol­gozói közöt*’, — akik az évben leg­alább 250 munkanapot dolgoztak, — húsz napi munkabérnek megfelelő nyereségrészesedést osztottak ki. Karnevált rendeznek a szakcsi úttörők Lázas izgalommal . karneválra ké­szülnek a szakcsi általános iskola úttörői. A karnevált a tervek sze­rint kettet múlva, vasárnap ren­dezik meg.' Az úttörők jelmezekben vonulnak fel, s a családias ünnepsé­get egyéb farsangi szokásokkal is tarkítják. Az iskola szülői munkakö­zössége a tanulók báljára ingyen biztosít süteményt, édességeket és ajándékot a tanulóknak. A karneváli bál bevételét az úttörők nyári tábo­rozására fordítják majd. — Franciaországban az Élőnyel­vek Tanárainak Szövetsége hivata­los kiadványában síkraszállt azért, hogy az eszperantó nyelvet, mint »nemzetközi élő nyelvet« tegyék kö­telező érettségi tantárggyá. Ugyan­ezt a kérést tolmácsolja egy közel kétszázezer aláírással rendelkező beadvány, amelyet a francia nép­művelésügyi minisztériumhoz intéz­tek. Ez a szocialista szektor éves tervéi 121 százalékra teljesítette, őszi ter­vét pedig 111 százalékra és a költ­ségeknél több millió forintot taka­rítottak itt meg. A verseny értéke­lése után a Szedresi Gépállomás kollektí­vája a jó helyezésért 8000 forint jutalmat kapott. Figyelmet érdemlő a megye másik nagy gépállomásának, a várdombi- nak az elmúlt évi teljesítménye is. Ez a gépállomás éves tervét 115,6, őszi tervét 112,5 százalékra teljesí­tette és a gépállomások országos verse­nyében ötödik lett, 6000 forint jutalmat kapott. Bátaszék az egész lakosság össze­fogásával épül, szépül. A közérdekű feladatokat közösen igyekeznek megoldani és ennek az az eredmé­nye, hogy a községben több olyan beruházásra, építésre került már eddig is sor, amelyre különben nern lett volna lehetőség. Az összefogás azzal kezdődött, hogy a múlt évtől kezdődően három évre megszava­zott a tanács 15 százalék községfej­lesztési hozzájárulást. így a társa­dalmi munka mellett jelentős ösz- szegű pénzt is tudnak biztosítani a különböző közérdekű létesítmények hez. A múlt évben például új piac­teret létesítettek. A régi akadályozta a forgalmat, nem felelt meg a kö­vetelményeknek, és ezért az egész falunak érdeke volt az új piactér lé­tesítése. A Bezerédj utcában kor­szerű betonjárdát építettek. E két létesítményre több mint 100 ezer forintot fordítottak. Két utcát le­köveztek és ezzel járhatóvá tették a kocsik számára. A Lenin téren is Épül, sszépül Bátaszék leköveztek egy szakaszt, könyvvá­sárlásra mintegy ötezer forintot fordítottak. A sportpálya tribünjé­nek és öltözőjének megépítésére 30 ezer forintot fordított a tanács, és adtak hozzá mintegy 40 ezer forint értékű bontási anyagot. Sor kerül­hetett 15 ezer forintos költséggel Kövesd pusztán a kultúrotthon fel­szerelésének kiegészítésére, és az épület felújítására. Az óvoda fel­szerelését bővítették, és így tovább. Mindezt a községfejlesztési alap­ból fizették, és ezek a beruházások egyben azt is mutatják, hogy a köz­ségfejlesztési hozzájárulásként be­fizetett pénzt a tanács megfelelő cé­lokra fordította. Ezt tudják, látják a falu lakój is, hiszen naponta járnak az új járdákon, utakon, élvezik az új létesítmények hasznát. így min­den remény megvan arra, hogy az idén is jelentős összeg gyűlik össze községfejlesztési hozzájárulásként, és emellett még társadalmi munká­val is segíti a lakosság a közérdekű feladatok megoldását. A tanács erre épített, amikor az idei községfejlesz­tési tervet készítették, és a terv megvalósításához ez jelenti a legbiz­tosabb alapot. Az idei évre is jelentős járdafel­újítást terveztek. Kibővítik mintegy 80 ezer forintos költséggel az iskolai napközit. Könyvtárfejlesztésre hat­ezer, a községi kultúrotthon tataro­zására 20 ezer, az ifjúsági- és sport­szervek megsegítésére több mint 14 ezer forintot fordítanak. Érdekes helyi kezdeményezés is található. A járdaépítést például úgy akarják megoldani, hogy a ta­nács megvásárolja az anyagot, az utca lakói pedig elvégzik a járda építését, s szükség esetén ok fogad­ják még a kőművest is. így több járda megépítésére lesz lehetőség. Még nem döntötték el, hogy melyik utcában építenék járdát. A tanács mindenesetre előnybe helyezi azt az utcát, amelyiknek lakói vállalják az ilyen építkezést. Értesüléseink sze­rint már több utca lakój kérték a tanácstól az anyagot és vállalták a többi költségeket. Vízgazdálkodási társulás alakult, és talán ez foglalja el a leglénye­gesebb helyet a községfejlesztésben. Ugyanis Bátaszéken nagy probléma a megfelelő ívóvízellátás. Ezen a problémán is csak az egész falu összefogásával lehet segíteni. Ugyan is az ivóvízellátás gondja országos jelenség, és ha helyileg nem olda­nák meg. ezt a problémát, központi­lag igen hosszú időbe telne megol­dása. A vezeték, torony stb. megépí­téséhez mintegy kétmillió forintra van szükség. Ezt a pénzt a társulás tagjai, vagyis az egész község te­remti elő, mégpedig úgy, hogy öt éven keresztül évenként 300—300 forintot fizetnek be erre a célra. így lehetővé válik ennek a nagy prob­lémának a megoldása is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom